|
2021-12-14 21:19:49, kedd
|
| |
| |
Messze tűnő idő
A messze tűnő időből
néhány emlék még itt maradt.
Nézem, nézem, gondolkozok:
hogyan is telt el "az a nap"?
Sírnék, sírnék még sokáig,
ha volna értelme sírni,
de hiába. Már nem lehet
soha, semmit visszahívni.
- Az Úr kezébe teszem le
ez elmúló év napjait,
minden órát, minden percet,
örömeit, bánatait.
Ránk borult bőven kegyelme,
az áldás csordultig fakadt.
Emlékezem, gondolkozom:
hogyan is telt el "az a nap"?
Adtunk hálát bőven érte,
mély meghajlással a földig?
Míg megy felettünk az idő,
s a perc nesztelenül tűnik.
Páskulyné Kovács Erzsébet |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
Címkék: meghajlással, gondolkozom, gondolkozok, visszahívni, nesztelenül, csordultig, felettünk, páskulyné, emlékezem, kegyelme, erzsébet, bánatait, értelme, örömeit, napjait, kezébe, földig, semmit, teszem, adtunk, messze, percet, minden, borult, elmúló, fakadt, időből, hogyan, sírnék, néhány, kovács, maradt, sokáig, sírni, hiába, emlék, messze tűnő, áldás csordultig, perc nesztelenül, Páskulyné Kovács Erzsébet,
|
|
Offline
