|
|
|
2018-01-02 15:03:53, kedd
|
| |
| |
Ragaszkodás
A ragaszkodás fonákságai elsősorban a ragaszkodással mint szükség-szeretettel függenek össze. Mindazonáltal a ragaszkodásnak mint ajándékozó szeretetnek is megvannak a maga visszásságai.
Mrs. Fidgetre gondolok, aki néhány hónapja halt meg. Hihetetlen, hogy azóta a családja mennyire kivirult. Férjének megkínzott arca kisimult, megint tud nevetni. A kisebbik fiú, akit mindig keserű, durcás kis teremtésnek ismertem, egészen emberi módon kezdett viselkedni. Az idősebbiket, aki alig fordult meg otthon, kivéve amikor aludt, most szinte mindig ott látom: elkezdte rendbe rakni a kertet. A kislány, akiről azt állították, hogy "túl érzékeny" (bár én sose értettem, mi is vele a baj voltaképpen), lovaglóleckéket vesz, amelyektől azelőtt eltiltották, egész éjjel táncol, és rengeteget teniszezik. Még a kutya is, akit azelőtt legfeljebb pórázon vittek ki, oszlopos tagja lett az utcai kutyaklubnak.
Mrs. Fidget gyakran hangoztatta, hogy ő csak a családjának él. Ez így is volt. Az egész környék tanúsíthatta. "Teljesen a családjának él - mondták. - Micsoda feleség, micsoda anya!" Mindent maga mosott - igaz, nem valami jól -, pedig megengedhették volna maguknak, hogy mosodába vigyék a holmit, családja gyakran könyörgött is, hogy tegye meg. De hajthatatlan maradt. Mindig volt meleg ebéd az otthon maradottaknak, este pedig meleg vacsora (még a nyár derekán is). Könyörögtek, ne főzzön annyit. Szinte könnyek között bizonygatták, hogy szeretik a hideg vacsorát (s ez így is volt). Mintha a falnak beszéltek volna. Az asszony továbbra is csak a családjának élt. Ha valaki későn jött haza, ő mindig fennmaradt, és megvárta; még ha hajnali kettőkor-háromkor jöttek haza, akkor is ott találták a törékeny, sápadt, elcsigázott arcú nőt, aki néma vádlóként várta őket. Ami persze azt jelentette, hogy nem lehetett jó szívvel gyakran kimaradni. Azután mindenféléket készített; saját megítélése szerint (én ezt sajnos képtelen vagyok eldönteni) kiváló varrónő volt, és remekül kötött. És persze, hacsak nem akarta az ember a szívtelen vadállat szerepét vállalni, viselni kellett ezeket a holmikat. (A plébános megsúgta, hogy az anya halála óta a családtól több ruhaadomány érkezik, mint az egyházközség összes többi tagjától együttvéve.) És a családtagok egészségéért való aggódás! Lánya "túlérzékenységének" minden terhét ő viselte. Az orvosnak - aki baráti, és nem társadalombiztosítási alapon járt hozzájuk - nem volt szabad a páciensével beszélgetnie. Rövid vizsgálat után az anya mindig átvonszolta a másik szobába. A lánynak nem volt szabad a saját egészsége miatt aggódnia, felelősséget vállalnia. Csak a szerető gondoskodást tapasztalhatta: becézéseket kapott, különleges ételeket, szörnyű gyógyborokat, és ágyba hozták neki a reggelit. Mert Mrs. Fidget, ahogy gyakran mondogatta, "a két kezét is ledolgozná" a családjáért. Nem lehetett leállítani. Na és persze - mivel rendes emberek - a családtagok nem akartak ölbe tett kézzel üldögélni. Segíteniük kellett. Vagyis mindenféléket csináltak, hogy segítsenek neki, hogy mindenféléket csináljon, teljesen haszontalanul. S ami a drága kutyát illeti, olyan az, mondta egyszer, "mintha az is a gyerekem volna". S olyan is volt, már amennyire egy kutya képes erre. De mivel egy kutyának nincsenek aggályai, azért jobban élt, mint a többiek, s az állandó állatorvosi felügyelet, diéta és szigorú őrizet ellenére néha-néha sikerült kilopóznia a szemeteskukához vagy a szomszéd kutyához.
A plébános szerint Mrs. Fidget most végre pihen. Reméljük. Egy biztos: a családja is.
Az anyai ösztönnel mintegy vele születik ez a lehetőség. Ahogy már láttuk, ajándékozó szeretetről van szó, amelynek azonban szüksége van arra, hogy adjon; vagyis szüksége van arra, hogy szükség legyen rá. Ám az adás valódi célja az, hogy az elfogadó olyan állapotba kerüljön, ahol többet nincs szüksége ajándékunkra. Azért etetjük gyermekeinket, hogy később képesek legyenek önmagukat etetni; azért tanítjuk őket, hogy előbb-utóbb ne legyen szükségük tanításunkra. Vagyis súlyos feladat nehezedik az ajándékozó szeretetre. Saját trónfosztásáért kell küzdenie. Arra, hogy fölöslegessé váljék. Jutalmunk az az óra, amikor azt mondhatjuk "már nincs rám szüksége". Az ösztön természeténél fogva túl gyenge ehhez. Az ösztön jót akar annak, akinek ad, de nem akárhogy: azt a jót akarja, amit csak ő adhat. Sokkal magasabb rendű szeretetnek - olyannak, amely az elfogadó javát akarja, függetlenül attól, honnan származik az "adomány" - kell az ösztön helyébe lépni, és segíteni vagy megszelídíteni azt, mielőtt az ösztön képes lenne saját trónfosztására. Amire gyakran képes. De ha nem, akkor saját fontosságunk kínzó vágyát úgy elégíthetjük ki, hogy fenntartjuk a szükségletet, vagy úgy, hogy képzelt szükségleteket találunk ki. S annál könyörtelenebbül, minél inkább azt gondoljuk, hogy valójában ajándékozó, vagyis "önzetlen" szeretetről van szó...
Lehetséges, hogy Mrs. Fidget tényleg nem volt tisztában azzal, hogy mennyi szenvedést és boldogtalanságot okoz családjának? Kötve hiszem. Persze, hogy tudta: az egész estédet elrontja a tudat, hogy amikor hazaérsz, ott ül vádló tekintettel, mert "miattad fennmaradt". Mégis tovább folytatta praktikáit, mert ha abbahagyja, kénytelen szembenézni a ténnyel, amelyet makacsul figyelmen kívül hagyott: hogy nincs rá többé szükség. Ez a dolog egyik oka. Aztán a folytonos veszkelődés, a dolgos élet elhallgattatta benne a szeretete minőségére vonatkozó kétségeket. Minél jobban fájt a lába meg a háta, annál jobb volt, mert a fájdalom azt suttogta a fülébe: "Mennyire szeretem őket, ha mindezt megteszem értük!" S ez a másik ok. De talán még mélyebbre is áshatunk. A családtagok meg nem értése, azok a szörnyű szavak, melyek sebeket ütöttek a szívében - hiszen egy Mrs. Fidget mindentől megbántódik -, amikor könyörögtek, hogy vigye mosodába a mosnivalót, mindezek ékese bizonyították, hogy rosszul bánnak vele, ezért állandóan sérelmeket táplált velük szemben. S ha valaki azt állítja, hogy nem ismeri a megbántódottság örömeit, az vagy hazudik, vagy szent. Való igaz, hogy ez csak azok számára jelent örömöt, akik gyűlölnek. De hát a Mrs. Fidgetéhez hasonló szeretet jókora adag gyűlöletet is tartalmaz. Az ókori római költő szavai - "Gyűlölök és szeretek" - a szerelemre vonatkoztak, ám e két érzés a szeretet más fajtáiban is keveredik, máshol is megvannak a gyűlölet csírái. Ha a ragaszkodás egyeduralkodóvá válik egy ember életében, kisarjad a gyűlölet. A szeretet Isten helyébe lépve démonná válik.
C. S. Lewis |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Rövid építő írások |
|
|
|
Címkék: boldogtalanságot, könyörtelenebbül, egyeduralkodóvá, szemeteskukához, megbántódottság, trónfosztásáért, lovaglóleckéket, ragaszkodásnak, szükségleteket, trónfosztására, tapasztalhatta, megszelídíteni, ragaszkodással, elhallgattatta, megengedhették, mindenféléket, maradottaknak, haszontalanul, bizonyították, természeténél, mindazonáltal, gyermekeinket, egyházközség, ajándékunkra, bizonygatták, egészségéért, fölöslegessé, kutyaklubnak, hajthatatlan, beszélgetnie, szükségletet, visszásságai, gondoskodást, fontosságunk, felelősséget, elégíthetjük, ragaszkodás fonákságai, ragaszkodással mint, ragaszkodásnak mint, maga visszásságai, családja mennyire, utcai kutyaklubnak, egész környék, otthon maradottaknak, nyár derekán, hideg vacsorát, falnak beszéltek, asszony továbbra, szívtelen vadállat, plébános megsúgta, anya halála, családtól több, Mert Mrs,
|
|
|
|
|
|
| ragaszkodás fonákságai, ragaszkodással mint, ragaszkodásnak mint, maga visszásságai, családja mennyire, utcai kutyaklubnak, egész környék, otthon maradottaknak, nyár derekán, hideg vacsorát, falnak beszéltek, asszony továbbra, szívtelen vadállat, plébános megsúgta, anya halála, családtól több, egyházközség összes, családtagok egészségéért, páciensével beszélgetnie, anya mindig, másik szobába, saját egészsége, szerető gondoskodást, drága kutyát, gyerekem volna, kutya képes, kutyának nincsenek, állandó állatorvosi, szemeteskukához vagy, szomszéd kutyához, plébános szerint, anyai ösztönnel, adás valódi, elfogadó olyan, ajándékozó szeretetre, ösztön természeténél, elfogadó javát, ösztön helyébe, ösztön képes, egész estédet, dolog egyik, folytonos veszkelődés, dolgos élet, szeretete minőségére, szörnyű szavak, megbántódottság örömeit, vagy hazudik, ókori római, szerelemre vonatkoztak, gyűlölet csírái, ragaszkodás egyeduralkodóvá, ember életében, szeretet Isten, boldogtalanságot, könyörtelenebbül, egyeduralkodóvá, szemeteskukához, megbántódottság, trónfosztásáért, lovaglóleckéket, ragaszkodásnak, szükségleteket, trónfosztására, tapasztalhatta, megszelídíteni, ragaszkodással, elhallgattatta, megengedhették, mindenféléket, maradottaknak, haszontalanul, bizonyították, természeténél, mindazonáltal, gyermekeinket, egyházközség, ajándékunkra, bizonygatták, egészségéért, fölöslegessé, kutyaklubnak, hajthatatlan, beszélgetnie, szükségletet, visszásságai, gondoskodást, fontosságunk, felelősséget, elégíthetjük, tanúsíthatta, gyógyborokat, tanításunkra, ruhaadomány, voltaképpen, szeretetről, szeretettel, átvonszolta, fenntartjuk, ragaszkodás, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
113 db bejegyzés |
| e év: |
375 db bejegyzés |
| Összes: |
35940 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 5510
- e Hét: 39286
- e Hónap: 68598
- e Év: 256400
|
|
|
Offline
