Belépés
kalmanpiroska.blog.xfree.hu
Minden kegyelem. Kovács Kálmán
1968.04.24
Online
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/348 oldal   Bejegyzések száma: 3478 
A Golgotán
  2019-01-24 08:55:24, csütörtök
 
  A Golgotán

Drága Megváltó Jézusunk
A keresztfán érettünk szenvedtél,
értünk haltál, mert szerettél.

Bűneinkért omlott véred
bűneinknek az az ára:
vérző sebeid fájdalma.

Sír a lelkünk a Golgotán,
letörlöd bús könnyeinket
s adod örök életünket.

Dencs Lenke
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Úr Jézus
  2019-01-24 08:47:48, csütörtök
 
  Úr Jézus

Úr Jézus Te drága
világ Megváltója,
szívünk szent Nevedet
áldja-magasztalja.

Dencs Lenke
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Így lehet
  2019-01-24 07:47:27, csütörtök
 
  Így lehet

Nap, Hold és a csillagok
felettük járják a kijelölt pályát,
csodálatos ez amit naponta figyelhetünk
fent ragyognak az égbolton felettünk.

Látjuk, érezzük a Nap éltet adó sugarát, melegét,
a virágok, növények harmonikus szépségét.
Világunk minden élőlénye gondozást,
törődést, szeretetet igényel.
Vajon ez csak úgy magától létrejöhetne?

Emberi gyarlóságunk ezt nem tudja felfogni.
Teremtő, szerető, mennyei jó Atyánk
áldásával élhet Világunk,
és így lehet Vele: boldogságunk.

Dencs Lenke
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
A néma vád
  2019-01-23 18:59:12, szerda
 
  A néma vád

Holdfényes éjjel. Halvány Krisztus-arc.
Rajt szívet-tépő, szelíd fájdalom.
A várost nézi... és Őt nézem én
hónapok óta... hűvös hajnalon,
ha ébredek és hideg éjszakán,
a nap zajának hogyha vége lett.
Mert itt sugárzik sápadt-csendesen
szobám falán... s az életem felett.

Sokszor szíven talált a néma vád,
s hitetlenül harcoltam ellene.
"Tudom, hogy miattam vagy szomorú.
Tudom, Uram, hogy másképp kellene.
Valahol mélyen elszakadt a húr.
Nem zengi tisztán a Te éneked.
De a szakadt húr felujjong-e még,
ha fájó könnyed reápergeted?
Könnyed nyomán megzendül-e megint
a magasságokat merő zene?"

Sokszor szíven talált a néma vád.
"Tudom, Uram, hogy másképp kellene."

Holdfényes éjjel. Halvány Krisztus-arc,
Te, aki láttad minden harcomat,
nézd, ezen a nagyheti éjszakán
feléd fordítom könnyes arcomat:
ma én is sírtam a város felett.
Ma megéreztem, most is érezem,
mi fáj, amikor durván ellökik
a segíteni kinyújtott kezem.
Micsoda sajduló seb a szíven
a visszautasított szeretet!
És most leroskaszt az a néma vád.
Én, én szereztem ilyen sebeket!
Hisz a Te kezed győzelmet kínált,
új, zengőbb húrt a régi, nyűtt helyett.
Nem vettem észre. Meg se láttalak,
és újra reggel, újra este lett
és újra este... holdas... hangtalan...
Szemed virraszt és a városra néz.
A visszautasított szeretet
nagyon, kimondhatatlanul nehéz!

Ó, az a város! És ó, az a szív!
Néz, néz szomorú váddal a szemed.
És lábaidhoz összetörve hull
Te megsiratott Jeruzsálemed.

Túrmezei Erzsébet
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Ének földrengéskor
  2019-01-23 15:56:39, szerda
 
  Ének földrengéskor

A könnyes fák alatt mentem veled.
Sírtak, sírtak a fák fejünk felett,
mert szakadékot vonnak zord erők,
s hiányzanak a hősi hídverők.
Mi tegnap egy volt... szertehull ma már.
Ma új határ és holnap új határ.
És mindig új határhoz érkezünk,
ha egymás felé nyújtjuk bús kezünk.

Szívünkben szüntelen szelíd zene:
"Építeni, szeretni kellene!"
Tompa morajlás... reng, remeg a föld.
Valami távol újra összedőlt.

Szívünkben mégis dacos, szent zene:
"Építeni, szeretni kellene!
Oltárt rakni, fészket tapasztani,
vad ugarba ekét akasztani,
életre sebző, jóságos vasat!"
Moraj. Megint új szakadék hasadt.

Mindegy. Ne lankadj! Meghalunk, ha kell,
de a parancs szívünkben énekel:
"Építeni, szeretni szüntelen!"
Kősziklán állunk. Ostromló elem
nem ér... köröttünk mindenütt romok...
Szeressünk! Építsük a templomot!

Szívünk parancsa szüntelen dalol.
S utunk kiér a könnyes fák alól.

Túrmezei Erzsébet
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Finnországi levél
  2019-01-23 08:16:39, szerda
 
  Finnországi levél

Kari Veikko Laurinak

Levelem érkezett a távol,
viharviselt testvérhazából.
Az van megírva a levélben
panasztalan tudatásképpen,
hogy tavasz óta más az élet...
a kis falu az oroszé lett...
A fenyők, nyírfák ottmaradtak
és ott a templom... ott a paplak.
Nehéz is az otthontalannak:
a gyerekek négyfele vannak...
a holmi erre-arra, szerte,
amerre a vihar seperte.

Egyszerűen, nyugodtan, szépen
ez van megírva a levélben.
Végén a búcsúszó, a régi.
Bajban se kell azt kicserélni.
Mert nem is a levélpapírra,
a szív mélyére van az írva.
Sem az örömben, sem a búban,
se a csendben, se háborúban,
sem ezer halál közepette,
sem az otthonból számkivetve
soha, soha nem veszett még el:
Mindig azt lehetett üzenni:
"Köszöntöm Isten békéjével!"

Túrmezei Erzsébet

 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Fájdalmak-szenvedések
  2019-01-23 08:07:07, szerda
 
  Fájdalmak-szenvedések

Fájdalmak-szenvedések
gyengítik a testet,
de Istennek buzgó szeretete
megőrzi, élteti a lelket.

Dencs Lenke
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Vége a viharnak
  2019-01-23 08:05:34, szerda
 
  Vége a viharnak

Vége a viharnak
és él a hajó!
Megmentette őt
az Alkotó!

Csendes a tenger
és él az ember.

A bősz, vad
vihartól tépázott
teste-lelke fázott
a szenvedő lénynek.

Tenyerébe vette
remegett még lelke
kegyelmével simogatta
hű Megtartója.

Fényesen ragyog már
az éltető fénysugár.

Megmentett szívből
száll a hála dal:
fel a magas égbe
a Mindenható elébe!

Dencs Lenke
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Vihar
  2019-01-22 14:18:41, kedd
 
  Vihar

Süvölt a gyilkos szél
átjárja a testet,
menedék előle
van-e mi ad enyhet?

Támad a nagy vihar
rengeti a földet
korbácsolja vadul
a rémült felhőket!

Az orkán nem csitul
üvöltve zúg hangja,
roppant erejétől
hallik a föld jaja!

Reszketve bújik meg
ember, növény, állat
nem szűnik a vihar
vad erővel támad!

Óh, szegény, kis virág!
Reszketve meglapul,
bősz vihar tépázza
vérezve földre hull.

Meg-megvonaglik ott
esdeklő sóhaja,
elszáll fel az égbe,
Isten meghallgatja.

Az élet is hányszor
ilyen nagy, vad vihar
megrázza a lelket
s a szívbe belemar.

Jaj annak, ki gyenge
s törékeny mint az ág,
nehéz a küzdelme
és harca sok bajt ád.

Ne sírjon a lelked
ha bánt is a világ,
az Isten nyugtot ád,
törékeny kis virág.

Dencs Lenke
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Virágok
  2019-01-22 08:01:06, kedd
 
  Virágok

Életünk egy piciny virág
mikor megszületünk,
ahogy növünk, fejlődünk
nő a kicsiny virág is velünk.
Cseperedik, levelei nőnek,
kedves a Teremtőnek.

Kap-e bennünk olyan
éltető táplálékot, bimbót nevelhet
és illatos virágként kinyílik,
a lelkünkből táplálkozik
betöltve hivatását: él és virul.

Milyen csodálatos
egy-egy szép virág
Boldogan hinti édes illatát,
vagy csak sápadozik
alig-alig él,
fájón sorvadozik a lelkünk mélyén...?

Legyünk drága, illatos virágok!
Mely tud adni, kapni:
örömet-boldogságot,
s ha fájón, olykor lekókad
erőtlenségből, kivirulhat.

Ápoljuk-gondozzuk életünk virágát
növelhetjük vele lelkünk világát,
s egyben boldogságát.

Dencs Lenke
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
     1/348 oldal   Bejegyzések száma: 3478 
2018.12 2019. Január 2019.02
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 6 db bejegyzés
e hónap: 649 db bejegyzés
e év: 649 db bejegyzés
Összes: 18694 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 392
  • e Hét: 6950
  • e Hónap: 28600
  • e Év: 28600
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2019 TVN.HU Kft.