|
 2/12 oldal 
|
Bejegyzések száma: 115
|
|
|
|
|
|
2020-11-23 19:36:17, hétfő
|
| |
| |
,,Nehéz dolgokat láttattál népeddel" (Zsolt 60,5).
Mindig boldog voltam, hogy a zsoltáros azt mondta Istennek, hogy az élet bizonyos időszakai elkeserítőek vagy nehezek. Ne értsd félre ezt, vannak nehéz események az életben.
Ezen a nyáron valaki gyönyörű rózsaszínű virágokat adott nekem, és amikor átvettem, megkérdeztem: ,,Milyen fajta virágok ezek?" Barátom így válaszolt: ,,Ezek kövi virágok. Csak
sziklákon növekednek és virágoznak, ahol semmi talaj nem látható." Ekkor Isten virágaira gondoltam, amelyek elkeserítő időkben növekednek a kemény helyeken, és valahogy úgy érzem, hogy Isten bizonyos gyöngédséggel van az Ő ,,sziklavirágai" iránt, amit talán nem gyakorol a liliomok és rózsák iránt. (Margaret Bottome)
Az élet próbáit azért kapjuk, hogy alakítsanak, ne pedig összetörjenek. Anyagi bajok tönkretehetik az ember üzletét, de felépítik a jellemét. A külső emberre mért közvetlen csapások talán a legnagyobb áldások a belső embernek. Ezért ha Isten próbákba helyez, vagy megenged bármilyen nehézséget az életünkben, bizonyosak lehetünk abban, hogy az igazi veszély vagy baj az, hogy valamit elveszítünk ha elfutunk vagy föllázadunk ellene. (Maltbie D. Babcock)
A hősök kín üllőjén születnek,
És a bátorság a teszt gyümölcse,
Egyesek érnek, mások készülnek
A vér áztatta földön a termésre;
És belőlük mártírhősök lesznek.
Isten az Ő legjobb katonáit a szenvedés hegyén toborozza.
L. B. Cowman |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-22 21:06:41, vasárnap
|
| |
| |
Pedagógus
Én nem tudom, milyen erő kell
hozzá, de több kell az enyémnél.
Olykor el-eltűnődöm én is,
mit is jelent húsz-harminc szempár
fénylő tükörtermében élni,
hol éle van minden igének,
árnyéka van minden hibának,
hol húsz-harminc sötétkamrában
hívják elő folyton a percek
éles, kemény, hiteles képét.
Könnyű nekünk beszélni ezt-azt,
nagy szavakkal egymást dobálni,
de ő, kinek minden szavával
megannyi kis magnetofon zeng
tele otthont, utcát, jövőt, ő
felelősség nehéz vasával
vértezve jár, s - bár tán nem érzi -
hétköznapok nagy hőse köztünk,
szebb holnapok jobb emberéért
titkon vívott nehéz csatáknak
ismeretlen, hős katonája!
Mikor fogunk szobrot emelni,
s fogunk-e hát neked, magunkban,
"lélek szobrásza" : Pedagógus?!
Füle Lajos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-22 20:58:41, vasárnap
|
| |
| |
Emberek
Mennek haza, lelkükben - látom -
nincs ablaka a napsugárnak.
Szemükre szállt egy szürke fátyol,
s bűnné kövült bennük a bánat.
Ha néha gondűző vasárnap
a templomba egy-egy betéved,
szeme üres, tartása fáradt,
s mindegy neki, miről beszélnek.
ÉN ISTENEM, de sokszor álltam
üres szóval én is eléjük!
Ritkán láttál belső szobámban
tusakodni, szenvedni értük.
LÉLEKRE, és erőre vártak,
s bölcselkedtem, csakúgy, mint mások,
üres szavak zengése vádol
s lélektelen hangoskodások.
Megkötözött emberi lelkek
bilincsüket jajgatva rázzák...
Mikor oldja fel végre őket
győzelmesen hit és imádság?
Áradj le ránk, teremtő LÉLEK!
Oldd fel, URUNK, szívünket, szánkat!
Hadd hallja meg veszendő néped:
van kegyelem ma is Tenálad!
Füle Lajos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-22 20:43:54, vasárnap
|
| |
| |
Elment
Elment, elment a drága Asszony!
Nem lázadok és nem panaszlom,
mert ISTEN hívta őt haza.
Legyen meg az akarata!
Uram, tudom: ott van Veled.
Bocsásd meg a könnyeimet
s bocsásd meg, ha mondogatom,
hogy hiányzik nagyon, nagyon.
Te már sokat tudsz fenn, sokat,
ismersz olyan mély titkokat,
miket nem tár fel az Ige,
ha sejt is az ember szíve.
Mintha most is velem lennél,
pedig tudom: messze mentél,
s rád ott tenger csoda vár.
- Nem jössz vissza soha már.
ISTEN velünk, viszontlátásra!
Egy múló pillanat az élet.
Ha átlépjük testünk határát,
odafenn majd keresünk téged.
Még néha sírok halkan, befelé,
pedig van élő, örök vígaszom.
Ha hull a könnyem Érte, aki él,
rádöbbenek: magamat síratom...
Ha láthatnál onnan túlról,
tudom, szíved visszahoznád,
de nem lehet. E borúból
én megyek majd egykor hozzád.
Még néhány hét vagy néhány hónap,
s vonásaid mind elmosódnak.
Felbomlanak a drága szervek,
de él, de él, de él a lelked!
Tested omolhat porrá, röggé,
szeretni foglak mindörökké.
Negyvenhárom év együtt... Te meg én...
E nagy ajándék eddig volt enyém,
s bár fáj nagyon, hogy immár vége, vége,
kevesen kaptak ennyit, hála érte!
A kereszt most is áll, ragyog,
az ÚRBAN most is jól vagyok,
de napról-napra jobban érzem
fölmérhetetlen veszteségem.
Füle Lajos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-22 20:24:16, vasárnap
|
| |
| |
,,Hiszitek-e, hogy én ezt meg tudom tenni?" (Mt 9,28)
Isten a lehetetlenségekkel foglalkozik. Neki soha nincs túl késő valamit megtenni, amennyiben olyan valaki viszi hozzá a lehetetlent hit által, akinek az életére és körülményeire hatással lenne az, ha Isten megdicsőülne. Ha már átéltünk lázadást, hitetlenséget, vétket és romlást az életünkben, soha nincs túl késő Istennek, hogy diadalmasan foglalkozzék ezekkel a tragikus dolgokkal, ha odavisszük hozzá teljes alárendeltséggel és bizalommal.
Gyakran mondják, és ez valóban igaz, hogy a keresztyénség az egyetlen vallás, amelyik az ember múltjával is foglalkozik. ,,Kárpótollak benneteket azokért az esztendőkért, amelyeket tönkretett a sáska" (Jóel 2,25), és Őbenne bízhatunk, hogy ezt megteszi fenntartás nélkül. Ő megcselekszi, de nem azért, amik vagyunk, hanem azért, akik vagyunk. Isten megbocsát, meggyógyít és helyreállít, mert Ő ,,a minden kegyelemnek Istene" (1Pt 5,10). Dicsőítsük Őt, és bízzunk benne!
Semmi sem túl nehéz neki,
Mint Ő, más úgy nem teheti.
Olyan Istenünk van, aki gyönyörködik a lehetetlenségekben, és aki megkérdezi: ,,Vajon van-e, ami lehetetlen nekem?" (Jer 32,27)
L. B. Cowman |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-21 21:31:16, szombat
|
| |
| |
Anyám... Anyám
Anyám, Anyám... Itt, túl a hetvenen
- vénült fiú - arcod idézgetem.
Nem őrzi már többé testvér, rokon,
emléked is magántulajdonom
s a bánat is, immár halálomig,
hogy nem tettem érted...
vagy csak alig.
Füle Lajos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-21 21:26:57, szombat
|
| |
| |
Feleségem születésnapjára
Áldott idő ez így: együtt veled!
Lesz még idő, hogy megköszönjelek?
Mert társam és őrangyalom vagy itt,
elém rakod lelked gyümölcseit,
miket az ÚR érlel szívedbe' meg...
Dicsérje ŐT megáldott életed
s hálám, hogy Ő éppen nekem adott!
Köszönöm ezt a szép ünnepnapot,
a fényt, tavaszt, s hogy kérhetek neked
"jó férjet" és sok-sok szeretetet.
Füle Lajos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-21 21:20:05, szombat
|
| |
| |
Pál levele Filemonhoz
E kurta kis levél
túlélte Frigia
s Kolossze pusztulását.
KRISZTUS hű foglya, Pál,
a címzett: Filemon,
a házánál levő
gyülekezet meg a
fogságban "szűlt" fiú:
Onézimosz velük
régen megérkezett
az ÖRÖKKÉVALÓ
ISTEN honába már.
Olvassuk s ámulunk,
mind arra vágyva, hogy
mint örökkévalót
kaphasson vissza majd
bennünket is az ÚR.
Füle Lajos
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-11-21 21:12:57, szombat
|
| |
| |
Rokonaimnak
Én nem tudom, hogy értitek-e, nem-e,
hogy rátok is vár KRISZTUSOM kegyelme,
hisz tanúsítja nektek is az Ige,
hogy értetek is megszakadt a szíve.
Nincs itt különbség bűnben, kegyelemben,
titeket is úgy szeret Ő, mint engem.
Amit üzen, az szent, igaz és tiszta.
De az alkalmak ritkán térnek vissza,
s tán többször én sem mondhatom el, félek,
hogy KRISZTUSBAN van egyedül az élet.
Ezért lehet hogy utolszor kiáltom:
keressétek, míg megtalálható, és
kiáltsatok, hogy Ő is megtaláljon!
Füle Lajos |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/12 oldal
|
Bejegyzések száma: 115
|
|
|
|
2020. November
| | |
|
|
| ma: |
1 db bejegyzés |
| e hónap: |
115 db bejegyzés |
| e év: |
3633 db bejegyzés |
| Összes: |
35938 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1072
- e Hét: 23716
- e Hónap: 53028
- e Év: 240830
|
|
|
Offline
