|
2021-01-12 20:04:35, kedd
|
| |
| |
|
|
| |
A tánc vége
Rég eltáncoltam azokat
a táncokat, melyben lendület,
izzás, vágyak és remények.
Cipők is elkoptak lábamon.
Sok élet, vágy volt bennük,
s néha-néha a kegyelem.
Kegyelem az élettől. Föleszmélni
a pergő táncból, ritmusból.
Engedni és adni a kezemet.
Egy STOP tábla, arcom elé rakva.
Messzebbre nem is láttam.
Fájnak hajnali ébredések.
Már csak egy fél fordulat a tánc.
Cipő sem kell, csak mezítláb.
Így is szédülök, fogd a kezem.
Ölelésedben még itt az élet.
Régi-régi emlékképek.
Gyorsabban már csak a szívem ver.
Tóth Ágnes
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mai költők versei |
|
|
|
Címkék: föleszmélni, ölelésedben, eltáncoltam, messzebbre, emlékképek, gyorsabban, ritmusból, ébredések, mezítláb, fordulat, kegyelem, szédülök, elkoptak, remények, táncokat, lendület, kezemet, engedni, melyben, lábamon, élettől, hajnali, táncból, azokat, szívem, láttam, vágyak, bennük, fájnak, ágnes, kezem, rakva, arcom, tábla, pergő, cipők, tánc vége, pergő táncból, Tóth Ágnes,
|
|
Offline
