|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
|
|
2021-03-14 22:31:38, vasárnap
|
| |
| |
Az alkohol átka
"Apám! Mi fázunk, éhezünk,
napok óta nincs kenyerünk!
Nézd a ruhánkat: kopik, szakad,
nézd: a bőr csontunkhoz tapad,
nézd anyánknak kisírt szemét,
aszott arcát, béna kezét,
Nézd, mily siralomház a tanyánk,
nincs nyugodt napunk, se éjszakánk.
Apám! Ne járj kocsmába többé!
Miért sínylődnénk így örökké,
miért sorvadjon bánattól éltünk,
miért kell mindig tövisekre lépnünk,
hisz annyi örömrózsát kínál Istenünk
s apám, mi mégis mennyit, mennyit szenvedünk!"
Így szól a gyermek részeges apjához,
körötte állnak kis testvérkéi,
anyjuk is felül bús betegágyán
s férje javulását esdőn kéri:
"Oh ember, hát nem dobog szív benned?
Hát szabad ily kegyetlennek lenned?
Apa vagy te? Családod meghal éhen,
te meg bűnösen mulatsz minden éjen!
Apa vagy te?" - és beszélne még,
de férje közbevág: "Elég!
Mit fogtok itt nékem prédikálni!
Azt cselekszem s oda fogok járni,
hová von a szívem s visz a lábam!"
És becsapja az ajtót haragjában,
elrohan vidám cimborák körébe,
s az alkohol bilincset von köréje.
Otthon hiába várnak reá
didergő gyermekek s haldokló anya.
Óh, ez estén ezerszer búsabb,
ezerszer szomorúbb e nyomortanya.
Az anya melle hörög, gyermekek sírnak,
kicsiny szívük megsejti a halált,
félve bújnak össze anyjuk ágyánál,
mikor az est komor éjszakára vált.
"Anyám, jó anyácskám..." - suttogja az egyik,
s az anya kebléből sóhaj fakad:
"Oh Istenem!... Drága gyermekeim!...
Éltem egén nem jő fel már a nap...
Szólít Istenem, érzem: meghalok,
kenyér s meleg után hiába várok,
oh, mi lesz veletek szegény árváim,
ha meg nem változik édesapátok!
Mert nem volt ez mindig így nálunk,
volt kenyér és volt öröm bőven e házban,
akkor még Istent szerette apátok,
az alkohol nem tartotta rabságban.
De most?... oh jaj, a szívem meghasad,
mennyit szenvedtek, drága gyermekeim!...
Mi vár rátok?... Mi lesz veletek?...
Én már örök álomra zárom szemeim..."
"Anyám, jó anyácskám!..." sír a leány,
a fiú meg kiszalad az utcára,
fut, rohan részeges apjáért,
hogy jöjjön haza e bús éjszakára.
De apját nem találja szokott helyén.
Gúnnyal eléje állnak a részegek:
"Úgy? Apádat keresed? A gyilkost?
Jó helyen van az már, nem kell féltened!
Nagy legény volt, írigy, gőgös, hencegő,
részeg fejjel vadul késelni kezdett,
vért ontott, embert ölt, gyilkos ő fiú.
Eredj a börtönbe, ott kell keresned!"
"Apám gyilkos?!" - riad föl a gyermek
és rohan, száguld, haza, anyjához,
szívében pokoli kínok tüze gyúl,
mikor odaér házuk ajtajához.
Belép. Kis húga sírva fogadja:
"Oh testvérkém... jaj... nincs már édesanyánk!..."
"Meghalt?!"... - kiált a fiú ezer kínnal
s keblében magasra csap a gyötrő láng.
Összeroskad anyja hideg kezénél,
a halál csókja ég lázas ajakán,
szíve rémesen ver, lihegve kiált:
"Oh jaj!... meghalt anyám s gyilkos az apám!..."
Másnap két koporsó állt az udvaron,
egyikben az anya, másikban gyermeke,
temetésre jöttek össze az emberek
és mindegyiknek könnyel telt meg a szeme.
A koporsóknál állt őrei között,
zörgő láncaiban a férj, az apa,
a kínt, a gyötrelmet nem birta már keble,
térdreborult és szóra nyilt ajaka:
"Oh, ki hitte volna, mikor az első pohárt
kezembe adta az alkohol ördöge,
ki hitte volna, hogy e pohárba fullad
életem békéje, minden öröme.
Nyomorúlt rabja voltam az alkoholnak
és jaj, most íme itt van érte a jutalom:
Két koporsó... rabbilincs... vér... és halál,
örökös mély gyász... örökös siralom!
Elveszett üdvöm, lelki békességem,
oh Istenem! Szánj meg!... irgalmazz nékem!..."
S a szerencsétlen ember
zokogva borul
a két koporsóra
s szeméből könnyek árja hull.
Betkó András |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-03-14 21:49:07, vasárnap
|
| |
| |
Isten rejtett bölcsessége
Isten ,,titkos, rejtett bölcsességéről" beszélünk (Korinthusiaknak írt első levél 2, 7-10). Isten gondolatai nem kiszámíthatóak, megjósolhatóak, nem common sense, amit Isten gondol. Isten nem engedi magát egyszerűen megragadni ott, ahol meg akarjuk fogni - az egyház Isten titkos, rejtett bölcsességéről beszél. Isten a titokban él. Léte számunkra titok, titok örökkévalóságról örökkévalóságra. Mindazon gondolatok, melyek bennünk Isten körül keresgélnek, nem vezethetnek arra, hogy e titkot megszüntessük, nem tehetjük általános fogalommá, titok nélkülivé. Az Istenről való gondolkodásnak sokkal inkább azt kell szolgálnia, hogy Isten messze felettünk álló titkát, Isten titkos és rejtett bölcsességét láthatóvá tegye a maga titokzatosságában és rejtettségében. Ezektől nem fosztható meg, mert talán éppen e titok révén válik láthatóvá az az ,,otthon", ahonnan ered. Az egyház minden dogmája utalás Isten titkára. A világ azonban vak ezzel a titokkal szemben. Olyan Istent akar, akit ki tud számítani, fel tud használni, ellenkező esetben egyáltalán nem kell neki Isten. Isten titka rejtve marad előtte. A titkot elutasítja, nem kell neki. Saját kívánsága szerinti isteneket teremt magának, de Istent, aki közel van, titkos és rejtett, nem ismeri fel.
Dietrich Bonhoeffer |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Rövid építő írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-03-14 21:42:22, vasárnap
|
| |
| |
Jámbor formulák vagy isteni szó
Ajkammal hirdetni fogom szádnak minden szavát (Zsoltárok könyve 119, 13). Gyakran könnyű az, hogy szívünkben hordozzuk Isten szavát, de mennyire nehéz ajkunkkal hirdetni. Itt nem arról van szó, hogy üres szavakkal szolgáljunk, hanem egyedül arról, hogy hangosan kimondjuk azt, amivel tele van a szívünk. Vajon nagy szenvedések közepette nem érezzük-e gyakorta azt, mintha bezáródna a szánk, mivel félünk attól, hogy jámbor formulát helyezzünk az isteni szó helyére? Vajon nem élünk-e gyakorta a könnyelműség és az istentelenség légkörében, amelyben egyszerűen nem találjuk meg a helyes szót, és inkább hallgatunk? Vajon nem tart-e vissza minket a hamis félénkség és emberfélelem attól, hogy kinyissuk a szánkat? Intés és figyelmeztetés kimondatlan marad, és az ígéret megtagadtatik. Megkínozva, félénken jön időnként ajkunkra Jézus Krisztus neve. Nagymértékű lelki tapasztalatot és gyakorlatot kíván, és egyidejűleg gyermeki bizalmat követel az, hogy Isten minden követelését elmondjuk anélkül, hogy lelki vagy szellemi trénerekké, erkölcsi apostolokká, tolakodó, erőszakos fecsegőkké válnánk. A teljes szívünknek Isten szavához kell tartoznia, mielőtt megtanuljuk azt, hogy ajkunkat teljes egészében Jézus Krisztus szolgálatába állítsuk.
Dietrich Bonhoeffer |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Rövid építő írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-03-14 21:34:15, vasárnap
|
| |
| |
Keresztyénség követés nélkül
A követés azt jelenti, hogy kötődünk Krisztushoz.
Mivel Krisztus van, ezért szükséges, hogy követés is legyen. Ha Krisztus eszme, vagy egy tanrendszer, vagy akár általános vallási ismeret a kegyelemről, illetve a bűnök bocsánatáról, az még nem teszi szükségessé a követést. Sőt, valójában ki is zárja, és ellenséges a követéssel szemben. Ha egy eszmével lépünk kapcsolatba, akkor az a megismerés viszonyát, a lelkesedés viszonyát hozza létre, talán még a megvalósításét is, soha nem a személyes engedelmes követését. Egy keresztyénség élő Krisztus nélkül szükségszerűen olyan keresztyénség marad, amely nem talál követőkre. És egy keresztyénség követés nélkül mindig Jézus Krisztus nélküli keresztyénség, csak eszme, csak mítosz. Egy keresztyénség, amelyben csak az Atyaisten van, de nincsen Krisztus, az Isten élő fia, az megszünteti a követést. Így létrejöhet az Istenben való bizakodás, de nincsen követés. Egyedül azért, mert Isten fia megtestesült, mivel ő a közvetítő, a hozzá való helyes viszony a követés. A követés kötődik a közvetítőhöz, ott, ahol megfelelő értelemben beszélnek követésről, ott Jézus Krisztusról, a közvetítőről beszélnek, aki Isten fia. Csak a közvetítő, csak az Istenember hívhat meg arra, hogy kövessék. A követés Jézus Krisztus nélkül egy talán eszményi út, talán mártír út önkényes választása, de nem tartalmazza az ígéretet.
Dietrich Bonhoeffer |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Rövid építő írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-03-14 20:45:15, vasárnap
|
| |
| |
Új parancsolat
,,Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek;
amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást.
Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok,
ha egymást szeretni fogjátok" (János 13, 34-35).
,,Új parancsolatot adok néktek
- mondja Jézus -, egymást szeressétek!"
Parancsra, ó, szeretni hogy lehet
olyan testvért is, aki nem szeret?
Ha parancs, akkor nincs megalkuvás!
Krisztus vitéze mit tehetne mást?...
Hisz a parancsszegés halált jelent,
örök halált, örök élet helyett.
De hogy szeressem azt, ki ellenem
olyan sok rosszat szól, s tesz szüntelen,
s ezért szívem iránta oly rideg?
Nem, nem tudom, hisz nem érdemli meg!
Ám szól a Lélek hangja itt belül:
Magadnak mit hozhatsz fel érdemül,
amiért Krisztus oly nagyon szeret,
hogy halálával örök életet
adott neked? Mert több mint érzelem
az Ő szeretete, bölcs értelem,
s míg itt járt, tettek dús tömege volt,
amint sok elesettet fölkarolt.
*
Szeretni egymást hogyan, s mint lehet?
,,Amint én szerettelek titeket!"
- a drága ,,normát" ő így szabta meg,
s előtte szívünk hátrálva remeg,
hisz Ő szeretetből az életét
adta halálra!... Tőlünk semmiképp
- ez legjobb barátunkért - sem telik,
legfeljebb, ha erővel elveszik!
De halljuk újra Szentlelke szavát:
Nem azzal kezdte ő szolgálatát,
hogy élete mindjárt halálra vált.
Először élt érettünk ő, tehát
nekünk is élnünk kell a másikért
- s nem ellene! - a bűn bárhogy kísért,
mert sokkal könnyebb szóval halni, mint
élni a nagy parancsolat szerint.
*
,,Arról látják meg majd az emberek,
hogy tanítványaimmá lettetek,
ha szeretetem tiszta tetteit
egymásért termi bennetek a hit!"
- Ezt mondja végül hű Urunk nekünk,
s ha tenni elmulasztjuk, vétkezünk.
E közösségi belső szeretet
külső bizonyságtétellé lehet.
Mert itt e földön égető hiány
a szeretet, mit mindenki kíván,
s ha megtalálja köztünk, mit keres,
nyomban belátja azt, hogy érdemes
Krisztus testének tagja lenni itt,
hogy nem legenda, s nem mese a hit,
mely a szeretet tetteiből él,
s minden szónál meggyőzőbben beszél.
*
Tehát parancs, munka, s bizonyságtétel
a szeretet, s ki szent oltárán ég el,
örök kincset nyer az magának itt, s fenn,
mert a szeretet az maga az Isten.
Balog Miklós
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-03-14 07:14:46, vasárnap
|
| |
| |
Húsvétkor...
Húsvétkor a feltámadást
ünnepeljük vígan.
Nagypéntek csúf keresztfáján
meghalt Jézus értünk, ámde
nem maradt a sírban.
E nagy ünnep nemcsak Urunk
győzelmének napja,
mindnyájunké, mert aki hisz,
örök éltét, üdvösségét
Jézusunktól kapja.
Hiszek én is, mint kisgyermek,
s a halált nem félem.
Életemet itt a sírig,
azután a mennyországban
majd Ővele élem.
Balog Miklós |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-03-14 07:08:40, vasárnap
|
| |
| |
Húsvéti öröm
Elhengerítve már a sziklatömb,
kitátva tátong már a sziklabolt.
Ujjongva hirdeti a menny s a föld:
Halleluja, az Úr feltámadott!
És hirdetik az első szemtanúk,
hogy újra él a drága Messiás,
ezzel telik meg szívük és szavuk,
már nem érdekli őket semmi más.
E szent öröm bennünk is győzze le
a félelembe bújt önérdeket,
s szívünk az élő Krisztus töltse be
bátor szólással gyávaság helyett!
Bizonyságul, hogy Teste nem halott,
vigyük ma is mindnyájan szerteszét,
hogy halálával életet adott,
s hogy feltámasztja minden gyermekét!
Bizonyságul éljük az örömöt,
s a most élő Krisztus életét,
ki mint a fán a kínhalál előtt,
most is kitárja értünk szent kezét.
És mondjuk el: e földre értünk jött,
értünk halt meg, s fel értünk támadott!
Fogadjuk hát ma még szívünkbe őt,
nyíljék meg már e büszke sziklabolt!
Balog Miklós |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 7
|
|
|
|
2021. Március
| | |
|
|
| ma: |
3 db bejegyzés |
| e hónap: |
232 db bejegyzés |
| e év: |
2303 db bejegyzés |
| Összes: |
35940 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 10584
- e Hét: 33228
- e Hónap: 62540
- e Év: 250342
|
|
|
Online
