|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 37
|
|
|
|
2011-04-12 22:00:12, kedd
|
|
|
Köszönöm minden kedves Látogatómnak , hogy megtisztelt a látogatásával! Látogatók száma
* Ma: 1866
* e Hét: 4768
* e Hónap: 21103
* e Év: 136564
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2011-04-12 18:12:30, kedd
|
|
|
A tetőpontra az jut, aki tudja, minek örüljön, aki a boldogságát nem tette másoktól függővé, aki nem nyugtalankodik, aki bízik önmagában...Ami könnyen elérhető, az a felszínen csillog. Ami érték, olykor fénytelen, és a mélyre kell leásni érte! Amiben a sokaság élvezetét leli, sivár és illanó gyönyörűséget kínál. Amiről én beszélek, az a felszínről nem látható, a bensődben derül. Szórd el, ami csillog, és az igazi jóra vesd tekinteted! Örülj a magadénak! Hogy mit jelent ez? Téged, és éned legszebb részét! Szeretnéd tudni, honnan ered? Ha szándékaid becsületesek, cselekedeteid helyesek, lelkiismereted nem zúgolódik..., akkor egyenes gerinccel járhatsz az úton, amit életnek nevezünk.
Seneca
|
|
|
0 komment
, kategória: IDÉZETEK,Mondák |
|
|
|
|
|
2011-04-12 18:09:28, kedd
|
|
|
Reményik Sándor
Mosoly
Mosolyod...
Mely szívből fakad,
Aranyozza be arcodat.
Mosolyod nem kerül pénzbe,
Mégis sokat ér testvéred szemében,
Gazdagítja azt, aki kapja.
S nem lesz szegényebb az sem, aki adja,
Pillanatig tart csupán,
De örök nyomot hagy maga után.
Senki sem olyan gazdag,
Hogy nélkülözni tudná,
És senki sem oly szegény,
Hogy meg nem érdemelné.
Az igaz barátság látható jele,
Hintsd be a világot egészen vele.
Mosolyod: nyugalom a megfáradottnak,
Bátorság a csüggedőnek,
Vigasztalás a szomorkodónak.
Mosolyod értékes, nagyon nagy jó,
De semmiért meg nem vásárolható.
Kölcsönözni nem lehet, ellopni sem,
Mert csak abban a percben van értéke,
Amelyben arcodon megjelen.
És, ha ezután olyannal találkozol,
Aki nem sugározza a várt mosolyt,
Légy nagylelkű, s a magadét add,
Mert senkinek sincs
Nagyobb szüksége mosolyra,
Mint annak, aki azt másnak adni nem tudja |
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
2011-04-12 17:24:29, kedd
|
|
|
Néha megállok az utcán, zsebembe nyúlok, úgy érzem elvesztettem valamit. Otthon fiókokat nyitogatok ki, leveleket olvasok, régi ruhák zsebeit kutatom át. Máskor rajtakapom magam , hogy felhívok telefonon embereket, valamilyen ürüggyel faggatom őket, másról beszélek. Valamit elvesztettem.
Felébredek éjjel három felé, s egyszerre megértem: az álmot vesztettem el! Nem az éjszaka álmát, az alvás melléktermékét, azt a zagyva, édes sületlenséget, amely a nap hulladékaiból és eltemetett vágyaim gőzéből sűrűsödik tüneménnyé. Hanem azt az álomszerű érzést, hogy a valóság mögött van értelem, amelyet nem lehet szavakkal kifejezni. Mi volt ez az álom? Miért fáj úgy, hogy nincs már? Miért kutatok utána? Az ifjúság volt? Nem tudom.
Csak azt tudom, hogy kiraboltak.
Márai Sándor - Veszteség
|
|
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
1/4 oldal
|
Bejegyzések száma: 37
|
|
|
|
2011. április
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
1062 db bejegyzés |
e év: |
9223 db bejegyzés |
Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 442
- e Hét: 29642
- e Hónap: 69254
- e Év: 298191
|
|
|