|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 27
|
|
|
|
2015-11-20 19:07:21, péntek
|
|
|
Még élsz!
Mire a fáradt öregkort megéred,
már semmi örömöt nem érzel.
A lábaid, mint az ólom nehezednek,
a szemeid előtt, árnyékok lebegnek.
A kezed, mikor már úgy remeg,
nem mersz megfogni semmit, mert elejted.
Mikor a hangod akadozik, és zihálsz,
sokáig pihensz ki egy kis sétát.
Mikor a szádból kiesik egy kis falat,
a víz is karcolja torkodat,
ülsz a kis széken, és kérdezed,
érdemes e, így élned?
Mikor saját gyermekeidnek,
semmit nem mesélsz,
mert attól félsz,
úgy sem értenék.
Talán, ha örülni tudnál az esőnek,
a szomszédnak, s a gyerekeknek,
talán, ha érdekelne, hogy a kutya ugat,
milyen szépen énekelnek a madarak.
Talán, ha kicsit mások szavára figyelnél,
jó lenne, hisz nem haltál meg még!
Nem mindenki rossz,. csak azt hiszed,
sok ember jó, és téged szeret.
Le kéne vetkőznöd a rossz érzéseket,
és hinned kéne!
Hiába öregedtél meg, a családod félt,
és ugyanúgy szeret.
írta : Éva Hirth
|
|
|
0 komment
, kategória: Szépkorúaknak |
|
|
|
|
|
2015-11-20 15:29:37, péntek
|
|
|
Link
Szegény vagyok, szegény vagyok szegénynek születtem.
Az én babám, az én babám a legszebbik kincsem.
Mert a nézését meg a járását, meg a csípőjének a ringását.
Száz aranyért nem adnám, száz aranyért nem adnám.
Szegény vagyok, szegény vagyok szegénynek születtem.
Az én babám, az én babám a legszebbik kincsem.
Mert a nézését meg a járását, meg a csípőjének a ringását.
Száz aranyért nem adnám, száz aranyért nem adnám.
Chorro simas, chorro simas
Chorreske rakhadyilem
Murri gazhi, murri gazhi
Chordas mange love
Adyes aba barvajlem
Lashe khuren me kindem
Thaj bikindem parudem
Murri baxt me zumadem
Az én babám, az én babám a falu legszebb lánya.
Hogy ne volna, hogy ne volna hisz én vagyok a párja.
Mert a nézését meg a járását, meg a csípőjének a ringását.
Száz aranyért nem adnám, száz aranyért nem adnám.
Link |
|
|
0 komment
, kategória: ZENE |
|
|
|
|
|
2015-11-20 11:35:59, péntek
|
|
|
Petőfi Sándor
TÁVOLBÓL
Kis lak áll a nagy Duna mentében;
Oh mi drága e lakocska nékem!
Könnyben úszik két szemem pillája,
Valahányszor emlékszem reája.
Bár maradtam volna benne végig!
De az embert vágyai vezérlik;
Vágyaimnak sólyomszárnya támadt,
S odahagytam őslakom s anyámat.
Kínok égtek a szülőkebelben,
Hogy bucsúmnak csókját ráleheltem;
S kínja lángi el nem aluvának
Jéggyöngyétől szeme harmatának.
Mint ölelt át reszkető karával!
Mint marasztott esdeklő szavával!
Oh, ha akkor látok a világba:
Nem marasztott volna tán hiába.
Szép reményink hajnalcsillagánál
A jövendő tündérkert gyanánt áll;
S csak midőn a tömkelegbe lépünk,
Venni észre gyászos tévedésünk.
Engem is hogy csillogó reményem
Biztatott csak, minek elbeszélnem?
S hogy mióta járom a világot,
Bolygó lábam száz tövisre hágott.
...Szép hazámba ismerősök mennek;
Jó anyámnak tőlök mit izenjek?
Szóljatok be, földiek, ha lészen
Útazástok háza közelében.
Mondjátok, hogy könnyeit ne öntse,
Mert fiának kedvez a szerencse
Ah, ha tudná, mily nyomorban élek,
Megrepedne a szive szegénynek!
Link |
|
|
0 komment
, kategória: Múlt emlékei |
|
|
|
|
|
2015-11-20 11:25:03, péntek
|
|
|
Az utolsó rózsaszál
.
Ez az utolsó rózsaszál,
a nyárból ez maradt,
a többi mind lehullott rég
és alszik hervatag.
Egyetlen társa sem virít,
nem nyitja bimbóját,
csak ez suttogja még a vágy
s a búcsú sóhaját.
Sajnállak, árva rózsaszál,
magányod fáj nekem,
szép társnőid már alszanak,
te se maradj velem.
Hadd hintem szét bús ágyamon
haldokló szirmaid,
társnőid is itt nyugszanak,
illatuk andalít.
Lásd, így múlik el jeltelen
a nyár s a szerelem,
aranyláncának nem marad
törött láncszeme sem.
Elmúlik minden, ami szép,
ugye, szegény virág,
ugyan mit adhat még nekünk
e sivár, vak világ?
.
Thomas Moore.
|
|
|
0 komment
, kategória: VERSEK |
|
|
|
|
|
1/3 oldal
|
Bejegyzések száma: 27
|
|
|
|
2015. November
| | |
|
|
ma: |
0 db bejegyzés |
e hónap: |
719 db bejegyzés |
e év: |
7211 db bejegyzés |
Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
|
- Ma: 869
- e Hét: 30069
- e Hónap: 69681
- e Év: 298618
|
|
|