|
 1/11 oldal 
|
Bejegyzések száma: 109
|
|
|
|
|
|
2023-11-30 07:34:30, csütörtök
|
| |
| |
A kerítésdeszka
Egy kisfiú egy időben gyakran engedetlen volt, és csúnya viselkedésével sokszor megszomorította az édesapját. Egyszer az apja magához hívta, és a kezébe nyomott egy zacskó szöget.
- Fiam, ezután ha rosszul viselkedsz, mindig fogj egy szöget, és verd be kalapáccsal a kerítés deszkájába.
Első nap végére 27 szög volt a deszkában. A fiúcska ránézett a kerítésre, aztán a zacskóra, és elgondolkodott.
- Apa látja a kerítést, a szög meg nagyon gyorsan el fog fogyni...
A második naptól kezdve a kisfiú egyre jobban megemberelte magát, így a napi szögadag folyamatosan csökkent. Odafigyelt a beszédjére, a tetteire, és önfegyelmet gyakorolt, hogy ne kelljen szégyenkeznie. Így a szög egyre lassabban fogyott a zacskóból.
Egyik nap aztán egy szög sem került a deszkába, mert a kisfiú aznap mindig szót fogadott a szüleinek, és egyszer sem volt engedetlen. Boldogan szaladt oda az apjához, és újságolta neki a jó hírt. Az apa megsimogatta fia buksiját, megdicsérte, és ezt mondta neki.
- Rendben, kisfiam, most pedig minden nap, amikor rendesen viselkedtél, húzzál ki fogóval egy szöget a deszkából.
Telt-múlt az idő, fogytak a szögek a kerítésből, végül egy sem maradt. Ekkor az apa megfogta a fia kezét, és odavezette a kerítéshez. Ezt mondta neki.
- Javadra változtál fiam, derék vagy. De nézd a sok lyukat itt a kerítés deszkájában, ez már soha nem lesz olyan, mint azelőtt. Amikor engedetlen vagy, csúnyán viselkedsz, és megszomorítod édesapádat és édesanyát, akkor mindig egy-egy sebhelyet hagysz, ami aztán ott is marad. Ezután tartsd ezt a szemed előtt, uralkodj magadon, és légy jó gyermeke szüleidnek.
Amikor vétkezel, és bűnbe esel, megszomorítod Krisztust, vétkezel ellene, aki az Ő vérét adta az övéiért. Gondolj erre mindig, szeresd az URat, és szolgáld Őt; gyűlöld a bűnt, és ne vétkezz.
,,És mikor megköpdösték őt, elvették a nádszálat, és a fejéhez verték." (Máté 27,30) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-11-30 07:24:19, csütörtök
|
| |
| |
A büntetőcédula
András még egy hosszú pillantást vetett a kilométerórára, mielőtt a villogó rendőrautó előtt lelassított: 120 km/h a kitáblázott 90 helyett. Ez már a negyedik ebben a hónapban, mint oly sokszor máskor is. Hogy lehet, hogy valakit ennyiszer lemeszelnek?
Amikor a kocsi lelassított, András lehúzott, de nem teljesen az út szélére; hadd izguljon csak a zsaru a mellette alig fél méterre elhúzó autók miatt. Megállt. A rendőr kiszállt a kocsijából, és egy mappával a kezében előre jött.
József? József a gyülekezetből? Még csak ez kellett! András próbált minél jobban elsüllyedni az ülésben. Ez rosszabb, mint a közelgő büntetés maga. A keresztyén rendőr épp egy saját gyülekezetéből való gyorshajtó embert fogott meg.
Egy embert, aki egy hosszú, fárasztó és zaklatott nap után sietett hazafelé a munkahelyről.
Szinte kiugrott az autóból, és ment a rendőr felé, akivel minden vasárnap találkozik a gyülekezetben, de eddig még soha nem látta egyenruhában.
- Hát szia, József! Örülök, hogy látlak! Milyen érdekes, hogy itt találkozunk!
- Szervusz, András - semmi mosoly.
- Hú, de szigorúnak látszik a Biztos úr, éppen most kapta el a felebarátját, aki siet haza a feleségéhez és a gyerekeihez.
- Igen, úgy tűnik: elkapta. - József kissé zavartan felhúzta a szemöldökét. Jó jel!
- Nagyon húzós és hosszú napom volt ma. Asszem kissé túlléptem a limitet - de csak most az egyszer, he-he!
András lefelé sandítva arrébb rúgott egy kavicsot az aszfalton.
- Az asszony finom vacsorát készített, már nagyon vár haza. Érted, mire gondolok?
- Tudom, mire gondolsz. És azt is tudom, hogy már kétes hírnévre tettél szert a körzetünkben az örsön.
Ajjaj, nem jól áll a dolog, itt az ideje taktikát váltani.
- Mennyit mértél?
- 115-öt. Volnál szíves visszaülni az autóba?
- Várj egy kicsit. Amint megláttalak, én azonnal megnéztem az órát, és épp csak súrolta a 100-at.
A hazugság kegyesnek, célravezetőnek tűnt, és ,,magától" jött.
- Légy szíves, András, ülj be a kocsiba.
András zavartan bemászott a kocsija ajtaján, és becsapta az ajtót. Bambán bámult előre a műszerfalra. Eltelt egy perc, kettő. Lassan, kelletlenül nyúlt az ablaktekerőhöz, de végül nem tekerte le az ablakot, mert látta, hogy József ír a mappán. Vissza a műszerfalra.
Miért nem kérte ez a jogsimat? Bármi történjék is, az tuti, hogy 1-2 hónapig nem ülök ennek az embernek még a környékére sem vasárnap.
Eltelt még 2-3 hosszú perc, majd egy kopogás az ablakon. András kinézett balra, József volt az, kezében egy félbehajtott papírdarabbal. A bűnös mintegy 3 centire lehajtotta az ablakot, épp csak annyira, hogy a papír beférjen.
- Köszi! - András nem nagyon tudta leplezni a gúnyt az arcán és a hangjában.
József szó nélkül ment vissza a rendőrautóhoz, András csak nézte a visszapillantóban. Felemelte a papírt: Nnna, nézzük, mennyi. Álljunk csak meg. Ez meg mi? Tréfa? Nem büntetőcédula, az biztos.
András olvasni kezdett.
,,Kedves András! Egyszer volt egy kislányom, akit 6 évesen elütött egy autó. Kitalálhatod: egy gyorshajtó. Pénzbírság, 3 hónap a fogházban, és az illető szabad volt; mehetett haza magához szorítani a kislányait, mind a hármat. Nekem csak egy volt, és most várnom kell a mennyországig, amíg újra megláthatom. Ezerszer próbáltam megbocsátani annak az embernek, és ezerszer gondoltam, hogy meg is tettem. Lehet, hogy így van, de újra és újra meg kell tennem. Most is. Imádkozz értem, és hajts óvatosan: nekem egy kisfiam maradt. József"
András hátranézett, és látta, hogy a rendőrautó megfordul, és elindul visszafelé az úton. Csak bámult a távolba, amíg a kocsi eltűnt. Szétesve ült a kocsiban 20 percig, aztán beindította a motort, elindult, és lassan, az ÚRhoz bűnbocsánatért esedezve hajtott hazafelé, hogy aztán otthon percekig szorongassa magához meglepett feleségét és gyerekeit.
Ne ölj! Ne kockáztass! Esélyt se adj rá!
,,Készülj Istened elé!"
Ámos 4,12
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-11-30 07:01:17, csütörtök
|
| |
| |
Minden tökéletes ajándék
,,Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá, akiben nincs változás, sem fénynek és árnyéknak váltakozása." (Jakab 1:17)
Tegyél nagy erőfeszítéseket, hogy tudd, mit ígért Isten, és mikor ígérte meg. Folyamatosan tanulmányozd Isten Igéjét, hogy megnézd, az ígéreteken szerepel-e a te neved. Sokszor előfordult, hogy Isten olyan frissességgel hozott a szívembe egy ígéretet, hogy úgy éreztem, csak nekem adta. Ez az ígéret olyan magánjelzéseket tartalmazott, amelyek pontosan megegyeztek lelkem titkainak megfelelőjével. Ez bizonyítja, hogy Isten rám gondolt, amikor szólt.
Amikor imádkozol, tanuld meg, hogy fogadd el az ígéretet, és mondd: "Istenem, Te ígérted ezt az áldást. Azt mondtad, hogy meg fogod tenni, és tudom, hogy nem hazudhatsz! Biztos vagyok benne, hogy meg fogod adni nekem ezt az áldást, mert Te az igazság Istene vagy. A Te ígéreteid kegyelmi kötelék. Igazságosságodat nem lehet megkérdőjelezni."
"Minden jó ajándék és minden tökéletes ajándék ... a világosság Atyjától jön le, akinél nincs változás vagy változásnak árnyéka" (Jakab 1:17). Amikor az Úr megígérte ígéreteit, minden lehetséges eshetőséget előre látott, és ígéreteit azzal az elhatározással tette, hogy megtartja azokat. Az idő nem tesz különbséget. Ígéretei ugyanolyan frissek és el nem múlóak, mint amikor először gyönyörködtette választottait.
Borulj térdre és imádkozz: "Uram, ez a Te ígéreted. Légy kegyes és teljesítsd. Te nem változol. A Te szavad nem vonható vissza. Te soha nem futottál el az Igédtől, és soha nem is fogsz. Ezért teljesítsd be, mert ez ad okot a reménységre."
A változatlan Isten a hívő ember boldogságának alapja.
C. H. Spurgeon
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-11-29 23:00:37, szerda
|
| |
| |
Te mit hallasz meg?
Egy nap két barát, János és Tamás sétált a nagyváros központjában. Nagy volt a forgalom, az utcák tele autókkal és emberekkel. A késő délutáni csúcsforgalom hangos zaja betöltötte a várost: dübörögtek a buszok és a teherautók, dudáltak a kocsik, csikorogtak a fékek, vijjogtak a szirénák. Egy parkosított tér mellett elhaladva egyszer csak megszólalt János:
- Tamás, hallod a tücsökzenét?
- Hogy mit, tücsköt? Ugye, csak viccelsz? - kérdezte Tamás. Ilyen hangzavarban képtelenség egy tücsköt meghallani!
- Hidd el nekem, itt valahol egy tücsök szól - mondta János.
- Szerintem csak képzelődsz, hatalmas zaj van itt - ingatta a fejét Tamás.
János egy pillanatra figyelmesen fülelt, majd elment a következő sarokig, ahol a járda mellett bokrok nőttek; Tamás utána. János odalépett az egyik bokorhoz, félrehajtotta az ágakat, benézett a levelek alá, és rámutatott a ciripelő tücsökre. Tamás teljesen ledöbbent.
- Ez hihetetlen, neked természetfeletti hallásod van! - nézett barátjára Tamás elkerekedett szemekkel.
- Ne gondold - szólalt meg János -, az én fülem semmiben sem különbözik a tiédtől. Az egész azon áll, hogy mire figyelsz oda.
- De hiszen ez lehetetlen, én soha sem tudnám meghallani ekkora zajban egy tücsök ciripelését!
- Dehogynem! Attól függ, hogy mire figyelsz, mi az, ami igazán fontos neked. Figyelj csak, megmutatom:
János benyúlt a zsebébe, elővett néhány apró pénzérmét, és szétszórta a járdára. És ekkor, a zsúfolt, harsogó utcán a két barát láthatta az összes embert, aki 10 méteres körzetben felkapta a fejét, és nézte-nézte a járdát meg az utat, hogy vajon az ő pénze csilingel-e valahol.
- Nos, látod már, hogy miről beszélek? - mosolygott János a barátjára. Az egész attól függ, hogy mi az, ami igazán fontos neked!
És neked, kedves Olvasó, neked ki és mi a fontos? Kire, mire figyelsz, kit hallgatsz meg, és
kit, mit akarsz meghallani?
Vannak, akik azt mondják, hogy Isten soha nem beszél hozzánk, sőt, hogy Isten nem is létezik. Ők azért nem hallják meg Istent, mert a maguk esze szerint, maguknak élnek, és nem figyelnek, nem hallgatnak az Úrra.
Figyelj Istenre, keresd Őt, és megláthatod az Ő csodálatos munkáját a természetben, a világban, a saját életedben.
Ha ,,ráhangolsz" az Úr hullámhosszára, az Ő Szent Igéjére, valóban meghallhatod az Ő szavát, bölcs tanítását, parancsait és útmutatását, amelyek hozzád is - mint minden emberhez - szólnak.
,,Bizony így szól az Úr az Izráel házához: Engem keressetek, és éltek!" Ámos 5,4 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történetek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-11-29 07:59:45, szerda
|
| |
| |
Ki vagyok én?
Ki vagyok én? Azt mondják, hogy
oly higgadt, derűs, délcegen
lépek ki a cellaajtón,
mint kastélyából a várúr.
Ki vagyok én? Azt mondják, hogy
oly barátságosan és bátran
beszélek őreimmel,
mintha parancsnokuk volnék.
Ki vagyok én? Azt is mondják,
hogy a vész napjait higgadtan,
mosolyogva, büszkén viselem,
mint ki győzelemhez szokott.
Valóban az vagyok,
aminek mások tartanak?
Vagy csupán az, amit
magamról magam tudok?
Nyugtalan, sóvárgó, beteg,
mint kalitkában a madár.
Levegőért kapkodom, mintha
torkomat szorongatná valaki.
Színekre, virágokra, madárhangra éhezem.
Jó szóra, emberek közelségére szomjazom.
Haragtól remegek
az önkény és a legkisebb sérelem miatt.
Nagy dolgokra való várakozás hány-vet.
Tehetetlenül aggódom
végtelenül távoli barátokért.
Imádságra, gondolkodásra, alkotásra
fáradt és üres vagyok.
Erőtlen vagyok.
S mindentől búcsút venni kész.
Ki vagyok én? Ez vagy amaz?
Ma ez vagyok és holnap a másik?
Mindkettő egyszerre vagyok?
Emberek előtt képmutató,
s magam előtt hitvány,
érzékenykedő nyápic?
S talán az, ami még bennem van,
a vert sereghez hasonlít,
amely rendezetlenül hátrál
a már kivívott győzelem elől?
Ki vagyok én? Gúnyt űz belőlem
ez a magányos kérdés.
Bárki vagyok is én,
Te ismersz engemet:
a Tied vagyok én,
ó, Istenem!
Dietrich Bonhoeffer
Fordította: Szénási Sándor |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-11-29 07:33:42, szerda
|
| |
| |
Istenre hagyatkozás
Körül hű, csöndes, jóságos hatalmak
csodásan óvnak, vigasztalnak itt.
A szívünk manapság mást mit is akarhat.
Az új évben is miénk ez a hit.
Szívünk eztán is régi bűnnel küszköd',
gonosz napoknak terhe földre vet...
Riadt lelkünknek adjad, Uram, üdvöd,
melyet számunkra készített kezed.
S ha nyújtod majd a fájdalomnak kelyhét
- keserűséggel töltve lesz színig -,
remegés nélkül, hálásan vehessék
áldott kezedből te gyermekeid.
Ó, fogsz Te adni nékünk örömet még
e világon: napfényes lesz egünk...
Mindaz, mi elmúlt, nem lesz más, csak emlék,
s egészen Tiéd lesz az életünk.
Égjen ma sok halk, melegfényű gyertya:
sötétségünket űzöd el velük.
Hozz össze minket, ha lehet, majd újra!
Te szent arcodtól fényes éjjelünk.
S amíg körülvesz itt e mély, e nagy csend,
köröttünk titkon bővül e világ:
ó, hadd halljuk, hogy milliónyi hang zeng:
hű szívek zengnek éneket, imát.
Csodásan óvnak jóságos hatalmak,
vajon, mi jön még? Várjunk, nyugalom.
Velünk az Isten, alkonyul vagy virrad,
biztosan velünk minden új napon!
Dietrich Bonhoeffer
Fordította: Szénási Sándor |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-11-28 23:09:50, kedd
|
| |
| |
GYŐZTES VAGY ÁLDOZAT?
,,Kövessétek mindenki irányában a békességet és a szentséget, amely nélkül senki sem látja meg az Urat. Vigyázván arra, hogy az Isten kegyelmétől senki el ne szakadjon; nehogy a keserűségnek bármely gyökere, felnövekedvén, megzavarjon, és ez által sokan megfertőztessenek." (Zsid 12,14-15)
MIT KEZDJEK A MEGKESEREDÉSEMMEL?
Mindenki tudja, hogy a gyomok sokkal könnyebben megnőnek, mint a virágok vagy a gyümölcsök. Ádám és Éva bűnbeesése óta átkozott a föld, tüskét és bogáncsot hajt. Ugyanígy van a hívő szívének kertjében is. Isten azt kívánja, hogy a Szentlélek, ne pedig a bűn és az önzés gyümölcseit teremjük, amint azt oly gyakran tesszük.
A keserűség felismerése
A kertésznek fel kell ismernie a gyomokat ahhoz, hogy gyökerestől kitéphesse őket. Amerikában van egy kutatóközpont, amely helyet ad egy évente megrendezésre kerülő, gyomnövényekkel kapcsolatos kiállításnak, hogy a gyomok kipusztításában ezáltal is közreműködhessen.
A Bibliában pedig Isten mutatja be, és tárja fel számunkra mindazokat a haszontalan és káros gyomokat, amelyek a szívünkben felnövekednek, hogy az Ő segítségével azonosíthassuk azokat, és hatékonyan leszámolhassunk velük. Az egyik legártalmasabb gyom, amely gyökeret verhet az ember szívében, a keserűség. A Zsidókhoz írt levél fenti versei arról beszelnek, hogy ez a gyom milyen széles körben okoz problémákat.
Mindannyian hajlamosak vagyunk a keserűségre. Nagyon könnyű átengedni magunkat különböző sérelmeinknek, hogy azok gyökeret verjenek bennünk, majd haraggá és nehezteléssé váljanak. Bárcsak az Úr, a fő kertészmester lenne segítségünkre, hogy felismerjük e gyomokat, és megállítsuk növekedésüket, életünkre gyakorolt hatásukat kiküszöböljük.
Mi a keserűség? A gyomok mindaddig hasonlónak tűnnek kerti növényeinkhez, ameddig nem vizsgáljuk meg őket közelebbről. A keresztyéneknél is előfordulnak olyan jónak és helyesnek tűnő gondolatok és cselekedetek, amelyek valójában kárára vannak a lelki növekedésnek, és rombolják az Isten gyermekei közötti harmóniát.
Lelkiállapotunk
A keserűség csalódások esetén a körülményeket vádolja vagy más embereket. Ez a fajta gondolkodásmód akkor alakul ki, amikor az életkörülményeinken merengve arra a megállapításra jutunk, hogy velünk méltatlanul bánnak.
Lelkünk ebben az állapotában, illetve hangulatában kétségbe vonja az igazságosságot. Az embert ez a fajta hozzáállás nyerssé, ítélkezővé, pesszimistává és örömtelenné teszi másokkal való kapcsolatában. A keserűség alapvetően egyfajta elégedetlenség ott legbelül, bennünk, az életünkben előforduló csalódásokkal és kudarcokkal való küszködés miatt.
De nem kell áldozatoknak lennünk: a Szentlélek erejével győzelmet arathatunk a keserűség felett! Hogyan fedezhetjük fel a keserűség mérgező gyökerét? A Zsidókhoz írt levél írója ezekben a versekben arra biztat bennünket, hogy szorgalmasan vizsgálgassuk magunkat. Az a kertész, aki gyümölcsök és virágok termesztésével foglalkozik, azonnal észreveszi, amint egy gyom felüti a fejét. Meg tudja különböztetni a jót a rossztól, az igazat a hamistól, a virágot a gaztól.
Ezekben a versekben két egyszerű útmutatást találunk, amelyek segítenek bennünket az önvizsgálatban. Elsőként azt a kérdést kell feltennünk magunknak, hogy vajon képesek vagyunk-e mindenki iránt a békességre törekedni? Ha keserűséget táplálunk a szívünkben, közben nem tudjuk a békességet gyakorolni. Mózes első könyvének 37. fejezetében azt olvashatjuk, hogy Jákob egy tarka ruhát készíttetett Józsefnek. Testvérei azonban nagyon zokon vették ezt a különleges ragaszkodást, amelyet Jákob József iránt tanúsított, és gyűlölték ezért az ő testvérüket. Azt olvassuk az említett fejezet 4. versében, hogy ,,egy jó szót sem bírtak hozzá szólni." Gonoszságuk folytán József jelenlétében mindig feszültség és viszálykodás uralkodott közöttük.
Ha a keserűség gyökere már ott van a szívünkben, szinte lehetetlen számunkra, hogy másokkal békességben beszélgessünk. Ez a békétlenség zsémbességben és panaszkodásban fog megnyilvánulni. Ha megengedjük, hogy a keserűség magával ragadjon bennünket, akkor beszédünk gyanakvó, rosszindulatú, ítélkező és elutasító lesz.
Ebben a helyzetben majd jelentéktelen ügyek miatt is nagy csatákat vívunk. Tiszteletlenek leszünk felebarátainkkal szemben, lenézzük őket, és igazságtalanul bíráljuk majd, bármit is mondanak.
Békesség és szentség
Pál apostol arra buzdítja a római keresztyéneket: ,,Ha lehetséges, amennyire rajtatok áll, minden emberrel békességben éljetek." (Róm 12,18) Ezzel Pál a probléma lényegére tapint. Találkozhatunk olyan szituációval, amelyet nem tudunk megoldani, és van olyan helyzet, amelyen nem tudunk úrrá lenni. De a mi felelősségünk Isten előtt az, hogy amennyire csak lehetséges, éljünk békességben minden emberrel! Azon kell munkálkodnunk, hogy kapcsolataink szeretetteljesek és harmonikusak legyenek.
Az idézett igeversünk nem csupán azt mondja, hogy kövessük mindenki irányában a békességet, hanem egyben szentségre is buzdít bennünket. A keserűség táplálásával egyidőben nem követhetjük a szentséget is, hiszen ezek kölcsönösen kizárják egymást. Ha a keserűségnek adunk helyet a szívünkben, akkor lekorlátozzuk az Istennel való bizalmas kapcsolatunkat. A keresztyén életben a keserűség minden jónak akadálya. A keserűség meggátolja, hogy áldást nyerjünk a bibliaolvasás, az imádság (ha egyáltalán tudunk ilyen állapotban imádkozni) és az Isten dicsőítése által. Talán a gyülekezetbe is olyan állapotban érkezünk, hogy már nem vagyunk képesek az Istennel való közösség és az igaz testvériség gyakorlására.
Az Úr asztala színjáték helyszínévé válik, és a keserűséghez képmutatás kapcsolódik. Amennyiben ilyen helyzetben találjuk magunkat, lehet, hogy csak színlelés és képmutatás részünkről a közösségbe járás, csupán a magunk megnyugtatására teszünk meg vallásos dolgokat, szokásból, de valójában nem haladunk előre a megszentelődés útján.
Ez igaz volt Isten gyermekeire Malakiás idejében is, amikor mechanikusan betartották a külső vallási ceremóniákat anélkül, hogy a szívükben igaz hit lett volna. Amikor a keserűség gyökeret ver, akkor a hit formálissá, üres cselekedetté, névleges keresztyénséggé válik.
Jób felesége
Ez az igeszakasz továbbá arra tanít bennünket, ha buzgón és lelkesen követjük a szentséget, akkor kiűzhetjük a szívünkből a keserűséget. Ez mindenképpen igaz, hiszen ha keserűség uralja a lelkünket, akkor az megakadályozza a szentséget.
Néhányan túl érzékenyek, és (ok nélkül) azt képzelik, hogy őket semmibe sem nézik mások. Azt gondolják, hogy az ő érzéseiket és az ő álláspontjukat nem veszik figyelembe. Ezeken a kitalált dolgokon rágódnak és közben felnövekedik szívükben a keserűség. A kellemetlen körülmények csak a képzelet szülöttei, ám a keserűség valódi.
Másrészt sokaknak nagy sérelmei vannak, amelyeket engednek elgennyesedni. Ezek a sérülések, ha nem vigyázunk, egyre nagyobb panasszá fejlődnek és keserűséget okoznak. Például nagyon nehéz szenvedni látni szeretteinket és ha nem vagyunk elég elővigyázatosak, akár ez is keserűséghez vezethet.
Emlékeztek Jób feleségére? Látta a férjét, amint nyomorult körülmények közepette a hamuban ülve az őt tetőtől talpig beborító fekélyektől szenvedett. Mérgében és bosszúságában arra biztatta a férjét, hogy átkozza meg Istent és haljon meg. Ez azonban aligha nyújtott vigasztalást az elgyötört férjnek.
Jób feleségének viselkedése nyilvánvaló jele volt a keserűségnek. Természetesen Jób nem követte a felesége tanácsát. Ahelyett, hogy elfogadta volna az áldozat szerepét, győzött és úrrá lett a problémáin.
Mint a kovász
Talán előfordult már, hogy bevontak egy félresikerült munkába vagy feladatba. A meghiúsult remények és a szomorú csalódások keserűségben hagynak bennünket. Így a szívünkben felnövekvő keserűség megakadályoz bennünket abban, hogy megértsük és megérezzük Isten jóindulatát, és ebben megnyugvást találjunk.
Egy gyülekezet vagy keresztyén szervezet sem tökéletes. Váratlan kellemetlenségek mindenütt felbukkanhatnak, még tovább növelve ez által a keserűséget. A keresztyén vezetők is tévedhetnek, előfordul manipuláció, túlzottan erős kontroll, gyér kommunikáció, érzékeny kérdések ügyetlen és kétbalkezes kezelése.
De a keserűséget mindezek nem igazolják, nem támasztják alá. Ilyenfajta problémák nagyon veszélyesek keresztyén körökben, mivel a keserűséget nehéz feltartóztatni. Akárcsak a kovász, átjárja az egész kenyeret és ,,sokan megfertőztetnek". A keserűség meggátolja az összhangot, míg enélkül szépen fejlődhet az Isten által megkívánt egység.
Spurgeon és a torma
Hogyan nyerhetjük meg a csatát a keserűséggel szemben? Az Ige azt mondja: ,,Vigyázván arra, hogy az Isten kegyelmétől senki el ne szakadjon." Spurgeon az egyik prédikációjában a következőket mondta: ,,A pázsitom kellős közepén egy torma nő. A legkisebb zápor után annyira megnő, hogy magasabb lesz, mint a fű s így kinyilvánítja életerejét. Amikor a kertész levágja, akkor is újra kinő. Hogyha a kertész nem távolítja el teljes mértékben a földből, akkor ezzel azt éri el, hogy mindig újra és újra vissza kell vágnia a tormát."
A keserűség gyökere nem a pitypanghoz hasonlít, amelyet gyökerestől ki lehet húzni. A lelkészi szolgálatom alatt rendszeresen látogattam csütörtökönként egy idős nénit (aki azóta már reménység szerint a megdicsőült szentek között ül). Az egyik csütörtöki napon megkérdeztem, hogyan telt a napja. Elmesélte, hogy az ablakából nézte néhány férfi küzdelmét ahogy egy korábban kidőlt fatörzset próbáltak gyökerestől kivenni a földből. Ám több órás erőfeszítés után sem sikerült nekik megbirkózni a rönkkel. Végül hoztak egy elektromos gépet, hogy befejezhessék a munkát. A hatalmas törzset felhúzták egy teherautóra és elszállították. Ez a látvány órákig elszórakoztatta kedves öreg testvéremet.
Az igazi erő
Ez az eset is jól illusztrálja, hogy van néhány gyökér, amely olyan állhatatosan és szívósan ragaszkodik az őt éltető és tápláló talajhoz, hogy csak óriási erőfeszítés árán lehet őket megmozgatni. A keserűségnek is ilyen erős a gyökere. Az emberi akaraterőnél sokkal nagyobb erő szükséges ahhoz, hogy szívünkből eltávolítsuk.
De létezik egy olyan erő, amely képes ezt elvégezni. Pál így könyörög ezért az erőért Istenhez: ,,Adja meg néktek az Ő dicsősége gazdagságáért, hogy hatalmasan megerősödjetek az Ő Lelke által a belső emberben; hogy lakozzék a Krisztus a hit által a ti szívetekben, hogy a szeretetben meggyökerezzetek és alapot vegyetek." (Ef 3,16-17)
Íme ez az az erő, Isten Lelkének munkája, amely elűz minden keserűséget és elvezet bennünket oda, hogy megismerjük ,,Krisztus minden ismeretet felül haladó szeretetét" (Ef 3,19).
Imádkozzunk ezért, ahogyan Pál is tette!
Kieran Beville
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hosszú építő írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-11-28 21:58:17, kedd
|
| |
| |
Ha valakinek közületek nincsen bölcsessége
,,Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki." (Jakab 1:5)
Ez a vers különleges utalást tartalmaz a bajban lévő emberekre. A sokat próbált és keményen próbára tett szentek gyakran vannak a végsőkig elkeseredve. Bár meg vannak győződve arról, hogy hosszú távon minden nyomorúságukból jó fog kisülni, de jelenleg annyira megzavarodhatnak, hogy nem tudják, mit tegyenek.
A megfelelő időben elhangzott szó az apostol kijelentése: ,,Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki. De kérje hittel, semmit sem kételkedvén: mert a ki kételkedik, hasonlatos a tenger habjához, a melyet a szél hajt és ide s tova hány" (Jakab 1:5-6). Ezt a bölcsességet az Úr megadja szenvedő gyermekeinek.
,,Teljes örömnek tartsátok, atyámfiai, mikor különféle kísértésekbe estek, Tudván, hogy a ti hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez. A kitartásban pedig tökéletes cselekedet legyen, hogy tökéletesek és épek legyetek minden fogyatkozás nélkül" (Jakab 1:2-4). Ez az ígéret azonban nem korlátozódik egyetlen konkrét alkalmazásra sem. Az a szó, hogy "ha valakinek közületek", olyan tág és átfogó, hogy bármilyen szükségünk is legyen, bármilyen dilemma is álljon előttünk, ez a vers ezzel a tanáccsal vigasztal bennünket, ,,ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki" (Jakab 1:5).
C. H. Spurgeon
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-11-28 07:28:15, kedd
|
| |
| |
A ti hiteteknek megpróbáltatása
,,Tudván, hogy a ti hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez." (Jakab 1:3)
Egy keresztény életének legbiztonságosabb része a próbatétel alatt van. Hogyan imádkozunk a megpróbáltatásban! Imádság nélkül nem tudunk élni. Újra és újra a kegyelem trónjához visszük terheinket.
Ha lehangoltak vagyunk, a Bibliát olvassuk; nem törődünk a megtévesztő könnyű irodalommal. Isten országának szilárd ígéretére, erős húsára vágyunk.
A bajban hallgatunk; nem érdekelnek minket a virágok és a szép szónoklatok. Az Igét akarjuk. A meztelen tanítást akarjuk. Krisztust akarjuk. Most nem táplálkozhatunk szeszélyekkel és hóbortokkal. Kevésbé érdekelnek minket a teológiai spekulációk és az egyházi tekintély. Tudni akarunk valamit az örök szeretetről, az örök hűségről és a Seregek Urának a népe lelkével való bánásmódjáról.
Könnyedén járunk a világban, és laza fogással tartjuk azt. Arra számítunk, hogy gyakran útban leszünk, és reméljük, hogy nem leszünk útban, mert a világ elvesztette vonzerejét. Nagyon megkérdőjelezem, hogy valaha is növekedünk-e a kegyelemben, hacsak nem vagyunk a kemencében.
Ennek így kellene lennie: az örömöknek és áldásoknak, amelyeket Isten ad ebben az életben, arra kellene késztetniük bennünket, hogy növekedjünk a kegyelemben és a hálában. Ezeknek az örömöknek elegendő motivációnak kellene lenniük a megszentelődés legmagasabb formájához. Rendszerint azonban legtöbbünket csak a vihar sodor közelebb Krisztushoz. Vannak áldott és kegyelt kivételek, de legtöbbünknek szüksége van a vesszőre. Úgy tűnik, csak az Úr fenyítése által tanulunk meg engedelmeskedni.
C. H. Spurgeon
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2023-11-27 07:36:14, hétfő
|
| |
| |
Pünkösdi ének
Jöjj, pünkösd galambja,
hozd olajágadat,
s hitünk áthidalja
a szakadékokat.
Szárnyad legyőzi
a végtelen teret,
s szent egybe fűzi
a Földet és eget.
Ragyogj, pünkösd lángja,
tanítvány-fejeken,
és Isten Báránya
lesz Úr a szíveken.
Fényesen lángolt
szent érkezésed ott:
éjből, halálból
minket is kihozott.
Örökkévalóság
Szele, zendülve szállj!
Figyelünk jól Rád,
bár nagy a zaj s viszály.
Válaszul e Föld
minden nyelvén Neked
égő szívekből
énekek zengjenek!
Vígasztaló Lélek,
kérünk: velünk maradj!
Árva szív éled,
a gyógyulás Te vagy!
Légy drága jel, hogy
mindig közel Urunk,
s azokhoz éppúgy,
kikről nem is tudunk.
Jézusunk nevében
Veled Atyánk izen:
Ő szent Igéje
mind Ámen és Igen:
a bűnösöknek
rég nyújtja szent kezét,
s fogadja őket
kegyesen - Krisztusért.
Mennyei magasból,
te szent Galamb, jövel,
s minket a porból
az ég felé emelj!
Lebegj, míg végre
hittel átölelünk,
s Atyánk szívére
sasként siess velünk!
Jochen Klepper
Fordította: Szénási Sándor
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/11 oldal
|
Bejegyzések száma: 109
|
|
|
|
2023. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
109 db bejegyzés |
| e év: |
2155 db bejegyzés |
| Összes: |
35940 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 4426
- e Hét: 38202
- e Hónap: 67514
- e Év: 255316
|
|
|
Offline
