|
|
|
2019-07-25 13:02:57, csütörtök
|
| |
| |
Gyermek 1935-ben
A nagyapa mindenkit sorrakérd.
Öreg, falusi bácsiknál megáll.
Miről folyik a szó? Hát az aszály...
Volt-e már ilyen hosszú valaha?
Több mint két hónap és még egyre tart.
A kemény földön mély sebek hasadnak
s mindenik szomjan esőért liheg.
Gond, baj, nyomor. És ki nem érti meg,
ha napról-napra ugyanaz a téma:
Mi lesz a télen? Takarmány se nő.
Krumpli, kukorica... mind csenevész.
Minden bágyadt szem a jövőbe néz,
s valami rosszra vár.
Mint ágról-ágra szökkenő madár,
ki szalad át fürgén az udvaron?
Az unoka, a nevető-szemű,
a kétéves, a kicsi, gondtalan.
Megint valami drága kincse van.
,,Csokádé!" Egy kis zsák, egész tele!
,,Csokádé!" Hát most futni kell vele
gyorsan mindenkihez: ,,Nézd nadpapám!
Zsák csokádé, cica." S kint is van ám
érdeklődés a hátsó udvaron:
kukorikú és boldog hápogás.
,,Nézzétek jécék, jój megnézd, kese,
kis majacok, mind,: Most kaptam! Enyém!
Mim van nekem!" Ó, még a labda se,
bús elefánt se marad mostoha.
Meg kell mutatni a babának is.
Fürgén futkos föl-le az udvaron.
Kis lába alatt ropog a kavics.
Örül, nevet, mert kapott valamit.
Mert őt az aszály gondja nem éri.
Szeretet őrzi, védő kéz kíséri.
Ő mindig napsugárba öltözött!
És jár a gondterhelt nagyok között.
Megfogja a kezem. Együtt megyünk?
Jó. Hiszen én is kaptam valamit.
Valami eldicsekvő boldogságot
hiszen magamban én is hordozok.
Legyünk mi boldogok!
Fogd a kezem, kis Évi és gyerünk,
és dicsekedjünk, milyen jó nekünk.
Hajt engem is, és sürget, ami téged.
Te elmondod a jécének, csibének...
Én...aki többet kaptam, mindent nyertem,
égi örömmel porig megterhelten
hova menjek? Nincs szomjúföldű lélek?
Süket füleknek. Vagy hallók fülének.
Ha élők és ha már halálra váltak.
Ha vesztettek, ha nyertek, ha találtak.
Ha sírnak, ha nevetnek: hajt a kényszer.
Hirdetem, szólom. Nem egyszer, nem kétszer
és amíg élek, minden pillanatban,
amit Krisztusban Istentől kaptam!
Lehet-e gondom? Érhet-e akármi,
amiért nem tudnék benne bízva járni
s örülni csendes, mélységes örömmel?!
Nincs közöm többé magamon sírt könnyel.
Kim van nekem! A Krisztus az enyém!
Kis Évi, jó. Járjunk egymás kezén!
S mind, aki életét az Úrnak adta,
álljon közénk, boldog gyermekcsapatba:
s mint aki napsugárba öltözött,
járjunk a gondterhelt nagyok között!
Túrmezei Erzsébet |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
Címkék: gyermekcsapatba, megterhelten, dicsekedjünk, szomjúföldű, mindenkihez, pillanatban, gondterhelt, boldogságot, krisztusban, eldicsekvő, napsugárba, vesztettek, érdeklődés, takarmány, csenevész, bácsiknál, mindenkit, sorrakérd, mélységes, gondtalan, mindenik, erzsébet, elmondod, szeretet, öltözött, csibének, boldogok, kukorica, megfogja, nézzétek, magamban, hordozok, túrmezei, hasadnak, hirdetem, kényszer, nagyapa mindenkit, kemény földön, hátsó udvaron, aszály gondja, gondterhelt nagyok, Krisztusban Istentől, Túrmezei Erzsébet,
|
|
|
|
|
|
| nagyapa mindenkit, kemény földön, hátsó udvaron, aszály gondja, gondterhelt nagyok, gyermekcsapatba, megterhelten, dicsekedjünk, szomjúföldű, mindenkihez, pillanatban, gondterhelt, boldogságot, krisztusban, eldicsekvő, napsugárba, vesztettek, érdeklődés, takarmány, csenevész, bácsiknál, mindenkit, sorrakérd, mélységes, gondtalan, mindenik, erzsébet, elmondod, szeretet, öltözött, csibének, boldogok, kukorica, megfogja, nézzétek, magamban, hordozok, túrmezei, hasadnak, hirdetem, kényszer, nadpapám, szökkenő, istentől, krisztus, találtak, nevetnek, kukorikú, füleknek, hápogás, csokádé, mutatni, mostoha, gyorsan, elefánt, udvaron, majacok, kétéves, megnézd, jécének, kétszer, egyszer, nyertek, halálra, csendes, örömmel, járjunk, könnyel, magamon, fülének, valamit, megyünk, gyermek, legyünk, gyerünk, nyertem, mindent, babának, nagyapa, szomjan, rosszra, krumpli, bágyadt, ugyanaz, együtt, között, nagyok, kaptam, valami, aszály, hiszen, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
1 db bejegyzés |
| e hónap: |
111 db bejegyzés |
| e év: |
373 db bejegyzés |
| Összes: |
35938 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 7510
- e Hét: 30154
- e Hónap: 59466
- e Év: 247268
|
|
|
Offline
