|
 1/6 oldal 
|
Bejegyzések száma: 50
|
|
|
|
|
|
2021-04-16 23:03:08, péntek
|
| |
| |
Magyari Barna
Petőfiné szobra Koppenhágában
Ez a szobor tekinthető meg Koppenhágában Petőfi Sándor feleségéről.
Szendrey Júlia azért kapta a szobrot a dán fővárosban, mert az Andersen meséket ő fordította magyarra, elsősorban általa ismerte meg nemzetünk ezeket a műveket.
Ismereteim szerint a dánok körében Erdőd lánya, Szendrey Júlia, a legismertebb magyar múzsa, s minden bizonnyal Ő az a magyar személy akinek glóbuszunkon a legészakabbra áll köztéri szobra.
Ehhez a most itt közzé tett fotóhoz a Dániában élő, László Bíró Nielsen segítségével jutottam, hálás köszönet érte!
Magyari Barna
Forr.:Kuti Péter |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-16 18:50:53, kedd
|
| |
| |
Azt mondják, amikor az ember öregedni kezd, birokra kél benne a bölcsesség és a hiúság. Akiben az utóbbi győz, az utoljára még mindenféle fontos pozíciót kapar ki magának, bizonygatni kezdi, milyen eredményeket ért el az élete során, és többnyire elégedetlen, zsémbes öregember lesz. A bölcsnek viszont lassanként összeáll a világ, a dolgok és az értékek a helyükre kerülnek, megtanulja fölülről szemlélni a dolgokat, tudja, min érdemes bosszankodni és min nem, megértő és derűs lesz.
Kepes András
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-15 23:04:05, hétfő
|
| |
| |
Hogy van ezer vész és válság, az igaz, de (...) mint megígérte a végzet, békés hon vár ránk.
Vergilius
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-15 22:35:21, hétfő
|
| |
| |
Endrődi Sándor:
A szeretetről
Valakit, valamit szeretni kell.
Istent, szülőföldet, hazát.
Kinek lelkében nincs szeretet:
Az élete csupa pusztaság.
Valakit, valamit szeretni kell.
Nyíló virágot, kék eget,
Minden koldusnál százszor koldusabb,
Ki senkit, semmit nem szeret.
Valakit, valamit szeretni kell.
Jók vagyunk, ha szeretünk.
Az Isten a szeretet tüzét
Szövet nélkül adta nekünk.
Valakit, valamit szeretni kell.
Hogy szívünk boldogabb legyen,
Kivert kutyánál is gazdátlanabb
Az ember, hogyha szívtelen.
Valakit, valamit szeretni kell.
A szerető szív tündököl.
S Isten világa örök éj marad
Annak, ki mindent csak gyűlöl.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-15 21:29:17, hétfő
|
| |
| |
Róth Márta:
Kezedbe teszem a könyvet
Kezedbe teszem a Könyvet,
hogy vezessen a sűrű ködben.
Kezedbe teszem az átlátszó kristályt,
hogy lásd a szépet, keresd a tisztát.
Kezedbe teszem a gyertyalángot,
világíts annak, aki bántott!
Kezedbe teszem a szőtt takarót,
takard be az árván fázót!
Kezedbe teszem a fénylő kulcsot,
hogy meleg legyen, és várjon az otthon.
Indulj hát, s hívd magaddal a gyerekeket,
hogy kezükbe tehesd a szeretetet.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-13 21:20:15, szombat
|
| |
| |
Valentin napi üdvözlő kártya 1883-ból
Szent Bálint (Valentin, vagy Valentinus) a szerelmesek, a lelkibetegek és az epilepsziával élők védőszentje. Magyarországon e szentnek nem alakult ki jelentős egyházi kultusza. Az angolszász országokban Valentine (Bálint) napján (február 14.) tartott Valentine's Day (magyarul: Bálint-nap) ünnepe a 20. század végétől világszerte elterjedt világi "szerelmes-ünnepként". Az angolszász szokás Magyarországon az angol elnevezés magyarosított formájú átvételével, mint Valentin-nap vált ismertté és népszerűvé az 1990-es évektől kezdődően. Ezen az ünnepen a szerelmesek megajándékozzák szerelmüket, vagy szerelmes üzenettel kedveskednek neki. A Valentin-nap vallási eredete világszerte, így Magyarországon is elhomályosult.
. A rómaiak az ünnepet Lupercus és Faunus isteneken kívül az ókori Rómát alapító legendás testvérpár, Romulus és Remus tiszteletére tartották meg. A pogány ünnep központjában az a Lupercal nevű barlang állt, ahol a monda szerint egy farkas a városalapító két fiúcskát szoptatta.
A keresztény szokás eredete, hogy Szent Bálint, Terni (akkori nevén Interamna) püspöke a 14. században a jegyesek és fiatal házasok védőszentjévé vált Angliában és Franciaországban. Ennek a szentről elterjedt egyik történet képezte az alapját. Eszerint mielőtt keresztény hite miatt II. Claudius császár idején kivégezték, Bálint a hite erejével a börtönőre vak leányának visszaadta a látását. Mielőtt - a hagyomány szerint - február 14-én kivégezték, búcsúüzenetet küldött a lánynak, amelyet így írt alá: ,,A Te Bálintod." Ez a Bálint-napi üzenetküldés eredetének leggyakoribb magyarázata. A legenda szerint a püspök a szerelmeseket a keresztény szokások szerint megeskette egymással, köztük katonákat is, akiknek az akkori császári parancsok értelmében nem lett volna szabad házasságra lépni. A friss házaspárokat megajándékozta kertje virágaival. A hagyomány úgy tartja, hogy ezek a házasságok jó csillag alatt születtek.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-05 17:45:58, péntek
|
| |
| |
Nagy Sándor Lászlóné
Kihalásra ítélve
Kit érdekel ma már a tisztesség?
Minden cselekedet csak porhintés,
köze sincs a valósághoz.
S az igazi jóindulat közel áll a kihaláshoz.
És eggyé lesz majd az igaz ember,
a többi kihalásra ítélt állatnemmel.
Úgy végzi majd mind, mint azok a fajok,
miket maga alá gyűrtek a változások.
Mert mindig az vész el, ami érték,
ami becses,
s marad az, ami rossz, ami beteg.
Hisz az élet erről szól, van a préda, s a vadász,
ölni kell, s szaporodni, ez a fajfenntartás.
S, ez azzal jár, hogy szúrsz, vágsz, megkövezel,
mert a prédának pusztulni kell!
Így volt ez mindig is, és így is marad,
és mindez, ma már nem számít gyilkosságnak.
Így marad életben az, aki inkább hajlik,
mintsem törik, s aki, kétszínű, álnok, hamis.
Hisz aki tiszta, igaz,
az nem tűr kétes megoldásokat.
Az úgy áll, akár a beton,
s tudjuk jól az kemény, és nem hajlékony.
Ezért törni fog, ha pöröllyel neki állnak,
még ha időbe telik is, így hullik szét darabokra.
Majd porrá válik, s tűnik el végleg a jó,
mert mindig lesz, aki részlehajló.
Aki csak önmaga hasznát lesi,
s, ha kell a másikat a vélt igazáért a földbedöngöli.
Így ér véget, amiért érdemes volt élni,
mert még volt miben hinni.
Ám, mára ez mind csak enyészet,
s könny hiába is hullik érte.
Mert nem olyan, mint a fű,
mely minden tavasszal kizöldűl.
Ez nem sarjad ki soha többé,
sírja sem lesz, úgy válik majd végleg köddé.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-02 16:59:34, kedd
|
| |
| |
Február 2. - Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe
, Mária tisztulásának napján arra emlékezünk, hogy Szűz Mária negyven nappal Jézus születése után bemutatta gyermekét a jeruzsálemi templomban.
Az előírt áldozat fölajánlásakor jelen volt Anna és az öreg Simeon, utóbbi a nemzeteket megvilágosító világosságnak nevezte Jézust. A világ világosságával való azonosulás szimbólumaként alakult ki a gyertyaszentelés szokása. A szentelt gyertya mint Jézus Krisztus jelképe egyike a legrégibb szentelményeknek, s már az ókeresztény korban Krisztus jelképévé vált: magát fölemészti, hogy másoknak szolgálhasson.
Az Úr Jézus bemutatását Jeruzsálemben már a 4. században megünnepelték, ekkor még február 14-én, mivel karácsonyt január 6-án ülték. Attól kezdve, hogy Jézus születésének ünnepnapja december 25-ére került, Jézus bemutatását február 2-án kezdték ünnepelni.
Róma a 7. században fogadta el e liturgikus napot a Simeon és a kisded Jézus találkozására utaló hypapante (találkozás) néven - ekkor találkozott először Jézus az emberiséggel, az emberekkel, akikért megtestesült. Az agg Simeon Jézus felé fordult, nagy örömmel ismerte fel benne az üdvösség hozóját: karjába vette a gyermeket, és áldotta Istent, hogy megérhette ezt a boldog napot.
Egy 15. századi dokumentum szerint Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén királyaink szokása volt a szentmisén megjelent főpapok és országnagyok között gyertyát osztani.
A magyar középkorban ezen az ünnepnapon először a tüzet áldották meg, aztán a szentelt tűznél gyújtották meg a gyertyákat.
Szent II. János Pál pápa 1997-ben nyilvánította február 2-át, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepét a megszentelt élet világnapjává. Azóta ezen a napon az egyház azt a mintegy egymillió férfit és nőt is ünnepli, akik a világon megszentelt életet élnek.
A magyar paraszti hagyományban a szentelt gyertya születésétől haláláig elkísérte az embert. Gyertya világított az újszülött mellett, s amikor a fiatal anya először ment újra a templomba, gyertyát vitt a kezében. A súlyos beteg mellett is gyertyafénynél virrasztottak. A szentelt gyertyát kiemelt helyen tartották.
E naphoz időjárás- és termésjósló hiedelmek is kapcsolódnak. A közismert hiedelem szerint ha gyertyaszentelőkor jó idő van, így a medve a napsütésben meglátja az árnyékát és megijedvén visszabújik barlangjába, akkor elnyúlik a tél; de ha nem, korai tavaszra számíthatunk. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-02 14:55:31, kedd
|
| |
| |
Kálnoky László:
Hó
Lágy szél fúj nemsokára.
A télidő halála
szívet szorongató.
Születve és kimúlva,
fogyó időnk tanúja
a hó, a hó, a hó.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-02-02 14:47:12, kedd
|
| |
| |
Babits Mihály:
Ősz és tavasz között
"...olvad a hó, tavasz akar lenni.
Mit tudom én, mi szeretnék lenni!
Pehely vagyok, olvadok a hóval,
mely elfoly mint könny, elszáll mint sóhaj.
Mire a madarak visszatérnek,
szikkad a föld, híre sincs a télnek..."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Iskola |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/6 oldal
|
Bejegyzések száma: 50
|
|
|
|
2021. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
27 db bejegyzés |
| e év: |
319 db bejegyzés |
| Összes: |
4454 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 51
- e Hét: 51
- e Hónap: 5890
- e Év: 55493
|
|
|
Offline
