|
2020-01-03 17:10:45, péntek
|
| |
| |
"Felmentél a magasságba, foglyokat vezettél, adományokat fogadtál emberekben: még a pártütők is ide jönnek lakni, oh Uram Isten!" (Zsolt 68,19)
Őt joggal nevezzük királynak; felment a mennybe, a felhők fölött a Felséges jobbjára ült, és a börtönt fogságba ejtette. Amit a földön tett, nem gyerekjáték, piszlicsáré ügy; foglyul ejtett egy örök ellenséget és egy szigorú börtönt: a bűnt és az ördögöt ejtette foglyul, amelyeknek korábban az egész világ foglya volt. Így ha a bűn és az ördög ellenem is támadnak, és kínozni akarnak, mit sem árthatnak nekem, ha Krisztushoz ragaszkodnom. Ezt nem azért prédikáljuk, hogy az emberek ellustuljanak, és semmi jót se cselekedjenek, ahogy a pápisták rágalmaznak minket, és amiért édes prédikátornak csúfolnak. Ha ebben a börtönben fogva lettek volna, egészen másként beszélnének. Ha egykor félelem és rettegés keríti be őket, akkor meg fogják azt tapasztalni. Ezért ez a prédikáció nem a testnek és a vérnek szól, hogy szabaddá tegye azt a vágya kielégítésére; az Úr Krisztus mennybemenetele és az országa arra szolgál, hogy a bűn foglyul ejtessék, hogy az örök halál minket vasra ne verjen, és fogságában ne tartson. De ha a bűn foglyul ejtetett, akkor nekem, aki Krisztusban hiszek, úgy kell élnem, hogy ne vegyen erőt rajtam a felebarátom elleni gyűlölet, irigység vagy más bűn, hanem hadakoznom kell a bűn ellen, és azt kell mondanom:
Hallod-e, te bűn? Arra ösztökélsz, hogy haragudjam, irigykedjem, paráználkodjam, lopjak,
hűtlenkedjem. Hát nem teszem. Valamint ha a bűn támad, és meg akar rettenteni, akkor azt mondjam: - Nem. Mert te, bűn, az én szolgám vagy, én pedig a te urad vagyok. Sohasem hallottad az én Uramról, Jézus Krisztusról azt az éneket, amelyet Dávid énekelt: Magasságba mentél...? Eddig hóhérom voltál és ördögöm, fogva tartottál engem. De most, hogy Krisztusban hiszek, nem vagy többé hóhérom. Engem nem tudsz megvádolni. Mert te az én uramnak és Királyomnak foglya vagy, ő kalodába zárt és lábaim alá vetett téged. - Ezért értsük meg jól: Krisztus nem akar minket mennybemenetelével és a hit prédikálásával lusta és tohonya keresztyénekké tenni, akik azt mondják:
Kedvünk szerint akarunk élni, semmi jót sem tenni, bűnösök maradni, a bűn útját követni rabszolgák és foglyok módjára. - Akik így beszélnek, azok a hitről szóló prédikálást nem értették helyesen. Krisztust és a kegyelmet nem azért prédikálják, hogy bűnben maradjunk. Hanem a keresztyén tanítás azt mondja: a börtönnek szabadon kell téged bocsátania, de nem azért, hogy kedvtelésed szerint élj, hanem azért, hogy többé ne vétkezz. Ezért, ha a bűn téged jobb oldalról irigységgel, gyűlölettel, zsugorisággal, vagy bal oldalról a hit gyengeségével, szomorúsággal és kétségeskedéssel támad, mondd ezt:
Hallod-e, te rabul ejtett gazfickó? Nem teszem [, amit tanácsolsz]. Avagy nem tudod, hogy meg vagy kötözve az én Uramnak, Krisztusomnak láncaival? Ő engem megváltott és megszabadított, hogy ne kövesselek téged, amikor ezt akármerről is sugalmazod. - Ezt munkálja Krisztus mennybemenetele által bennünk odafentről; mi pedig, rajta, érezzük és tapasztaljuk meg e munkáját magunkban, hogy Krisztus mennybemeneteléről és a hitről ne csak beszéljünk, hanem mutatkozzék meg e hit bennem és benned, mindenkiben, cselekedetben és tettben. Tehát, ha bűn meg akar rémiszteni, legyek bátor és rettenthetetlen, és mondjam azt: - Te a bitófára való vagy, ne zavarj engem. - Úgyszintén, ha arra ösztökél, hogy gonoszt cselekedjem, akkor ne kövessem őt, hanem mondjam azt: - Bűn, te csábítasz ugyan engem, de nem teszem meg, amit tőlem kívánsz, hanem megmaradok Isten iránt engedelmességben. Tehát a jó úton maradok és a középső úton járok, nem leszek sem rest, sem lusta, mint a jobb oldalon lévők, akik fölött a bűn uralkodik; nem is csüggedek el, mint a bal oldalon lévők, akik kétségbe esnek. És ha időnként a bűn még el is fog minket, a Királyhoz, a mi Urunk Jézus Krisztushoz ragaszkodunk, aki a börtönt bezárta és győzelmét nekünk ajándékozta. Ennek az örök Királynak, az Atyával és a Szentlélekkel egyetemben, legyen dicsőség és hálaadás mindörökké. Ámen.
Luther Márton |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
Címkék: kétségeskedéssel, engedelmességben, rettenthetetlen, mennybemenetele, paráználkodjam, megszabadított, keresztyénekké, prédikálásával, kielégítésére, gyengeségével, szomorúsággal, szentlélekkel, zsugorisággal, cselekedjenek, cselekedetben, prédikátornak, krisztusomnak, ellustuljanak, ragaszkodnom, tapasztaljuk, ragaszkodunk, hűtlenkedjem, krisztushoz, tapasztalni, kedvtelésed, gyűlölettel, prédikáljuk, gyerekjáték, ajándékozta, krisztusban, prédikálják, beszélnének, irigységgel, rágalmaznak, prédikálást, piszlicsáré, felhők fölött, börtönt fogságba, földön tett, örök ellenséget, szigorú börtönt, ördögöt ejtette, egész világ, ördög ellenem, emberek ellustuljanak, pápisták rágalmaznak, börtönben fogva, vérnek szól, vágya kielégítésére, országa arra, örök halál, felebarátom elleni, Uram Isten, Jézus Krisztusról, Urunk Jézus Krisztushoz, Luther Márton,
|
|
Offline
