Nincs annyi rendőr az országban, hogy minden korrupt politik - Albert Ákos,Varga Mihály,Veres János,Transparency International,Varga Mihálynak,Európai Unió,Word Justice Project,Vértesy László,Civitas Intézet,Állami Számvevőszék,Ligeti Miklós,Állami Számvevőszéknek,Legfelsőbb Bíróságnak,Szakonyi Péter,Romhányi Balázs,Költségvetési Felelősségi Intézet,Polt Péter,Vagy Garancsi,Bárány Balázs,LMP-s Hadházy Ákos, - zgfumag Blogja

Továbbiak »

Belépés

			zgfumag.blog.xfree.hu
Ha azért nézel , mert ez a munkád, jó munkát kívánok! GYÁVA NÉPNEK NINCS HAZÁJA! Minden nemzetnek olyan kormánya van aminöt érdemel. Ha valami...			Zámbori Gusztáv 1957.12.05 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Nincs annyi rendőr az országban, hogy minden korrupt politik

2018-03-10 20:39:13, szombat

	Nincs annyi rendőr az országban, hogy minden korrupt politikusnak utánamenjenek Albert Ákos POLITIKA ma 8:01 Magyarország egyre rosszabb helyezést ér el a különböző korrupciós felméréseken. Nem csoda, a kormány bedarálta szinte az összes magyar állami szervet, az előre leosztott közbeszerzések pedig a legfőbb pénzsíbolási módszerré váltak. Már ott tart az ország, hogy a többezer milliárd forintos költségvetésből is kénye-kedve szerint osztogat a kormány. Mit tehet az ellenzék? A legfőbb ügyészt mindenképpen kirúgnák, pedig ez egyáltalán nem egyszerű. Volt, aki azt mondta, már az is jó lenne, ha a kormánynak csak kicsit több kompromisszumot kellene kötnie. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a 2010-es kormányváltás előtt még arra hivatkozva követelte az akkori pénzügyminiszter, Veres János lemondását, hogy az ország rontott a Transparency International korrupciós indexén. A kormányváltás óta még többet rontott az ország ugyanazon a korrupciós indexen, és még soha nem ért el olyan rossz helyezést, mint idén (már csak Bulgária van mögötte). A kormánynak és Varga Mihálynak ma már nincs ezzel különösebb gondja, hacsak az nem, hogy SOROS. Pedig a magyar állam lassan már tényleg az Európai Unió legkorruptabbja, és ezt nem csak a Transparency mondja, hanem egy sor más szervezet is. A Word Justice Project felmérése szerint Magyarország a régió 24 államából a 23-ik, elsősorban a végrehajtói és a törvényhozó hatalomban rejlő korrupciós kockázat miatt. (Arról a két hatalmi ágról van szó, amelyre döntő befolyása van a Fidesznek). Az OECD azt méri, mekkora a bizalom a kormányban, Magyarország e szerint a felmérés szerint bőven az átlag alatt van. Ahol pedig alacsony a bizalom, ott általában magas a korrupció. A Világbank évente felméri, egy-egy ország mennyire képes ellenőrizni a korrupciót, Magyarország 2016 óta egyre rosszabbul teljesít. ,,Látszik az is, hogy ugyanaz a sárga színnel jelölt kormányzat tudott nagyon jól és nagyon rosszul is teljesíteni" - mondta az adatokat bemutató Vértesy László egyetemi docens, utalva arra, hogy a Fidesz az első kormányzása alatt még kordában tudta tartani a korrupciót, 2010 óta viszont nagyon nem. Az előadás a Civitas Intézet korrupcióval kapcsolatos konferenciáján hangzott el. Persze, van olyan szervezet is, amely szerint nincs probléma. Ki találja, melyik az? Hát az Állami Számvevőszék. Az ellenőrző szerv szerint a kormányzati szervek egyre jobban fel vannak vértezve a korrupcióval szemben. A legmagasabb korrupciós kockázatok pedig az óvodákban vannak, nem az államhatalmi szerveknél. Leitatták a polgármestert, hogy aláírja a papírokat A konferencia előadói közül többen is hangsúlyozták, hogy a magyar állam rég nem volt annyira korrupt, mint manapság. De azt is, hogy ez a folyamat nem ma kezdődött, sőt még csak nem is a 2010-es kormányváltással. A közhatalom ellenőrzésre hivatott fékek és egyensúlyok már az előző kormány alatt is sérülékenyek voltak. Ligeti Miklós, a Transparency International szakértője felemlegette például, hogy a hatalom már 2004-ben képes volt kiutálni az akkori pénzügyi ellenőrzési szerv éléről a neki nem tetsző vezetőt. A 2010-es választásra pedig úgy fordult rá az ország, hogy előtte egy évig nem volt vezetője a pártok ellenőrzését folytató Állami Számvevőszéknek, előtte pedig évekig az akkori Legfelsőbb Bíróságnak. ,,A közjogi kiszorítósdi mintázata már rendelkezésre állt, csak a kétharmad kellett hozzá" - mondta Ligeti. Szerinte azóta már közhely, hogy Magyarországon alig van olyan állami szereplő, amely a kormány hatalmát korlátok között tudná tartani. Az egyetlen kivétel, a magyar bírósági rendszer (amelynek a bedarálásával amúgy folyamatosan próbálkozik a kormánypárt). A kormány változatos módszerekkel iktatta ki azokat a jogállami intézményeket - a bíróságok kivételével -, amelyek hatalmi ellensúlyt jelenthetnének: megkérdőjelezhető kinevezésekkel (pártpolitikusok kinevezése alkotmánybíróknak, az Állami Számvevőszék élére, kormányközeli szakértők a médiahatóság és az ügyészség élére); hatáskörök szűkítésével, például az Alkotmánybíróság esetében; vagy épphogy a tágításukkal, példa erre a legfőbb ügyész teljhatalma az ügyészségen belül, úgy, hogy a mandátuma egyébként automatikusan hosszabbodik, egészen addig, amíg le nem váltják. Utóbbiak olyan konkrét korrupciógyanús esetek elmismásolásához vezettek Ligeti szerint, mint amikor a magyar ügyészség többszöri feljelentés hatására sem volt hajlandó nyomozni az MNB-alapítványok ügyében, pedig ott a magyar GDP 1 százalékát kitevő összeget, többszáz milliárd forintot ,,csatornáztak ki" a magyar államtól. A trafiktörvényt és a takarékszövetkezeti törvényt pedig a fideszes pártpolitikusokkal felhígított Alkotmánybíróság találta rendben lévőnek, pedig Ligeti szerint két alkotmánybíró is ellenvéleményt fogalmazott meg, amelyben kimondták, hogy ezek a törvények csupán a tulajdonviszonyok átrendezését szolgálják. Mindez nem tesz jót a közbizalomnak, de gazdasági hatásai is vannak, hiszen a közpénzek illetéktelen felhasználása, a szabálytalan kifizetések vagy a kormánytisztviselők részrehajló döntései mind rontják az ország versenyképességét. Amely egyébként még mindig távol van az uniós, sőt, még a régiós átlagtól is. Szakonyi Péter gazdasági újságíró szerint a korrupció módszerei is nagyot változtak az utóbbi évtizedekben. A 70-es években még csak a különböző szívességek voltak elterjedtek, a szocializmus alatt az emberek meghívólevelekkel, különböző árukkal csencseltek. Aztán jött a privatizáció, ahol előfordult, hogy az üzletemberek addig itattak egy polgármestert, amíg az alá nem írta a település legértékesebb telkéről szóló eladási szerződést. Ma pedig az előre leosztott közbeszerzések jelentik a pénz elsíbolásának legfőbb módját. Emellett a kormányhoz közeli érdekcsoportok teljes iparágakra teszik rá a kezüket, törvényi háttérrel megtámogatva. Mindez többek között azért is lehetséges, mert a magyar állam még azt a közpénzelosztási mechanizmust is ad hoc alapon és átláthatatlanul kezeli, amelyen az egész magyar közszféra alapul: ez a többezer milliárd forintot kezelő magyar költségvetés. Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet vezetője szerint a költségvetési átláthatóság Magyarországon korlátozott. Ennél is nagyobb baj, hogy hiába kellene a parlamentnek döntenie arról, hogy mire költ és mire nem költ a költségvetés, Romhányi szerint ezt végsősoron a kormány dönti el. Példaként hozta, hogy idén még a választás előtt 12 ezer forintot kap minden magyar háztartás a kormánytól, pedig addig már nem is ülésezik a parlament. ,,Úgy költenek el 50 milliárd forintot, hogy ennek az ötlete fel sem merült a költségvetés megalkotásakor" - mondta Romhányi. Gyakorlatilag bármire el lehetne költeni ennyi pénzt. ,,Amíg nincs egy olyan kormány, amely hajlandó tenni a költségvetési átláthatóságért, addig azt sem fogjuk elhinni neki, hogy a korrupció ellen tenni akar" - mondta. A korrupció ellen egy sor intézkedéssel lehet küzdeni. Romhányi szerint ilyen lenne például: a költségvetési átláthatóság megteremtése, a közérdekű adatok igénylésének ingyenessé tétele, vagy a politikusi vagyonnyilatkozatok hatékonyabb ellenőrzése. De mit mondanak minderre a politikusok? A konferencia szervezői meghívtak egy sor ellenzéki politikust, plusz a kormánypártok képviselőit. Végül csak az ellenzékiek jöttek el. A beszélgetésük alapján összeszedtük, melyik párt mit javasol a korrupció visszaszorítása érdekében (a programjaik ennél több pontot is tartalmazhatnak, de ők ezeket hangsúlyozták). DK: Polt Péter legfőbb ügyész felmentése; korrupcióellenes ügyészség felállítása; elszámoltatás, ,,haverok cégeinek" vizsgálata. Momentum: Az állam erkölcsi felelősségének, intézményi garanciáinak helyreállítása; korrupciós esetek bejelentői számára biztosított védelem; vádkikényszerítés bevezetése, azaz hogy az ügyészségnek bírói utasításra kötelező legyen nyomozást indítania; objektív adatokhoz (például olvasottsághoz) kötnék az állami hirdetések megjelentetését (hogy az állam ne csak a kormánypárti médiában hirdessen); az ország csatlakozzon az uniós ügyészségi rendszerhez. LMP: Szankcionálnák, ha egy állami tulajdonú szerv nem hozzá nyilvánosságra időben az ötmillió forint feletti kifizetéseit (a Klik ezt sokáig nem tette meg); közzé tettetnék a szerződések mellékleteit is (,,abból látszik pontosan, hogy mennyit is loptak"); az állami propagandát tiltanák, mert szerintük a kormány arra használja a sajtóját, hogy a korrupciós ügyeket leleplező ellenzéki politikusokat támadják; vádalkut ajánlanának azoknak a tisztviselőknek, akik részt vettek korrupciós ügyekben, ha beszámolnak róluk. Jobbik: Korrupcióellenes ügyészség felállítása; dupla büntetést kapjanak a korrupciós ügybe keveredő politikusok; vagyonnyilatkozati rendszer rendbeszedése, vagyonosodási vizsgálatok kötelezővé tétele a képviselők számára a ciklus elején és végén; vagyonelkobzás. MSZP: Korrupcióellenes ügyészség felállítása; elsíbolt közvagyonok visszaszerzése; legfőbb ügyész hivatali idejének egy ciklusra csökkentése; politikusi összeférhetetlenség újraértelmezése (háztartásban élő rokonok sem kaphatnak állami támogatást); szankcionálnák (akár mandátumvesztéssel) az utólagos változtatásokat a vagyonnyilatkozatokban, és szigorítanák a bevallási rendszert is. Együtt: Maximális autonómia a vádat emelő ügyészeknek, hogy nem függjenek a legfőbb ügyész utasításaitól; minden ötezer forint fölötti állami költést nyilvánosságra kelljen hozni; vagyonnyilatkozati rendszer összekapcsolása a hiteles adatbázisokkal; új büntetőjogi kategória bevezetése a korrupciós bűncselekményekre. Ha a Fidesz újra sokkal nyer, az ellenzéknek azon is el kell gondolkodnia, hogy egyáltalán megéri-e képviselőnek lenni Az ellenzéki képviselők egymást licitálták túl a súlyosabbnál súlyosabb jelzőkkel, amikor a kormányzati korrupcióról beszéltek, a DK-s politikus például azt mondta, ,,ez már nem is korrupció, hanem államilag szervezett bűnszervezet". Azt többen is megállapították, hogy a javaslataik nagyrészt megegyeznek, és az is érthető, hogy a Fidesz miért nem jött el. ,,Mégis mit mondjanak a Tiborcz-ügyre? Vagy Garancsi és Mészáros meggazdagodására?" - kérdezte Bárány Balázs, az MSZP politikusa. Volt viszont, amiben nem értettek egyet. A külön korrupcióellenes ügyészség felállítását például volt, aki nem tartotta jó ötletnek, mondván, hogy bármit is akar tenni az állam, azt a saját ügyészségi rendszerén belül kell elérnie. Sőt, még aki támogatta az ötletet, az is megjegyezte, hogy ha megcsinálják, tanulniuk kell a hasonló román ügyészség hibáiból. (A román korrupcióellenes ügyészséget többször is érte az a kritika, hogy titkosszolgálati befolyás alatt áll, és politikai, sőt etnikai alapon indít eljárásokat). Úgy tűnik, hogy az ellenzéki pártok szerint a korrupcióellenes harc Polt Péter legfőbb ügyész eltávolításával kezdődhetne. Ennek az indoka az, hogy Polt a pozíciójából kifolyólag bármilyen ügyészséget érintő ügyben dönthet, nyomozásokat szüntethet meg, illetve utasíthat el, és az ellenzék szerint a kormány érdekeinek megfelelően dönt a korrupciós ügyekben. Poltot azonban egy kormányváltás esetén is csak kétharmados többséggel lehetne leváltani, annyi mandátuma viszont belátható időn belül nem lesz az ellenzéknek. A DK szerint megoldható Polt eltávolítása, az Együtt politikusa pedig kijelentette, hogy mindenképpen leváltanák Poltot, nem érdekelné őket, hogy kétharmad kell. Az LMP-s Hadházy Ákos - aki korábban fideszes önkormányzati képviselő volt Szekszárdon, és annak idején leleplezte a helyi trafikosztogatást - pedig azt mondta, hogy egy hivatalban lévő Polt Péter mellett is sokat lehet tenni, a korrupciós ügyek felderítését már az is elősegítheti, ha sikerül információkat kiszedni az ügyészségből. Később azonban hozzátette, hogy az azért mégiscsak nonszensz, hogy ő nyomoz az ügyészség helyett, a vádhatóság pedig csak akkor mozdul, amikor ő már mindent kiderített, és akkor is csak azért, mert muszáj. ,,Nincs annyi rendőr, hogy azt merjem mondani, aki bűnözött, azt bezárjuk" - mondta. Hadházy szerint azt kell elérni, hogy minél nagyobb legyen a kontroll a kormány felett. Szerinte már az is eredmény lenne, ha a választás utána Fidesz koalícióra kényszerülne, így kompromisszumokat kellene kötnie. Ez már sokkal jobb helyzet lenne a mainál. ,,Ha folytatódik a zéró kontroll a kormány felett, akkor az ellenzéki képviselőknek el kell gondolkodnia azon, hogy a képviselőségével nem a kormányt legitimálja-e?" - mondta. https://444.hu/2018/03/10/nincs-annyi-rendor-az-orszagban-hogy-minden-korrupt-pol itikusnak-utanamenjenek --------------------------------------------------------------------------------- ------------------ Az a nép amelyik hagyja magát szopatni, az annyit is ér. De előbb-utóbb túl sok lesz, minél később pukkan a lufi annál nagyobb lesz a durranás. Ha már szopás, akkor ne hagyjuk félbe, vigyük végig. Ne legyen az, mint 89-ben, amikor megint félbemaradt egy szopatás és elkezdődött egy másik. Ugyanis szerintem 89-ben csak a faszt cserélték ki a szánkban.

0 komment , kategória: Általános

Címkék: korrupcióellenes, kormányváltással, titkosszolgálati, pénzügyminiszter, képviselőségével, meggazdagodására, alkotmánybíróság, elmismásolásához, közpénzelosztási, átláthatatlanul, visszaszorítása, kompromisszumot, eltávolításával, tartalmazhatnak, költségvetésből, újraértelmezése, átláthatóságért, korrupciógyanús, tisztviselőknek, nemzetgazdasági, megjelentetését, összekapcsolása, számvevőszéknek, legkorruptabbja, pártpolitikusok, megállapították, változtatásokat, megalkotásakor, szankcionálnák, adatbázisokkal, nyilvánosságra, magyarországon, visszaszerzése, olvasottsághoz, felelősségének, helyreállítása, különböző korrupciós, kormány bedarálta, összes magyar, előre leosztott, legfőbb pénzsíbolási, többezer milliárd, legfőbb ügyészt, kormánynak csak, 2010-es kormányváltás, akkori pénzügyminiszter, ország rontott, ország ugyanazon, korrupciós indexen, magyar állam, törvényhozó hatalomban, felmérés szerint, Albert Ákos, Varga Mihály, Veres János, Transparency International, Varga Mihálynak, Európai Unió, Word Justice Project, Vértesy László, Civitas Intézet, Állami Számvevőszék, Ligeti Miklós, Állami Számvevőszéknek, Legfelsőbb Bíróságnak, Szakonyi Péter, Romhányi Balázs, Költségvetési Felelősségi Intézet, Polt Péter, Vagy Garancsi, Bárány Balázs, LMP-s Hadházy Ákos,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]