|
2019-05-26 22:01:11, vasárnap
|
| |
| |
Fejem meghajtom
Fejem meghajtom ráadásnak,
azok előtt, kik megaláztak.
Sorsomban kő volt valamennyi,
s ha nem tudtam őket szeretni,
bocsáss meg nekem, s nekik, Istenem,
Tiéd a büntetés, a kegyelem.
Fejem meghajtom ráadásnak,
azok előtt, kik megaláztak.
Nem úgy, mintha nem érdemelnék
azok, kik velem tenni merték,
hogy ne alázzam őket vissza,
de a kereszt mélységes titka,
hogy megbocsátsz nekem, s nekik, Istenem.
Tiéd az irgalom, a kegyelem.
Fejem meghajtom ráadásnak,
azok előtt, kik megaláztak.
Mélyebbre úgysem hajthatom,
mint Isten Fia egykoron.
S ha félannyit sem tehetem,
Tiéd az irgalom, a kegyelem.
Bocsáss meg nekem, s nekik, Istenem!
Páskulyné Kovács Erzsébet |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
Címkék: megbocsátsz, megaláztak, valamennyi, érdemelnék, ráadásnak, mélységes, meghajtom, hajthatom, mélyebbre, félannyit, páskulyné, sorsomban, erzsébet, kegyelem, büntetés, egykoron, szeretni, istenem, alázzam, kereszt, bocsáss, irgalom, tehetem, merték, vissza, kovács, úgysem, tudtam, mintha, fejem, nekik, nekem, titka, isten, előtt, velem, kereszt mélységes, Isten Fia, Páskulyné Kovács Erzsébet,
|
|
Offline
