|
2020-08-27 22:24:24, csütörtök
|
| |
| |
Küzdjünk közösen
Testvéreim, tehetünk többet, törjünk hát előre,
Tunyaságból tettrekészség tiszti öltözetébe.
Hol egy kéz? Ki segíthet? Tükörterembe lépve
Merjünk szembenézni képmásunk bűzével.
Fel, fel, a csúcsra törni nem bolondság,
Botorság nem így tenni, megkísérthet álnokság,
De ki megmentett, elveszni nem veszhet,
Sziklán szilárd a bizonyosság, kétség sem gyötörhet,
Mélybe visz az út, majd fel az égbe,
Mindenki a maga ösvényén lépked,
S ha a kérdés így szól: ,,Ki erősebb?",
Felelj szelíden: ,,Gyenge vagyok, így dicsekszem",
Lépkedj csak, s mellékútra sose tévedj,
Így haladni célegyenest öröklétű képlet.
Vigyázzunk, eláraszt az internet hada,
Tartalmak morbid mortalitása,
És a mennyezetről szakad nyakunkba
Méreggel vegyített műmáz mosléka.
Ne engedjünk a ,,mindegy"-nek,
Az teremt táptalajt öngyilkos érzetnek,
Önérzetnek, magunkat sajnáltató képzetnek,
Minden esélyt rettegéssel telítő ,,nem éri meg"-nek.
Ennek általános nemmel gátat szabjunk Szentlélekkel,
Hogy mikor szökőárba vesz a megszentelt árú áru,
S új kirakatbábú az alku, tudjuk, a vád kamu,
Túl sok a tanú, helyszínre siető mentők legyünk,
Talentumunkhoz híven tanúbizonyságot tegyünk,
S ha tetten ér titkosszolgálat törvénytelen ténykedése, ne féljünk.
Tisztelt testrészek, törvényszékre tüstént törjünk be,
Bűnös helyett magunk vállaljuk magunkra a bűntettet,
S ki tökéletes rendet tettet, mondhatja ,,rendben",
De a zavar a rend zavara, ezt hozzuk tudtára
A tűcsomót tányérjáról eltüntető tüntetőnek,
Tetőről alap nélkül alapozottan eltűnő tűnődőnek,
Ütődött ki ülve üszkösödött szenesre, meglepetés ne érjen,
Ilyen, ki nem szentelt, ítéltetés ennélfogva ne essék,
Várjunk, s imádkozzunk hogy az égből jeleső essék,
Hogy a Teremtőnek irgalmat invitálni tessék,
Szebb jövőképet így fessék, kik alázattal Őt szemnyitásra kérték,
Aztán jön a készség, képesség és egyetemes testvériség,
Még inkább gyermekség, gyermeki gyöngédség, s küzdés,
Vértengerben vértanúságot vállalva lelki küszködés.
Jótett terhet cipelni, megfoltozott cipőnket csupasz lábra adni,
Iga alatt igátlan igeiségben ismerős igatársainkat inteni,
S intelmüket bölcs bátorsággal bevenni, magokat hinteni,
Irigy ingereket béklyókba bocsátani, magunkat áldozni,
Áldani átokká lett Fiúságot, kezünkben hordozni evangéliumi újságot,
Elhagyni a kiüresedett ,,Mi újság?"-ot, helyette az örömhírrel zaklatni,
Megadásig zavarni a zavartalanul elvérző magára hagyottat,
Sebet foltozni, sőt transzfundálni, időnket időben időtlen izenetre irányítani.
Kisujjból kirázott kísérlet kísértetként kísérget, abban kincs sincsen,
Csak könnyes ,,köszönöm"-ben köt meg a kegyelmi kiáltvány,
Hálás látvány, ha horgunk felé hal halad, hittel kísérjük könyörögve,
Megrökönyödve, mire képes hétpecsétes terv három személyben,
S vonja fel feneketlen mélyben szégyenpénzen is vészben éhező juhot,
S a jogot, hogy a partot új szívvel tapintva, a ,,higgyen, hasson, hirdessen"-t megkapja.
Kovács Ábel |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kovács Ábel versei |
|
|
|
Címkék: tanúbizonyságot, titkosszolgálat, talentumunkhoz, transzfundálni, szentlélekkel, igatársainkat, törvényszékre, tettrekészség, megrökönyödve, szégyenpénzen, megkísérthet, megfoltozott, vértengerben, vértanúságot, zavartalanul, tükörterembe, mennyezetről, kísértetként, törvénytelen, szemnyitásra, megszentelt, tányérjáról, mortalitása, bizonyosság, testvériség, imádkozzunk, kirakatbábú, hétpecsétes, célegyenest, tunyaságból, üszkösödött, rettegéssel, szembenézni, evangéliumi, alapozottan, kiüresedett, csúcsra törni, maga ösvényén, internet hada, mennyezetről szakad, teremt táptalajt, rend zavara, tűcsomót tányérjáról, égből jeleső, kiüresedett „, örömhírrel zaklatni, zavartalanul elvérző, kegyelmi kiáltvány, Kovács Ábel,
|
|
Offline
