|
|
|
2016-07-20 19:34:19, szerda
|
| |
| |
III.3.2.1. A germán keresztyén népegyház; a klérus elvilágiasodása; az egyház társadalmi szerepe
Sok helyen germán nemzetiségű római katolikus egyház jött létre. A germán hagyomány szerint az egyháznak a király, a világi uralkodó volt a feje. A római pápa erkölcsi vezető volt és nem több. A zsinatok nemzeti zsinatok voltak, a király vezetése alatt. A király nevezte ki a papokat és az egyéb egyházi tisztségviselőket is. Idő közben megtiltották a pogány vallásokat és kényszerítettek mindenkit a megkeresztelkedésre. Természetesen ez a legtöbb esetben csak külsődleges volt. Hozzá kell tenni, hogy az egyházi tisztviselők döntő része a világi érdekeket képviselte, hiszen azért nevezte ki őket a király, hogy elsősorban az ő érdekeit képviseljék. Számukra nem az igehirdetés vagy a hit volt a fontos, hanem a hatalom és a nyereség. Az emberek életvitele ezért messze állt az igazi keresztyénségtől. Annak idején ez nem egyházellenességből vagy közömbösségből fakadt, hanem a rendes tanítás és hitre nevelés híján, egyszerűen nem értették meg az evangélium lényegét.
Európában politikailag is gyökeresen megváltozott a helyzet. A politikai központ már nem Róma volt, Észak-Afrika pedig iszlám fennhatóság alá került. A régen egységes birodalom helyén sok új állam jött létre. Egyházi és kulturális téren nemcsak a frankok, hanem az angolszász országok is fontossá váltak.
Az egyház is teljesen más helyzetbe került. A pápai hatalom szerepe megváltozott, mivel több nemzeti egyház jött létre. Éppen ezért a pápa ettől kezdve inkább összekötő kapocs lett a különböző államokban élő keresztyének között. Az egyház ezen túl nem a régi görög-római kultúrában élt, ezért meg kellett találnia szellemileg is a helyét az új államok keretében. Az egész középkorra jellemző volt, hogy az egyház egyetemes egyházi kultúrát akart létrehozni a különböző államokban. A szellemi és lelki élet mellett a politikai és társadalmi életet is kezében akarta tartani. A középkori egyháztörténet bizonyos értelemben ennek a törekvésnek a története. De a középkori egyház történetében az is látható, hogy lényegében erős emberi ellenfél nélkül, csődbe ment ez a törekvés. A középkorban az egyház a szó legszorosabb értelmében népegyház maradt, ahogy az a korábbi századokban is volt. Ezen majd csak a reformáció változtatott.
Már említettük, hogy az egyház lényegében átvett az államtól mindenféle bírósági, társadalmi és oktatási szerepet. A kolostorokban ápolták a kultúrát, a tudományt, a szépművészetet, az irodalmat, még a kézműves munkát is. Sokáig csak egyházi emberek tudtak írni és olvasni. Sevillai Isidor (560-616) pl. egy olyan "enciklopédiát" készített, amelyben megtalálható volt a nyelvtantól kezdve a gazdasági eszközökig mindenféle tudomány és ismeret.
Az egyház lassan birtokba vette az egész életet, úgyszólván bekebelezte az élet egészét. Természet és kegyelem teljes egészében egy keretbe került. Mindennek és mindenre kellett egy kevés vallásos máz, és ezt az egyház megadta. Az egyháznak nemcsak a kultúra területén volt monopóliuma, hanem a kegyelemhez is csak az egyházon keresztül lehetett hozzájutni. Az egyház üdvintézménnyé vált, ami azt jelenti, hogy az egyház Isten és ember között állva közbenjáró szerepet vállalt. Egyházon kívül nincs üdvösség - fogalmazódott meg a tétel. A kereszteléstől a temetésig minden szertartásért az egyházhoz kellet fordulni. A sákramentumok kiszolgáltathatóságánál nem volt kérdés, hogy volt-e valakinek személyes hite vagy nem. A nép egyházi és lelki dolgokban csak szemlélő lehetett, rá a tíz parancsolatból csak a második öt tartozott: akinek erkölcse van, annak hite is van! Ami azon túl történt az egyházban, az rájuk nem tartozott, mert minden latinul történt. Így az úrvacsora (vagy mise) a nép szemében valami varázslatos dolog volt, titokzatos szavakkal ("hókuszpókusz" - hoc est poculum). Laikusok és papok ilyen szétválasztása szintén majdnem ezer évig tartott.
A Római Birodalomban a városok mindenütt előnyt élveztek. Az összeomlás után ez is megváltozott. A germán népek nem városokban éltek, hanem főleg mezőgazdasággal foglalkoztak. A vidék ismét fontosabb lett, mint a város, a földbirtokosok lettek az uralkodók, és ez kihatott az egyházra is. A földesúr saját falvainak, jobbágyainak templomokat építtetett, papot tartott, kolostorokat alapított, mert a földbirtokosok felelősséget éreztek alattvalóik földi és lelki javai iránt. A világi urak és nemesek gyermekei sok helyen egyházi posztokat kaptak. Mivel csak egy fiú lehetett örökös, a többieket papi pályára adták, hogy rendes foglalkozásuk legyen. Így jött létre az a rendszer, amelyben az egyházi posztokhoz - falusi plébániától a püspökségig - pénzért vagy származás alapján hozzá lehetett jutni.
Ez mutatja meg a már említett egységes társadalomnak a másik oldalát. Az egyház bekebelezte az egész világot, minden szentté vált. De ez fordítva is így volt: természetessé vált, hogy a nemesség uralkodott az egyházban is és a királyság papi minőséget kapott. (folyt. köv.)
Jos Colijn |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Egyetemes egyháztörténet |
|
|
|
Címkék: keresztyénségtől, elvilágiasodása, mezőgazdasággal, kényszerítettek, szétválasztása, földbirtokosok, üdvintézménnyé, közömbösségből, szépművészetet, kereszteléstől, parancsolatból, egyháztörténet, szertartásért, enciklopédiát, fogalmazódott, természetessé, sákramentumok, kolostorokban, foglalkozásuk, természetesen, társadalomnak, felelősséget, tisztviselők, legszorosabb, keresztyének, megváltozott, hókuszpókusz, foglalkoztak, megtalálható, politikailag, jobbágyainak, kolostorokat, változtatott, megtiltották, birodalomban, történetében, germán keresztyén, klérus elvilágiasodása, egyház társadalmi, germán hagyomány, világi uralkodó, római pápa, zsinatok nemzeti, király vezetése, király nevezte, egyéb egyházi, pogány vallásokat, legtöbb esetben, egyházi tisztviselők, világi érdekeket, igehirdetés vagy, emberek életvitele, Sevillai Isidor, Római Birodalomban,
|
|
|
|
|
|
| germán keresztyén, klérus elvilágiasodása, egyház társadalmi, germán hagyomány, világi uralkodó, római pápa, zsinatok nemzeti, király vezetése, király nevezte, egyéb egyházi, pogány vallásokat, legtöbb esetben, egyházi tisztviselők, világi érdekeket, igehirdetés vagy, emberek életvitele, igazi keresztyénségtől, rendes tanítás, evangélium lényegét, politikai központ, régen egységes, angolszász országok, pápai hatalom, pápa ettől, különböző államokban, egyház ezen, régi görög-római, egész középkorra, egyház egyetemes, középkori egyháztörténet, középkori egyház, reformáció változtatott, egyház lényegében, államtól mindenféle, kolostorokban ápolták, kézműves munkát, nyelvtantól kezdve, gazdasági eszközökig, egyház lassan, egész életet, élet egészét, keretbe került, kevés vallásos, egyház megadta, egyháznak nemcsak, kultúra területén, egyházon keresztül, egyház üdvintézménnyé, egyház Isten, temetésig minden, egyházhoz kellet, városok mindenütt, összeomlás után, germán népek, vidék ismét, földbirtokosok lettek, földesúr saját, földbirtokosok felelősséget, világi urak, többieket papi, egyházi posztokhoz, másik oldalát, egyház bekebelezte, egész világot, nemesség uralkodott, királyság papi, keresztyénségtől, elvilágiasodása, mezőgazdasággal, kényszerítettek, szétválasztása, földbirtokosok, üdvintézménnyé, közömbösségből, szépművészetet, kereszteléstől, parancsolatból, egyháztörténet, szertartásért, enciklopédiát, fogalmazódott, természetessé, sákramentumok, kolostorokban, foglalkozásuk, természetesen, társadalomnak, felelősséget, tisztviselők, legszorosabb, keresztyének, megváltozott, hókuszpókusz, foglalkoztak, megtalálható, politikailag, jobbágyainak, kolostorokat, változtatott, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
1 db bejegyzés |
| e hónap: |
111 db bejegyzés |
| e év: |
373 db bejegyzés |
| Összes: |
35938 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2323
- e Hét: 24967
- e Hónap: 54279
- e Év: 242081
|
|
|
Offline
