|
 2/3 oldal 
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
|
|
2019-01-08 17:42:37, kedd
|
| |
| |
,,..egyik hazugságot a másik után hallgatjuk meg, hisszük el, és cselekszünk azok szerint."
-Nancy Leigh DeMoss- |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-08 17:41:25, kedd
|
| |
| |
,,Minden probléma, minden háború, minden seb, minden felbomlott kapcsolat, minden bánat egyetlen egyszerű hazugsághoz vezethető vissza."
-Nancy Leigh DeMoss- |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-08 17:39:42, kedd
|
| |
| |
,,A világmindenség történelmének minden egyes gondja egy hazugsággal kezdődött."
-Nancy Leigh DeMoss- |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-08 17:39:05, kedd
|
| |
| |
,,Több éven keresztül azonosultam a nőkkel a terheikben és a problémáikban, kutattam Isten Igéjét valós válaszokért, s egy egyszerű, de alapvető következtetésre jutottam küzdelmeink nagy részének eredetét illetően: Hazudtak nekünk. Becsaptak minket."
-Nancy Leigh DeMoss-
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-08 17:37:11, kedd
|
| |
| |
,,Az élet valós dolgaiban - mint az elutasítás, a veszteség, a csalódás, a sebek, s még a halál is - szabadságban és valódi örömmel járhatunk."
-Nancy Leigh DeMoss- |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-08 17:34:21, kedd
|
| |
| |
,,Ha végignézel az életeden, arra a következtetésre jutsz, hogy azt a bővölködő életet éled, amelyet Jézus akar neked adni? Vagy azt találod, hogy csak létezel, kibírod, küszködsz, és túlélsz?
Nem azt kérdezem, hogy gondmentes-e az életed. Valójában sok olyan sugárzó, örömteli nőt ismerek, akik fájdalmasan nehéz házasságban élnek, akik már elsiratták fiukat vagy lányukat egy sírnál, nők, akiknél rákos betegséget diagnosztizáltak, vagy idős, Alzheimer kóros szülőkről kell gondoskodniuk. Ám a problémák és fájdalmak közepette ezek a nők felfedezték az élet forrását, mely képessé teszi őket arra, hogy az élet árnyvölgyeiben békességgel, bizodalommal és méltósággal járjanak.
Veled mi a helyzet? Ismerős a fent leírt nők története? Vannak olyan területek az életedben, amelyek rabságban tartanak? Mi lenne, ha azt mondanám, hogy nyomorúságos, csalódott és kötelékekben tengődő életed helyett lehetsz szabad, kedves, szeretetteljes, magabiztos, elégedett, stabil, örömteli, békés, sugárzó. Olyan nőt jellemeznek ezek a szavak, amilyenné te is szeretnél válni?
Lehet, hogy már tapasztalod Isten békességét és kegyelmét az életedben. De valószínűleg ismersz olyan nőket, akik rabságban élnek, bár azt állítják, hogy élő kapcsolatuk van Krisztussal. Szeretnéd megtudni, hogyan mutathatod meg nekik a szabadsághoz vezető ösvényt?"
-Nancy Leigh DeMoss |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-08 17:33:09, kedd
|
| |
| |
,,A nők többsége, akikkel találkozom, rabságban van. Gyakran saját bevallásuk szerint is úgy érzik, hogy nem szabadok. Sok nő a személyes bűntudat és kárhoztatás szellemében él. Nem szabadok arra, hogy Isten kegyelmét és szeretetét élvezzék. Sokan a múltjuk rabjai. Múltjuk, akár saját, akár mások kudarcai miatt, óriási súlyként nyomasztja őket, mindenhova magukkal cipelik azt. Másokat olyan kötelék tart rabságban, amit a Biblia 'emberektől való félelemnek' nevez - megbénítja őket az elutasítástól való félelem, az attól való félelem, hogy mit gondolnak róluk, és az elismerés utáni vágyakozás. Megint mások az érzelmeik foglyai, akiket az aggódás, félelem, düh, depresszió, és önsajnálat tart fogságban.
A nők körében az egyik legnagyobb köteléket az evés jelenti - mindenféle alakú és méretű nőtől hallottam már e panaszt. Egyesek nem bírják abbahagyni az evést, mások meg nem bírják magukat rávenni az evésre. Mindketten rabságban vannak.
Természetesen nem azt állítom, hogy minden nő 'kész roncs' (bár mindannyiunknak vannak olyan pillanatai, amikor így jellemeznénk magunkat!). Csak azt mondom, hogy a keresztyén nők általánosságban bajban vannak - nagy bajban -, olyan bajban, amihez nem elegendőek a felületes megoldások és az alkalmi orvoslások."
-Nancy Leigh DeMoss-
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-08 17:31:47, kedd
|
| |
| |
,,Ha jellemeznem kellene a keresztyén nők nagy részét, akikkel az elmúlt években találkoztam és beszélgettem, a következő szavakat használnám: elnyűtt, kimerült, kiégett, túlhajtott, legyőzött, depressziós, szégyenkező, érzelmileg bizonytalan, zavarodott, dühös, frusztrált, elbátortalanodott, feszengő, bizonytalan, magányos, ijedt...és igen, öngyilkosságra hajlamos."
-Nancy Leigh DeMoss- |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-01-08 17:26:28, kedd
|
| |
| |
,,Íme egy hatékony teszt: az önmagáról megfeledkező embert nem érinti igazán mélyen semmilyen kritika - nem hever romokban a hallottak miatt, nem forog álmatlanul az ágyában, és nem rágódik rajta. Hogy miért? Azért, mert aki nehezen viseli a kritikát, az valójában túl nagy hangsúlyt fektet mások véleményére, vagyis arra, hogy mit gondol róla a környezete. A világ azt javasolja a kritikára érzékeny embereknek, hogy próbáljanak a következőképpen megbirkózni vele: 'Kit érdekel, hogy azok mit gondolnak? Tudom, hogy én mit gondolok, a söpredék meg kit érdekel? Megtarthatják a véleményüket maguknak!' Az embereket vagy porig sújtja a kritika, vagy tökéletesen hidegen hagyja őket, mert nem hajlandóak odafigyelni rá. Nem hallgatják meg mások véleményét, és nem akarnak tanulni belőle, mert nem érdekli őket. Elég nekik, hogy ők tudják magukról, hogy kicsodák és mi a véleményük. Más szóval, egyedül a büszkeséget tudjuk megoldásként kínálni az alacsony önbecsülésre, holott a büszkeség semmit sem old meg. Az alacsony önértékelés és a büszkeség a későbbiekben egyforma kellemetlenségek elé állít bennünket és a körülöttünk élőket egyaránt.
Merőben más a helyzet azzal az emberrel, aki képes megfeledkezni magáról. Aki felfuvalkodottság helyett fel van töltekezve lelkileg, nem omlik össze, amikor kritika éri. Meghallgatja mások véleményét, és lehetőséget lát bennük a változásra. Talán mindez túlságosan idealistán hangzik, pedig tény, hogy minél inkább megértjük az evangéliumot, annál inkább változni akarunk. Barátaim, ki ne akarna olyan emberré lenni, akinek nincs szüksége a megbecsülésre - de nem is tart tőle? Olyanná, aki nem sóvárog az elismerés után - de nem is retten halálra, ha elismerést kap? Mi talán nem szeretnénk, ha amikor tükörbe nézünk, vagy egy kirakat üvegében megpillantjuk magunkat, nem csodálnánk a látványt, ám ugyanakkor nem is jönnénk zavarba tőle? Nem lenne jó olyan embernek lenni, aki nem arról fantáziál folyton, hogy miként növelhetné az önbecsülését, és nem sikerekről álmodozik, amelyek révén mások fölébe kerekedhet? Ha pedig az önostorozásra hajlunk, és szüntelenül mardos bennünket a lelkiismeret-furdalás: vajon nem lenne jó megszabadulni tőle? Nem szeretnénk hasonlítani arra a műkorcsolyázóra, aki megnyerte ugyan az ezüstérmet, de mégis lenyűgözi az a három Tripla Axel, amelyet az aranyérmes mutatott be? Aki úgy tud örülni a másik teljesítményének, mint a napfelkeltének - nem törődve azzal, hogy ki vitte véghez, hanem egyszerűen annak örülve, hogy megtörtént? Az ilyen embert a másik eredménye éppolyan boldogsággal tölti el, mint a sajátja, mert örül, hogy szemtanúja lehetett.
Talán azt mondja erre az olvasó, hogy ilyen emberrel még nem találkozott. Pedig mindnyájan ilyenekké lehetünk, ha Pál apostol nyomdokaiba lépünk. Én is, ön is eljuthatunk odáig, hogy végre azoknak a dolgoknak is tudjunk örülni, amelyek nem rólunk szólnak. Lehetséges, hogy sem a munkánk, sem a sportban elért sikereink, de még a randevúink se rólunk szóljanak. Megtanulhatjuk önmagukért élvezni a dolgokat ahelyett, hogy valahol elhelyeznénk őket az önéletrajzunkban, és nem azért tenni ezt vagy azt, hogy jól mutasson és kitöltse az üres helyeket a főiskolai jelentkezési lapon, vagy jól hangozzék az állásinterjún. Tudom, ez nem az a terület, amelyen eddig mozogtunk. Ez az evangéliumi értelemben vett alázat - az az áldott állapot, amikor az ember megfeledkezik önmagáról. Nem többet gondolni magunkról, ahogyan arra a modern kultúrák biztatnak, de nem is kevesebbet, amire a hagyományos kultúrák esküsznek, hanem egyszerűen kevesebbet gondolni magunkra."
-Timothy Keller- |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 23
|
|
|
|
2019. Január
| | |
|
|
| ma: |
1 db bejegyzés |
| e hónap: |
894 db bejegyzés |
| e év: |
7854 db bejegyzés |
| Összes: |
35938 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1594
- e Hét: 24238
- e Hónap: 53550
- e Év: 241352
|
|
|
Offline
