Belépés
kalmanpiroska.blog.xfree.hu
Minden kegyelem. Kovács Kálmán
1968.04.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/573 oldal   Bejegyzések száma: 5726 
Jézus tanácsa
  2021-04-17 08:13:38, szombat
 
  Jézus tanácsa
- Menyegzőre -

,,Új parancsot adok nektek, hogy szeressétek
egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy
szeressétek egymást" (János 13,34).

Épp most idézni itt az új parancsot?
Ne higgyétek, hogy ez fölösleges,
s ne mondd, barátom: ,,El se' vettem volna,
ha döntésem nem volna végleges,
ha nem szeretném olthatatlan lánggal!"
S ne mondd te sem, te hóruháju mátka:
hozzá se mentél volna, hogyha nem
igaz szerelmed tudatos döntése
mondhatta volna boldogan: igen!

Többről van itt szó, mint az általános
szeretetről, mit a ma embere
szeretetnek vagy szerelemnek mond ki,
s üvöltve zeng millió slágere.
Urunk parancsa mérhetetlenül több!
A szeretet normája Ő, ki így szól:
,,Titeket, amint én szerettelek,
ti is úgy szeressétek mindig egymást."
Házasságtok boldog csak így lehet.

S nézzük tovább csak rövid részletekben,
milyen volt Jézus nagy szeretete?
Feltételt nem szabott szeretetéhez,
nem nézte, jó vagy-e, vagy szép vagy-e,
gazdag vagy-e, vagy ,,fej" a többiek közt.
Feltétel nélkül szeretett, amint vagy.
Szeresd te is hát így a párodat!
És hosszútűrő volt az ő szerelme.
Ez jellemezze házasságotokat!

Mert nem lehet sehol, a házasságban
sem minden vélt, avagy való sebet
azonnal megtorolni. Tűrni kell hát,
s tűrni csak az tud, ki tényleg szeret.
Legyen bennetek mindig megbocsátás!
Urunk se várta el kínos keresztjén,
hogy bárki kérje, ő mégis adott,
adjátok hát kérés nélkül ti is majd
egymásnak mindig a bocsánatot!

Hűsége bonthatatlan szent minőség:
hűtlenkedhettünk, ám ő hű maradt!
Nem menlevél a mások hűtlensége...
A tőle tanult hűség megmarad,
és mennyisége végtelenbe nyúlik,
ásó-kapa se' választ el egymástól.
Szerelmetek nagyságát nem szavak
nagysága dönti el, hanem amit még
nem hoztatok egymásért: áldozat!

Ilyen volt Jézusé is, és halálos...
Valóban az volt, mert ő nem tudott
a megváltatlan ember nélkül élni,
s halála nékünk életet adott.
Adjátok hát halálba ti is újra
a feltörő óembert és az önzést,
mert így lesz élet csak az éltetek.
Ne csüggesszen a túl sok követelmény,
mert él, ki meghalt egykor értetek!

Számíthattok az ő segítségére,
ha nem csupán egymásért éltek itt,
de másokért is, hogy így megáldhassa
a hozzá húzó hűség éveit.
Mert boldogságtok szent garanciája:
Jézusban megmaradnotok halálig,
ha nap nevet, ha durva éj dörög,
más eszköz nincs a tartós boldogságra,
szerelmetek csak Benne lesz örök!

Balog Miklós
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
"A vendégek miatt..."
  2021-04-16 08:13:00, péntek
 
  ,,A vendégek miatt..."

Ha vendég vagy, nem néked szól ez intés,
de jól figyelj, ha vendéget fogadsz,
mert tetszetős külső mögött esetleg
üdvösségedre nézve káros az!

Gondolj Heródes nagy vendégségére,
melyből lelkére véres vád szakadt!
Az élő igét hallgattatta így el,
s tulajdonképp: ,,a vendégek miatt".

A Lélek-adta drága szent karizma
hogy eltorzult, a vendégszeretet!
Ó, mennyi izgalom, békételenség
és megjátszás a kitárt szív helyett!

Versengni vágyó véghetetlen trakta:
a telhetetlen testnek ki, mit ad?
Az Ige szelleme szóhoz se juthat,
megfojttatik ,,a vendégek miatt".

Vendégeid, ha feltámasztják benned
csak tetszhalálba bújt óembered,
meggondolatlan szó, beszéd, ígéret
ártatlanoknak gyilkosa lehet.

S míg semmiségnek tűnő spicces mámor
sértődés terhe mellett mást itat,
utak, s életutak karambolából
üvölt a vád: ,,a vendégek miatt".

Adj vendégednek égi szabadságot,
s neveld rá bölcsen, hogyha nem hívő,
hogy néked minden vendégségnél drágább,
ha szóhoz juthat az Üdvözítő!

Öleld körül a menny szeretetével,
mely bor helyett Szentlélekkel itat,
és angyalok karával örvendezhetsz
a mennybe mentett vendégek miatt!

Lobbanjon lelke missziói lángra
mindenkinek, ki már megtérhetett,
s az Úr iránti hála hívja, várja
házába mindig a vendégeket!

Adjunk oly kincset minden vendégünknek,
mely örök életére is kihat!
S Urunk jobbjára állít majd bennünket
az így fogadott vendégek miatt!

Balog Miklós
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Kezek
  2021-04-16 08:08:07, péntek
 
  Kezek

A nagymosás után jelentve: kész,
letette jó anyánk elénk az ételt,
gyermek-szemem egy síkba' volt kezével,
s döbbenten láttam: véres volt e kéz.

S mit oly nehezen fog fel gyermek-ész,
hogy ennyit ér ruháink tisztasága,
ma látom már, hogy tisztaságunk ára
egy értünk átvert, véres égi kéz.

Ne tékozold el hát a tisztaságod!
Ne rendítsen meg percnyi kis magányod!
Tiéd is Istentől a szent ígéret:

,,Ha jó anyád el is feledne tán,
Én markaimba metszettelek téged
rút vasszegekkel fenn a Golgotán."

Balog Miklós
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Kórusban
  2021-04-15 10:47:29, csütörtök
 
  Kórusban


Mindazzal megajándékozta a híveit Isten,
amit az élet és a kegyesség érdeke kíván.
Drága, hatalmas ígéreteket kaptunk. Ezek által
isteni természetnek részese is lehetünk, hogy
mind a világ romlott kívánságát kikerüljük.
Éppen ezért igyekezzetek - így int minket az Ige - ,
hogy hitetek mellé tegyetek még látnivalókat!
Vaj' mire gondolt Péter, amint ezt így leíratta?
Kórusnak vezetését sejteti itt a görög nyelv.
Hajdan az ókori Róma s egyéb nagy városok óriás
ünnepi felvonulásain egymást túllicitálva
énekes és zeneszámos karok áradatával
színészek, gladiátorok és katonák hada hódolt
isteni császárt dicsőítve. De miért ez a hála?
Mind, akik élvezték adományának sokaságát,
szervezték eme kórusokat aranyon meg ezüstön,
így hálálva uruk kegyeit, kimutatva az utcán,
hogy dús gondviselőjük, a császár tessen a népnek.

Mennyivel inkább áldott minket a végtelen Isten!
Szent örök életet adva azonnal, amint befogadtuk
önmaga emberi testbe alázódott Messiását,
és vele együtt minden kincset, amit soha rozsda
és soha moly nem emészt meg, a tolvaj el nem orozza!
Mennyivel inkább kellene szerveznünk ama kórust,
melyet elénk sorakoztat bőven az égi sugallat:
hit mellé igaz emberséget az ismeretekkel,
jótettek mellett szaporítsuk a gyér önuralmat,
és önuralmunk mellé lépjen az állhatatosság,
álljon a sorba kegyességünk is igaz szeretettel!
Áldva magasztalják az erények Urunkat a nép közt,
vallást téve örömmel, hogy kicsodánk van az égben!
Hálából, hogy a hit ne magába' dicsérje az Istent!
mert csakis így méltó - ,,kórusban" - az ég Ura arra,
hogy kifejezzük hálánkat, ne csupán szavainkkal:
hadd bizonyítsa hitünk hitelét egy átadott élet!

Balog Miklós
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
A kereszt nagysága
  2021-04-15 10:38:21, csütörtök
 
  A kereszt nagysága

,,Lakozzék a Krisztus hit által a ti szívetekben,
meggyökerezvén és alapot vevén, hogy
megérthessétek minden szentekkel egybe, mi a
szélessége és hosszúsága és mélysége és
magassága Isten jóvoltának, és megismerjétek a
Krisztusnak minden értelmet felülhaladó szeretetét,
hogy eképpen beteljesedjetek az Istennek egész
teljességéig" (Efézus 3,17-19).

Kereszted nagyságát a hit szemével,
Uram, így tudhatom meglátni csak.
Más módokon se szív, se ész nem ér fel,
mert láthatatlan titkod látni - vak.

Milyen széles lehet Krisztus keresztje?
Oly széles tán, mint két kitárt keze,
de áradó szerelme átölelte
már elveszett világunkat vele.

S e mérhetetlen égi szeretetben
minden fáj és minden nép benne van.
De nékem az lett legcsodásabb ebben,
hogy én is benne tudhatom magam!

Milyen lehet kereszted hosszúsága?
Magam mértékével nem mérhetem,
de hű kegyelmed, mely belőle árad,
olyan hosszú, mint a történelem.

Ó, mennyi embert ért utol a fénye
s mennyit fog még, míg lesz történelem!
De én leginkább ezt zengem dicsérve:
utolért engem is kegyelmesen!

És mélysége e fának hová ér le?
-Ki mélyre ásta, mit sem ér vele. -
De nincs a bűnnek oly iszonyú mélye,
hová ne hatna el szeretete!

Milyen mélyre hajolt le nagy irgalma,
hogy megkeresse mind, ki elveszett,
és feltámasszon engem is, ki halva
hurcoltam addig hűtlen éltemet!

Milyen magas végül, Uram, kereszted?
Túlnőtt a kozmoszon, egek egén,
és megnyitotta számomra a mennyet,
mely boldogító hitben már enyém!

Ezért kereszted nékem nem bolondság.
Erő s öröm, mely érdemedbe' van.
Ím ezzel most is megérkeztem Hozzád,
s dicsérni érte nincs már több szavam.

De van imádásodra hajló térdem.
Szívem véges, szerelmed végtelen:
a teljességet sejtem csak, nem értem,
de ott a mennybe' majd megérthetem!

Balog Miklós
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Te látod...
  2021-04-08 21:04:21, csütörtök
 
  Te látod...

Te látod, ó, Uram, mennyi gyarlóság,
meg mennyi bűn nyomorgat szüntelen,
és ellene csak szó a küzdelem,
s akkor tud fájni csak, ha mások mondják.

De hogyha Lelked méri lelkem rosszát,
fuvallatára meg se rezzenek,
igéid is hiába intenek,
s vágyam se buzgón hajt immár Tehozzád!

Te látod mindezt, és hogy lágymelegség,
komolytalanság és közöny kísért,
hogy életem csak embereknek tessék.

Kitörni ebből hogy lehet s miként?
Nyisd rá szemem, ébreszd rá végre vágyam,
hogy mind e bűnt már én is bűnnek lássam!

Balog Miklós
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Rózsás tövisek
  2021-04-05 18:25:28, hétfő
 
  Rózsás tövisek

Oh élet! Lábam tövisekbe lép itt
s a tövisek gyönge szívemet tépik.
Fájó sebek újra fölfakadnak
és enyhe gyógyírt sehol sem adnak.
Oh jaj, fáj a tövises élet,
utamon már lépni is félek,

Atyám!... Istenem!... De csitulj szívem,
csak fusd meg pályádat Uradhoz híven,
nézd csak, nézd: a tövises ág rügyet hajt,
várj csak, várj: üde virág terem itt majd
s áldani fogod Istent, ajkad hálát ad,
hogy még tövisekről is téphetsz rózsákat!

Betkó András
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Jöjj, krisztusi Szellem
  2021-04-05 18:19:56, hétfő
 
  Jöjj, krisztusi Szellem!
(Pünkösdre)

Embermilliók vallják szép tanait
s imádják Jézust, mint Vezérüket,
mondják, hogy követik szent lábnyomait,
Neki adják szívüket, lelküket.
Embermilliók zengik dicséretét,
hódol Neki a templomok népe,
de ha nézzük az emberek életét,
oly gyászos a kereszténység képe!

Oh, de messze estünk Krisztus Szellemétől!
De távol áll éltünk az Ő életétől!
Mik vagyunk mi? Önzők, magunkat keresők,
másokat elnyomók, gonosz haszonlesők,
csak mi nőjjünk, csak a miénk gyarapodjon,
más pusztulhat tőlünk, csak hadd nyomorogjon!
Rá se nézünk mások ezernyi bajára,
csak törtetünk önző vágyunkat elérni
s ha jő a halál, éltünket számonkérni,
Isten előtt nyomorultul állunk meg,
beszennyezik lelkünket önző tettek.

Pedig a Mesterünk nem így élt, tanított.
Ő mindig önfeláldozásra buzdított.
Ő - példát mutatva - keresztet tűrt értünk,
s járta a Golgotát, hogy mi jobban éljünk.
De hol a krisztusi Szellem? Jobbak lettünk-e?
Nem hozunk-e szégyent keresztény nevünkre?
Oh jaj, Krisztust ismerve, Őt imádva,
miért merülünk el bűnös mocsárba?
Miért üldözünk, gyilkolunk embertársat,
miért van a fegyver, ágyúk, mérges gázak?
Miért választjuk inkább az erőszakot
mi, kik hirdetjük a szeretet-parancsot?
Miért állunk bosszút megbocsátás helyett?
Miért nem gyógyítjuk a sok vérző sebet?
Miért emelünk egymás közé gátat,
miért kényszerítünk egymásra igákat?

Miért?... Miért?... Oh kérdezhetnénk még sokat,
de ki adja meg az igaz válaszokat?
Hiszen rejtjük, szépítjük a gonosz tettet,
sok mindenre ráhúzunk vallásos leplet,
ámde Isten előtt lehull minden lepel,
gondoljuk csak meg: előtte nincs zárt kebel
s a képmutató csak bűnét növeli,
de a megtért bűnös kegyelmét nyeri.
Ne rejtsük hát, hanem irtsuk ki a vétket
s Krisztus szellemében kezdjünk egy jobb éltet!

... Alázott, tört szívvel, bűnbánó imával
hulljunk a porba Istenünk előtt,
hogy - mint az apostolok pünkösd napjával -
nyerjünk jobb élethez mennyei erőt.
Kérjük a lelket. Ne azt, mely csak prédikáljon,
- Hisz oly sok már a szép, üdvös beszéd -
hanem Szeretet Lelkét, melytől jobbá váljon
az ember s mely megjobbítja életét!

Gonosz ösvényünkről hozzád jövünk, Urunk,
mi szent vágyakkal jobb életre indulunk.
Segíts óh, a bűnön győzedelmeskednünk,
Krisztus Szelleme jöjj el, lakozzál bennünk!

Betkó András
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Toborzó
  2021-04-05 18:04:23, hétfő
 
  Toborzó
(Ifjúsági vagy más ünnepélyre.)

Fel küzdelemre harcos társak,
a Vezér zászlaja lengedez,
lelki hősök alatta állnak,
ajkuk diadalról zengedez.
Várnak reánk a harcmezőkön,
hol a Jó küzd a Gonosz ellen,
hívnak: segítsünk a küzdőkön,
hogy győzzön a krisztusi szellem!

Fel közdelemre szép ifjúság,
a világ csábja el ne nyeljen,
fonja át homlokod mirtusz-ág,
szíved mélyén erény teremjen.
Legyetek hősök Krisztus mellett,
gyáván sohase hátráljatok,
bűnös lét helyett jobbat, szebbet
és boldogabbat plántáljatok!

Fel küzdelemre hívő sereg,
tombol a sátán körülöttünk,
poklokba hullnak az emberek,
kiknek üdvéért nem küzdöttünk
a munka hív! Tétlenül állnánk?
Hagyjuk tán a Vezért magára?
A szent zászló kibontva vár ránk,
előre hát a kürt szavára!

Fel küzdelemre, tovább, tovább,
terjedjen Isten üdvországa,
hajtsuk térdre a bűn táborát,
pusztuljon a szív gonoszsága!
Jöjjenek hódolón a népek
s álljanak Krisztus oldalához,
mert e világon csak így érnek
igazi üdvhöz, boldogsághoz!

Fel küzdelemre, velünk az Úr,
a vértanuk sohsem hátrálnak,
ha börtön csukódik, máglya gyúl,
meg nem inognak, bátran állnak!
Velünk az Úr a küzdelemben,
erőt ad és gyógyít sebeket,
csak fel küzdjünk az árral szemben,
irtsuk a bűnt, mentsünk lelkeket!

Fel küzdelemre, mind halálig,
sorunkban ne legyen hűtelen,
szívünk a végső dobbanásig
Vezérünkért éljen szüntelen!
S ha utunk végén már sírt ásnak,
ajkunk akkor is bátran zengedez:
Fel küzdelemre, harcos társak,
Krisztus zászlaja hívón lengedez!

Betkó András
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
"Ha a ti bűneitek..."
  2021-04-04 12:27:44, vasárnap
 
  ,,Ha a ti bűneitek..."


A nagyvárosnak fényes utcáin
egy ifjú halad a (vigadó) szinház felé.
Szívében nyughatatlan vágy ég,
igaz örömre meddig vár még?
Oly régen vágyja, de meg nem lelé.

Az egyik utcán eléje lép valaki
és egy röpiratot ad a kezébe.
Az ifjú megfogja, ránéz egy percre,
aztán bosszúsan gyűri zsebébe.
,,Eh, csak egy vallásos röpirat!" -
Legyint kezével s tovább halad.

,,De tán mégis jó volna elolvasni" -
Mondja később, biztatva önmagát,
de nem nyúl zsebébe még sokáig,
mintha kezét démonok tartanák.

Később aztán megáll egy lámpa alatt:
,,Megnézem legalább, miről van benne szó?"
S olvassa: ,,Ha bűneitek vérpirosak,
olyan fehérek lesznek, mint a hó!"
,,No ez engem ugyan nem érdekel!"
Újra összegyűri s gúnyosan nevet.
,,Az én bűneim halálom után
lehetnek tőlem akármilyenek!"

És tovább halad útján
de - bár nem akarja,
az igét, mit olvasott,
újból és újból hallja.

,,Ha a ti bűneitek..." ,,Ejnye, hát mi ez?
Nem birok szabadulni e szavaktól?
Én nem hiszek Istent, örök életet,
üdvöt várok a jelen pillanattól!
Törődöm is én a bűneimmel,
fehérek lesznek-e, avagy pirosak,
halálom után lehet bármi velem,
csak itt, csak most ne lássak kínokat!"

,,Ha a ti bűneitek... - hangzik ujra,
lelkét az ige egész áthatotta,
hiába akart menekülni tőle,
mindig újra és újra hallotta:
,,Ha a ti bűneitek..." Mily szép szavak.
És milyen költőiesen hangzanak.
Vajjon kicsoda mondhatta ezeket?
Tán Isten. Isten? De hisz ez nem lehet!

És így küzd az ifjú önnön magával
s észre sem vette, hogy letért útjáról,
előtte állt a hívők imaháza
s hívó fény szűrődött ki ablakából.
Az ifju megáll. ,,Tán bemegyek ide.
De nem, nem, hiszen én hitetlen vagyok,
színházba indultam s most ide menjek?
Ah nem, nem, ilyet hogy is gondolhatok!"

És tovább megy. De újra visszafordúl,
valami csodás erő húzza, vonzza
fölzeng az ének, nem bir ellenállni,
belép és leül az utolsó sorba.
,,Hová kerültem?" - kérdezi önmagát.
Mi lesz a (vigadóval) színházzal? A mulatással?
Az elvesztett élvekért e szerény hely
szolgál e nékem méltó kárpótlással?

Az éneknek vége, csendben ül a nép,
majd feláll Istennek hű szolgája,
Kezében nyílik kedvelt Bibliája,
melyből olvassa ez örökszép Igét:
,,Jertek, törvénykezzünk, - azt mondja az Úr -
ha a ti bűneitek skárlátpirosak,
hófehérek lesznek." - Aztán imádkoznak
s az ifjú keblében új élet tüze gyúl.

Valaki térdrekényszeríti... Ő letérdel,
megjelenik múltja számos bűnös képpel,
nem tudja miért, könny szökik szemébe
s mintha a Golgota állna most elébe,
ő látja a Krisztust töviskoronával,
látja önmagát is lelki nyomorával,
nézi a keresztet könnyes szemekkel,
Jézus mintha hívná kitárt kezekkel
s az ifjú ajka mozdul, hangja remeg,
megtérő szíve forró imát rebeg:
,,Oh Jézus!... Sok bűnöm piros mint a vér,
a Te halálod volt érte a nagy bér,
most itt vagyok, hiszem, Te vagy az üdvadó,
tisztíts meg engem s fehér leszek, mint a hó!"

Betkó András
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
     1/573 oldal   Bejegyzések száma: 5726 
2021.03 2021. április 2021.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 29 db bejegyzés
e hónap: 187 db bejegyzés
e év: 584 db bejegyzés
Összes: 30116 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2549
  • e Hét: 2549
  • e Hónap: 56046
  • e Év: 223554
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.