Belépés
kalmanpiroska.blog.xfree.hu
Minden kegyelem. Kovács Kálmán
1968.04.24
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/25 oldal   Bejegyzések száma: 242 
Év vége
  2020-12-31 22:32:55, csütörtök
 
  Év vége

,,Ha a bűnöket számon tartod, Uram, Uram, ki marad meg akkor? De nálad van a bocsánat, ezért félnek téged." (Zsolt 130,3-4)

Minden népnek és sok vallásnak megvannak a maga szokásai, amelyekkel megünnepli az egyik évből a másikba való átmenetelt. Az észak-amerikai kontinensen nekünk olyan sajátosan rossz szokásunk van, amellyel megpróbáljuk a szilvesztert az esztendő legzajosabb éjszakájává változtatni. Ez természetesen helyenként más és más, de az egész a legtöbb helyen az emberek eszelős kurjongatásába torkollik.
Miféle ideges nemzeti rendellenesség ez? Talán félelem?
A keresztyén embernek nem kell úgy járkálnia föl és alá ezen a mai napon, mintha ő lenne az utolsó farizeus, de legalábbis józannak kell lennie, mivelhogy neki néhány dolgot meg kell beszélnie Istenével.
Ez az év elmúlt. ,,Ha a bűnöket számon tartod, Uram, Uram, ki marad meg akkor?"
Tudunk-e szakítani ma tíz percet arra, hogy elgondolkodjunk a múlt évben elkövetett bűneinken? Van-e rá időnk, lelki érzékenységünk és erkölcsi komolyságunk, hogy tíz percre a múlt évben elkövetett összes mulasztásunkra gondoljunk? És aztán szavakba tudnánk-e azokat önteni, és meg tudnánk-e őket vallani Istennek?
,,De nálad van a bocsánat..."
Istenem, mi lenne, ha én ezt nem tudnám?! Fogod ceruzádat, ó, Istenem, és most ráírod a múlt évi naptár mindegyik oldalára: ,,Meg vannak bocsátva, meg vannak bocsátva, és még egyszer: meg vannak bocsátva." Te Jézus vérével írod le azt, én pedig könnyeimen át hálásan látom.
Csak ha már nem gyötör bennünket többé a múlt, csak akkor nézhetjük derűsen a jelent, és készülhetünk a jövőbe tekintve.
Mi nem tudunk a jövőbe látni, és ne is akarjuk tettetni magunkat, mintha tudnánk. Az újságok megpróbálnak előhozakodni jövendöléseikkel. Ma és holnap a régi sarlatánok és csillagjósok megint csinos összeggel fogják megvágni technikai korunk babonás gyermekeit. De mi Istenbe vetjük bizalmunkat. A jövőt illetően mi csak egyet tudunk: Jézus jön.

Napi gondolat
Határozd el, hogy rászánod azt a bizonyos tíz percet, majd végiggondolod és megvallod elmúlt évednek legnagyobb kudarcait. Aztán köszönd meg annak örömét, hogy tudhatod: Isten teljesen megbocsátotta azokat.

Andrew Kuyvenhoven
 
 
0 komment , kategória:  Áhítatok  
Jó lenne
  2020-12-31 22:07:31, csütörtök
 
  Jó lenne Istennel kezdeni az új esztendőt.

Jó lenne egy kicsit abbahagyni mindent, és Istenre figyelni.
 
 
0 komment , kategória:  Idézetek, gondolatok  
Újévi kívánság
  2020-12-31 21:52:31, csütörtök
 
  Istent dicsőítő és Istenben örvendező új esztendőt kívánok minden olvasómnak!  
 
0 komment , kategória:  Általános  
Mindezideig
  2020-12-31 21:51:06, csütörtök
 
  Visszatekintek arra ami elmúlt és azt látom, hogy mindezideig megsegített az Isten.  
 
0 komment , kategória:  Idézetek, gondolatok  
Évvégi kérés
  2020-12-31 21:50:21, csütörtök
 
  Évvégi kérés: "Jövel Uram Jézus! Ámen!"  
 
0 komment , kategória:  Idézetek, gondolatok  
Hálaadás
  2020-12-31 21:49:50, csütörtök
 
  Amit minden időben tehetünk és tennünk kell, hogy hálát adunk Istennek.  
 
0 komment , kategória:  Idézetek, gondolatok  
Emlékeztető
  2020-12-31 21:49:19, csütörtök
 
  Egy emlékeztető mára és a következő esztendőre: "Ha az Úr akarja és élünk, akkor..."  
 
0 komment , kategória:  Idézetek, gondolatok  
"Mindeddig"
  2020-12-31 21:29:46, csütörtök
 
  ,,Mindeddig megsegített minket az Úr!" (1Sám 7,12)

A ,,mindeddig" kifejezés olyan, mint egy múltba mutató kéz. Már ,,sok idő telt el, tudniillik húsz esztendő" (2. vers), de ha már hetven év lett volna is: ,,Mindeddig megsegített minket az Úr!" Akár szegénységben vagy gazdagságban, betegségben vagy egészségben, akár otthon vagy külföldön, tengeren vagy szárazföldön, akár tisztességben vagy dicstelenségben, nehézségekben, örömben, próbákban, diadalban, imádságban vagy kísértésben - ,,Mindeddig megsegített minket az Úr!"
Mindig élvezzük, ha végigtekintünk egy hosszú úton, amit gyönyörű fák szegélyeznek. A fák látványa örvendetes, mintha növények templomát formálnák erős faoszlopokkal és lombboltozattal. Az ilyen gyönyörű úthoz hasonlóan, miért nem tekintünk végig életünk éveinek útján is? Tekintsünk Isten irgalmának nagy zöld ágaira fölöttünk, és az Ő jóságának és hűségének erős oszlopaira sok örömmel! Látunk-e madarakat énekelni az ágakon? Ha közelebbről megfigyeljük, bizonyára sokat észrevehetünk, mert énekelnek Isten ,,mindeddig" tartó irgalmasságáról.
Ezek a szavak előre mutatnak. Valaki, aki eljut egy bizonyos pontig és leírja a ,,mindeddig" szót, rájön, hogy még nem érkezett el az út végéhez, és hogy még mindig van bizonyos távolság, amit meg kell tennie. Még mindig lesz több próba, öröm, kísértés, csata, vereség, győzelem, imádkozás, válaszok, küzdelmek és erő, ami megérkezik. Ezeket aztán követik a betegségek, az öregkor, a gyengeség és a halál.
Aztán vége van-e az életnek a halállal? Nem! Ezek még eljövendők: feltámadunk Jézus hasonlatosságára; trónok, hárfák és éneklés pálmaágakkal kezünkben; felöltözve ,,fehér ruhákba" (Jel 3,5), meglátni Jézus arcát, és osztozni a szentekkel való közösségben; átélni Isten dicsőségét, az örökkévalóság teljességét és végtelen örömét. Tehát, drága Hívő, ,,bátorodjék a szíved" (Zsolt 27, 14), és hálaadással meg bizalommal emeld föl hangod dicséretben, mert:

Az Úr, aki ,,mindeddig" segített,
Az út legeslegvégéig vezet.

Amikor a ,,mindeddig" szót a menny világosságában olvassuk, milyen dicsőséges és csodálatos kilátások nyilatkoznak meg hálás szemünk előtt! (Charles H. Spurgeon)
Az alpesek pásztorainak van egy nagyon szép szokásuk a napok befejezésekor, amikor elénekelik az esti búcsúzót egymásnak. A levegő annyira tiszta, hogy az énekeket nagyon nagy távolságokban is lehet hallani. Amint a nap kezd lenyugodni, összegyűjtik nyájaikat, és kezdik levezetni azokat a hegyi ösvényeken, miközben énekelnek: ,,Mindeddig megsegített minket az Úr! Dicsőítsük nevét!"
Végül, ahogy gyönyörű szokásuk diktálja, énekelnek egymásnak egy udvarias és barátságos elbúcsúzást: ,,Jó éjt! Jó éjt!" A szavak ezután kezdenek visszhangzani hegyoldalakról hegyoldalakra, édesen és lágyan csengve, amíg a muzsika elhal a távolban.
Szólítsuk meg mi is egymást a sötétségen át, amíg az éjszaka megelevenedik sok másnak a hangjával együtt, bátorítva Isten megfáradt vándorait. Erősödjenek a visszhangok a halleluják viharává, ami mennydörgő hullámokban tőr ki az Ő zafirtrónja körül. Aztán, amint pirkad a hajnal, ott találjuk magunkat ,,az üvegtenger" partján (Jel 4,6), együtt kiáltva a menny üdvözült seregeivel: ,,A trónon ülőnek és a Báránynak áldás, tisztesség, dicsőség és hatalom örökkön-örökké!" (Jel 5,13)

Ez hangzik mind a végtelenségig,
Jézus Krisztus vezet el az égi célig.

,,ÉS MÁSODSZOR IS SZÓLTAK: HALLELUJA!" (Jel 19,3)

L. B. Cowman

 
 
0 komment , kategória:  Áhítatok  
Mi az a kevés?
  2020-12-30 22:19:14, szerda
 
  Mi az a kevés?

Üres a szív, üres a lelki kaptár!
Mi az a kevés, amin hű maradtál?

Füle Lajos
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
Számadás
  2020-12-30 22:13:57, szerda
 
  Számadás

Tegnap tar fák közt mentem át,
hólepte réten árva kórót
csúfolt a szél, megtörve állt
és reszketett. Nézni se jó volt.

Ma írva láttam, hogy a fű
megszárad, és virága elhull.
Tükörből nem néz vissza már
az ifjúság, hisz régen elmúlt.

Tűnődni kezdtem, hát hitem
őrzi-e még a tegnapokból
nyert kincseit, és vár-e még,
és vonz-e még az égi otthon?

Magamba néztem... jaj, nagyon
szegényesen és ostobán telt
az életem! Hűtlen hitem
többször mondott csődöt, mint áment.

Élő igék szálltak felém,
szívem bokrára telepedtek,
s hányszor nem adtam fészket én,
adtam magam bolond szeleknek.

Élhettem volna másokért,
körülöttem sírtak a lelkek,
de emberi és isteni
vonásaik nem érdekeltek.

Így telt negyedfél évtized.
Van még idő? Lesz alkalom még?
Szánj meg, kegyelmes ISTENEM,
tisztíts TE meg, eszköz ha volnék!

Hadd lássam málló éveim
úgy sírba szállni, hogy ne kelljen
búsulni rajtuk, hogy szívem
ne csüggedjen, csak énekeljen

Rólad, hatalmas ISTENEM,
TE irgalmas, Te véghetetlen,
KI felveszed majd lelkemet,
míg orkánok zúgnak felettem,

s testem porrá lesz, életem
emlékké, hitem őszi köddé...
- TE MEGVÁLTÓ voltál s leszel
tegnap és ma és mindörökké!

Füle Lajos
 
 
0 komment , kategória:  Versek  
     1/25 oldal   Bejegyzések száma: 242 
2020.11 2020. December 2021.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 242 db bejegyzés
e év: 3633 db bejegyzés
Összes: 35788 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 1264
  • e Hét: 2468
  • e Hónap: 12879
  • e Év: 131971
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.