Belépés
pacsakute.blog.xfree.hu
A szeretet ellen nincs fegyver. Czeizel Ilona
1954.01.05
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/32 oldal   Bejegyzések száma: 318 
Link : KORONAVÍRUS KISOKOS
  2021-04-28 19:12:51, szerda
 
  Koronavírus kisokos - A legfontosabb tudnivalók és tanácsok Szerző: WEBBeteg.hu

Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
A COVID-19 elleni vakcinák összehasonlítása
  2021-04-28 19:05:46, szerda
 
  A COVID-19 elleni oltásokról rengeteg információt lehet olvasni, azonban sokszor nehéz kiszűrni a valós adatokat, követni a fejlesztések meglepően gyors ütemét, vagy eldönteni, minek higgyünk. Összefoglaló a vakcinákkal kapcsolatos legfontosabb aktuális tudnivalókról.

Magyarországon jelenleg 8 különböző cég COVID-19 elleni oltóanyaga rendelkezik valamilyen (alkalmazási vagy ideiglenes) engedéllyel a felhasználásra, amelyből 5 készítmény van használatban, és valószínűleg a Johnson&Johnson vakcinájával is elkezdődhet az oltás.

1. Hogyan működnek?
mRNS típusú vakcinák - A Pfizer/BioNTech és a Moderna által fejlesztett vakcinák egy teljesen új technológia alapján készültek: a vírus tüskefehérjéjének genetikai kódját egy lipidburokban található mRNS molekulával juttatják be a sejtbe, ennek segítségével a sejt elő tudja állítani a tüskefehérjét, amely a sejt falára kerülve immunválaszt vált ki a szervezetből. Tehát maga a vírus semmilyen formában nem kerül szervezetünkbe ezzel az oltóanyaggal.

Vektor alapú vakcinák - A vektor alapú vakcinák közé tartozik az Oxford-AstraZeneca által fejlesztett vakcina (Vaxzevria), az orosz Gamaleja Intézet által készített Szputnyik V, illetve a hazánkban már engedélyezett, de jelenleg nem alkalmazott vakcinák: a Johnson&Johnson vakcinája, a kínai CanSino vállalat által gyártott Convidecia és az indiai gyártású CoviShield.

Ezek fejlesztésénél szintén egy új technológiát alkalmaztak, bár ez a technológia már évek óta ismert és kutatott. Lényege, hogy a tüskefehérje génjét egy olyan DNS-szakasszal juttatják be a szervezetbe, amelyet egy adenovírushoz kapcsolnak. Az alkalmazott adenovírussal az emberi szervezet nagyon ritkán vagy még nem találkozott korábban, így kiváltható az immunválasz (az adenovírusok egyébként megfázásszerű megbetegedést okoznak). Az AstraZeneca és az indiai CoviShield esetében csimpánz adenovírust használnak vektorként a DNS bejuttatásához, míg az orosz vakcina két különböző humán eredetű adenovírust tartalmaz. Ennek oka, hogy mivel az adenovírus humán eredetű, ha a szervezet esetlegesen immunválaszt generálna az egyik ellen, a másik miatt a vakcina hatásossága nem csökken. Az indiai Covishield egyébként gyakorlatilag az AstraZeneca által fejlesztett vakcina indiai változata, így annak adatai az AstraZeneca oltásával megegyeznek.

Elölt vírust tartalmazó vakcina - A kínai Sinopharm vállalat által fejlesztett oltóanyag, egy évtizedek óta létező és számos ma használatos oltásnál is alkalmazott technológiával készült: a vakcina elölt koronavírust tartalmaz, így a szervezetbe jutva megbetegedést nem tud okozni, a fehérjéi azonban immunválaszt váltanak ki.

Mind a három technológia esetén a lényeg az, hogy élő koronavírus (SARS-CoV-2) nem kerül a szervezetbe, így megbetegedést egyik sem vált ki. A vírus fehérjéivel való találkozás azonban képessé teszi szervezetünket arra, hogy védekezni tudjon egy esetleges fertőzéssel szemben.
Védőoltások működési elve

mRNS - Pfizer/BioNTech, Moderna
Vektorvakcina - AstraZeneca, Szputnyik V, Johnson&Johnson, Covishield, Convidecia (CanSino)
Elölt vírus - Sinopharm

2. Hatásosság: mi, mennyi?
Egy vakcina hatásossága azt jelenti, hogy az adott készítmény hány százalékos eredménnyel tudja megelőzni az adott betegséget. Ezt több tényező is befolyásolhatja, pl.: életkor, meglévő betegségek, az oltás beadásának módja és a beadás óta eltelt idő, korábban történt fertőzés, maga az oltóanyag stb. Egy vakcina akkor fogadható el hatásosnak, ha annak hatásossága legalább 50%.

Jelen esetben elmondható, hogy mindegyik szóban forgó készítmény hatásossága megfelel a követelményeknek. A kétdózisú vakcinák hatásfoka már az első dózis beadása után is meghaladja az 50%-ot, majd fokozatosan emelkedik. A második dózis után a következő értékeket tapasztalták a klinikai vizsgálatok során: a Pfizer/BioNTech vakcinája (Comirnaty) 95%-os, a Moderna készítménye 94,5%-os, az Oxford/AstraZeneca készítménye (a 12 hetes oltási séma alkalmazásával) 82%-os, az orosz Gamaleja készítménye (Szputnyik V) a legutóbbi vizsgálatok alapján 97.6%-os, a kínai Sinopharm vállalat oltása pedig átlagosan 79,4%-os hatásossággal rendelkezik a vakcinák mindkét dózisának beadása után. Az elérhető maximális védettség átlagosan a vakcinák mindkét dózisának beadását követő két-három hétben alakul ki. Az egydózisú vakcinák közül a Johnson&Johnson vakcinája (Janssen) a jelenleg rendelkezésre álló adatok szerint átlagosan 67%-os hatásosságú, míg a kínai Convidecia nevű oltóanyag hatásossága 65,28%.

A hatásosság, mint a számokból is látható, egyik oltás esetében sem 100%, így a megfertőződés sajnos nem zárható ki teljesen az oltások beadása után sem. Az eddigi klinikai vizsgálatok alapján azonban mindenképp jó hír, hogy ha valaki az oltás beadása ellenére is elkapta a koronavírus-fertőzést, az sokkal enyhébb tünetekkel vészelte át a betegséget, mint a nem beoltott betegek, így a kórházi ellátást igénylő súlyos megbetegedés nagyobb valószínűséggel elkerülhető az oltás segítségével.

COVID-19-vakcinák hatásossága

Szputnyik V - 97,6%
Pfizer/BioNTech - 95%
Moderna - 94,5%
AstraZeneca/Oxford, Covishield - 82%
Sinopharm - 79,4%
Johnson & Johnson - 67%
Convidecia (CanSino) - 65,3%

Emellett megfigyelések alapján a Pfizer/BioNTech, az AstraZeneca és a Johnson&Johnson vakcinája a fertőzés továbbadását is megakadályozhatja. Az eddig elvégzett kutatások szerint a beoltottak nem - vagy lényegesen kevésbé - terjesztik a koronavírust, náluk a megbetegedés és tünetmentes fertőzés is ritkábban alakul ki. Ezeknek a vizsgálati eredményeknek a megerősítéséhez azonban még további vizsgálatok szükségesek.

Azt egyelőre nem lehet tudni pontosan, hogy milyen tartós a vakcinák által nyújtott védettség. Az AstraZeneca a kutatásai során azt találta, hogy vakcinájuk még 3 hónappal a beadás után is erős immunválaszt vált ki, a Sinopharm és a Moderna oltása pedig a vakcina beadása után 6 hónappal is erős védettséget mutatott ki az oltott egyéneknél, de a COVID-19 megbetegedés elleni védettség teljes időtartama még nem tisztázott. Ennek megállapítására a gyártók további 2 évig követik az önkéntesek állapotát és a vakcináik hatásait.

3. Hatásosság a mutációk ellen
A jelenlegi járvány során a koronavírusnak már számos mutációját felfedezték, némelyek csak a vírus terjedését gyorsítják fel, némelyek azonban nemcsak könnyebben fertőznek, hanem súlyosabb megbetegedést is okoznak, mint a többi variáns. Ezek közül jelenleg négy olyan variánsról tudunk, amelyek aggodalomra adhatnak okot.

A brit variáns (hivatalos nevén B.1.1.7) Nagy-Britanniában jelent meg 2020. decemberében, és az eddigi tapasztalatok alapján kb. 30-50%-kal fertőzőbb a többi variánsnál, illetve kb. 35%-kal nagyobb eséllyel okoz elhalálozást. Ennek a fokozott fertőzőképességnek az oka, hogy a vírus tüskefehérjéjében több mutáció is található. Jelenleg hazánkban is ez a variáns okozza a legtöbb megbetegedést. Eddigi tapasztalatok alapján a Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcinája védelmet nyújthat a variánssal szemben, habár a hatásosságuk valamivel gyengébb lehet, az AstraZeneca oltása pedig 74%-os védettséget nyújt a brit variánssal szemben.
A dél-afrikai variáns (B.1.351) 2020. decemberében jelent meg Dél-Afrikában. Jelenleg közel 50 országban megtalálható, köztük már hazánkban is. A kutatások szerint a Pfizer, a Moderna, a Johnson&Johnson és az AstraZeneca oltása ezzel a variánssal szemben kevésbé hatásosak, mint a többi variáns esetében, azonban a súlyos, kórházi ellátást igénylő megbetegedés kockázatát ebben az esetben is csökkentik. Az Oxford-AstraZeneca kutatói már dolgoznak egy, a variáns ellen optimalizált vakcina kidolgozásán, a Pfizer pedig jelenleg azt kutatja, hogy esetleg egy harmadik oltásdózis segíthetne-e ezzel a variánssal szemben.
Utóbbihoz nagyon hasonló a Brazíliából induló P.1 variáns, amely jelenleg legalább 20 országban található meg, hazánkban eddig még nem mutatták ki. A nálunk jelenleg alkalmazott vakcinák közül a klinikai vizsgálatok alapján egyelőre a Pfizer vakcinája mutatkozik hatásosnak a variánssal szemben, habár hatásfoka jóval alacsonyabb, mint az eredeti vírussal szemben. A Johnson&Johnson vakcinája, valamivel alacsonyabb értéket mutat az átlagos 67%-nál (Dél-Afrika: 64%, Dél-Amerika: 61%), hatásosnak tűnik a dél-afrikai és a brazil variánsokkal szemben, és nagy hatásfokkal csökkenti a súlyos, kórházi ellátást igénylő megbetegedések előfordulását (a Dél-Afrikában és Brazíliában végzett klinikai vizsgáltok alapján).
Az utóbbi hetekben egyre többször találkozhattunk az ún. ,,indiai dupla variáns" kérdésével. Ezt a variánst Indiában mutatták ki először, és azért dupla, mert a vírus 2 olyan mutációval rendelkezik egyszerre, amelyeket korábban külön-külön már detektáltak, egyszerre azonban eddig még nem. A variánst eddig Indián kívül legalább 10 országban kimutatták, köztük az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában és Új-Zélandon is. Hazánkban egyelőre nem tudunk ilyen típusú megbetegedésről. Mivel a variáns csak mostanában került a figyelem középpontjába, egyelőre nincsen elegendő rendelkezésre álló adat arról, hogy milyen gyorsan terjed, súlyosabb-e, mint az eddigi formák, vagy hogy van-e vele szemben elérhető hatásos vakcina.

A Szputnyik V, a Sinopharm és a Convidecia vakcinája esetében jelenleg nem áll rendelkezésre elegendő adat a variánsokkal szembeni hatásosságot illetően. A Gamaleja Intézet közleménye szerint a Szputnyik V elnevezésű vakcina erős védelmet nyújt a dél-afrikai variánssal szemben, erről azonban a vizsgálatok még folyamatban vannak. A Sinopharm vakcinája hatásosnak látszik a dél-afrikai variánssal szemben, bár a nyújtott védelem lényegesen gyengébb. A rendelkezésre álló adatok azonban még nem elegendőek ahhoz, hogy megfelelő következtetéseket vonjunk le.

Összességében elmondható, hogy az eddig vizsgált vakcinák inkább a brit variánssal szemben hatásosak, azonban a súlyos, kórházi ellátást igénylő fertőzések kockázatát több variáns esetében is csökkentik. Az oltás beadása másrészt azért sem haszontalan, mert az eredeti SARS-CoV-2 vírus terjedésének gátlásával lényegesen csökkenthetjük a vírus mutálódásának lehetőségét is.

4. Alkalmazási szabályok, oltási séma
A maximális védettség eléréséhez a jelenleg alkalmazott készítmények esetében 2 oltás szükséges, melyek beadása között eltelt idő vakcinától függően 3 és 12 hét között változik. Magyarországon a Pfizer vakcina esetében 5 hétre, míg az AstraZeneca esetében 12 hétre nyújtották ki a két dózis beadása közti időtartamot. A többi oltás esetében egyelőre nem változtattak a két dózis közötti időn. Az új oltási stratégia célja, hogy minél többen megkaphassák az oltás első adagját, melynek köszönhetően a lakosság nagyobb része részesülhet a fertőzés elleni védelemben. Emellett az AstraZeneca vakcinájának vizsgálatai azt mutatják, hogy a hosszabb köztes időszak javított is a vakcina hatásosságán. Kutatások szerint a Pfizer és az AstraZeneca vakcinája a súlyos megbetegedés ellen már az első dózis beadása után is közel 80%-os védettséget alakít ki.

A Johnson&Johnson vakcinája és a kínai Convidecia egy dózisban adandó vakcinák, habár a Johnson&Johnson jelenleg is vizsgálatokat folytat arról, hogy egy második dózis beadásával javítható lenne-e a vakcinájuk hatásossága. Ezek mellett az orosz Gamaleja Intézet már dolgozik a Szputnyik V egydózisú verziójának kifejlesztésén, amellyel terveik szerint olyan területeken nyújtanának segítséget, ahol a vírus nagyon gyorsan terjed, és gyors immunizálásra van szükség. A jelenleg engedélyezett egydózisú vakcinákról elmondható, hogy a maximális hatás a beadás után két héttel alakul ki.

A beadás mindegyik vakcina esetén a felkar izomzatába történik.

A vakcinák alkalmazása 18 éves kortól javasolt, kivéve a Pfizer/BioNTech vakcináját, amely már 16 éves kortól beadható. Az AstraZeneca oltását az oltási program elején óvatosságból (egyes szakmai vélemények szerint kevés tapasztalat állt rendelkezésre az idősebb korosztálynál) csak a 60 év alattiak kapták, azonban az Európai Gyógyszerügynökség engedélyével és a későbbi tapasztalatokkal összehangban ezt a korlátozást feloldották, így jelenleg már 60 évnél idősebbek számára is adható. A 16 év alatti gyermekek körében való alkalmazás lehetőségét több gyártó is vizsgálja, ezekről azonban még nem érhető el konkrétabb információ.

Az adagolás tekintetében egyébként annyi már biztos, hogy a fertőzésen már korábban átesett egyének oltása is szükséges ahhoz, hogy szervezetükben megfelelő mennyiségű antitest termelődjön. Arról azonban még folynak a kutatások, hogy esetükben szükség van-e 2 dózisos oltásra, vagy a szükséges hatásossági szintet már egy dózissal is el lehet érni.

A korlátozott adatok miatt a COVID-vakcinák ,,keverése", helyettesítése egyelőre nem javasolt, vagyis adott egyén esetében mindkét adagnak ugyanannak a fajtának kell lennie.

A Pfizer/BioNTech és a Moderna vakcináinak tárolási körülményei kicsit szokatlanok, mert a cégek a fejlesztés során nem tudtak minden lehetséges hőmérsékletet tesztelni, ezeken a hőmérsékleteken azonban biztosítani tudják a vakcinák stabilitását. Előbbi esetén az oltóanyag -70 °C-on tárolható 6 hónapig és 2-8 °C-on 5 napig, illetve felhasználás előtt 2 órán át szobahőmérsékleten, míg az utóbbi -20 °C-on áll el 6 hónapig, és szintén 2-8 °C-on 30 napig. Az orosz Szputnyik V -20 °C-on marad stabil, de liofilizált változata 2-8 °C-on is tárolható, míg az AstraZeneca 2-8 °C-on tarthatók el. A Johnson&Johnson vakcinája 2 évig tárolható -20 °C-on, és 3 hónapig 2-8 °C-on.
Alkalmazási mód áttekintés

Egy dózis - Johnson&Johnson
Két dózis, 3 hét különbséggel - Szputnyik V, Sinopharm
Két dózis, 4 hét különbséggel - Moderna
Két dózis, 3-5 hét különbséggel (jelenleg 5) - Pfizer/BioNTech
Két dózis, 4-12 hét különbséggel (jelenleg 12) - AstraZeneca
18 éves kortól ajánlott - Moderna, Szputnyik V, Sinopharm, AstraZeneca
16 éves kortól ajánlott - Pfizer/BioNTech

5. Várható mellékhatások
Mindegyik vakcináról elmondható, hogy a beadás után enyhe, általános tünetekkel jelentkező oltási reakció alakulhat ki, egyéni jellemzőktől függően. Ezek gyakoriságuk sorrendjében a következők: az oltás helyén kialakuló reakció (bőrpír, duzzanat, fájdalom), fáradtság, fejfájás, izomfájdalom, láz és hidegrázás.

Előfordulhat, hogy a fertőzésen már korábban átesett egyének esetében már az első dózis után, míg másoknál az oltás második részének beadása után ezek a reakciók valamivel erősebben jelentkeznek, mivel ilyenkor az immunrendszer gyakorlatilag egyszer már találkozott a felismerendő fehérjével, így gyorsabban reagál, amely hevesebb oltási reakciót eredményezhet.

Míg a Pfizer/BioNTech oltóanyag esetében nagyjából az oltottak ötödénél alakul ki átmeneti láz. A Szputnyik V klinikai vizsgálatai során szinte minden beoltott egyén esetében enyhe hőemelkedést tapasztaltak, illetve gyakoriak voltak az influenzaszerű tünetek is (láz, izomfájdalom, hidegrázás stb), ritkábban pedig előfordultak emésztési problémák, étvágytalanság, hányinger is. A Moderna vakcinája esetében a beoltottaknak kb. a fele számolt be valamilyen enyhébb mellékhatásról. A Johnson&Johnson vakcinája esetén a klinikai vizsgálatok során azt tapasztalták, hogy gyakrabban alakultak ki mellékhatások, főként 60 év alatti beoltottaknál. A Moderna vakcinája esetében több olyan esetet jelentettek, amikor az oltás első adagja után 4-11 nappal késői allergiás reakció alakult ki, amely erős bőrpírrel, duzzanattal és érzékenységgel jelentkezett a beadás helye környékén. Ez átlagosan 6 napon belül rendbe jött, a második dózis beadását pedig nem befolyásolta.

Általánosságban elmondható, hogy az oltást követően kialakuló mellékhatások átlagosan a beadás utáni 6-12 órában jelentkeznek, és a legtöbb esetben 2-3 napon belül, ritkán egy héten belül spontán elmúlnak. Gyógyszeres tüneti kezelésre (pl. fájdalomcsillapítás, kiütések kezelése stb.) általában nincs szükség, azonban, ha a vártnál erősebbnek érzi az oltás után tapasztalt reakciót, mindenképp érdemes orvosi tanácsot kérni.

Az AstraZeneca oltást több ország átmenetileg felfüggesztette fokozott vérrögképződés (trombózis, embólia, stroke) gyanúja miatt. Az Európai Gyógyszerügynökség legfrissebb közleménye szerint a folyamatban levő vizsgálatok eredményei alapján előfordulhat, hogy összefüggés van a vérrögképződéses esetek és az AstraZeneca oltása között, azonban ezek olyan ritkán kialakuló esetek, hogy az oltás beadásával elérhető haszon sokkal nagyobb, mint a vérrög kialakulásának kockázata. A Johnson&Johnson vakcinájával kapcsolatban szintén felmerült a kapcsolat vérrögképződéssel járó esetekkel, az Egyesült Államokban beoltott 7 millió felnőtt közül egy vesztette életét az oltást követően kialakuló trombózisban. Az FDA és az EMA vizsgáltai szerint előfordulhat, hogy van a vakcina és a vérrögképződéses esetek között összefüggés, ezt bele kell foglalni a betegtájékoztatóba is, a vakcinával nyerhető haszon azonban ebben az esetben is nagyobb, mint a kockázat.

Emellett azonban felhívják a figyelmet arra, hogy az alacsony vérlemezkeszámmal járó vérrögképződés a vizsgálat esetekben általában az oltás beadása utáni 2 héten belül fordult elő, főként 60 év alatti nőknél, és ha bárki a vérrögképződésre jellemző tüneteket észleli magán, azonnal forduljon orvoshoz. Ezek a tünetek: légszomj, mellkasi fájdalom, lábdagadás, állandó hasi fájdalom, súlyos, tartós fejfájás, esetleg homályos látással társulva, apró pontszerű bevérzések.

Fontos megjegyezni, hogy ha korábban élete során bármikor volt már súlyos allergiás reakciója (anafilaxiás sokk), mindenképpen jelezze azt a vakcina beadása előtt! Anafilaxiás sokkot, mint mellékhatást egyébként nagyon kevés esetben tapasztaltak eddig a klinikai vizsgálatok és a folyamatban lévő oltások során. Mivel ez a reakció általában 15 percen belül jelentkezik, ennek kivédése az egyik oka annak, hogy az oltás után 15 percig megfigyelik a beoltott személyeket az oltás helyszínén.
Vakcinák gyakori mellékhatásai
Helyi fájdalom, izomfájdalom, bőrtünetek (bőrpír, kiütés, viszketés, duzzanat), általános tünetek (fejfájás, fáradtság, hőemelkedés/láz, hányinger)

6. Biztonság: tesztelés és engedélyezés
Egy készítmény fejlesztése négy klinikai fázisból áll, a negyedik fázis a forgalomba hozatalt követően kezdődik. Mindegyik vakcina fejlesztése és kutatása során a fázis III. vizsgálatok kb. 20-40.000 önkéntes bevonásával történtek, a klinikai vizsgálatok pedig már 2020 nyarán elkezdődtek. Általánosságban mindegyikről elmondható, hogy nem találtak hatásbeli különbségeket a különböző etnikumok vagy korosztályok között.

A Pfizer, és a Moderna, illetve a Johnson&Johnson és az AstraZeneca koronavírus-vakcináját az Európai Unió engedélyezte, így hazánkban is alkalmazhatóak. A Szputnyik V és a kínai Sinopharm készítménye az Európai Gyógyszerügynökségtől egyelőre nem kapott forgalomba hozatali engedélyt, azonban mindkettőt a világ számos országában alkalmazzák már, Magyarországon előbbi ideiglenes engedélyt kapott, utóbbi megkapta az alkalmazási engedélyt. Legutóbb a kínai Convidecia és az indiai CoviShield elnevezésű vakcinák kaptak hazánkban ideiglenes gyógyszeralkalmazási engedélyt, ám várhatóan ezekből egyelőre nem rendel Magyarország.

Valamennyi vakcinával vannak már befejezett fázis III vizsgálatok, azonban mindegyik esetében tovább folytatódnak a klinikai vizsgálatok. Az egyes országokban aktuálisan engedélyezett vakcinákat és a folyamatban lévő vizsgálatokat az alábbi linken lehet megtekinteni: covid19.trackvaccines.org.

Alapbetegségeiről, illetve a gyermekvállalással kapcsolatos terveiről mindenképp tájékoztassa az egészségügyi dolgozókat! A kedvező eredmények ellenére a vakcina beadását mindenképpen orvosilag mérlegelni kell az idősebb, gyengébb immunrendszerű egyének, illetve a valamilyen súlyos krónikus betegségben szenvedők esetében, akik az esetleges mellékhatásokat is várhatóan nehezebben vészelnék át. A Szputnyik V beadását minden esetben orvosilag mérlegelni kell rosszindulatú daganatos megbetegedések és autoimmun betegségek fennállása esetén.

Szintén óvatosságra van szükség terhesek és szoptatós anyák oltásával kapcsolatban, azonban a kedvező nemzetközi tapasztalatok alapján március vége óta már várandósok és szoptató anyák számára is beadható a Pfizer és a Moderna vakcina: hazánkban várandós kismamák esetén a terhesség 12. hete után az első, és szülés után a második adag, míg szoptató anyák esetében a meghatározott oltási rend szerint. A többi készítmény kapcsán még zajlanak az ilyen irányú vizsgálatok.

Az oltási reakciók megfigyelése, dokumentálása a tömeges oltás fázisában is tovább folytatódik, a gyógyszerügyi hatóságok valamennyi vakcina esetében figyelemmel kísérik a vakcinák biztonságosságát (IV. fázis). A tapasztalatok száma napról-napra nő, április 25-ig világszinten már 555 millió, Magyarországon több mint 3,6 millió ember kapta meg a valamely védőoltást.
COVID-19 védőoltások engedélyezése

Terhesség és szoptatás idején is adható: Pfizer/BioNTech, Moderna
AstraZeneca - 91 országban engedélyezve
Pfizer/BioNTech - 83 országban engedélyezve
Szpunyik-V - 62 országban engedélyezve
Moderna - 46 országban engedélyezve
Johnson&Johnson - 40 országban engedélyezve
Sinopharm - 35 országban engedélyezve
(Valamennyi vakcina esetében 2021 április 25-i állapot.)

Ha bárki bármilyen szokatlan mellékhatást tapasztal az oltásokkal kapcsolatban, esetleg gyógyszer-interakció lehetősége merül fel, lehetősége van jelenteni azt az OGYÉI (Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet) számára ezen az online űrlapon.

Az oltás Magyarországon önkéntes - az, hogy ki oltatja be magát és ki nem, mindenkinek a saját felelőssége. A lényeg, hogy vigyázzunk magunkra és egymásra, azért, hogy szabadon és nyugodtan élhessük tovább életünket!
Forrás: WEBBeteg /Szerzők: Dr. Mélypatakiné Dr. Áfra Júlia, szakgyógyszerész Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Astra Zeneca és a vérrögösödés
  2021-04-15 12:30:26, csütörtök
 
  Jonathan Este: A trombocitopénia és az AstraZeneca

Fordította:Czárán Judit
Forrás: Jonathan Este: What is thrombocytopenia, the rare blood condition possibly linked to the AstraZeneca vaccine?

A fejlett országok legtöbbike felfüggesztette az AstraZeneca vakcina adását, sok helyen a másodikat sem adják már be. Hasonló sorsa jutott az USA több államában a Johnson & Johnson Janssen vakcinája is és a lavina hömpölyög tovább.

A fejlett országok legtöbbike felfüggesztette az AstraZeneca vakcina adását, sok helyen a másodikat sem adják már be. Hasonló sorsa jutott az USA több államában a Johnson & Johnson Janssen nevű vakcinája is és a lavina hömpölyög tovább. Mára a Johnson & Johnson önként felfüggesztette a vakcinája további klinikai próbáit is (x). Bár a Szputnyik V. is vektor alapú, mint a felfüggesztett státuszú vakcinák, orosz források szerint ez nem okoz vérrögösödést . Dánia végleg elutasította az AstraZeneca használatát (xxx). Becslések szerint 40 ezer emberből egynél lép fel vérrögképződés.

A szövetségi kormány felszólította Ausztrália illetékes hatóságait, hogy sürgősen vizsgálják meg az Európai Gyógyszerügynökség kutatási eredményeit, amelyek szerint elképzelhető, hogy összefüggés van az Oxford/AstraZeneca Covid vakcinája és egy ritka vérrögképződés között .

Ezt megelőzték az elmúlt hetek hírei a világ számos országából, amelyek arról számoltak be, hogy néhány ember szervezetében vérrögök alakultak ki az AstraZeneca vakcina beadását követően. Ez történt egy Melbourne-ben kórházba szállított férfi esetében is . A kutatók arra jutottak, hogy itt egy "vakcina által okozott protrombotikus immuntrombocitopénia" (angol rövidítés VIPIT) névre keresztelt jelenségről van szó . De mit jelent ez a valóságban, mennyire komoly a kockázat, és milyen következményekkel jár az ausztráliai oltási protokollra nézve - amely jelenleg elsősorban az AstraZeneca vakcinára támaszkodik?

Alacsony vérlemezke szám
Ahogy a neve is jelzi, a VIPIT a trombocitopénia nevű betegség egy fajtája, amelynek során a trombociták (nagyon apró vérrészecskék vagy vérlemezkék) száma szignifikánsan csökken . A vérlemezkék rögökké állnak össze, hogy megállítsák a vérzést, így ha nincs elég vérlemezke a vérünkben, a szervezetünk nem tud rögöket formálni, vagyis megalvadni. Ez túlzott vérzést okozhat.

A betegségnek van genetikai összetevője , de 300 gyakran használt gyógyszer is előidézheti , beleértve a penicillint és bizonyos fájdalomcsillapítókat . Nagyon ritkán a tonikhoz ízfokozóként használt kinin is okozhat trombocitopéniát .

A VIPIT erős fejfájással, hasüregi fájdalommal, agyvérzéssel, illetve látási zavarokkal járhat , akárcsak a vakcinához nem köthető trombocitopénia.

A trombocitopénia ritka eseteiben a rögök azokban az erekben alakulnak ki, amelyek elvezetik a vért az agyból (11). Az Európai Gyógyszerügynökség 169 esetben kapott jelzést agyi vérrögök kialakulásáról az AstraZeneca oltást követően . Súlyos esetben a trombocitopénia akár végzetes is lehet. A beszámolók szerint az AstraZeneca vakcinával összefüggésbe hozható halálesetek is voltak, az Egyesült Királyságban például 19 .

Úgy tűnik, hogy a VIPIT 4-20 nappal az oltás beadását követően jelentkezik , és egyelőre többnyire 65 év alatti nők esetében fordult elő .

Szóval hogyan tud ez a vakcina potenciálisan trombocitopéniát okozni? A "protrombotikus immun" rész arra utal, hogy a betegség a túlzott immunválasszal függhet össze, úgyhogy ezen a nyomon érdemes elindulni.

Vérzési rendellenességek
Ha a vérerek valamilyen módon sérülnek, a vér vérlemezkéket és számos más alvadási faktort (vagy fehérjét) tartalmaz, amelyek segítenek meggátolni a vérvesztést az erekből. Ha ezeknek a vérlemezkéknek a száma vagy működése, vagy az alvadási fehérjék csökkennek, akkor "vérzési rendellenességek" lépnek fel .

A vérlemezkék a csontvelőben termelődnek, az alvadási faktorok pedig a májban. Mindkettőre hatással van az egyéni genetikai állományunk. Így aztán azok a genetikai eltérések, amelyek káros hatással vannak a két szerv bármelyikére, eredményezhetnek vérzési rendellenességet. A vérereket érő súlyos sérülés is okozhat túlzott vérzést, ami sebészeti beavatkozást igényel.

Azoknál a betegeknél, akik valamilyen vérlemezke rendellenességben szenvednek, gyakoriak az ütésnyomok, a végtagokon és törzsön látható foltok, valamint a visszatérő orr- és ínyvérzés (ezeket együttesen "bőr- és nyálkahártya vérzésnek" nevezzük).

Azoknál, akiknek a véralvadási faktoraikban hiányosságaik vannak, ízületi, izombeli vagy létfontosságú szerven, például a koponyán belüli vérzés jelentkezhet . Nőknél fokozott menstruációs vérzés hívhatja fel rá a figyelmet. Azoknál a betegeknél, akiknek csak enyhe vérzési rendellenességeik vannak, lehet, hogy csak akkor jelenik meg a probléma, amikor először kerül sor sebészeti beavatkozásra az életükben, vagy súlyosabban megsérülnek.

A vérzési rendellenességek diagnózisa komplex és gondos vizsgálatot igényel a túlzott vérzékenységgel kapcsolatos előzmények, a családi halmozódás (vagy annak hiánya) és a vérlemezke és alvadási faktorok széles körű laboratóriumi értékelése tekintetében. Ezeket a vizsgálatokat szakember végzi, akit hematológusnak hívnak.

Az egyik vérzési rendellenesség, amiről sokan hallottak, a hemofília. Ezt a betegséget az okozza, ha valakinek a normálisnál 40%-kal kevesebb alvadási (pontosabban a VIII-as) faktora van. Ez viszonylag ritka, 10.000-ből egyet érint (az ausztrál népesség 0,01%-a) . A hemofília ízületi és izomvérzéssel jár, és a betegek egész életükben arra szorulnak, hogy a vérükbe kívülről vigyék be ezt a hiányzó véralvadási faktort.

A vérzési rendellenességek kezelése a diagnózison és a betegség súlyosságon múlik. Azok, akiknek alvadási faktor hiányuk van, helyettesítő faktor koncentrátumot kaphatnak a betegség súlyosságától függő gyakorisággal. A vérlemezke hiány kezelése komplex feladat, de akár vérlemezke transzfúziót is magában foglalhat. Van egy gyógyszer, a tranexámsav, amelyet ugyancsak a vérzés megelőzésére használnak.

Az öröklődő vérzési rendellenességekben szenvedő betegeknél a vérzés olyan erős lehet, hogy akár el is vérezhetnek, ha nem kapnak megfelelő kezelést a vérzés elállítására, vagy műtétek előtt, annak megelőzésére.

Véralvadási rendellenességek
Bár fontos, hogy a vérünk szükség esetén képes legyen megalvadni, ha sérülés nélkül is rögök képződnek az ereinkben, az súlyos következményekkel járhat.

A "trombózis" olyan vérrögképződésre utal, ami az ereken belül történik, és gátolja a vér áramlását. A rög egy része leválhat, és továbbkeringhet a testben, ezt a folyamatot embóliának nevezzük. A trombózis az artériákban keletkezik (azokban az erekben, amelyek a szívből szállítják a vért a szervek felé) vagy a vénákban (azok az erek, amelyek a szervektől szállítják a vért a szív felé).

Az artériákban a torlódások (artériás trombózis) gátolják a vérellátást, oxigén- és glükózhiányt okoznak, melyek mindegyikére szükség van a szövetek életben maradásához. A vénás trombózis (a vénákban keletkező torlódások) akadályozza a vér áramlását a szervektől a szív felé. Mindkét esetben embólia lép fel.

A kóros véralvadás gyakran a vénákban történik, ez a vénás tromboembólia, vagy VTE, ami a mélyvénás trombózist (angol rövidítés DVT - a mély vénában, gyakran a lábakban keletkező trombózist) és a tüdőembóliát (PE - torlódás a tüdőben) is magába foglalja. Ilyenkor a vérrög a mély vénából a tüdő felé mozdul el.

Sebészeti beavatkozások, komolyabb sérülések és a hosszan tartó mozdulatlanság is okozhat vénás tromboemóliát. De más rizikófaktorok is vannak, amelyek megváltoztathatják a vér összetevőit és ezzel hozzájárulhatnak a trombózis kialakulásához (19). Idesorolhatók az ösztrogéntartalmú szájon át szedhető fogamzásgátló tabletták, a terhesség, a gyulladásos bélbetegség, az örökletes trombofília (egy örökletes rendellenesség, amely valószínűsíti a vérrögök kialakulását) és sok minden más.

A mélyvénás trombózis lábfájdalommal, duzzanattal, kipirosodással jár, míg a tüdőembólia mellkasi fájdalmat, légszomjat, vér felköhögést vagy ájulást okozhat. Ezeket a tüneteket más problémák is okozhatják, ezért az alapos kivizsgálás szükséges a diagnózis megerősítéséhez.

A fenti betegségek kezelése elsősorban a véralvadási egyensúly helyreállításából áll, amelyhez véralvadásgátlókat használnak.

Egészen a legutóbbi időkig az egyetlen szájon át szedhető véralvadásgátló szer a warfarin volt, amely komoly interakcióba lépett különböző ételekkel és más gyógyszerekkel, ezért gyakori vérvizsgálatra volt szükség, hogy ellenőrizzék a hatékonyságát. De ma már léteznek új és jobb véralvadásgátlók (mint például az apixaban és a rivaroxaban), amelyek szedésénél már nincs szükség rendszeres laborvizsgálatra.

Ezen kívül úgy tűnik, hogy biztonságosabbak is, ugyanis kisebb kockázatot jelentenek a komolyabb vérzések, például a koponyavérzés kialakulása szempontjából . Ellenszerek léteznek, ha a beteg vérzik (műtét közben vagy baleset miatt), és arra van szüksége, hogy megalvadjon a vére.

A vérrögök az artériákban szívizomelhaláshoz (érelzáródás a szívben) és iszkémiás stroke-hoz (agyi érelzáródáshoz) vezethetnek - mindkettő a szív- és érrendszeri betegségek közé tartozik.

A dohányzás, a magas vérnyomás, a magas koleszterin szint, a cukorbetegség, az elhízás és az öröklődés növelheti az artériás vérrögök kialakulásának kockázatát . A szívroham szívelégtelenséghez/szívleálláshoz, míg a stroke végtag funkció vesztéshez és érzékelésvesztéshez vezethet, és mindkettő végződhet halállal.

Így aztán fontos, hogy ezeket a rizikófaktorokat figyelembe vegyük, és minimalizáljuk a bekövetkezésük kockázatát. Miután kialakultak, az orvos trombocitagátló gyógyszert (például aszpirint) és más szereket írhat fel annak érdekében, hogy az érkatasztrófa ne ismétlődjön meg. Néhány betegbe sztenteket ültetnek be oda, ahol az elzáródás történt, hogy megakadályozzák annak megismétlődését.

A vérlemezkék és a COVID-19
Az Astra Zeneca vakcina arra készteti a sejteket, hogy előállítsák a SARS-CoV-2 (a COVID-19-et okozó vírus) egy specifikus részét, a tüskefehérjét. Ez tapad a sejtekhez, amikor megfertőződünk.

A vakcina stimulálja az immunrendszerünket, hogy antitesteket generáljon a tüskefehérje ellen, és ezzel megtanítja a szervezetet, hogy immunválaszt adjon a SARS-CoV-2 vírusra, ha a jövőben újra találkozik vele.

De úgy tűnik, hogy egyes emberekben az Astra Zeneca vakcina olyan antitesteket termel, amelyek vérlemezkékkel reagálnak, összeragasztja őket, és ez vérrögképződéshez vezethet. Ami viszont csökkenti a vérben levő vérlemezkék számát, és ez trombocitopéniát okozhat.

Ezek az antitestek hasonlóak azokhoz, amiket néhány véralvadásgátló gyógyszert (heparint) szedő embernél találtak. A heparinra adott immunválasz a vérlemezkékhez kapcsolódó antitesteket generál. Ez néhány embernél vérrög kialakulásához vezet, amit "heparin okozta trombocitopéniának" hívunk . 20-ból egy beteg esetében fordul elő, hogy a véralvadásgátló trombocitopéniát okoz .

Hangsúlyozva, hogy az ok-okozati összefüggés még nem megállapított, nem lehetetlen, hogy az AstraZeneca vakcina biológiai hatásmechanizmusa ugyanaz, mint amin keresztül jelenlegi ismereteink szerint a heparin trombocitopéniát okoz.

Milyen gyakori?
A trombocitopénia az Egyesült Államokban természetes körülmények között nagyjából 30.000 felnőttet érint évente .

Ennek a vakcina által esetlegesen kiváltott fajtája, a VIPIT az Ausztráliai és Új Zéland-i Trombózis és Hemosztázis Társaság (Thrombosis and Haemostasis Society of Australia and New Zealand) szerint, annyira ritka, hogy 500.000 emberből egyet érint . A társaság azonban hozzáteszi, hogy az adataik hiányosak.

Különböző országok különböző arányokat jelentettek. Norvégiában például, egyelőre 25.000-ből egy 65 év alatti felnőttnél tapasztaltak alacsony vérlemezke számot, vérzést és kiterjedt trombózist (vérrögöt) .

Természetesen az a lehetőség, hogy ezeknek a trombocitopénia eseteknek egy része talán oltás nélkül is fellépett volna, komplikáltabbá teszi a vakcinához kapcsolódó esetek megértését. De összességében a trombocitopénia gyakoribbnak tűnik az össz-populációban, mint azokban, akiket beoltottak.

Ahogy folytatjuk a világ népességének beoltását, valószínűleg az emberek egy kis része továbbra is szembesülni fog ezzel a komplikációval. Az, hogy megállapíthatunk-e okozati kapcsolatot az AstraZeneca vakcina és a trombocitopénia között, további vizsgálatokat igényel.

Legyen tudatában, de ne ijedjen meg
A folyamatban lévő vizsgálatok közepette egyes országok, mint például Norvégia , szünetelteti az AstraZeneca alkalmazását. Mások korlátozták a vakcina beadását bizonyos csoportokra, ilyen pl. Kanada , ahol csak 55 év feletti felnőtteket oltják vele, akiknél magasabb a Covid-19 kockázata és alacsonyabb a vérrög kialakulásáé. Közben az Egyesült Királyságban megígérték, hogy a fiatalok számára elérhetővé tesznek más vakcinákat is .

Várjuk meg, mit mondanak az ausztrál szakemberek. De ami általában a felnőtt populációi illeti, egyetértünk az Európai Gyógyszerügynökség és a WHO megállapításával, miszerint az AstraZeneca vakcina pozitív hatásai meghaladják a kockázatokat .
Ezzel együtt nem árt, ha óvatosak vagyunk. A következő tüneteket figyeljük az oltás után 28 napban (28):
- légszomj
- mellkasi vagy hasi fájdalom
- dagadás vagy hidegségérzés a lábban
- erős, illetve egyre erősebb fejfájás
- homályos látás
- tartós vérzés
- több apró seb, piros vagy lila foltok vagy vérhólyagok a bőr alatt.

Ha ezek bármelyikét észleli magán és aggódik, keresse fel az orvosát.

Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Koronavírus és az immunrendszer
  2021-04-15 10:15:04, csütörtök
 
  Dr. Shiva Ayyadurai: Az igazság a koronavírusról
Fordította:Szendi Gábor
Forrás: Dr. Shiva Ayyadura videóbeszéde
Dr. Shiva Ayyadurai a Massachusetts Institute of Technology-n 4 PhD szerzett kutató professzor egy videóban fejtette ki nézeteit a koronavírus helyzetről.

A videó eredetiben is megtekinthető, én csak röviden összefoglalom a professzor mondandóját.

Bevezetőjében éles kirohanást intéz a politikai elit és az egészségügyi vezetés ellen. Szerinte a társadalom vezetőrétege semmit nem tett az ellen, hogy ez a helyzet kialakuljon, és most is a haszonélvezője akar lenni. Véleménye szerint a koronavírus járványt teljesen megtévesztő vírusjárványnak nevezni és a megfékezésére drasztikus adminisztratív intézkedéseket tenni. Mindez csak előkészíti a terepet arra, hogy majd a gyógyszer- és vakcinaipar válhasson a megmentőnkké, és még inkább függjünk majd tőlük.

Nem a vírus öl meg minket, hanem a saját legyengült, vaktában bármire támadó immunrendszerünk.

Bemutatja a hagyományos immunrendszer felfogást, amely szerint az immunrendszer a veleszületett és a tanulásra képes adaptív immunrendszerből áll, amit, ha megtámad egy vírus, akkor vagy tudunk ellene védekezni, vagy sem. A társadalom irányítói most azt állítják, hogy nem tudunk védekezni a vírussal szemben, mert ez olyan, amely mindenkit leteríthet.

A valóságban az immunrendszer kiegészül még a mikrobiommal (bélflóra), az interferon rendszerrel és az idegrendszer immunrendszert moduláló részével is. Ez a szisztéma, ha egészségesek vagyunk, képes megküzdeni a koronavírussal, mint azt maga az élet mutatja. A kínai járványban sokan megfertőződtek és sokan meg is haltak, de ezek elenyésző részét képezik annak a hatalmas tömegnek, aki megkapta/megkaphatta a fertőzést. Miért van az, hogy minden országban a súlyosan megbetegedettek vagy meghaltak mind, már előzőleg is elhízott, cukorbeteg, szívbeteg, rákbeteg emberek voltak? Azért, mert ezeknek az embereknek alapbetegségeik miatt már eleve legyengült, összezavarodott immunrendszerük volt. A társadalom többsége nem betegszik meg a koronavírustól.

A professzor szerint a társadalom vezetői a felelősek azért, hogy arra sosem reagáltak pánikkal, hogy hogyan táplálkozik a társadalom, hogy milyen szennyezett levegőt szív, milyen mérgezett vizet iszik, stb. Ezt sosem tekintették megoldandó kérdésnek, mert ebből él az ipar és a gyógyszeripar. Valójában hagyták, hogy a társadalom nagy része, követve, amit mondtak neki, elfogyasztva, amit elébe tesznek, eltűrve azt a környezetet, amit teremtenek neki belebetegedjen. Ennek a beteg, sérült immunrendszerű társadalomnak elég egy enyhe kis vírus, ami egy egészséges embernek meg sem kottyan, de a végletekig tönkrement egészségű embereknek ez a kis fuvallat is orkánerővel hat.

De még most sem azt tűzik a zászlóra, hogy éljünk egészségesen, térjünk vissza a normális táplálkozáshoz, hanem radikális korlátozó intézkedésekkel akarják elérni, hogy ez a vírus nehogy eljusson az emberekhez. A média partner ebben a hisztériakeltésben, mert a pánik és a félelem a hatalmon lévőket erősíti. Látszatintézkedéseikkel azt sugallják, ők a megmentői az embereknek, holott ők hagyták, hogy idáig fajuljanak a dolgok.

A professzor elmagyarázza, hogyan terítette le az ebola az embereket. Mivel az ebola vírus az erek falába épült be, ezért a túlreagáló immunrendszer az ereket kezdte támadni, és ezért kezdett el testszerte vérezni az ebolás beteg. (Emlékezzünk, hogy a spanyolnáthában is, a betegekkel nem is a vírus végzett, hanem az un. citokin vihar, azaz a tüdőre a túlreagáló immunrendszer olyan mennyiségű gyulladást termelő citokint zúdított, hogy a betegek ebbe haltak bele.) Mivel a koronavírus a tüdőszövetekbe fészkeli be magát és ott készteti a gazdasejtet a vírus termelésére, a túlreagáló, elszabadult immunrendszer a tüdőt kezdi támadni és ezért alakul ki a súlyos tüdőgyulladás. Ez a citokinvihar.

Azaz, hangsúlyozza újra és újra a professzor, nem a vírus öl meg bennünket, hanem a saját rosszul működő immunrendszerünk.

Példaként elmondja, hogy a nyugati ember táplálkozásában rengeteg cukor van. Ez elősegíti a kandida és más gombák elszaporodását a szervezetben, amelyek gliotoxint termelnek. A gliotoxin elpusztitja a T-sejteket és a makrofágokat, az immunrendszer katonáit. A sok cukor tehát pusztítja az immunrendszert, amely ezért nem tud megfelelően védekezni.

Összefoglalóan az életmód tényezőket, a legyengült szervezetet a rossz táplálkozás, a sport hiánya, a stressz, a kevés alvás, a dohányzás, a szennyezett levegő, a szennyezett víz és a szennyezett élelem okozza.

A professzor - talán kicsit eltúlozva - kiemeli az A-vitamin szerepét, amely felelős a nyálkahártya megfelelő kiépüléséért a tüdőben és a bélrendszerben, s szerinte ez az a fal, amely az első védelmi vonat a vírussal szemben. Miért pont az idősekben romlik le ez a védelem? Mert csökken a pajzsmirigyhormon termelés, és a táplálékkal elfogyasztott béta-karotin nem tud A-vitaminná konvertálódni. Az A-vitamin az immunrendszer normál működéséhez is szükséges. Így az immunrendszer képes lesz kordában tartani a citokineket, s így nem alakul ki a citokin vihar. Ezután példákat hoz arra, hogy pl. az A-vitamin véd a kanyaróval és egyéb betegségekkel szemben. (A Tévutak az orvoslásban c. könyvemet írva, a szakirodalom alapján bennem is felmerült olyan eretnek gondolat, hogy a kanyaró attól olyan veszélyes betegség, mert a gyerekeknek A-vitaminhiánya van.) A professzor említi még a D-vitamint is, amely antimikrobiális fehérjéket termel, és persze kitér röviden a c-vitaminra is. A professzor előadását inkább példabeszédként lehet értelmezni, hiszen kiemelt egy-két fontos vitamint, plusz a megfelelő táplálkozást, ami összességében úgy foglalható össze: adjuk meg a szervezetnek, amit az igényel. De hallottunk valaha is orvosoktól, politikusoktól vitaminokról vagy a valóban egészséges táplálkozásról? (Nem arról a röhejes és veszélyes ajánlásról, amit a dietetika szorgalmaz, és amit valójában az élelmiszer ipar diktál le nekik.) Nem, soha. Ők a megfelelő oltásban reménykednek, amely majd megállítja a vírust a szaporodásban, de az őket nem érdekli, milyen mellékhatások árán fogja ezt elérni. És ha jön majd egy következő vírus, az ugyanúgy készületlenül éri majd a legyengült társadalmat, és kezdődik minden elölről. Majd megint egy oltás, majd megint ez fog minket megmenteni?
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
A Janssen védőoltásról
  2021-04-14 23:21:51, szerda
 
  Janssen SARSCoV-2Vakcina 2021. április 12.COVID-19
Vaccine Janssenvakcina összetétele : SARS-CoV-2 tüske-glikoproteintkódoló, 26-os típusú humán adenovírusvektor vakcina

Hogyan véd a vakcina?
A vakcina elősegíti, hogy az immunrendszer (a szervezet természetes védelme) antitesteket és a vírus ellen ható vérsejteket termeljen, így nyújtson védelmet a COVID 19 ellen.

Kinél alkalmazható a védőoltás?
A COVID-19 Vaccine Janssenvakcina18 éves és idősebb személyeknél alkalmazható.

Okoz -e betegséget a vakcina?
Az oltóanyag megbetegedést nem okozhat. A szövődményekkel járó illetve súlyos lefolyású halállal végződő betegség kialakulása ellen nyújt védelmet.

Hány adagszükséges a védettséghez?
A védettség kialakulásához 1adagbeadása szükséges. A védelem körülbelül 14 nappal az oltás után kezdődik.

Meddig tart a védettség?
A vakcina által biztosított védelem ideje még nem ismert, meghatározása folyamatban van a jelenleg zajló klinikai vizsgálatok során.

Kaphat-e oltást,akiátesett COVID 19 betegségen?
Azon személyek is olthatók a vakcinával, akik már átestek a betegségen és már abból meggyógyultak.

Szükséges-e antigéngyorsteszt végzése az oltás beadása előtt?
Az oltáselőtt nem szükséges antigén gyorsteszt.

Kaphat-e oltást, akikrónikus, alapbetegséggel rendelkezik?
Igen, az oltás krónikus betegséggel rendelkező személyeknek is adható, akiknél nem áll fenn oltásra vonatkozó egyéb kontraindikáció.

Az oltóorvos dönt arról, hogy a COVID-19 Vaccine Janssen vakcina alkalmazható-e az oltandónál.

Beadható-e együtt másik védőoltással?
A COVID-19 Vaccine Janssenvakcinamás oltóanyaggal egyidejűleg nem adható be.Másik védőoltás legalább 14 naposidőközzel adható.

Várandósság
Várandósság alatt az oltás ellenjavallt.Várandósság az oltás után minimum 2 hónappal tervezhető.

Szoptatás
Szoptatás alatt az oltás ellenjavallt.

Hogyan történik az oltás?
A védőoltás beadása oltási terv alapján történik.
Az oltóorvos az oltandót az oltást megelőzően kikérdezi,szükséges
mértékben megvizsgálja és az oltás beadásáról dönt.

Az oltás ellenjavallatai:
Akut lázas betegség
A COVID-19 Vaccine Janssen vakcina bármely összetevőjével szembeni súlyos allergiás reakció
18 évnél fiatalabb életkor

Az oltás után kialakulhatnak-emellékhatások (oltási reakciók)?
Bármelyik védőoltás után jelentkezhet oltási reakció.

Oltási reakciók lehetnek: érzékenység, fájdalom és duzzanat a beadás helyén, izomfájdalom, gyengeség, fejfájás, hányinger, rossz közérzet,láz.

Mivel lehet kezelni az oltási reakciót?
A felsorolt reakciók enyhítésére fájdalom-és lázcsillapító gyógyszer alkalmazható. Ezek átmeneti reakciók, melyek általában beavatkozás nélkül is megszűnnek.

Hová lehet jelenteni oltási reakciót?
Oltási reakciót lehet jelenteni az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyiIntézetnek.https://www.ogyei.gov.hu/gyogyszer_mellekhatas

Oltási reakciót a nemzeti Népegészségügyi Központnak is lehet jelenteni. okne@nnk.gov.hu
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Az önkényes gyógyszerelhagyás veszélyei
  2021-04-13 16:29:53, kedd
 
  Szerző: WEBBeteg - Dr. Molnár Dóra, kardiológus, belgyógyász

Életem végéig gyógyszert kell szednem?, Én nem szeretem a gyógyszereket!, Félek a mellékhatásoktól! - Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekkel számtalanszor fordulnak hozzám a páciensek.

Kedves - egészségügyi problémákkal küzdő - Embertársam!
A gyógyszerek szedését az orvosok a betegek jóllétének szem előtt tartásával, az érvényben lévő szakmai ajánlások és jogszabályok alapján javasolják mindig.

A kardiológiai terápiák sokszor valóban ,,életbevágóak", hiszen például egy szívinfarktus utáni gyógyszeres kezelés, vagy a szívelégtelenség összetett terápiája egy következő, életet veszélyeztető szívroham elhárítását célozza.

Ha nem ilyen súlyos a helyzet, mint egy ,,egyszerű" magas vérnyomás kezelés esetén is, a rövid- és hosszú távú szövődmények elkerülése a legfőbb cél. A lehető legjobb életminőségben, a legtovább élni - ez a gyógyítás célja. (Természetesen valamennyi orvosi szakma elmondhatja a saját szempontjai szerint ugyanezt.)

Amennyiben Ön úgy érzi, hogy valamelyik gyógyszerrel gondja van, esetleges mellékhatást vél felfedezni magán, mindenképpen konzultáljon szakemberrel!

A gyógyszereknek elsősorban igazolt jótékony hatásuk van - hiszen ezért alkalmazzuk azokat -, ritkán enyhe, elvétve pedig súlyosabb mellékhatás is előfordulhat, sajnos. Természetesen ebben az esetben a szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg kell hozni, akár sürgősségi ellátás igénybevételével is.

Az egyes gyógyszercsoportok alkalmazása során a hirtelen elhagyás kifejezett veszélyt hordozhat magában: a fenti példákat folytatva a vérnyomás hirtelen nagyon magassá válhat, veszélyeztetve az agyi keringést, vagy ritmuszavar, esetleg szívroham alakulhat ki a kihagyott pirulák következtében.

A gyógyszerek mellett alkalmazott táplálékkiegészítők, gyógyhatású készítmények további problémák forrása lehet, hiszen a szakmailag ajánlott szerekkel ezek is interakcióba léphetnek, és nem kívánatos változásokat idézhetnek elő a szervezetben. Minden esetben érdemes egy listát magánál hordania, amely a receptköteles és recept nélkül kapható készítményeket is tartalmazza pontos adagolással, hiszen megfelelő információ birtokában tud a szakember megfelelő terápiát ajánlani - amely már tényleg személyre szabott.

A legfontosabb: amennyiben kételye van a felírt gyógyszerrel kapcsolatban, akkor bátran tegye fel kérdéseit a felíró orvosnak, aki - bármennyire is szorít az idő - el fogja magyarázni, hogy miért van erre a szerre szükség, és mire kell esetleg figyelni. Soha ne hagyjon el gyógyszert előzetes egyeztetés nélkül, mert akár a saját életét is veszélyeztetheti vele!

Jó egészséget kívánok mindannyiunknak!
Tisztelettel: Dr. Molnár Dóra
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
A terhesség alatti gyógyszerszedés veszélyei
  2021-04-13 16:26:48, kedd
 
  Sokáig a tudósok is azt gondolták, hogy az anyaméhben fejlődő embrió védve van mindenfajta külső hatástól, az 1950-es években azonban megdőlt ez a tévhit, ugyanis a talidomidot szedő kismamák gyermekei sok esetben csökevényes karral vagy lábbal születtek.

A tapasztalatok nyomán világossá vált, hogy a fejlődő embrió sokkal érzékenyebb lehet bizonyos környezeti anyagokra, melyek semlegesek vagy nem károsak az anyára nézve. Miután rájöttek a terhesség alatti talidomid-szedés és születési hibák közötti összefüggésre, a forgalmazó visszavonta készítményét a piacról, a gyógyszerügyi hatóságok pedig megkövetelték a terhesség alatti biztonságossági vizsgálatok eredményeit minden új gyógyszer esetén, mielőtt forgalmazni engedték azt.

Manapság már minden hatóanyagra végeznek vizsgálatokat vemhes állatokon, melyek eredményei megjósolhatják a szer magzatra kifejtett hatását terhesség során való alkalmazáskor.

A gyógyszerek befolyása a magzatra függ attól, hogy a terhesség melyik szakában alkalmazzák, hiszen a fejlődés során vannak kritikus periódusok. Például a tetraciklin antibiotikumok csak a 3. trimeszterben károsak, hiszen akkor történik a csontok és a fogak kifejlődése, és a tetraciklinek kalcium-kötő tulajdonságuknál fogva csont- és fogfejlődési rendellenességeket okozhatnak, de csak a 3. harmadban.
Hatásos, de lehet káros is a gyógyszer

Sok gyógyszer úgy károsítja a magzati szöveteket, hogy a rá jellemző terápiás hatást váltja ki, csak ez a fejlődő szervezeten sokkal erősebben nyilvánul meg. Egyes típusú vesére ható vérnyomáscsökkentők vesekárosodást okoznak, bizonyos véralvadásgátlók pedig megnövelik a vérzés esélyét.

A kiváltott hatás mégis a károsító tényező magzatba való bejutásának mértékétől függ, ezt pedig sok tényező befolyásolhatja. Függhet a bejutott anyag természetétől, a beadás módjától, a beadott mennyiségtől, a felszívódás és a méhlepényen való átjutás mértékétől. Sok gyógyszer például azért nem káros, mert fel sem szívódik, csak a bélben fejti ki a hatását (például egyes hashajtók), vagy nem jut át a méhlepényen.

A gyógyszerügyi hatóságok terhességi kategóriákba sorolták a gyógyszereket, melyek alapján értékelni lehet a magzatkárosodás esélyét, ha azt a gyógyszert az anya a terhessége alatt szedi.

Gyógyszerek veszélyességi besorolás alapján
A, B, C, D és X kategóriák léteznek, melyből az A az ártalmatlan gyógyszereket jelzi, a B-nél már állatkísérleteknél születési hibákat észleltek, de ezt emberen nem lehetett bizonyítani, a C kategória már egyértelműen kimutatott állatkísérleti magzatkárosító hatást, mégis embereken való alkalmazásánál a gyógyszer szedésének a haszna meghaladja a potenciális károsodás mértékét.

A D kategóriánál egyértelmű adatok vannak a születési rendellenességet okozó hatásról embereken is. Az X kategória képviselőit pedig tilos terhesség alatt alkalmazni, mert szinte minden esetben súlyos születési rendellenességet okoznak.

Az ismert károsító hatásuk ellenére azonban mégis sokszor szükség van arra, hogy B, C, sőt akár D kategóriába sorolt gyógyszereket szedjen egy kismama, ugyanis a kezelés elmaradása sokkal nagyobb veszélybe sodorja a babát, vagy akár az állapotos nőt is. Nem könnyű a krónikus betegségben szenvedő nők helyzete sem, hiszen nekik folyamatos gyógyszerelésre van szükségük.

A terhesség alatti gyógyszermentesség vagy adagcsökkentés nem megoldás az esetükben, ugyanis az alapbetegség tünetei, például a magas vérnyomás vagy az asztmás nehézlégzés nemcsak az anyára veszélyesek, de a magzatot is sokkal jobban károsítják, mint a gyógyszer.

Végül azt is meg kell említeni, hogy a fogantatás időpontjában az apa által szedett gyógyszerek is káros hatást fejthetnek ki. Ezidáig csak a daganatellenes szerekről bizonyították, hogy hátrányosan befolyásolják a sperma képzést, és ezáltal kóros, sokszor megtermékenyítésre képtelen spermák keletkeznek.
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Terhesség alatt ellenjavallt gyógyszerek
  2021-04-13 16:01:59, kedd
 
  Szerző: WEBBeteg - Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész

A terhesség alatt számos veszélyforrás leselkedhet a kismamákra, amely a magzata fejlődését rossz irányba terelheti. Azonban a veszélyt gyakran mi magunk is okozhatjuk. Terhesség alatt oda kell figyelni arra, hogy milyen gyógyszereket viszünk be szervezetünkbe!

A gyógyszerek és gyógyhatású készítmények elsődleges feladata, hogy diagnosztizált betegségeket, rosszulléteket kezeljen, gyógyítson. Azonban nem mindegy, hogy ezeket a készítményeket mikor és hogyan alkalmazzuk, hiszen akár ellenkező hatást is elérhetünk vele.

Gyógyszerek, melyeket tilos szedni terhesség során
Izotretinoin: Súlyos pattanásos arcbőr kezelésére alkalmazzák a bőrgyógyászok. Várandósoknál akár egy adag is súlyos születési rendellenességeket okoz. Szedésének elkezdése előtt meg kell bizonyosodni, hogy nem áll-e fenn terhesség és a kezelés alatt is hatékony fogamzásgátló módszert kell alkalmazni. A gyógyszer abbahagyása után 2 évet várni kell a teherbe eséssel, mert a hatóanyag raktározódik a zsírszövetben, és sok idő kell a kiürüléséhez.

Acitretin, etretinát, tretinoin: Alkalmazásuk hasonló az izotretinoinéhoz, valamint még pikkelysömörben is adják ezeket a szereket. Abbahagyásuk után szintén ki kell várni a 2 évet a gyermekvállalással.

A-vitamin: A túlzott A-vitamin bevitel is magzatkárosító hatású, ezért A-vitamin gazdag étrend mellett nem szükséges A-vitamin készítmény szedése.

Ribavirin: Hepatits C kezelésére szolgáló vírusellenes szer. Szedése során súlyos születési rendellenességeket észleltek.

Temazepam: Erős altaló és görcsgátló hatású szer.

Férfi nemi hormonok, androgének, danazol és anabolikus szteroidok: Nemiszerv fejlődési rendellenességeket okoz, mivel a hormonháztartást megzavarja, így lányokon férfiasodás jelentkezik a 8. hét után szedve.

Ösztrogének: Terhesség alatt szedve a hormonháztartást megzavarja, így tilos szedni.

Progeszteronok: 8. hét után férfiasodás leány magzatokon, előtte nem.

Gyógyszerek, melyek szedése nem ajánlott
ACE-gátló és angiotenzin-receptor antagonista típusú vérnyomáscsökkentők: 2. és 3. trimeszterben vesében hoznak létre elváltozásokat, melyek akár méhen belüli elhalást is okozhatnak. Amint lehet, más vérnyomáscsökkentőre kell átállni. Ha a nő terhességet tervez, akkor más vérnyomáscsökkentőt kell választani.

Sztatin típusú koleszterin szint csökkentők: Hatásuk azon alapszik, hogy a szervezetben a koleszterin szintézisét csökkentik, ez azonban káros lehet a fejlődő magzatra.

Warfarin, acenokumarol: A véralvadás gátló hatású gyógyszer az 1. trimeszterben szedve vérzést okozhat, ami központi idegrendszeri károsodáshoz vezet. Spontán abortusz esélye megnő alkalmazásával. A terhesség utolsó heteiben nem ajánlott szedni a szülés alatti fokozott vérzés lehetősége miatt.

Litium: Mániás depresszió mániás szakaszának kezelésére szánt szer, melyet a terhesség első harmadban alkalmazva a születési hibák száma nő, szívfejlődési renellenességeket okozhat. Szülés előtt pár héttel szedve viszont az újszülött a litium-mérgezés jeleit mutathatja.

Epilepszia kezelésére szánt gyógyszerek: A születési rendellenességek számát szinte kivétel nélkül fokozzák, vérzékenységi problémák is felléphetnek.

Reumaellenes szerek (hidroxiklorokin, penicillamin): Neurológiai zavarok, hallás, egyensúlyozás és látásproblémák kialakulásáért lehet felelős.

Növekedési hormon analógok: Spontán abortuszt vagy egyéb elváltozásokat okozhat szedése.

Tertaciklin antibiotikumok: 18 hét után nem szabad alkalmazni, mert az a fogak elszíneződéséhez, fog- és csontfejlődési zavarokhoz vezet.

Aminoglükozid antibiotikumok: Vesefejlődési zavarok és hallás-károsodás jelentkezhet.

Fluconazol: Gombaellenes hatású szer, melyből szájon át alkalmazva egy dózis még nem káros, ismételt alkalmazás esetén azonban születési rendellenességeket okozhat. Szedésének abbahagyása után 1-2 hónapot kell várni a gyermekvállalással.

Malária ellenes szerek: Terhesség alatti szedésük idegrendszeri károsodást, süketséget okozhat.

Egyes vírus ellenes szerek szájon át alkalmazva: Különböző születési rendellenességek számát megnövelheti.

Daganatellenes kemoterápiás szerek: Spontán abortusz, és születési hibák nagy valószínűséggel előfordulhatnak.

A-vitamin: A túlzottan nagy mennyiség születési rendellenességet okozhat, de hiánya is káros.

Élvezeti szerek
Kábítószer alkalmazása terhesség alatt szigorúan tilos, mert nem csak magzatfejlődési rendellenességeket okoz, de a kábult állapotban lévő anya is képtelen a magzat megfelelő védelme érdekében cselekedni.

Nikotin: Terhesség alatt tilos a dohányzás, sőt tapaszokból és rágókból felszabaduló nikotin is károsak a babára.

Alkohol: Terhesség alatti italozás következtében magzati alkohol szindrómában szenvedő gyermek születhet. Ezek az újszülöttek kis testsúllyal születnek, az arcukon jellegzetes elváltozások figyelhetők meg, és fizikai, mentális és viselkedésbeli problémákkal küzdenek egész életük során, ugyanis az alkohol a központi idegrendszert károsítja.
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Várandósok COVID-19 elleni oltása-A legfontosabb tudnivalók
  2021-04-13 15:55:14, kedd
 
  Szerző: WEBBeteg - Dr. Szabó Zsuzsanna, háziorvos, pszichoterapeuta szakorvos

Cikkünkben összefoglaljuk a várandósok oltásaival kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat a hatályos szakmai javaslatok alapján.

A Szülészeti-Nőgyógyászati Szakmai Kollégium, a Szülészeti-Nőgyógyászati Klinikák vezetői, valamint a négy orvosképző egyetem Klinikai Járványelemző Munkacsoportjának véleménye alapján március 26-án a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) engedélyezte Magyarországon is a várandósok koronavírus elleni oltását. A kismamák a második vagy a harmadik trimeszterben kaphatják meg az első COVID-19 elleni védőoltást, jellemzően a Pfizer-Biontech vakcináját, az ismétlő oltást pedig, kissé eltérően a külföldi gyakorlattól, hazánkban a szülést követően. Új rendelkezések szerint a várandósokat a háziorvosok és a nőgyógyászok utalhatják be az oltópontokra.

Miért veszélyes a COVID-19 a várandósokra?
A várandós állapot immunszuprimált állapotnak számít, vagyis a szervezet immunvédekezése gyengül, így óvva az anyával genetikailag nem teljesen egyező magzati szervezetet.

Mivel közvetlenül magzati fertőzést nem okozó vírusok (influenza) is okozhatnak idegrendszeri és szívfejlődési rendellenességeket, ha a megbetegedés a szervfejlődés korai időszakában, az első trimeszterben több napig tartó magas lázzal jár, hangsúlyozandó az első trimeszteri lázcsillapítás kiemelt fontossága. Ebből következik tehát a lázas állapotok megelőzése, mely alapvető fontosságú terhességben. Ez a törekvés hívhatta életre a koronavírus elleni oltás alkalmazásának felülvizsgálatát terhesség esetén.

A korábbi koronavírus-járványok (SARS-CoV-1, MERS-CoV) statisztikái azt mutatták, hogy várandósok és magzataik vonatkozásában egyaránt kifejezetten rossz kimenetellel kell számolni, magas volt az intenzív ellátásra szorulók aránya, és a halálozás helyenként elérte a 35%-ot.[2] Amellett, hogy a súlyos betegség általános kockázata alacsony, a terhes nőknél fokozott a súlyos COVID-19 betegség kockázata, szemben a nem terhesekkel. A súlyos betegség magában foglalja az intenzív osztályos kezelést, a lélegeztető gép általi lélegeztetést vagy a halálos kimenetelt. Emellett a terhességi állapot kizárja a legtöbb, COVID-19 fertőzésben használt gyógyszer alkalmazását, azok magzatkárosító hatása miatt. Ezenkívül a COVID-19 betegségben szenvedő terhes nőknél nagyobb a kockázata a terhességgel kapcsolatos szövődményeknek, például a koraszülésnek, a COVID-19 fertőzésben nem szenvedő terhes nőkhöz képest. A Nőorvosok Lapja 2020 júliusi számában megjelent cikk alapján az addig összesített adatok alapján viszont várandósoknál nem kell annál súlyosabb lefolyású COVID-19 típusú koronavírus-fertőzéssel számolni, mint ami az átlagnépességben tapasztalható.

Mindazonáltal, ahogy emelkedik a fertőzöttek száma Magyarországon, úgy arányosan a várandósok is nagyobb számban fertőződhetnek meg. Így az élet védelmében a nyereség-kockázat arányát figyelembe véve javasolt lehet a kismamák vakcinálása, ezáltal a súlyos szövődmények megelőzése. Emellett a vakcina hatására termelt anyai ellenanyagok a méhlepényen keresztül hatékonyabban jutnak be a baba szervezetébe, így őt is immunizálva.

Mikor kaphatják meg a várandósok az oltást, és mire kell utána figyelni?
A betegség átvészelése sajnos nem alakít ki tartós védettséget, a vírust ismételten el lehet kapni, ezért hasznos az oltás. Az oltás felvételét nem zárja ki korábbi lezajlott COVID-19 fertőzés sem. A jelenleg hatályos javaslat szerint hazánkban a várandósok egy oltást kaphatnak, jellemzően a 2. vagy a 3. trimeszterben. Ennek feltehetően az is oka lehet, hogy a második oltás után gyakoribbak az oltási szövődmények, például a láz, mely a magzatra veszélyes lehet, így ezt az esélyt az ajánlások is minimalizálni törekszenek. Viszont az egyre szélesedő oltási tapasztalatok alapján már egy oltás felvétele is elindítja a szervezet ellenanyag-termelését, mely az oltás beadása után folyamatosan alakul ki, növelve az esélyt az enyhébb lefolyásra. Az oltásról általánosságban elmondható, hogy a megfertőződéstől száz százalékosan nem véd, de a súlyos lefolyástól igen. Ezért a kismamáknál emellett is kiemelten fontos a kézmosás, maszkhasználat, a szociális távolságtartás. Minimalizálni kell orvos-beteg találkozásokat, az otthon elvégezhető vizsgálatok (pl. vérnyomásmérés) elvégzésére buzdítani kell a várandósokat. Ha az orvosi vizsgálat mindenképpen szükséges, maszk viselése javasolt a mindenkor érvényes higiéniai szabályok betartásán túl. A magyarországi várandósgondozási protokollban azonban nem történt változás.
Melyik COVID-19 elleni vakcinát kaphatják a várandósok, és mikor javasolt számukra az oltás?

Ma Magyarországon a kismamák koronavírus elleni oltása a Moderna- és a Pfizer-BioNTech-vakcinákkal történik, melyek olyan mRNS-vakcinák, amelyek nem tartalmazzák az élő vírust, ezért nincs kockázata a COVID-19 fertőzés kialakulásának. Ezenkívül az mRNS-vakcinák nem lépnek kölcsönhatásba az ember DNS-ével, és nem okoznak genetikai változásokat, mert az mRNS nem jut be a sejt magjába.[3] A várandósok és szoptató anyák esetében a COVID-19 elleni védőoltás beadása mindig egyedi mérlegelést tesz szükségessé. Azoknak a kismamáknak különösen javasolják az oltást, akik az egészségügyben, idősotthonokban vagy egyéb bentlakásos otthonokban dolgoznak, esetleg nagy forgalmú, zsúfolt helyen, tehát ahol a COVID-19 fertőzés kockázata amúgy is magasabb lehet, még akkor is, ha egyébként náluk kisebb a szövődmények előfordulásának rizikója, mivel minden más tekintetben egészségesek. Illetve abban az esetben is, ha a várandós alapbetegségei miatt nagy a rizikója annak, hogy súlyos megbetegedés alakulna ki a COVID-19 fertőzés esetén. Minden esetben akkor javasolt az oltás, amennyiben ebbe a várandós is beleegyezik

A Magyarországi Szakmai Kollégium Infektológiai Tagozata szerint az mRNS-oltás javasolható úgy, hogy a 12. terhességi hét után kerüljön sor az 1. oltásra, a 2. oltást pedig a szülés után javasolt adni. Mindemellett fontos informálni a kismamákat arról, hogy az oltási leirat szerint a terhes nem oltható, de az oltásnak nagy valószínűséggel nincs teratogén hatása, és a 12. hét után valószínűleg nincs magzatkárosító hatása sem, és az oltás beadásának kisebb a kockázata, mint a vírusfertőzésnek, és a kismama mindezek ismertében kéri, hogy oltsák be.

Felléphetnek-e oltási reakciók?
Természetesen mint minden oltásnál, a koronavírus elleni oltásnál is előfordulhatnak mellékhatások, de várandós nők nem számoltak be más mellékhatásokról, mint a nem várandósak mRNS-vakcinákkal (Moderna- és Pfizer-BioNTech-oltások) történő oltás után. Ha az oltást követően láz lép fel, lázcsillapítás szükséges. Néhányan allergiás reakciókat tapasztaltak a COVID-19 elleni oltás után.

Mit tehet az a kismama, akinél akár az oltás következtében mégis lázas állapot lépne fel?

A lázcsillapítás történhet gyógyszerrel és fizikai lázcsillapítással (hűvös zuhany, hűtőfürdő, borogatás) is, bár a nem gyógyszeres módszerek hatása kissé bizonytalanabb, kevésbé kontrollálható. Ha mégis szükséges gyógyszert bevenni, akkor a lehető legrövidebb ideig a legalacsonyabb hatásos dózisban kell alkalmazni az adott készítményt.

A gyógyszerek többsége nem javallt terhesség alatt, és az engedélyezett gyógyszerek sem teljesen veszélytelenek.

A nemszteroid gyulladáscsökkentők (NSAID-ok) kedvezőtlen mellékhatásai régóta ismertek, nemrégiben az amerikai gyógyszerfelügyelet, az FDA arra is figyelmeztetett, hogy a terhesség 20. hete után szedett nemszteroid gyulladásgátlók magzati vesekárosodást és következményes magzatvízcsökkenést okozhatnak.

Várandós nőknél az elsőként választandó és a rendelkezésre álló adatok alapján talán a legbiztonságosabban használható hatóanyag a paracetamol, viszont ez is nagy dózisban májkárosodást okozhat. Ebből is látszik, hogy a várandósok esetén limitáltan alkalmazható gyógyszeres terápiás lehetőségek szintén a prevenció, megelőzés irányába billentik a mérleg nyelvét.
Forrás : Link
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
Védőoltások - hasznos linkek
  2021-04-08 22:02:02, csütörtök
 
  Pfizer-BionTech vakcina - lakossági tájékoztató Link

Moderna vakcina - lakossági tájékoztató Link

AstraZeneca oltóanyag - lakossági tájékoztató Link

Szputnyik V oltóanyag - lakossági tájékoztató Link

Sinopharm oltóanyag - lakossági tájékoztató Link

Janssen oltóanyag - lakossági tájékoztató Link
Forrás : koronavirus.gov.hu
 
 
0 komment , kategória:  Szakanyagok  
     1/32 oldal   Bejegyzések száma: 318 
2021.04 2021. Május 2021.06
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 3 db bejegyzés
e hónap: 85 db bejegyzés
e év: 1442 db bejegyzés
Összes: 42400 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 748
  • e Hét: 6864
  • e Hónap: 8964
  • e Év: 358151
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2021 TVN.HU Kft.