|
|
|
2016-07-23 10:36:38, szombat
|
| |
| |
5. Keresztyénné lenni
Felsoroltuk a Jézus Krisztusra vonatkozó tényeket - istenségét, halálát, feltámadását, valamint az ember elszakadását Istentől. Mindez azonban korántsem száraz teológia. Ezek a kijelentések mindannyiunkra vonatkoznak, és válaszképpen nem elég a puszta fejbólintás. Valóban azt követelik tőlünk, hogy változtassuk meg a bűnről alkotott elképzelésünket, és saját elhatározásunkból forduljunk Istenhez. Rá kell döbbennünk Isten szentségére, és be kell látnunk, hogy teljességgel képtelenek vagyunk megfelelni az isteni tökéletesség mértékének. Agrippa előtt tartott védőbeszédében Pál elmondja, hogy mind a zsidóknak, mind a pogányoknak hirdette, hogy ,,térjenek meg, és forduljanak az Istenhez" (ApCsel 26,20).
Istenhez fordulásunkban az érzelmek szintén szerepet játszanak. Az ,,Isten szerinti szomorúság" - de nem a felületes sajnálkozás bűneink miatt - gyakran megelőzi az Úrban való hitet. Pál a 2Korintus 7,10-ben mondja: ,,Mert az Isten szerinti szomorúság megbánhatatlan megtérést szerez az üdvösségre." Bár az érzelem nem lehet az igazi megbánás mérőfoka, biztosak lehetünk benne, hogy bűnbánatunkat bizonyos érzelmek fogják kísérni.
Az igazi megbánás próbája az akarat. A tékozló fiú nem csak elméletben tért észre, hanem tettre szánta el magát: ,,Útra kelek, elmegyek apámhoz... És útra kelve el is ment az apjához." (Lk 15,18.20)
A megbánást követően az embereknek meg kell tenniük az első lépést, azaz személyesen Jézus Krisztusba helyezni bizalmukat. Ezt a tapasztalatot azonban nem könnyű érthetően megfogalmazni. Homályos, elvont kifejezéseket szoktunk használni, mint hinni, bízni, hitre jutni stb., amelyek nem írják körül kézzelfoghatóan, mit is jelent keresztyénné válni.
Meglátásom szerint az Újszövetség legvilágosabb kijelentése arról, hogyan is lehetünk keresztyének, a János 1,12-ben található: ,,Akik pedig befogadták (Jézus Krisztust), azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében." Ebben a kijelentésben három cselekvő ige van: hinni, befogadni, valamivé lenni. Ezt egyszer a következőképpen fogalmazták meg: a keresztyénné válás során valamit el kell hinnünk, és valakit be kell fogadnunk. Ez találóan összegzi a fent idézett verset.
Nagy jelentőségű, hogy az Újszövetség a házassággal ábrázolja a keresztyénné válást és a hitben járást. Nyilvánvaló, hogy pusztán attól, hogy hiszünk egy lányban vagy fiúban - bármilyen erős legyen a hitünk -, még nem leszünk házasok. Ha ezen túlmenően érzelmileg is érintve vagyunk, még ettől sem leszünk házasok!
Egy agglegény is mondhatja: ,,Persze, hogy hiszek a házasságban, meg vagyok győződve a szükségességéről. Látnátok, mennyi könyvet olvastam erről a kérdésről! Szakértő vagyok a témában. Emellett számos esküvőn vettem részt. Mégis, különös módon nem igazán értem a dolgot. A házasság nem tűnik számomra valószerűnek." Egyszerűen nem értette meg, hogy a házasságkötéshez a férfinak először hinnie kell egy nőben, azután be kell fogadnia őt az életébe. A házasság létrejöttéhez az embernek el kell jutnia az elhatározáshoz, és ki kell mondania, hogy ,,akarom". Ezzel elkötelezi magát a másiknak, és létrehozza a kapcsolatot.
Jóllehet mosolygunk a fent említett agglegényen, sokan pontosan olyanok vagyunk, mint ő. A párhuzam nyilvánvaló. Az emberek sok mindent tudhatnak Jézusról, s ugyanakkor előfordulhat, hogy magát az Urat nem ismerik. Ahhoz, hogy valaki keresztyén legyen, el kell köteleznie magát az élő Úrnak. Az elkötelezettség egy szeretetkapcsolaton és az engedelmességen alapul. Hinnünk kell Jézusban és személyesen be kell fogadnunk Őt az életünkbe, hogy Isten gyermekeivé váljunk.
Ez az analógia rávilágít, hogy a tények pusztán értelmi belátása által az ember ugyanúgy nem lesz keresztyén, ahogy a dolgok értelmi jóváhagyása által senki nem lesz házas. Sokan azért elégedetlenek a keresztyénséggel, mert hasonlóak az agglegényhez, akit ugyan egy hajszál választott el tőle, de soha nem ugrott bele a házasságba. Elképzelhető, hogy egy tucat könyvet elolvastak a keresztyénségről, sőt, vallásórákon vettek részt, de soha nem kötelezték el magukat. A házasság nyilvánvalóan nem a 67-es számú filozófia a 12-es számú magányossággal szemben. A keresztyénség sem a 78-as számú filozófia a 3-as számú egzisztencializmussal, a 14-es számú szabadgondolkodással vagy a 21-es számú logikai pozitivizmussal szemben. Sokkal inkább eleven kapcsolat egy élő személlyel, az Úr Jézus Krisztussal. Ahogy a házasság függetlenségünk feladását jelenti, és attól kezdve a házastársunkkal való - kölcsönös megegyezésen alapuló - kapcsolat irányítja az életünket, ugyanígy Krisztus elfogadása is. A bűn lényegében az Istentől független életvitel - az, hogy inkább a magam útját járom, mint az övét. Ugyanez jellemzi a nem keresztyéneket. Istentől függetlenül élnek, és a maguk útját követik.
A bűnbánat lényege ennek az énközpontú életnek a megtagadása, miközben Krisztust és az Ő akaratát teszem életem központjává. A házasságban minden döntésünkben számolnunk kell a másik személlyel. Krisztus befogadásakor ,,tanácskérő" kapcsolatba lépünk vele életünk minden területén. Első gondolatunk ez kell hogy legyen: Ő mit gondol és mit kíván? Ennek az a szépsége, hogy Istennek számít, hogy mit kezdünk az életünkkel.
Akkor tehát hogyan fogadja be valaki Jézus Krisztust? A Jelenések könyve 3,20-ban Jézus Krisztus házhoz hasonlítja az életünket és ezt mondja: ,,Íme, az ajtó előtt állok és zörgetek: ha valaki meghallja a hangomat, és kinyitja az ajtót, bemegyek ahhoz, és vele vacsorálok, ő pedig énvelem."
Ennek a versnek a kapcsán gyakran megkérdezek egy-egy érdeklődő diákot: ,,Tegyük fel, hogy valaki a szobád ajtajához jön és kopogtat. Hogyan bocsátanád be az illetőt?" A diák gondolkodik egy pillanatig, majd ezt mondja: ,,Kinyitnám az ajtót." Erre így válaszolok: ,,Pontosan! És aztán mit tennél?" Mindig ezt mondják: ,,Behívnám." Rendszerint megvilágosodás tükröződik az arcukon, amikor rájönnek, hogy éppen így lehet valaki keresztyénné. Az Úr Jézus Krisztus zörget életünk ajtaján. Nem fog hívatlanul vagy erőszakosan bejönni, hanem csak a hívásunkra.
Egyszerűen, a saját szavainkkal imádkozva hívhatjuk be Őt az életünkbe. Amint elfogadjuk Őt, megígéri, hogy betér, és velünk marad mindörökké. (folyt. köv.)
Paul Little |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mondjuk el - de hogyan? |
|
|
|
Címkék: keresztyénséggel, szükségességéről, keresztyénségről, házasságkötéshez, függetlenségünk, elkötelezettség, pozitivizmussal, elképzelésünket, kézzelfoghatóan, házastársunkkal, engedelmességen, következőképpen, megvilágosodás, fordulásunkban, magányossággal, megbánhatatlan, elhatározáshoz, keresztyéneket, védőbeszédében, mindannyiunkra, kifejezéseket, megfogalmazni, nyilvánvalóan, befogadásakor, bűnbánatunkat, keresztyénség, elégedetlenek, létrejöttéhez, tapasztalatot, legvilágosabb, kijelentésben, felhatalmazta, keresztyénné, vallásórákon, elképzelhető, teljességgel, ember elszakadását, kijelentések mindannyiunkra, puszta fejbólintás, bűnről alkotott, isteni tökéletesség, pogányoknak hirdette, érzelmek szintén, felületes sajnálkozás, igazi megbánás, megbánást követően, első lépést, tapasztalatot azonban, kijelentésben három, következőképpen fogalmazták, keresztyénné válás, fent idézett, Jézus Krisztusra, Jézus Krisztusba, Jézus Krisztust, Jézus Krisztussal, Jézus Krisztus, Paul Little,
|
|
|
|
|
|
| ember elszakadását, kijelentések mindannyiunkra, puszta fejbólintás, bűnről alkotott, isteni tökéletesség, pogányoknak hirdette, érzelmek szintén, felületes sajnálkozás, igazi megbánás, megbánást követően, első lépést, tapasztalatot azonban, kijelentésben három, következőképpen fogalmazták, keresztyénné válás, fent idézett, házassággal ábrázolja, keresztyénné válást, hitben járást, lányban vagy, férfinak először, házasság létrejöttéhez, fent említett, párhuzam nyilvánvaló, engedelmességen alapul, analógia rávilágít, tények pusztán, ember ugyanúgy, dolgok értelmi, hajszál választott, tucat könyvet, házasság nyilvánvalóan, 67-es számú, 12-es számú, 78-as számú, 3-as számú, 14-es számú, 21-es számú, házasság függetlenségünk, házastársunkkal való, magam útját, maguk útját, bűnbánat lényege, énközpontú életnek, házasságban minden, ajtó előtt, kapcsán gyakran, szobád ajtajához, diák gondolkodik, saját szavainkkal, keresztyénséggel, szükségességéről, keresztyénségről, házasságkötéshez, függetlenségünk, elkötelezettség, pozitivizmussal, elképzelésünket, kézzelfoghatóan, házastársunkkal, engedelmességen, következőképpen, megvilágosodás, fordulásunkban, magányossággal, megbánhatatlan, elhatározáshoz, keresztyéneket, védőbeszédében, mindannyiunkra, kifejezéseket, megfogalmazni, nyilvánvalóan, befogadásakor, bűnbánatunkat, keresztyénség, elégedetlenek, létrejöttéhez, tapasztalatot, legvilágosabb, kijelentésben, felhatalmazta, keresztyénné, vallásórákon, elképzelhető, teljességgel, valószerűnek, elszakadását, döntésünkben, megegyezésen, keresztyének, agglegényhez, tökéletesség, kijelentések, válaszképpen, előfordulhat, változtassuk, feltámadását, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
1 db bejegyzés |
| e hónap: |
111 db bejegyzés |
| e év: |
373 db bejegyzés |
| Összes: |
35938 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 9081
- e Hét: 31725
- e Hónap: 61037
- e Év: 248839
|
|
|
Offline
