|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
|
|
2022-05-21 08:01:36, szombat
|
| |
| |
Nem ébredés után mutatja a valós testsúlyt a mérleg
- Mikor kell méredzkedni a tudomány szerint?
Az ember testsúlyát rengeteg tényező befolyásolja.
Többek között egyáltalán nem mindegy a méredzkedés
ideje és helye sem.
A fogyókúra alatt fontos motiváció, ha a mérleg nyelve is
a kívánt érték felé mozdul el. De ha rossz időben áll valaki
a mérlegre, akkor hamis képet kaphat a valódi testtömegéről.
Gyakran már nem is használnak mérleget a fogyókúrázók,
hanem inkább centikben mérik a változásokat, hiszen sokkal
látványosabb eredményeket láthatnak így. Már csak azért is,
mert ha valaki nem pusztán az étkezésre figyel oda, hanem
valamit sportol is, a fejlődő izmok miatt a súly nem csökken
egy idő után. A mérleg helyes használataTermészetesen
hiába köztudott, hogy az izom nehezebb mint a zsír, a test
tömeg mérése, amíg világ a világ, fontos lesz az emberek
számára. Nem csoda, hiszen ez is egy olyan mérőeszköz,
amivel figyelemmel lehet követni a test változását. És ha
megfelelően végzi valaki, akkor bízhat az eredményekben.
Mivel alvás közben a szervezet hidratáltsága csökken, emiatt
a súlyméréskor kisebb értéket mutathat, mint a valós. Éppen
ezért az ébredés utáni két órában érdemes mellőzni a
méredzkedést, mivel körülbelül fél kilóval eltérhet az eredmény
a ténylegestől.Ennek ellenére a mérlegre állást érdemes a reggeli
órákra időzíteni, hiszen az esti és a reggeli súly között 3-4 kiló
eltérés is lehet.
A Cornell Egyetem tanulmánya szerint a legtöbb ember péntek
reggel a legkönnyebb, mivel a hétközbeni aktív életmódnak
köszönhetően több súlyt veszítenek az emberek a hétköznapok
alatt. A mérés közben mozdulatlanul kell állni, mert a mozgás is
befolyásolhatja az eredményt. A mérleget is egy sima, egyenes,
szilárd és vízszintes felületre kell helyezni, és onnan már nem
nagyon érdemes elmozdítani. Az állandó mozgatás is
befolyásolhatja, hogy milyen pontosan mutatja az eredményt.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Egészség 3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-05-21 07:14:38, szombat
|
| |
| |
Mentovics Éva
Nagymamival lenni jó,
velem van, ha teheti,
és amit én imádok,
mind ugyanúgy szereti.
Ha bicajra pattanok,
ott pedáloz' mellettem,
velem szalad akkor is,
mikor Buksit kergetem.
Együtt sütünk süteményt,
úgy száll a liszt, mint a hó.
Porcicákra vadászni?
Vele az is csuda jó!
Fenn, a lombok sátrában
cseresznyézek tavasszal,
ő ott csücsül, a létrán,
mellettem, pár arasszal.
Nyáron, mikor tűz a nap,
lubickolunk a vízben.
Ő még bírná javában,
nekem le kell pihiznem.
Ha aranylik már a lomb,
erdőt járunk az ősszel,
de ha télen szánkózunk,
azt se teszi félgőzzel.
Olyan fürge, mint a gyík,
én csak tátom a számat.
Mit gondoltok, a nagyik
talán sose lazsálnak?
Megsüt tortát, kalácsot,
bármit, amit szeretünk.
Távolból is mesét mond,
míg a neten chatelünk.
Még sokáig légy ilyen
fürge, vicces és vidám!
Tiszta szívből szeretlek,
édes, drága nagyikám!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Belső kör |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-05-21 07:00:20, szombat
|
| |
| |
Elégedjünk meg mindig az apróságokkal,
ne akarjuk a nagyot, hisz boldogságra
a kis dolgok is képesek.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Lélekmorzsák 8. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-05-21 06:25:21, szombat
|
| |
| |
Csak arra gondoljunk vissza a múltból,
aminek az emléke örömet szerez.
(Jane Austen)
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Jókedv |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-05-21 06:24:22, szombat
|
| |
| |
Amikor elmennek a gyerekeid. Amikor kicsit meghalsz.
Amikor meg kell tanulnod, mennyit kell egy emberre vásárolni.
Az üresség sokáig ott marad utánuk. Ha mozdul a kilincs,
felkapod a fejed: talán megjött.
De nem jött meg. Száz, vagy ezer kilométerre van tőled.
Lassan megszokod. Belakod az új életedet.
Tudod, hogy elég hetente egyszer bekapcsolni a mosógépet.
Tudod, hogy ahová leteszel valamit, azt ott fogod találni.
Természetessé válik az, hogy interneten, telefonon beszélsz velük.
Már fel sem tűnik. Nem fáj. Nem annyira. Nem mindig.
Persze vannak napok, amikor görcsbe rándul a szíved.
Olyan rossz érzésed van, magad sem tudod az okát.
Csak nem érte baj valamelyiket? Alig várod, hogy jelentkezzenek,
hogy beszélhess velük. Hogy lásd: minden rendben.
Lassan megnyugszol, már csak néha vannak rémálmaid.
Mert félted őket. Mindig.
Aztán mondják : jövünk haza!
Lesz minden, hogyne lenne. Minden, amit csak szeretnek.
Minden, amit ők maguk is meg tudnak főzni, de az nem olyan.
Izgatottan készülődsz. Hamarosan átölelheted őket.
Persze igyekszel majd úgy tenni, mintha semmi különös nem
lenne abban, hogy megjöttek.
Nem mondod el, hogy végig aggódtál.
Itt lesznek és újra zajos lesz a ház.
Zaj van, nevetés és mindenki mondja a magáét. Annyira jó így.
Készülsz és közben néha beléd hasít valami.
Mint egy beágyazódott tüske, ami felsajog olykor.
Mert tudod, hogy elmennek újra. Már most készülsz a fájdalomra.
Mert fájni fog újra.
Úgy kell majd megszoknod a hiányukat, ahogy annyiszor
megszoktad már. Lassan, ahogy az élet hozta. Amikor óvodások
lettek, egy kicsit elvették tőled őket. Aztán iskolások. Gimnazisták.
Még érzed a frissen fürdetett baba-illatukat, amikor másik városba
költöznek, mert ott van az egyetem. Akkor már ritkábban jönnek.
Az már kicsit nagyobb halál. Végül elmennek, mert így kell lennie.
Ez a természetes. Élik a maguk életét.
Örülsz, hogy sikerült, hogy megtalálták a helyüket. Akkor is, ha az
a hely messze van attól, ahol Te vagy . Legalább sikerült.
Biztonságban vannak. Van jelenük és van jövőjük.
Jönnek és elmennek , de belőled egy darabot elvisznek.
Akkor is, ha talán nem is tudják.
De! Tudják, hogyne tudnák. Mindent tudnak.
Jó emberek, te nevelted őket ilyenné.
Fájni fog, de megszokod majd újra a hiányukat.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Történetek az életből 2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2022-05-21 06:10:33, szombat
|
| |
| |
A NŐ:
3 évesen: Amikor tükörbe néz, egy királynőt lát.
8 évesen: Amikor tükörbe néz, Hamupipőkét látja.
15 évesen: Amikor tükörbe néz, egy rémséget lát.
(Anya, ilyen fejjel nem mehetek iskolába!)
20 évesen: Amikor tükörbe néz, azt látja, hogy
"túl kövér/túl sovány, túl alacsony/túl magas,
túl egyenes/túl göndör" - de mégis úgy dönt,
azért még kimegy az utcára.
30 évesen: Amikor tükörbe néz, azt látja, hogy
"túl kövér/túl sovány, túl alacsony/túl magas,
túl egyenes/túl göndör" - de úgy érzi nincs már
ideje változtatni rajta, ezért így megy ki az utcára.
40 évesen: Amikor tükörbe néz, azt látja, hogy
"túl kövér/túl sovány, túl alacsony/túl magas,
túl egyenes/túl göndör"- ám azt mondja,
"de legalább tiszta vagyok" és kimegy az utcára.
50 évesen: Amikor tükörbe néz 'saját magát' látja,
és oda megy, ahova akar.
60 évesen: Tükörbe néz, és azokra az emberekre
emlékezik, akik nem láthatják magukat a tükörben
soha többé. Kilép az ajtón és meghódítja a világot.
70 évesen: Amikor tükörbe néz bölcsességet, tudást
és vidámságot lát, és élvezi az életet.
80 évesen: Nem nyűglődik a tükörrel.
Csak felteszi a bíbor kalapját és megy,
hogy nevessen a világgal együtt.
Talán mindannyiunknak korábban kellene
megragadnia azt a bíbor kalapot.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Nőkről 3. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 6
|
|
|
|
2022. Május
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
126 db bejegyzés |
| e év: |
1098 db bejegyzés |
| Összes: |
34593 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 6439
- e Hét: 21235
- e Hónap: 43502
- e Év: 176056
|
|
|
Offline
