|
2018-09-15 13:20:27, szombat
|
| |
| |
Virágos robot
Ne haragudj meg szent Robot,
ha néha tőled, mint a tolvaj,
pár percet, órát ellopok.
Szívesen húzom az igát,
s megyek, ha vérző, meggyötört
lélek hív és felém kiált.
Könnyes szemnek vigasz vagyok,
olaj vad indulatra,
s erély, hol satnya szív nyafog.
Ha csengetnek, százszor kelek,
hallgatok végtelen panaszt.
Jöhet férfi, asszony, gyerek,
türelmesen meghallgatom,
fülem tűri a telefont,
s ha írógépem nyaggatom.
Aktát gyártok órákon át,
napokig nem látok eget,
se fűszálat, se orgonát...
De már elég!... Most hív a Rím,
felhő, sugár, patak, zene,
az én tündér-testvéreim.
Most néhány percet ellopok,
s vers lesz belőle, cseng, dalol,
ne haragudj meg, szent Dolog!
Kell ez, mint a gépnek az olaj,
mint országútnak a fasor,
s mint szántáshoz a fütty, a dal!
Mindenképp robot a robot,
mozdony a mozdony,... ámde szebb,
ha felvirágozva robog!
Munkám: verstől vagy szép te is,
mint csengősen a paripa,
mint pántlikásan a kalap,
s mint felzászlózott palota!
Bódás János |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
Címkék: felzászlózott, felvirágozva, meghallgatom, pántlikásan, országútnak, meggyötört, csengetnek, mindenképp, testvéreim, szántáshoz, türelmesen, hallgatok, indulatra, csengősen, nyaggatom, százszor, haragudj, végtelen, írógépem, fűszálat, telefont, szívesen, ellopok, asszony, panaszt, napokig, mozdony, virágos, orgonát, verstől, gyártok, szemnek, könnyes, vagyok, percet, belőle, Bódás János,
|
|
Offline
