2020-06-02 21:57:27, kedd
|
|
|
|
|
|
Hegedús Judit:
Van úgy...
Van úgy, hogy valaki a
szeretet láncában eltévedt,
vagy úgy, önmaga
árnyékában elveszett.
Van úgy, hogy csendben
kopik a hiányérzete, és
messziről álmodik
teste bezárt szelleme.
Van úgy, hogy magánya
harcában vívja csatáját,
és nem érzi szükségesnek
a szíve szavát.
Nem egyformán áradnak
érzések lelkek mélyéről,
nem várható el, hogy együtt
építsük meg a jövőt.
Van úgy, hogy a járt út
nehézkes lépteivel küzd valaki,
és kényelmes sorsa része
lesz a megszokott közöny.
Az élet egy folyton múló
pillanat, ne hagyd elveszni
a hozzá tartozó árnyékodat,
hisz viszi terhedet és vele
együtt ad örömet.
Van úgy, hogy valaki
a szeretet láncában elveszett,
vagy úgy, lelassult élményként
fogja fel az egész életet!
|
|
|
0 komment
, kategória: Mai költők versei |
|
Címkék: szükségesnek, hiányérzete, árnyékában, árnyékodat, megszokott, élményként, egyformán, messziről, elveszett, kényelmes, lépteivel, lelassult, szelleme, szeretet, terhedet, elveszni, láncában, csendben, pillanat, csatáját, eltévedt, mélyéről, nehézkes, harcában, tartozó, érzések, hegedús, építsük, folyton, várható, áradnak, magánya, álmodik, önmaga, együtt, lelkek, szíve szavát, megszokott közöny, folyton múló, hozzá tartozó, szeretet láncában, egész életet, Hegedús Judit,
|
|