Belépés
foldinefehereva.blog.xfree.hu
Embernek lenni nehéz, de másnak lenni nem érdemes. földes éva
2010.01.01
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/13 oldal   Bejegyzések száma: 123 
Ma találkoztam valakivel,
  2021-04-15 23:18:00, csütörtök
 
 


Egy kicsit hosszú de nagyon megható!

Ma találkoztam valakivel, valakivel, aki valami olyasmit tett, hogy ameddig élek, mindig emlékezni fogok rá és erre a napra is. Ez a valaki egy 5 éves kisfiú. Úgy hozta az élet, hogy várakoztunk, ő az édesanyjával, én az ismerősömmel. Közben beszélgettünk, én az ismerősömmel, ő az édesanyjával. Egyszercsak meglepő dolog történt, a kisfiú odafordult hozzám és azt mondta: Megengeded, hogy megismerjelek? Szeretnélek megismerni. Meglepődtem ezen a kérésen, olyannyira, hogy csak egy fojtott hangon kipréselt: persze volt a válaszom. Ahogy ránéztem, azonnal tudtam, ő nem lát engem. Legalább negyed órája ültünk egymás mellett, de addig észre sem vettem, hogy ki van mellettem, annyira elmélyülten beszélgettem a régen látott ismerőssel.
Elmosolyodtam és megismételtem: Persze, ha szeretnéd szívesen megismerkednék én is veled. Ő is elmosolyodott és azt mondta: köszönöm, szeretném. Eddig csak filmeken láttam, hogy ilyenkor mit szoktak tenni. Felém nyújtotta a két kis kezét én pedig, közel hajoltam hozzá. Kis puha ujjacskái, nagyon finom mozdulatokkal elindultak az arcomon, és közben mosolygott és mosolyogtam én is. Mosolyogtam, de közben eleredtek a könnyeim és nem sikerült visszafojtani. De ő tudta, mi történik. Édes hangon megszólalt: Ne sírj, ez nekem nem fáj. Megkérdeztem tőle, honnan tudja, miért sírok. Érzem. Tudom, hogy azért sírsz, mert sajnálsz.- Válaszolta. Nem sajnállak, hanem csodállak. - Mondtam. Erre nem szólt semmit, csak még szebben mosolygott és közben, a kis ujjacskái az arcomat fürkészték. Úgy éreztem, hogy simogat, soha nem volt hasonló érzésem, mintha minden kis sejtje érezhető lett volna. Egyszer csak megszólal: Te szép vagy és kedves. Ekkor felnevettem: Kicsikém, te egy tündér vagy, de én nem vagyok szép, inkább csak olyan átlagos, .....de lehet, még az sem. Hogy kedves, hát....itt is elbizonytalanodtam...mondjuk, igen, általában az vagyok.
Összeráncolta a kis homlokát és határozottan közölte: De igen, szép vagy. Én látom, hogy az vagy! Ekkor eszembe villant, hogy miért mondok ellent neki, amikor az előbb nagyon alaposan ,,megnézett", és ha ő ezt látta, ha ilyennek látott, akkor miért vonom kétségbe azt, amit ,,látott", hogy jövök ahhoz, hogy azt mondjam neki, nem lát jól. Hirtelen elszégyelltem magam, és azt mondtam neki: Bocsáss meg, jól láttad, szép vagyok. Erre a kis büszke mosolya elöntötte az arcocskáját és határozottan kijelentette: Mondtam, jól látok. A szívem a torkomban dobogott és megkérdeztem tőle, megfoghatom-e a kezét. Igen, válaszolta és mosolyogva nyújtotta is felém. Megfogtam azt a két csodálatos kis kezet, mondtam, az arcomra fogom tenni, hogy nézze meg még egyszer. Ismét elindultak a kis ujjai, mosolygott miközben azt mondta: Most már nem sírsz. És úgy simogatta végig az arcomat, ahogyan csak azok tudják, akik igazán, őszintén szeretnek. Megszólalt: Szoktál szomorú lenni? Igen, néha szoktam, - válaszoltam. Erre megkérdezi: És olyankor mindig sírsz? Nem, nem mindig. - felelem. Azt mondja: És amikor sírsz, akkor fáj a szemed is vagy csak ott belül valami? Általában csak ott belül valami, de ha nagyon sokat sírok, akkor a szemem is szokott. - válaszoltam. Látom, hogy gondolkodik, mindeközben a két kis kezével, közrefogta a fejem. Ismét megszólal: És melyik fáj jobban? Ami ott belül fáj. - válaszolok. Erre ő: Tudod, hogy mi az? Mondom: Gondolom.... én léleknek hívom. Azt mondja: Igen, az. Ekkor azt éreztem, hogy egy 70 éves ember bölcsességével beszél hozzám.....Az fáj a legjobban. Tudom, most szeretnéd megkérdezni, milyen érzés, hogy nem úgy látok, ahogyan te. Nekem nem rossz, mert én nem emlékszem arra az időre, amikor még láttam. Lehet, hogy így sokkal szebb dolgokat látok és tudod, - ekkor egészen közel hajolt hozzám és suttogva mondta- látom az angyalkákat is. Én is suttogva kérdeztem: És ők milyenek? Ő komolyan válaszolt: Mindig kedvesek, de nem mindig mosolyognak. Erre megkérdeztem: Haragudni is szoktak? Azt mondja: Nem, nem haragszanak, ők nem olyanok, ők nem is tudnak haragudni. Csak tudod, néha nagyon sok a dolguk.
Elmosolyodtam, és Ő is. Szép lehet az a világ, amit te látsz. -mondom. Olyan, mint amilyennek elképzelem. - feleli. Amikor akarom, akkor nagyon szép, de van, amikor nem annyira. Van, amikor néha szomorú vagyok, mert nem tudok elképzelni valamit. Például a tegnap anya mondta, hogy a kardigánja lila. A lilát nem tudom elképzelni és az nagyon bánt. Megkérdeztem, ismeri-e a virágokat. Igennel válaszolt. Nagyon sokat ismer. Tavasszal és nyáron is mindig nézegeti. Kérdeztem, hogy van-e közötte, apró és nagyon puha, bársonyos, amelyiknek ibolya a neve. Azt mondja igen, arra jól emlékszik, az nagyon szép. - elmosolyodott. Na, látod, olyan a lila.- mondtam. Láttam, hogy nagyon töri a kis eszét. Egyszer csak elmosolyodott és azt mondja: Köszönöm szépen, hogy megmutattad nekem a lilát, már tudom, hogy milyen. Ekkor édesanyja felé fordult és azt mondja: Anya, szép a kardigánod. Sajnos el kellett köszönnöm újdonsült kis barátomtól.Kértem tőle, engedje meg, hogy búcsúzóul adjak neki egy puszit. Odahajoltam és megpusziltam. Ő pedig két kis karjával átölelte a nyakamat és a fülembe súgta: Szeretlek. Erre ismét eleredtek a könnyeim, pedig minden létező erőmet összeszedtem, de nem tudtam visszatartani és csak annyit sikerült mondani: Én is szeretlek. Mosolygott és búcsúzóul még egyszer megsimogatta az arcomat.......És, hogy mennyi mindent tanított nekem ez a kis ember, azt el sem tudom mondani. Úgy éreztem, hogy egészen más ember lettem. Másképpen látom a világot, mint ahogyan a reggel láttam. És most már tudom, ha nem mindig olyan szép valami, akkor lehunyom a szemem és szépnek képzelem, és akkor, az én világomban azonnal széppé változik....... Mindannyian élhetünk egy szebb világban........ ha megtanuljuk elképzelni."

Kovács Magdolna írása
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Megkérdeztem az egyik
  2021-04-15 21:16:43, csütörtök
 
 


Megkérdeztem az egyik ismerősömet, aki átlépte a 70-t, 80 felé tart, milyen változásokat érez magában?
Az alábbi nagyon érdekes sorokat küldte nekem, amiket szeretnék megosztani veletek....
#1 Miután megszerettem a szüleimet, a testvéreimet, a házastársamat, a gyermekeimet, a barátaimat, most elkezdtem szeretni magam.
#2 Most jöttem rá, hogy nem vagyok ′′ Atlasz ". A világ nem nyugszik a vállamon.
#3 Most már nem alkudozom zöldség-gyümölcs árusokkal. Néhány fillérrel több nem fog lyukat égetni a zsebemben, de talán segít a szegény fickónak a lánya iskoladíjakra spórolni.
#4 Nagy borravalót fizetek a pincérnőmnek. A plusz pénz mosolyt csalhat az arcára. Sokkal keményebben dolgozik, mint Én.
#5 Nem mondtam többé az időseknek, hogy már sokszor el is narrálták azt a történetet. A történet miatt végigsétálnak az emlékek útján és újra átélik a múltat.
#6 Megtanultam, hogy ne javítsak ki embereket, még akkor sem, ha tudom, hogy tévednek Nem rajtam múlik, hogy mindenki tökéletes legyen. A béke értékesebb, mint a tökéletesség.
#7 Ingyen és nagylelkűen adom a bókokat. A bókok nem csak a kedvezményezettnek, hanem nekem is hangulatjavítóak. És egy kis tipp a bók címzettjének, soha, de soha ne utasítsd vissza, csak mondd, hogy ′′ Köszönöm
#8 Megtanultam, hogy ne foglalkozzak egy szituációval vagy egy folttal a pólómon. A személyiség hangosabban beszél, mint a látszat.
#9 Elsétálok olyan emberektől, akik nem értékelnek engem. Lehet, hogy ők nem tudják, hogy mennyit érek, de én igen.
#10 Jófej maradok, amikor valaki piszkosul játszik, hogy lehagyjon a versenyen. Nem leszek patkány az Ô kedvéért sem.
#11 Tanulom, hogy ne legyek zavarban az érzelmeimmel. Az érzelmeim tesznek emberré.
#12 Megtanultam, hogy jobb ejteni az egót, mint megszakítani egy kapcsolatot. Az egóm egyedül tart, míg a kapcsolatok nem.
#13 Megtanultam úgy élni minden nap, mintha ez lenne az utolsó. Végül is lehet, hogy ez lesz az utolsó.
#14 Azt teszem, ami boldoggá tesz. Felelős vagyok a boldogságomért, és ezzel magamnak tartozom. A boldogság választás. Bármikor lehetsz boldog, csak válaszd, hogy az vagy!
Úgy döntöttem, hogy minden ismerősömnek küldöm.
Miért kell megvárni, hogy 70 évesek legyünk, vagy 80, miért nem lehet ezt gyakorolni bármely szakaszban és életkorban....
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Minden ember egy csoda
  2021-04-15 20:45:50, csütörtök
 
 


Minden ember egy csoda. Tudod, miért? Mert nap mint nap tesszük a dolgunkat, és közben mindvégig tudjuk, hogy amiket és akiket szeretünk, bármikor csak úgy elvehetik tőlünk. Tisztában vagyunk ezzel, és mégis együtt tudunk élni ezzel a tudattal. Az állatok erre nem képesek.

Apró titkok c. film
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Az életek védelme
  2021-04-15 19:44:52, csütörtök
 
 


""Ne veszítsük
el a reményt!
“Ember küzdj és
bízva bízzál!"

Az életek védelme és megmentése, most a
legfontosabb, azért
kell minden erőnkkel küzdeni.
Aki ilyen időkben az ideológiáját,
hatalmi vágyát mindenek fölé helyezi,a pénzt és mindent, a saját önző vágyait dédelgetve, másokat
gyalázva, a vírus elleni védekezéshez fontos és
szükséges együttműködést megtagadja és az
összefogást szabotálja:
ezt a nehéz helyzetet a maga
előnyeinek építésére
és a többiek teljes ellehetetlenítésére használja...
A kötelességtudókat gyűlölködő és gyűlöletkeltő támadásokkal bombázza,
az soha nem volt
emberséges, emiatt csakis szörnynek nevezhető...
Így mindannyian,ebben az embert próbáló időkben,
csak a jóakaratú emberekre és Istenre bízhatjuk sorsunkat...
Imádkozzunk, fogjunk össze és ne bántsuk egymást,
inkább támogassuk!
A vírus mindannyiunk
legfőbb ellensége!""
Szamosvölgyi Edit
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
A szeretet himnusza
  2020-12-17 22:37:43, csütörtök
 
 


A szeretet himnusza
- karácsonykor

Ha a házamat fenyőágakkal, gyertyákkal, égőkkel és csilingelő harangocskákkal
díszítem fel, de a családom felé nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint
díszlettervező.

Ha a konyhában fáradozom, karácsonyi süteményeket sütök kilószámra, ízletes
ételeket főzök, és az evéshez csodálatosan megterített asztalt készítek elő
de a családom számára nincs bennem szeretet, nem vagyok egyéb, mint szakácsnő.

Ha az ingyenkonyhán segédkezem, az öregek otthonában karácsonyi énekeket
énekelek, és minden vagyonomat segélyként elajándékozom, de az emberek felé
nincs bennem szeretet, mindez semmit sem használ nekem.

Ha a karácsonyfát csillogó angyalkákkal és horgolt hópelyhekkel díszítem fel
ezernyi ünnepen veszek részt, a templomi kórusban énekelek, de Jézus Krisztus
nincs a szívemben, akkor nem értettem meg, miről is szól a karácsony.

A szeretet félbeszakítja a sütést, hogy megölelje gyermekét.

A szeretet hagyja a lakásdíszítést, és megcsókolja házastársát.

A szeretet barátságos az idő szűke ellenére is.

A szeretetet nem irigyel másokat házukért, amiben jól kiválasztott karácsonyi
porcelán és hozzáillő asztalterítő van.

A szeretet nem kiált rá a gyerekekre, hogy menjenek már az útból, hanem hálás
érte, hogy vannak, és útban tudnak lenni.

A szeretet nem csak azoknak ad, akiktől kap is valamit, hanem örömmel
ajándékozza meg azokat, akik ezt nem tudják viszonozni.

A szeretet mindent elvisel, mindent hisz, mindent remél, mindent eltűr.

A szeretet soha el nem múlik.

A videojátékok tönkremennek, a gyöngysorok elvesznek, a számítógépek elavulnak
de a szeretet ajándéka megmarad.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Megérteni egymást
  2020-12-17 21:48:35, csütörtök
 
 


Megérteni egymást örömben, szenvedésben,
Segíteni, ha csk egy szóval, egy gondolattal is,
Nagyobb művészet, mint végigbarangolni a világot,
Gazdagnak lenni és szórni a pénzt.
Mert lelkeink kincse talán a legnagyobb ajándék
És legszebb öröm, amit egymásnak adhatunk
S amiért nem tudjuk elégszer mondani, hogy: KÖSZÖNÖM!"


 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Ha mennél hideg szélben
  2020-12-14 18:34:29, hétfő
 
 


Robert Burns:
Ha mennél hideg szélben

Ha mennél hideg szélben
a réten át, a réten át,
rád adnám kockás takaróm,
öleljen át, öleljen át!

S ha körülzúgna sors-vihar
rémségesen, rémségesen:
szivemben volna házad,
oszd meg velem, oszd meg velem!

Volna köröttem zord vadon,
sötét, veszett, sötét, veszett:
mennyország volna nékem az
együtt veled, együtt veled!

S ha volnék minden föld ura
az ég alatt, az ég alatt:
koronám legszebb ékköve
volnál magad, volnál magad!

Weöres Sándor fordítása

A képek forrása: : Unsplash.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Balázs Feco emlékére
  2020-12-05 19:43:56, szombat
 
 


Hecz János Sándor
Balázs Feco emlékére

Azt, hogy "Maradj velem" már hiába kérem.
Könnyet csalsz szememből, mint "Homok a szélben".
Olyanok nem lesznek többé az "Évszakok",
" A csönd éve" bennünk fájó nyomot hagyott.

"Anyám vigasztalj engem" és "Nyújtsd a kezed",
"Érints meg" még egyszer" "Hazafelé menet".
Szeretném mondani, hogy "Ne állj meg soha".
"Ezüst Nap" többé már, nem a fény otthona!

Véget ért örökre a "Tolvajok bálja".
"Kölyök a hátsó udvarból", már nem csodálja.
Emlékszem szemedre miránk "Ahogy nézett"!
Az "Előhang" engem most végszóra késztet.

Ismét szegényebbek lettünk egy ikonnal!
Nem búcsúzunk még sem nagy halotti torral,
csupán tőled kapott számtalan szép dallal,
könnyet sem szégyellő elcsukló szavakkal.
2020.11.27.
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
Búcsú előadás
  2020-12-05 19:33:09, szombat
 
 


Pécsi Ildikó

Hecz János Sándor
Búcsú előadás

Nemzetünk, talán
megmarad,
Bár lassan elmegy
mind, ki nagy.
Egy végső fináléra,
összegyűlnek Nagyjaink,
a Mennyország szinpadán,
együtt láthatjuk
Őket megint.
Legördül a függöny,
egyre halkul már a taps,
az előadásnak vége!
Már csak az
emlékezés maradt.
Nyugodj békében.

 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
S ha már többé
  2020-11-22 19:55:20, vasárnap
 
 


Őri István:
S ha már többé

S ha már többé nem keresel,
és ha a világ betakar történéseivel,
akkor is lesz egy perc, egy pillanat,
mikor megállok és rád gondolok,
s ha nem lesz pillanat,
az se számít,
mert mindig előttem állsz
fény-ruhában, mosoly-köntösben,
s bár a világot nézem,
téged látlak
a világ zaján át te nevetsz felém
nem kell perc, nem kell semmi sem,
mert még mindig szeretlek, kedvesem...
nem kell semmi...

csak valamennyi élet,
amibe megkapaszkodhatom
valamennyi emlék,
ami csak az enyém
valamennyi Te...

egy kevés is elég,
mert végtelen vagy,
szemed az egész világ,
egy lépésed földeken visz át...

valamennyi...

elég...
 
 
0 komment , kategória:  Belső kör  
     1/13 oldal   Bejegyzések száma: 123 
2021.03 2021. április 2021.05
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 35 db bejegyzés
e év: 327 db bejegyzés
Összes: 4462 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 388
  • e Hét: 1410
  • e Hónap: 7249
  • e Év: 56852
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.