|
 2/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
|
|
2014-04-15 22:06:13, kedd
|
| |
| |
Rama sütigyár recept
Húsvéti citromos torta
Hozzávalók
Tészta
7 db tojás
7 evőkanál cukor
7 evőkanál liszt
1 csomag sütőpor
1 csomag vaníliás cukor
Krém
4 dl tej
2 csomag vaníliás pudingpor
3 db citrom leve
4 db tojássárgája
20 dkg porcukor
25 dkg Rama
Díszítés
fondant cukor
oldalára tortadíszítő cukor, vagy csoki
Elkészítés
1.A tészta hozzávalóiból piskótát sütünk. A krémhez a tejet a pudingporral, a 3 citrom levével és egynek a lereszelt héjával, a tojássárgákkal, valamint a cukorral eldolgozzuk.
2.Kis lángon, kevergetve sűrűre főzzük. Közben a Ramát habosra keverjük és apránként hozzáadjuk a főzött krémet.
3.A piskótát három részre vágjuk és megtöltjük a krémmel. A maradék krémmel a tetejét és az oldalát is bevonjuk, majd ízlés szerint díszítjük.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Ételek-italok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-15 10:58:17, kedd
|
| |
| |
Nagycsütörtök a keresztény hagyomány szerint az utolsó vacsora, Jézus elárultatásának és elfogatásának napja, a húsvéti szent háromnap első napja, amikor Jézus a Gecsemáné kertben búcsút vett tanítványaitól és felkészült az áldozatra. Jézus valószínűleg Széder-esti lakomát tartott az Egyiptomból való szabadulás emlékére. Szeretete jeléül megmosta tanítványai lábát. A Nagyhét ünnepeinek sorában a nagycsütörtök a gyász napja, ezért csütörtök estétől szombat estéig nincs harangozás. Nagycsütörtökhöz köthető az az olajszentelés és az Eucharisztia (Oltáriszentség) megalapítása.(wikipedia)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: HÚSVÉT 2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-15 10:55:53, kedd
|
| |
| |
A húsvéti ünnepek sorában nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat következik, majd húsvét vasárnapja jön. A húsvétot hamvazószerdától nagyszombatig negyvennapos böjt készíti elő, az utolsó, a virágvasárnappal kezdődő nagyböjti hét pedig a nagyhét (hebdomada sancta). A húsvéti szent háromnapon (Sacrum Triduum Paschale), azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról.
A nagycsütörtök (zöldcsütörtök) Krisztus utolsó vacsoráját, elfogatását és szenvedéseinek kezdetét idézi, a katolikus egyházban ez az oltáriszentség szerzésének emléknapja. (Azért ,,zöld", mert a böjt okán rendszerint valami zöldet, például spenótot fogyasztanak a hívők.) Az esti ,,utolsó vacsora miséjén" a Gloria éneklése után elnémulnak a harangok (Rómába mennek), kezdetét veszi a legmélyebb gyász. A mise végén (amelynek része lehet a lábmosás szertartása) az oltáriszentséget őrzési helyre viszik, mindent leszednek azt oltárról ("oltárfosztás"), csak a gyertyatartókat és a lepellel letakart keresztet hagyják ott Jézus szenvedésének és ruháitól való megfosztásának szimbolizálására.
Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legszigorúbb böjt és gyász ideje. A katolikus egyház ősi hagyomány alapján ezen és a következő napon nem mutat be miseáldozatot. A liturgiában felolvassák a Megváltó halálára vonatkozó írásokat, majd a passiót, Jézus szenvedésének történetét, és leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet. Nagypénteken szokásos a keresztútjárás, amely során emlékezetbe idézik Jézus szenvedésének egyes állomásait. A keresztút mai szokásos 14 állomása (stáció) az 1600 körüli évekre nyúlik vissza. Nagypénteken a hívők tartózkodnak a húsételektől, legfeljebb háromszori étkezés során egyszer szabad jóllakniuk. Nagypéntek a nép körében általános tisztálkodási nap: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak, sok helyen nem gyújtanak tüzet.
Nagyszombat húsvét ünnepének elő napja, az igazi húsvéti ünneplés délután kezdődik. Arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sziklába vájt sírban feküdt, de harmadnapra, azaz húsvét vasárnap hajnalára feltámadt. Ekkor van a tűzszentelés, amelyet a húsvéti gyertya- és keresztvízszentelés, majd a vigília mise követ. A tűz Krisztus jelképe, akinek feltámadásával a remény, a fény születését ünneplik a keresztény egyházak. A misén már az Üdvözítő feltámadása fölötti öröm nyilvánul meg, a Glóriára ismét megszólalnak a harangok, és felhangzik az Alleluja. Estefelé tartják a feltámadási körmenetet.Nagyszombaton ér véget a negyvennapos böjt, a körmenetből hazatérő családok ünnepélyesen elfogyasztják a nagyrészt sonkából és tojásból álló húsvéti vacsorát. Szokás volt ezen a napon az első harangszóra kiszaladni a kertbe, és megrázni a gyümölcsfákat, hogy a régi rossz termés lehulljon, és ne legyen férges az új. A tűzszentelés hamuját, parazsát megőrizték, gyógyításra használták; tettek belőle a jószág ivóvizébe, szétszórták az istállóban, a házban és a földeken.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: HÚSVÉT 2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-15 10:52:48, kedd
|
| |
| |
Maga vitte keresztjét, míg oda nem ért az úgynevezett Koponyák helyére, amelyet héberül Golgotának hívnak. Ott keresztre feszítették, s két másikat is vele, jobb és bal felől, Jézust meg középen. Pilátus feliratot is készíttetett, és a keresztfára erősítette. Ez volt a felirat: "A názáreti Jézus, a zsidók királya!" A feliratot sokan olvasták a zsidók közül, mert az a hely, ahol fölfeszítették Jézust, közel volt a városhoz, héberül, latinul és görögül volt írva. A zsidó főpapok azért kérték Pilátust: "Ne azt írd, hogy a zsidók királya, hanem azt, hogy azt mondta magáról: a zsidók királya vagyok." De Pilátus azt felelte: "Amit írtam, azt megírtam!"
Amikor a katonák fölfeszítették Jézust, fogták ruhadarabjait és négy részre osztották, minden katonának egy-egy részt, majd a köntösét is. A köntöse varratlan volt, egy darabból szőve. Ezért megegyeztek egymás közt: "Ne hasítsuk szét, hanem vessünk rá sorsot, hogy kié legyen." Így teljesedett be az Írás: Ruhámon megosztoztak egymás közt, és köntösömre sorsot vetettek. A katonák valóban így tettek.
Jézus keresztje alatt ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, aki Kleofás felesége volt és Mária Magdolna. Amikor Jézus látta, hogy ott áll az anyja és szeretett tanítványa, így szólt anyjához: "Asszony, nézd, a fiad!" Aztán a tanítványhoz fordult: "Nézd, az anyád!" Attól az órától fogva házába fogadta a tanítvány.
(Biblia - Jn 19, 17-27 - A keresztre feszítés - Szent István Társulati Biblia)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: HÚSVÉT 2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-15 10:51:06, kedd
|
| |
| |
Nagypénteken a keresztények arra az áldozatra emlékeznek, ami által hitük szerint a Megváltás valósággá lett: Jézus Krisztus az emberek iránt való személyes szeretetből az életét adta, hogy reményt adjon az örök életre.
Az első keresztények Jézus halála és sírban pihenése napját (Nagypéntek és Nagyszombat) liturgia nélküli ünnepként tartották, egész napos szigorú böjtölésben, Jézus szavainak szellemében. Nagypéntek két szempontból is szigorú böjti nap: egyrészt az emberiség bűnei tették szükségessé, hogy Isten a végsőkig adja magát az ember életéért, hogy hitetlensége legmélyén a szenvedésből és a halálból is részt vállaljon. Másrészt Nagypénteken Jézus félelmetesen egyedül maradt. Tanítványai gyáván elhagyták, és ez a mai keresztényeket személyes bűneikre emlékezteti: arra, hogy ezerféle módon ma is megtagadjuk az értünk meghalt, bennünket megváltó Krisztus iránti hűséget
Nagypéntek a nép körében általános tisztálkodási nap is: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak, sok helyen e napon nem gyújtanak tüzet.
Nagyszombaton azonban csönd van. A népi hagyomány a magyarországi templomokban Szent Sírokat állít föl, hogy ott a hívek Jézus életáldozatáról elmélkedjenek. Nagyszombat a Húsvétvasárnap hajnalába torkollik, amikor a keresztény közösségre, és a közösség szándéka szerint az egész világra kiárad a Föltámadás ujjongó öröme. A népi hagyományban ezt a kiáradást fejezi ki a föltámadási körmenet.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: HÚSVÉT 2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-15 10:46:52, kedd
|
| |
| |
Kosztolányi Dezső: Húsvét
Már kék selyembe pompázik az égbolt,
tócsákba fürdenek alant a fák,
a földön itt-ott van csak még fehér folt,
a légen édes szellő szárnyal át.
Pöttön fiúcskák nagyhasú üvegbe
viszik a zavaros szagos vizet,
a lány piros tojást tesz el merengve,
a boltokat emberraj tölti meg.
S míg zúg a kedv s a víg kacaj kitör,
megrészegül az illaton a föld,
s tavasz-ruhát kéjes mámorban ölt -
kelet felől egy sírnak mélyiből,
elrúgva a követ, fényes sebekkel
száll, száll magasba, föl az isten-ember.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: HÚSVÉT 2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-15 10:38:53, kedd
|
| |
| |
Adjon a jó isten,
Boldog ünnepeket!
Mindenféle jókkal
Lásson el titeket.
Az öreg nagyapám
Ily köszöntőt hagyott,
Örvendjetek vígan,
Jézus feltámadott.
Öröm ez tinéktek,
Énnekem és másnak,
De én is örülök
A hímes tojásnak.
Adjanak hát nékem,
Néhány piros tojást,
Hogy jó kedvvel menjek
Az utamra tovább.'
'Rózsa, rózsa szép virágszál,
Szálló szélben hajladozzál.
Napsütésben nyiladozzál,
Meglocsollak, illatozzál.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: HÚSVÉT 2 |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2014-04-15 08:50:50, kedd
|
| |
| |
Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok,
Zsebemben is elférnek a piros tojások.
Üdvözlöm e szent ünnepet, a ház minden lakóit,
Kívánom, hogy töltsék vígan ennek minden óráit.
Vagyon itt egy szép virágszál, aki, tudom, öntözést vár,
Mert víz nélkül minden plánta, úgy gondolom, elszáradna!
De hogy ô soká viruljon, szép orcája is piruljon,
Megöntözöm piros vízzel, fogadja el jószívvel!
Hasad a szép hajnal, mutatja sugarát,
Szép szívvel es szájjal dicsérjük az Atyát.
Az Atyaistennek imádandó fiát,
Hogy el ne hagyta érni húsvét másodnapját.
Én is, íme, boldog örömet hirdetek,
Hogy feltámadt Krisztus, azon örvendjetek!
Feltámadt a Jézus, legyőzte a halált,
Ezáltal az élet diadalmat talált.
De hogy minek jöttem én, azt is megmondom:
Öntözködni jöttem, a szót nem cifrázom.
Engem öntözködő ápolónak hívnak,
Vizemből a lánykák friss életet szívnak.
Adja ki a lányát, kérem szeretettel,
Hadd öntsem meg a kezét rózsavizemmel!
Ma van húsvét napja, második hajnala,
Melyben szokott járni az ifjak tábora.
Serkenj fel ágyadból, cifra nyoszolyádból
Add ki hímesedet arany kosaradból.
Add ki most szaporán, ne késsünk sokáig,
Hogy a mi seregünk mehessen tovább is.
Hogyha belőle bár kettőt-kettőt kapunk,
Finom rózsavízzel szépen meglocsolunk!
Kinyílt az ibolya húsvét hajnalára,
Csepegjél, rózsavíz erre a kislányra.
Rózsavíztől, majd meglátod, szép es ügyes leszel,
Ugye, kislány, a zsebembe piros tojást teszel?
E háznak kertjében van egy rózsatő
Azt gondozza, azt öntözi a Jó Teremtő
Vizet öntök a fejére
Szálljon áldás a kezére
Az Istentől kérem
Piros tojás a bérem.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Húsvéti locsoló versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 18
|
|
|
|
2014. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
355 db bejegyzés |
| e év: |
5415 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 3426
- e Hét: 32626
- e Hónap: 72238
- e Év: 301175
|
|
|
Offline
