Regisztráció  Belépés
koszegimarika.blog.xfree.hu
"Az ember értékét nem az esze,a műveltsége,nem a hatalma vagy a tehetsége, hanem a lényéből áradó melegség minősíti."--- "Nem az a fontos,a kül... Kőszegi Marika
1955.09.22
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/192 oldal   Bejegyzések száma: 1915 
Most
  2017-09-21 11:25:05, csütörtök
 
  MOST
Most nem hallom, mert egy alagútba értem,
Most nem tudunk beszélni, mert éppen fizetek,
Most meg fog szakadni, mert metrózom éppen,
Most leteszem, mert furcsán néznek rám a népek,
Most éppen itt vagyok, te hol vagy?
Most szaggatott, mert megy a rádió,
Most nem hallom, túl hangos a busz motorja,
Most esküvőn vagyok, a pap csak mondja-mondja,
Most elfogja a térerőt az aluljáró betonja,
Most éppen hol voltál, hol nem voltál!
Most mindenki énrám bámul, te is tudod, hogy én is,
Most beszélhetnénk, de akkor mikor ebédelek meg,
Most kihangosítalak, hogy hallják apuék is,
Most leteszlek, mert a másikon keresnek,
Most éppen vagyok, aki vagyok!
Most nem alkalmas, figyelj, egy gólpasszt kapok épp,
Most engem csinálnak, a fodrásznál ülök,
Most én volnék a betelefonáló húszezerért,
Most még nyugodtan, de mindjárt lemerülök,
Most éppen nem vagyok, ki voltam egykoron!


 
 
0 komment , kategória:  VERSEK  
Szép legyen a reggel!
  2017-09-21 09:16:10, csütörtök
 
 

 
 
0 komment , kategória:  VERSEK  
Varjú Zoltán: Ébren álmodom Ébren álmodom, képzeletben tán
  2017-09-20 08:42:25, szerda
 
 

Varjú Zoltán:
Ébren álmodom

Ébren álmodom, képzeletben tán,
vagy a valóságom lét szövetén,
aranyszínű napnak meleg sugarán.
Ébren álmodom a mindennapi létet,
amint osztja a jelen pillanatát,
sugalmazva, hogy Ő maga az élet.
Ébren álmodom, ahogy eljő' az éjjel,
ében szurokban füröszt a sötét;
Aludj csak, én álmodok! - egyre kérlel,
de én ébren álmodok a fénnyel...
a lemenő nappal, alkonyban a sötéttel.
Együtt álmodva az ébrenléttel.
Paks, 2017. szeptember 19.

 
 
0 komment , kategória:  VERSEK  
Tudnod kell! Tudnod kell, hogy mit bírsz, mikor és mit írsz.
  2017-09-20 08:15:56, szerda
 
 

Tudnod kell!

Tudnod kell, hogy mit bírsz,
mikor és mit írsz...
hogy mozogsz, és mit tehetsz
melyik napon, ki lehetsz?
Tudnod kell, hová mész,
hogy pontosan, kivel élsz...
mikor, és miért beszélsz?
tudd, hogy mennyit érsz!
Tétovázásra volt szükség,
hogy megvilágosódjon elméd?
Változunk...ezt meg kell értsd,
hogy rádöbbenj, szükség él!
2017.02.03. ( Saját. B. A. )


 
 
0 komment , kategória:  VERSEK  
Aranyosi Ervin: Lelkedben ott a Nap
  2017-09-18 08:46:57, hétfő
 
 

Aranyosi Ervin: Lelkedben ott a Nap

Felébredsz reggel, kitárod ablakod.
Szíved vidám lesz, ha rád nevet Napod!
Lelkedből rögtön árad a derű,
s ilyenkor érzed, hogy élni nagyszerű.
S mi van, ha Napod felhő takarja el?
Kényszerből ébredsz, tudod, hogy menni kell!
Lelkedből ömlik reád a ború,
s hiszed, az élet ilyen szomorú.
Ó, bár csak tudnád, hogy mindig ott a Nap!
Felhők mögött is ragyognak sugarak,
lelkedben mindig ott él a derű,
csak előcsalni, most épp nem egyszerű.
Felhők lelkedben a rossz gondolatok,
mikor azt érzed: - Gyenge, vagy rossz vagyok!
Saját borúdtól nem látod lelkedet,
mikor nem érted, mi történik veled?
Ébredj fel végre, ragyogtasd lelkedet,
álmodd világod, teremts szebb életet!
Lelkedben mindig ott él a Napod,
s csak rajtad múlik, mikor ragyogtatod.
Aranyosi Ervin
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK  
Ferenczi Krisztina: Jó éjt... Békét kíván szám a szívednek.
  2017-09-17 19:27:29, vasárnap
 
 

Ferenczi Krisztina:
Jó éjt...

Békét kíván szám a szívednek.
Aludj csak, majd őriznek
lehunyt szemed felett a csillagok.
És én is mindig ott vagyok.
Aludj csak, majd a reggel
enyhe fénye, szél tépte fátyol
kiszakít a szürke álmok
örök homályából.
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK  
A jó, öreg ősz, visszatér Tovatűnt már a zöldellő Nyár
  2017-09-17 19:08:05, vasárnap
 
  A jó, öreg ősz, visszatér

Tovatűnt már a zöldellő Nyár,
az égre bíbort fúj a szél.
Forog a kör, s a festőművész,
a jó, öreg Ősz, visszatér.

Palettáján, megannyi színből,
hangulatból, élményt kever.
A természetben a sokszínűség,
a tél előtt, életre kel.

Sárgul a lomb, vörösbe hajlik,
reszket az ágon száz levél.
A félelem az elmúlástól,
uralkodik azon, ki él.

De vajon kell-e félni tőle?
Minden Telet, Tavasz követ!
Örülni kéne most az Ősznek,
s megmozgatni minden követ.

Kiélvezni az érettséget,
gyümölcseit, mit ránk hagyott.
A körforgás nem érhet véget,
az idő száll, s nem vagy halott!

Pár pillanat az életünkből,
s a körforgásunk meg nem áll.
Álomra készül a világunk,
s vágyjuk: - a tavasz jönne már!

De addig is, szeress és élvezz
minden rád váró, szép napot.
Örülj az Ősz művészetének,
szépségeit ezért kapod.

Hangulatod ne hagyd borongni,
fogadd a szépet lelkesen.
Csodálkozz rá az őszi lombra!
Én is e változást lesem.

A változás, az élet kulcsa,
Túlélni? - Az csak gyenge cél!
A levegő egy helyben állna,
ha nem kergetné lenge szél.

Csodálkozz rá az őszi tájra,
gyönyörködj benne, élj vele!
Aki szépségét meg nem látja,
egyedül az halhat bele.

Aranyosi Ervin


 
 
0 komment , kategória:  VERSEK  
Estharangok Dsida Jenő Biborban fürdik már az égnek alja
  2017-09-17 07:40:29, vasárnap
 
  Estharangok Dsida Jenő

Biborban fürdik már az égnek alja.
Mámortól reszket már az alkonyat,
A nap korongja bágyadtan halad,
S egy szürke felhő lassan eltakarja.
A fü között egy tücsök círipel,
Álmosan zúg a fáknak lombozatja
Zokogásomat senki meg nem hallja
És panaszomra senki sem felel.
De most!... valami jóleső meleg
Simítja végig fájó szívemet
Szempilláimat csendesen lezárom...
Langy szellő hozza erdőn, réten át
Az estharangok himnuszos dalát
És imádságba halkul zokogásom.


 
 
0 komment , kategória:  VERSEK  
Mi az ember legnagyobb hibája?
  2017-09-16 11:17:45, szombat
 
  Mi az ember legnagyobb hibája?
Amikor megszületik az ember,
a szíve még a szeretet nyelvén ver.
Lelke tele van angyali türelemmel.
Boldogságot áraszt egész lényével.
Felnő az ember, s nem tudja már mit akar,
mert nem hisz, nem mer, nem akar!
Irigy, hazug, lusta, gonosz és fukar.
Elfeledi, hogy, ami fénylik nem minden arany.
Némely ember telhetetlen, harácsoló pénzsóvár.
Sokra viszont a szomjan, vagy éhen halál vár.
A lélek viszont egyenértékű, mindegy szegény vagy gazdag.
A Mindenhatóhoz utat, csak az őszinte odaadó szeretet adhat.

/Pék Rozália/


 
 
0 komment , kategória:  VERSEK  
Balási András: Hirtelen Sápadt sugarak üldögélnek,...
  2017-09-15 22:17:55, péntek
 
 

Balási András: Hirtelen

Sápadt sugarak üldögélnek,...
mint fáradt, roskadt nénikék,
az alkonyon át, a kiégett
tájra még rásüt némi kék,
vörös homály ég a magasban,
a sötétség alattomos
léptekkel jön s kimérten, lassan
minden tört kontúrt összemos,
a nyárvég sima melege
gomolygó hűs párává lobban,
akárha fátyol lengene
vonuló fekete habokban,
elül minden nesz, s hirtelen
ősz lesz odakinn s idebenn.
 
 
0 komment , kategória:  VERSEK  
     1/192 oldal   Bejegyzések száma: 1915 
2017.08 2017. Szeptember 2017.10
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 3 db bejegyzés
e hónap: 257 db bejegyzés
e év: 4377 db bejegyzés
Összes: 47279 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 2697
  • e Hét: 22745
  • e Hónap: 97840
  • e Év: 1320247
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Online Szerencsekerék, Jövő Pláza, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2016 TVN.HU Kft.