|
|
|
2016-07-11 21:22:48, hétfő
|
| |
| |
Az alázat és az én megöldöklése
,,Megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig" (Fil. 2: 8).
Az alázat - halálra vezető út, mivel a halálban éri el a tökéletességet: az alázat annak a színe-java, amelynek gyümölcse - az emberi én halála. Jézus megalázta magát mindhalálig, és ezzel utat nyitott számunkra, amely által Hozzá mehetünk. Megmutatnia a mindenható Isten iránti teljes bizalmát és elvezetni minket, embereket, az Atya dicsőségéhez, csak a halálra vezető út által volt mindez lehetséges. Nekünk szintén ezt kell tennünk, - a Szent Lélek ereje által - végig kell mennünk az alázat útján, egészen énünk haláláig. Csak énünk halálában mutatkozik meg az, hogy mennyire vagyunk elkötelezve Isten irányába; csak így tudunk megszabadulni régi, bukott természetünktől, és vagyunk képesek megtalálni az utat az Istenben való új teremtéshez, amelynek lélegzetvétele és öröme az alázatban nyilvánul meg.
Már beszéltünk arról, hogy mit tett Jézus a tanítványokért, amikor életét adta értük a feltámadás által, mikor lakozást vett bennük a Szent Lélek, hatalmának és dicsőséges szerénységének teljességével. Mindennek megteremtésének Ő az erőt halálig való megaláztatása révén szerezte. Az az új élet, amit Ő nekünk ajándékoz, lényegébe véve a halálra épül; ez olyan élet, amely halálra volt adva, és halál által volt megnyerve. Az, Aki lakozást akar venni bennünk, Maga is meghalt, hogy most örökké bennünk éljen. Az Ő élete, személye és jelenléte azonban még mindig a halál pecsétjét hordozzák magukon. Nekünk, mint az Ő tanítványainak, viselkedésünkben szintén a halál jegyeit kell hordoznunk. Csak amikor ez a halálhoz hasonlatos önmegtagadás él és tevékenykedik, kezd meglátszani bennünk az isteni élet ereje. Az első és legbiztosabb jele a krisztusi meghalásnak, annak a halálnak a jele, amely leginkább jellemzi Jézus igazi tanítványát, - az alázat. Csak az vezet tökéletes meghaláshoz. És csak a halálban éri el az alázat a tökéletességet. Az alázat és a halál a maga nemében - egy és ugyanaz: az alázat - egy kezdemény, és a halálban, a maga nemében, az alázat gyümölcse teljesen beérik.
Már fentebb említettem, hogy az alázat tökéletes halálhoz vezet. Megalázkodni - azt jelenti, hogy feláldozzuk énünket, készek vagyunk a teljes megaláztatásra, és az Istennek való teljesen önkéntes alávetettségre. Jézus megalázta magát, és mindhalálig engedelmes volt. A maga halálával a legutolsó és legerősebb bizonyítékát adta annak, hogy az akaratát alávetette az Atya akaratának egészen oly mértékig, hogy kiitta a szenvedés poharát, amiről még a Gecsemáné-kertben imádkozott: ,,Atyám, ha lehetséges, távozzék el tőlem ez a pohár; mindazáltal ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te" (Mt. 26: 39). Mivel azonban az Ő akarata teljesen alá volt vetve az Atya akaratának (,,mindazáltal ne úgy legyen, ahogyan én akarom, hanem amint te"), Ő kétség nélkül feláldozta életét, és utána belépett Isten dicsőségébe. Ha Jézusban nem találtatott volna meg az a határtalan alázat, amelynek köszönhetően Ő maga magát szolgának látta, és még a szenvedés közepette is az Atya akaratát tartotta szem előtt, akkor Ő sosem halt volna meg a kereszten értünk.
Ez választ ad nekünk arra a kérdésre, amit olyan gyakran feltesznek, és amire olyan ritkán találják meg a helyes választ: hogyan öldököljük meg saját énünket? Énünk halála nem a mi, hanem az Isten dolga! Krisztusban meghaltunk a bűnnek. Az új élet csak a halál és a feltámadás által képes kisarjadni és növekedni bennünk; csak így vagyunk képesek megérteni, hogy mit jelent valóban meghalni a bűnnek. Azonban eme halál valósága és mértéke természetünkben és viselkedésünkben mindenestől attól függ, hogy a Szent Lélek mennyire jeleníti meg nekünk Krisztus halálát, és tölt be minket vele.
Végül is, egy a lényeg: akartok-e teljesen Krisztushoz és az Ő halálához igazodni, és megismerni az önmagatoktól való megszabadulás szabadságát? Ha valóban ezt akarjátok, akkor csak egy dolgot kell tennetek - meg kell aláznotok magatokat Isten erős keze alatt! Ez a mi egyedüli kötelességünk. Teljes erőtlenségetekkel támaszkodjatok Urunkra. Értsetek egyet azzal, hogy nem vagytok képesek sem megöldökölni, sem feltámasztani magatokat. És semmisségetekben adjátok magatokat szerénység, a türelem, és teljes bizalom lelkületének segítségével, Istennek! Fogadjatok el minden megaláztatást, minden olyan embert, aki kísért vagy megaláz benneteket, úgy vegyétek azt, mint megaláztatástok kegyelmi ajándékát. A felebarát előtt való minden megaláztatás úgy tekintsetek, mint eszközre, amely segítségetekre van az Isten előtt való teljes alázat elérésében.
Isten úgy értékeli az ilyen alászállást, mint annak bizonyítékát, hogy szívből keresitek az alázatot. Annak segítségével Isten felkészít benneteket arra, hogy a kegyelem segítségével Jézus tökéletessége és az Ő természetének szolgai formája kiábrázolódjék, és gyökeret verjen szívetekben. Az alázat útja halálhoz vezet, annak mélységes megtapasztalásához, hogy Krisztus hogyan halt meg a bűnnek.
A maga nemében, ez a halál tökéletes alázathoz vezet! Óvakodjunk azon hibáktól, melyeket azok követnek el, akik kényszerítik magukat az alázatra, mivel valójában ők félnek elmenni a végsőkig az alázat kérdésében! Annyira megrémítik őket az alázattal összefüggő veszteségek, hogy sosem képesek feltétel nélkül odaszánni magukat. Ne legyen nekünk ilyetén ,,alázatunk"! Isten ettől összehasonlíthatatlanul többet kér: teljes, tökéletes alázatot, amely a halálig vezet, mivel csak énünk halálában éri el az alázat a tökéletességet! Meg kell értenünk, hogy minden jótéteményben való növekedés, lelki életünk minden sikere egyedül önzésünk meghalásából fakad. Ennek nemcsak természetünkben kell megmutatkoznia, hanem egész életvitelünkben és tetteinkben is.
Egyesek beszélnek ugyan arról az életről, amely a meghalásból fakad, és a lelki érettségről, miközben azt látjuk, hogy sokszor csak büszkeségüket hizlalják, a vagyongyűjtés foglalja le őket, és az evilági örömöket hajszolják. Itt sincs biztosabb kritérium az alázat szolgai formájánál, és önmagunk megtagadásánál. Idővel az emberek sokat és őszintén beszélnek az elvetett és nevetségessé tett Jézussal való közösségről, és az Ő keresztje hordozásának elengedhetetlen szükségességéről, emellett azonban szinte észre sem veszik Isten Bárányának szerény, jóindulatú, és jóságos alázatát, arról nem is beszélve, hogy vágyakozzanak arra. Isten Báránya személyesíti meg mind a szerénységet, mind a halált. Ezért mi arra törekszünk, hogy elfogadjuk Jézussal, - az Isten Bárányával - együtt mind a szerénységet, és mind a halált! Mind ez, mind az elválaszthatatlan Tőle; akkor pedig mindennek felismerhetőnek kell lennie bennünk is.
Ez azonban tökéletesen elérhetetlen lenne, ha nekünk egyedül kellene eljutnunk erre a változásra. Ha ki lenne szolgáltatva a sorsnak akaratunk és harcaink, akkor nagyon gyorsan elérnénk lehetőségeink határait. Ezt még Pál apostol is elismerte, aki kétség kívül, hatalmas akaraterővel rendelkezett. Természetünket csak a kegyelem által tudjuk legyőzni. Énünk képtelen saját erejéből legyőzni magát.
Dicsőség és magasztalás Istennek! Ez a dolog egyszer s mindenkorra elvégeztetett! Jézus halála örökre énünk halálos ítéletét jelenti. Jézus felemeltetése, az Ő szentek szentjébe való belépése, a Szent Lélek kiáradásához vezetett, Aki képessé akar tenni minket arra, hogy a halál által életet nyerjünk. Ha a lélek a maga törekvésében az alázatra nézve Jézust követi, akkor egyre jobban tudatosul benne saját méltatlansága és tökéletlensége, gyötrődése és reménysége növekedni fog, míg hite - megerősödik. Az önfeladás és megalázkodás mértéke szerint megtanulja a Szent Lélek ama teljessége után való vágyakozást és elfogadást, amely Jézus halálának ereje által naponként megöldökli énünk erejét, míg végül mindez ahhoz vezet, hogy az alázat válik mindennapi hajlamunkká.
,,Vagy nem tudjátok, hogy mi, akik a Krisztus Jézusba kereszteltettünk, az ő halálába kereszteltettünk? Ezért tehát ti is azt tartsátok magatokról, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek a Krisztus Jézusban. Tagjaitokat se adjátok oda a bűn szolgálatára, hogy a gonoszság fegyvereivé legyenek. Hanem adjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek. Tagjaitokat is adjátok át az igazság fegyvereiként az Istennek" (Róma 6: 3, 11, 13). Minden igaz keresztyén öntudatát át kell hatnia Jézus halálának és feltámadásának gondolata. A keresztyénnek úgy kell minden napon átadatnia Istennek, mint aki tisztában van azzal, hogy ő meghalt Krisztusban és Vele együtt fel is támadt a halottak közül. Magában hordozza Ura halálát, és ezzel együtt ugyanakkor az Ő feltámadását is. A keresztyén ember életét ennek a két tulajdonságnak kell jellemeznie! Egyik oldalról, mélységes nyugalomban nyugszik Jézussal a sírban, a bűn és önnön énünk pusztulásának helyén; másik oldalról, a feltámadás ereje által a menny felé tart, ahol Jézus is van, és ahol Ő helyet készített nekünk.
Kedves Olvasó, engedd meg, hogy feltegyek egy személyes kérdést: úgy fogtad-e fel Jézus életét és halálát, mint önmagad életét és halálát; vágysz-e erre? Bementél-e az Ő sírjába, abban az Isten által adott békességbe, amely megszabadít énedtől, és mindannak gyarló dolgától? Ha ezt akarod elérni, akkor alázd meg magadat, és minden nap add át magadat az Istentől való teljes, elválaszthatatlan függésnek. Vess Ő alá mindent, aki vagy, és amivel rendelkezel Krisztus által, Aki halála előtt az Ő lelkét az Atya kezébe helyezte, és Isten téged éppúgy felemel és felmagasztal, amikor annak eljön az ideje. Minden reggel mélységes alázattal vesd bele magad Jézus halálába, és Jézus élete minden nap újból megnyílik előtted! A te alázatod teljes szeretete, békessége és öröme legye a jele annak az elsőszülöttségednek, amelyet a Jézus halálába való belemerülés által szereztél.
,,Mert egyetlen áldozattal örökre tökéletessé tette a megszentelteket" (Zsid. 10: 14). Aki buzgón merül el Jézus alázatában, erőt talál Benne arra, hogy halottnak érezze magát a bűnnel és az énjével szemben. Aki befogadja Őt az életébe, Annak teljességében, annak nem esik nehezére az alázat és a szerénység útján való járás, hordozva és másokra is árasztva Jézus szeretetét, hogy mindenki láthassa, hogy életünkben valami új dolog jelent meg. (folyt. köv.)
Andrew Murray |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Alázat |
|
|
|
Címkék: semmisségetekben, kereszteltettünk, viselkedésünkben, engedelmeskedett, szükségességéről, elengedhetetlen, felismerhetőnek, természetünkben, megszentelteket, életvitelünkben, természetünktől, megteremtésének, megaláztatástok, tanítványainak, feltámadásának, támaszkodjatok, tökéletességet, alávetettségre, megmutatkoznia, segítségetekre, megtagadásánál, szerénységének, tulajdonságnak, kereszthalálig, kiábrázolódjék, megaláztatásra, természetünket, tanítványokért, lélegzetvétele, tökéletlensége, feltámasztani, büszkeségüket, vagyongyűjtés, teljességében, elvégeztetett, fegyvereiként, alázat –, alázat annak, mindenható Isten, halálra vezető, alázat útján, alázatban nyilvánul, feltámadás által, erőt halálig, halálra épül, halál pecsétjét, halál jegyeit, halálhoz hasonlatos, isteni élet, krisztusi meghalásnak, vezet tökéletes, maga nemében, Szent Lélek, Isten Bárányának, Isten Báránya, Isten Bárányával, Krisztus Jézusba, Krisztus Jézusban, Kedves Olvasó, Vess, Andrew Murray,
|
|
|
|
|
|
| alázat –, alázat annak, mindenható Isten, halálra vezető, alázat útján, alázatban nyilvánul, feltámadás által, erőt halálig, halálra épül, halál pecsétjét, halál jegyeit, halálhoz hasonlatos, isteni élet, krisztusi meghalásnak, vezet tökéletes, maga nemében, alázat gyümölcse, alázat tökéletes, teljes megaláztatásra, maga halálával, akaratát alávetette, szenvedés poharát, szenvedés közepette, kereszten értünk, helyes választ, önmagatoktól való, dolgot kell, felebarát előtt, ilyen alászállást, kegyelem segítségével, alázat útja, halál tökéletes, alázat kérdésében, alázattal összefüggő, halálig vezet, meghalásból fakad, lelki érettségről, vagyongyűjtés foglalja, evilági örömöket, alázat szolgai, emberek sokat, elválaszthatatlan Tőle, sorsnak akaratunk, kegyelem által, dolog egyszer, halál által, maga törekvésében, alázatra nézve, alázat válik, gonoszság fegyvereivé, halálból életre, igazság fegyvereiként, halottak közül, keresztyén ember, feltámadás ereje, menny felé, személyes kérdést, jele annak, énjével szemben, szerénység útján, semmisségetekben, kereszteltettünk, viselkedésünkben, engedelmeskedett, szükségességéről, elengedhetetlen, felismerhetőnek, természetünkben, megszentelteket, életvitelünkben, természetünktől, megteremtésének, megaláztatástok, tanítványainak, feltámadásának, támaszkodjatok, tökéletességet, alávetettségre, megmutatkoznia, segítségetekre, megtagadásánál, szerénységének, tulajdonságnak, kereszthalálig, kiábrázolódjék, megaláztatásra, természetünket, tanítványokért, lélegzetvétele, tökéletlensége, feltámasztani, büszkeségüket, vagyongyűjtés, teljességében, elvégeztetett, fegyvereiként, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
1 db bejegyzés |
| e hónap: |
111 db bejegyzés |
| e év: |
373 db bejegyzés |
| Összes: |
35938 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3386
- e Hét: 26030
- e Hónap: 55342
- e Év: 243144
|
|
|
Offline
