Adél karácsonya - szőke copfos,karácsony minden,karácsonyfa díszítésére,ideig adogatta,szaloncukrok adogatása,hatalmas fotelba,készülő karácsonyfát,kezében tarthatott,hangot teljesen,szomszéd ágon,harmadik ágon,hintaló lábán,hintaló először,csengőnek elferdült,hintaló eszébe,szomszédja esetleg, - klarika47 Blogja

Továbbiak »

Belépés

			klarika47.blog.xfree.hu
Ha érted a saját lényedet, érted mindenki lényét.			Kiss Tiborné 1947.10.29 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Adél karácsonya

2011-11-25 10:03:39, péntek

	Adél a szőke copfos kislány 10 éves volt, mikor a karácsony minden részletével tisztában lett. Ezen a karácsonyon Ő is részt vehetett minden munkálatban, így mire a karácsonyfa díszítésére került a sor már jócskán el is fáradt. Egy ideig adogatta szüleinek a díszeket, miket alaposan szemügyre vett és megcsodálta némelyik ragyogását. Voltak kedvencei, melyek eddig Adél minden karácsonyán jelen voltak. A szaloncukrok adogatása már nem nyújtott akkora élvezetet Adél számára, így csendesen beült egy hatalmas fotelba és onnan nézte szüleit, ahogy a fát tovább díszítették. Adél szerette volna kivárni a végét, de szempillái egyre nehezebbekké váltak, míg végül álomba szenderült. Adél becsukott szemmel is a készülő karácsonyfát látta, de valami más és valami titokzatos volt a fán. A díszek, melyeket még nem is oly rég a kezében tarthatott, lágyan himbálództak a fán. Adél valami neszeket is hallott, de egy hangot teljesen tisztán felismert, a csengő hangját, ami akkor nem ércesen csilingelő, hanem olyan kétségbe esetten csengő volt. Adél hallani is vélte, hogy mint mond: - Ó, jaj! Ó, jaj! - Mi a baj? Miért jajgatsz?- kérdezte a szomszéd ágon lógó hópehely. - Ó jaj! Elgörbült a nyelvem, s így nem tudok tisztán fényesen csengeni! - Nem?- kérdezte a hópehely. - Nem! Kellene valaki, aki kitudná egyengetni! Ó, de ki ért ehhez? - Hm, hát ez nagy gond, mert mi mindannyian szeretjük, mikor énekelsz! - De így nem lehet énekelni, szépen csengeni!- s a csengő már majdnem sírt, mikor hópehely, megint hozzá szólt - Figyel ide csengő, innen a harmadik ágon van a hintaló,ő biztos tudja mit is lehetne tenni! - Ő? Ő, miért is tudná? - Hát, mert te fémből vagy, s a hintaló lábán is fém cipők vannak, hátha tudja- s rögtön meg is szólította a hintalovat. - Hahó, hintaló!- a hintaló először nem tudta ki szólítja, majd az izgő mozgó hópelyhet látva rögtön tudta, hogy csak is ő lehet. - Mit akarsz! - A csengőnek elferdült a nyelve, nem tudod ki tudná megjavítani, hogy estére szépen csengjen? - Miért, ő nem tudja kinyújtani? - Csengő! Te nem tudod kinyújtani a nyelved? Ezt kérdezi a hintaló! - De kitudom nyújtani, de attól még ferde marad. - Ó, te szegény!- így már ketten sajnálták a csengőt, s egyszer csak a hintaló eszébe jutott, hogy a hóember a szomszédja esetleg tudja ki is segíthetne a csengőnek. - Hóember! Pszt, hóember! - Tessék! - A csengőnek elferdült a nyelve és nem tud majd este csengetni, nem tudod ki segíthetne rajta? - Aha! - s a hóember, hogy lássa melyik is az a csengő, nyújtogatni kezdte a nyakát - Hát talán a kis ember a fa másik oldalán. - Szent ég! A másik oldalon! - esett kétségbe a hópehely.- - De hát, oda, de hogyan? Nagy-nagy sustorgás támadt a díszek között, míg a kisemberig is eljutott a szegény csengő esete. A kisember mindenhez értett, de nem tudta hol keresse a csengőt - Hahó csengő, merre vagy? kiáltotta a kisember a fa túlsó oldala felé. - Itt! Itt, fentről a harmadik elágazás harmadik hajtásán! - Hú, az nagyon magasan van! A díszek, megint suttogásba fogtak, s mindegyik a támogatásáról biztosította a kisembert. Mivel rengeteg dísz volt a fán, minden ágon volt, aki segítette egy következő ágacska felé. Először a kéményseprő tartotta a létráját, majd egy angyalka segített felhúzódnia a következőre, majd az arany girlandon tudott viszonylag sokat haladni a csengő felé, mire nagy nehezen elérte. - Ó, jaj! Ó, jaj! - sóhajtozott csengő, még akkor is. - Szóval te vagy a beteg csengő? - Nem vagyok beteg, csak ferde a nyelvem, s így nem szólok szépen! - Mutasd ide, hadd nézzem! - a kis ember bebújt a csengő alá és igen hangosan kalapálgatott, amit a többi dísz igen nagy rosszallással fogadott, míg nem egyszer csak hallani vélték a csengő kristálytiszta csengését. A kisembernek köszönetet mondott a csengő a már újból szépen csengő hangján, s csak csilingelt és csak csilingelt. Adél csilingelésre ébredt, mert apukája bizony már javában rázta a karácsonyi csengőt, hogy kezdhessék az ünneplést. - Hát mégis szépen szól? - kiáltotta Adél, de rögtön tudta is, hogy amire Ő gondolt, az csak egy kedves álom volt, s mosolyogva nézte végig a díszeket a szép nagy karácsonyfán.

0 komment , kategória: Történetek az életből 1.

Címkék: kristálytiszta, kalapálgatott, rosszallással, támogatásáról, csilingelésre, biztosította, szaloncukrok, nehezebbekké, himbálództak, karácsonyfán, karácsonyfát, megcsodálta, kéményseprő, díszítésére, karácsonyfa, felhúzódnia, mindannyian, díszítették, kisembernek, munkálatban, sóhajtozott, következőre, megjavítani, karácsonyán, karácsonyon, nyújtogatni, részletével, szenderült, mosolyogva, kisemberig, egyengetni, szólította, kinyújtani, ragyogását, szempillái, suttogásba, szőke copfos, karácsony minden, karácsonyfa díszítésére, ideig adogatta, szaloncukrok adogatása, hatalmas fotelba, készülő karácsonyfát, kezében tarthatott, hangot teljesen, szomszéd ágon, harmadik ágon, hintaló lábán, hintaló először, csengőnek elferdült, hintaló eszébe, szomszédja esetleg,

Új komment

Kérjük adja meg a TVN.HU rendszeréhez tartozó felhasználónevét és jelszavát.
Csak regisztrált felhasználók írhatnak kommentet,
amennyiben még nem rendelkezik TVN.HU hozzáféréssel: Klikk ide!

Felhasználónév:
Jelszó:
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]