|
2020-05-05 08:02:05, kedd
|
| |
| |
,,Az Úr a mennyekbe helyezte trónját, és uralkodása mindenre kihat" (Zsolt 103,19).
Bizonyos idővel ezelőtt, amint kiléptem ajtómon egy kora tavaszi napon, keleti, sebesen száguldó szél fogadott. Úgy tűnt, hogy a szél dacos, kegyetlen, tomboló és száraz, maga előtt porfelhőt kavarva. Amint megfordítottam a kulcsot az ajtóban, csöndes türelmetlenséggel kezdtem mondani: ,,Bárcsak a szél..." Azt akartam kimondani, hogy változásra van szükség, de gondolataim megtorpantak, és a mondatot sosem fejeztem be.
Amint mentem tovább utamon, ez az eset példázattá vált előttem. Úgy képzeltem, hogy egy angyal kulcsot ad a kezembe és ezt mondja: ,,Mesterem szeretetét küldi, és arra kér, hogy ezt adjam neked." Ámulva kérdeztem: ,,Mi ez?" ,,Ez a szél kulcsa" - mondta az angyal, aztán eltűnt.
Az első gondolatom ez volt: ,,Ez valóban boldogságot hoz nekem." Tehát fölrohantam a hegyekre a szelek forrásához, és a barlangok közt megálltam. Kihirdettem: ,,Akarom szűnjék meg a szörnyű keleti szél - soha ne sújtson ránk ismét!" Odaparancsoltam a barátságtalan szelet magamhoz, bezártam mögötte az ajtót, és hallottam visszhangjait a barlangok nyílásain át. Amint megfordítottam a kulcsot, diadalmasan bezárva a szelet, így szóltam: ,,Íme, végeztem vele."
Aztán körülnézve megkérdeztem magamtól: ,,Mit tettem a helyére?" A meleg, déli szélre gondoltam és arra, hogy milyen kellemes ez az újszülött bárányoknak, és a friss virágoknak meg minden fajta növénynek. Amint azonban betettem a kulcsot az ajtóba, kezdte égetni a kezem. Hangosan kiáltottam: ,,Mit csinálok? Ki tudja, milyen károkat okozok? Honnét tudom, hogy a földek mit akarnak, és mire van szükségük? Tízezer probléma származhat ebből az ostoba kívánságomból!"
Elképedve és szégyenkezve föltekintettem és kértem az Urat, hogy küldje el angyalát, hogy vegye el a kulcsot. Aztán megígértem, hogy soha többé nem kérem el ismét. Csodálkozásomra az Úr maga jött el és megállt mellettem.
Kinyújtotta kezét, hogy átvegye a kulcsot, és amint odatettem, láttam, hogy az megérintette azt a szent sebforradást.
Tele voltam bűntudattal, amint gondolkoztam azon, hogy hogyan panaszkodhattam bármi miatt, amit Ő cselekszik, aki az ő szeretetének ilyen szent sebhelyeit hordozza. Aztán átvette a kulcsot, és odaakasztotta saját övére. Megkérdeztem: ,,Megtartod a szelek kulcsát?" ,,Megtartom, gyermekem" - válaszolta gyöngéden. Amint ezt mondta, megfigyeltem, hogy életem összes kulcsa is ott függött. Látta csodálkozással teljes pillantásomat és megkérdezte: ,,Nem tudtad, drága gyermekem, hogy 'királyságom uralkodik mindenek felett'?"
Megkérdeztem: ,,Ha 'mindenek felett' uralkodsz, biztonságos-e, ha bármi miatt panaszkodunk? Ekkor gyöngéden rám tette a kezét ezt mondva: ,,Drága gyermekem, egyedüli biztonságod abból származik, hogy szeretsz engem, bízol bennem, és minden helyzetben dicsőítesz engem." (Mark Guy Pearse)
L. B. Cowman |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
Címkék: odaparancsoltam, csodálkozásomra, panaszkodhattam, megfordítottam, csodálkozással, föltekintettem, kívánságomból, visszhangjait, pillantásomat, odaakasztotta, barátságtalan, szeretetének, megérintette, megkérdeztem, gondolkoztam, megtorpantak, megfigyeltem, sebforradást, panaszkodunk, szégyenkezve, biztonságod, bárányoknak, megkérdezte, gondolataim, kinyújtotta, kihirdettem, fölrohantam, királyságom, boldogságot, bűntudattal, biztonságos, diadalmasan, példázattá, sebhelyeit, kiáltottam, virágoknak, mennyekbe helyezte, kora tavaszi, szél dacos, mondatot sosem, eset példázattá, angyal kulcsot, szél kulcsa”, első gondolatom, szelek forrásához, barlangok közt, szörnyű keleti, barátságtalan szelet, barlangok nyílásain, újszülött bárányoknak, friss virágoknak, ostoba kívánságomból, Mark Guy Pearse,
|
|
Offline
