|
2021-12-02 05:07:19, csütörtök
|
| |
| |
Schmidt Károly Imre
Ahol vagy, majd odamegyek,
akkor ismét veled leszek,
sok mindent kell bepótolni,
és van mit újragondolni.
Időt szakítunk egymásra,
értünk ég majd gyertyánk lángja,
leszünk egy a végtelenben,
jóságban és szeretetben.
Fogom kezed, fogod kezem,
fejem az öledbe teszem,
mesélsz holdról, csillagokról,
s megszabadítsz minden gondtól.
Ott nem kell órát figyelni,
nem kell terheket cipelni,
nem kell a jövőt sem vágyni,
csak egymásra kell találni.
Felettünk csak bárányfelhők,
fújdogálnak szelíd szellők,
színes erdő lesz otthonunk,
s égre csillagot rajzolunk.
Ahol vagy, majd odamegyek,
utam nem állják a hegyek,
mindennap lesz karácsonyunk,
várj reám, majd találkozunk.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Emlékezés 2. |
|
|
|
|
|
Offline
