|
 1/36 oldal 
|
Bejegyzések száma: 358
|
|
|
|
|
|
2018-05-31 16:53:15, csütörtök
|
| |
| |
"Ő pedig bánkódva szívük keménysége miatt haragosan végignézett rajtuk, és azt mondta az embernek: Nyújtsd ki a kezedet! Mire az kinyújtotta a kezét, és teljesen ép lett." (Mk 3,5)
Megdöbbentő ebben az igében, hogy Jézus nemcsak szelíd és alázatos, hanem haragos is, ha azt látja, hogy a csodák, jelek és tanítások ellenére is kemény a szíved. Amikor látja, hogy görcsösen ragaszkodsz saját igazságodhoz, látásodhoz. Amikor szíved keménysége miatt nme veszed észre, hogy nem cselekedhetsz semmi jót, bárhogy erőlködsz is! A rosszat ellenben megteszed, még azt is, amit másoknak megtiltasz. Mennyivel vagy hát különb az általad is elítélendő írástudóknál és farizeusoknál?
Szíved keménységével annyi bánkódást, fájdalmat szereztél már Jézusnak! Jó volna, ha ma te is bűnbánatot tartanál emiatt. ,,Csókoljátok a fiút, hogy meg ne haragudjék, és el ne vesszetek az úton" - hangzik az Ige figyelmeztetése.
Bár az Úr haragudott az írástudókra és a farizeusokra, és bánkódott a szívük keménysége miatt, mégis könyörült a sorvadt kezű emberek, és meggyógyította. Ebben sem úgy járt el, ahogyan mi szoktunk. Jézus mindig könyörül a tehetetlen szűkölködőn, a gazdagok azonban még a közvetlen közelében is szűkölködnek.
VÁDLÓ VAGY VÁDLOTT - Egy alkalommal úgy mentem el a templomba, hogy magamban közben megítéltem másokat. Az igehirdetés pedig arról a példázatról szólt, amikor két ember felment a templomba: egy farizeus és egy vámszedő. Az egyik el volt telve magával, saját jóságával, kiválóságával, a másik bűnei, saját nyomorúságai terhe alatt roskadozott. Nem volt nehéz magamra ismerni a farizeusban.
* Akiken Jézus segít, és akiket szolgálatba állít - Mk 3,1-19
Szikszai Béni |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-05-31 16:51:26, csütörtök
|
| |
| |
Az uralkodó Király
"Mert addig kell néki uralkodnia..." 1 Korinthus 15,25.26
Jézusnak uralkodnia kell. Van ellenség is, az ördög, a világ fejedelme, aki ugyancsak király. De Jézus addig fog uralkodni, amíg ellenségeit mind lábai alá veti, amíg rá nem teszi lábát ellenségei nyakára, akik előtte fekszenek. Olykor-olykor semmit sem látunk ebből. Ebben a világban, amelyben élünk, úgy tűnik, mintha inkább a Sátán nyerne teret, a Krisztus király pedig mintha veszítene. De ez csupán látszat. A szó látszólag még a Sátáné és szolgáié, akik nem akarnak meghajolni a Király előtt. De ha az egyházra nézünk, akkor láthatjuk, hogy az még mindig áll, és még mindig csatlakoznak hozzá ifjak. Jézus Igéje és Szentlelke által uralkodik, még azokban az országokban is, ahol tiltják az evangélium hirdetését. Ez Jézus Király uralma. Majdan kitűnik, hogy a nagy Király győzött, akkor minden ellensége legyőzötten fekszik lába előtt. Az utolsó ellenség, aki megsemmisíttetik, a halál. Ez Krisztus visszajövetel után történik majd meg. Akkor a halottak feltámadnak a sírból, legyőzetik utolsó ellenségként a halál. Isten gyermekei pedig élni fognak!
D. Rietdijk |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-05-31 13:36:07, csütörtök
|
| |
| |
Csak a hajó... (ApCsel 27,22)
Forgószél tombol, szakad a vitorla.
A végveszélyben megcsendül a szó:
"Ne féljetek, mert egy lélek sem vész el
közületek, - hanem csak a hajó."
Siklós József |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-05-31 13:34:15, csütörtök
|
| |
| |
Vádlottak padján (ApCsel 25-26.r.)
Agrippa király, Festus helytartóval
királyi díszben, bírói talárban.
S a vádlott szól: "Bár lennétek oly szabadok,
mint én a bűntől, Jézus Krisztus által!"
Siklós József |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-05-31 13:32:00, csütörtök
|
| |
| |
Búcsú (ApCsel 20,22-24)
Íme, Lélektől kényszerítve megyek
Jeruzsálembe. Csuklóm bilincs várja.
Ám, hogy Isten kegyelmét hirdessem,
vissza nem rettenve: életem sem drága.
Siklós József |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-05-31 13:30:02, csütörtök
|
| |
| |
Ismertté vált az Ismeretlen (ApCsel 17,16-34)
Athénben, bölcsek s bálványok városában
Ismeretlen Isten oltára áll.
Ott hirdeti Pál apostol Krisztust,
kiben Isten s ember egymásra talál.
Siklós József |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-05-31 13:27:26, csütörtök
|
| |
| |
Éjjeli látomás (ApCsel 16,6-10)
Jó, ha sok hű szív újra összedobban!
Pál testvérekhez készül Ázsiába.
Látomás jelzi: szükség másutt van rá.
Az evangéliumot - Európa várja!
Siklós József |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-05-30 10:56:00, szerda
|
| |
| |
Vendégségben egy századosnál (ApCsel 10 r.)
Pogány százados vágyik üdvösségre.
Hívatja Pétert, Izráel fiát.
Együtt értik meg: Krisztus által Isten
minden nemzetnek üdvösséget szánt!
Siklós József |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-05-30 10:51:19, szerda
|
| |
| |
Találkozás (ApCsel 9,1-22)
Ádáz gyűlölettel Damaskus felé tart.
- Mért üldözöl, Saul? - S már foglya a Fénynek.
- Én vagyok Krisztus, akit üldözöl!
S a porból már - Pál apostol éled.
Siklós József |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2018-05-30 09:09:24, szerda
|
| |
| |
Itt mérd le emberségedet...
(Verses riport a dunaalmási református
gyermekgyógyintézetről)
E házról írni gyenge és
kevés a szó, a toll.
Itt vívódik s ölelkezik
a menny és a pokol.
*
Itt száztíz gyermek létezik,
hogy él, nem mondhatom.
Sorsuk felett együtt lebeg
ítélet s irgalom.
Száztíz gyerek! (vízfejűek,
bénák, némák, vakok)
hajbókol, nyáladzik, sikong,
s mint a majom, vakog.
Van, aki ha füvet talál,
nekiesik a legel,
majd könyékig torkába nyúl
és így böfögi fel
amit evett, s kérődzik is
kisborjúként szegény.
Hogy torkába ne nyúlhasson,
béklyó van a kezén.
Van, akinek végtagjait
ketrec-rácshoz kötik,
mert lerágja saját húsát.
Így marad évekig.
A másiknak szeme helyén
nincs szem. Örökre vak.
Kis ketrec a tanyája egy
húszéves fiúnak.
Ott fekszik, mint egy göngyöleg
s onnan ki nem kerül:
keze-lába béna. Soha
fel nem áll, fel nem ül.
Van, aki sugárfertőzéstől
lett vak, magzat-korán.
Fonnyadt lombú csemeteként
szárad egy kisleány.
*
Napjában négyszer pelenkázzák
őket, s ez sem elég.
A kínos tisztaság felett is
úr lesz az ürülék.
A mosodába is benéztem
egy pillanatra csak:
mint vágóhídi bélüzemben,
lökött vissza a szag
s a nehéz gőz. Nagy gépek és
kezek dolgoztak ott.
Hogyan bírnak az asszonyok
itt ki egy műszakot?
Hát még a "vécéző" szobák?!
Padok köröskörül
s likjaikon egy-egy szegény
félhülye gyermek ül,
várnak báván, türelmesen,
míg kiürül belük,
s ha eljött a könnyebbülés,
ez napi örömük.
*
Mit mondjak még?... Szülő sehol,
s ha van, se jön ide,
jobb távolabb. Ha jön, ha lát,
megszakadna szíve,
(mely tán most a megnyugtató
halálhírért remeg?)
Apátlanul, anyátlanul
teng ez a sok gyerek.
Nekem is nehéz a szívem.
Úgy sajgok, mint a seb.
Öt gyermekem van. Épek és
szép egészségesek.
De hát ezek? ... Mért lettek ők?
sorsukban mi a jó?
Tán irgalmasabb volna egy
végső injekció?
(Hiszen egy őrült hatalom
milliókat megölt,
kiktől, ha élnek, igazabb
és szebb lenne a föld)
Mi ez a pár száz (vagy ezer)
roncs, idétlen gyerek,
kikből nem lesznek soha már
épkézláb emberek?...
A látvány már istentelen,
vad indulatba hoz
s pogánykodó szemem előtt
felrévül Tajgetosz.
*
De látnom kellett: életük
mégsem reménytelen.
Hozzám jött egy s a szeme kért:
- simogasd meg fejem.
Apjának hitt? Szagolgatta
a nyakkendőm, kezem,
s hogy simogattam, felvirult
arcán az értelem.
Fényes tükörként ragyogott
szeme, a néma kút,
látszott, hogy bármily nyomorult,
mégis: örülni tud!
Örömre szomjas, s csöppnyi kis
szeretet már elég,
hogy tündököljön benne is
szépségével az ég.
Egy simogatás, kézfogás,
játék, alma, csoki,
új ruha, - vagy ha látogatni
érkezik valaki,
úgy mosolyog, ragyog a sok
gyámoltalan gyerek,
hogy meghatottan hirdetem:
van, miért éljenek!
Van értelme az életüknek,
bár mind csupa selejt:
talán az, hogy sorsuk felett
legyen, ki könnyet ejt,
vagy döbbenj rá, hogy itt lehetnél
te is, vagy gyermeked,
hogy érezz értük felelős
szülő-szeretetet,
s keresd fel őket, leld meg a
szívükhöz az utat
és édesítsd meg legalább
egyetlen napjukat.
*
Ne küszködjék magára hagyva
néhány fehér ruhás
angyali nő. A mosolyuktól
lesz otthonná e ház.
A kezük nyomán patyolat-
tiszták ágyak, szobák,
csókkal csitítják, aki sír,
sohasem mostohák.
Szelíden vigyáznak gáttalan
ösztöneik felett
s együgyű játékra tanítják,
akiket még lehet.
Életük oltáron elégő
áldozat, s lebegő
illatától lesz derűsebb
s tisztább a levegő.
Ami lever, s mi felemel,
mi rút, s mi égi szép,
megrendítően együtt van itt
a pokol és az ég.
Rázzon fel ez a szeretet,
s e borzalom.
Itt mérd le emberségedet,
Társadalom!
Bódás János |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/36 oldal
|
Bejegyzések száma: 358
|
|
|
|
2018. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
358 db bejegyzés |
| e év: |
6903 db bejegyzés |
| Összes: |
34203 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 440
- e Hét: 440
- e Hónap: 83087
- e Év: 407554
|
|
|
Offline
