|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
|
|
2015-02-13 21:43:25, péntek
|
| |
| |
Rossz napja lehet ma Valcmannak!
Posted on 2015/02/13 Szerző: Admin
Ma délelőtt két komoly veszteség is érte a gyjebalcevoi katlanba bezárt latorhordát. A milicia ma délelőtt “fülest kapott"!
Rövid egyeztetés, és pár perccel később megsemmisült a martalócbandák legnagyobb katlanbéli lőszerraktára. No meg vélhetőleg pár tucat pribék is elpárologhatott.
füstfelhő
Szvetlodarszknál is érzékeny csapás érte Valcman bérgyilkoshordáját. Egy mobil latorparancsnoki posztot lőtt ki a népköztársaságiak tüzérsége.
Mindez pedig történt pontosan akkor, amikor ismételten kísérletet tett a bűnbanda, hogy heves tüzérségi támogatással kísért kitörési akcióba fogott. A két milicista tüzérségi csapás után viszont lett olyan káosz, hogy azt a Jóisten is pénzért nézi! A túlélő martalócok kétségbeesetten igyekeznek valami biztos menedéket keresni, de a kulcsfontosságú magaslatokon pozícióban lévő népköztársasági tüzérség az egész területet tűz alatt tudja tartani. Hatalmasak a latorveszteségek.
Kijevben közben Pavlo Klimkin bejelentette: Ura és Parancsolója (Nyalókakirály) nem hajlandó-és nem is lesz hajlandó-aláírni a donbasszi vezetőkre vonatkozó amnesztiarendeletet. (Föltételezzük, hogy azok meg most sírva fakadtak a hír hallatán!)
Hanem a vasárnap 0-órától “életbe lépő" békével megszűnik Andrej Liszenko ATO-főhadovaláda megbízatása. Ez már egy komoly törekvés a békére.
Ugyanakkor viszont morog a Rada! Le akarják taszítani trónjáról a békevágytól űzött Nyalókakirályt!
Állásfoglalásban keltek ki minszki megalkuvó és hazaáruló viselkedése miatt, és most meneszteni akarják. (Már előre vihoghatunk: utoléri az “Orbán Átok? Ugyanis holnap Döbrögink járul fölséges színe elé! Ami nem egy jó ómen, hiszen jónéhány “koronás fő" utolsó vendge valamelyi döbrögista fejes volt! Utána pedig halál, vagy bukás következett! Lehet ezért vannak amerikai tiltólistán?)
A Jobb Szektor azonnali támadást sürget Oroszország ellen. Le kell rohanni Rosztov és Voronyezs régiókat-tökélték el Poltavában a nácik. Persze nem ők akarnak elöl járni a kivitelezésben, hanem a hadseregre bíznák a feladatot.
Árnyékra vetődött az “Azov" latorzászlóalj Mariupol környékén. Roppant elővigyázatossággal körbekerítettek, majd lerohantak négy falut, amelyet a népköztársaságiak uraltak. A nagy gondossággal kitervelt és végrehajtott akció majd hat órán keresztül tartott. De a faluban senkit nem találtak. Mire viszont rájöttek, hogy itt valami nincs rendben, már késő volt. A népköztársasági tüzéreknek csak az elsütőzsinórokat kellett megrántani. Rémes pusztulásban volt részük. Állítólag néhány latoregyed élve megúszta.
https://balrad.wordpress.com/2015/02/13/rossz-napja-lehet-ma-valcmannak/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-02-13 21:40:46, péntek
|
| |
| |
2015.02.11. 10:05
Lelépő hírtévések: Simicska pénze azért nem büdös
Beindult az elvándorlás a Hír Tv-től, mondja a pestisrácok, mert a jómunkásembereket és jómunkásasszonyokat ez a gonosz Simicska a szakmai múltjuk feladására akarta kényszeríteni. Ezzel pedig elérkeztünk egy fontos pillanathoz: innentől Magyarországon Orbán seggének kinyalását úgy hívják, "szakmai múlt".
Állítólag Hangsáv Anett is felmondott, mert számára is vállalhatatlanná vált, hogy a Fenséges Tompor, a fő csapásirány felől elfordítaná fejét a kenyéradó. Gondolom lesznek még páran a napokban, akik smittmarizva fognak igyekezni letenni a hűségesküt, oldalt választva a háborúban. Csak az a fránya pénz, az ne lenne, mert így elég röhejes, ha lelkiismereti okok miatt távozva ácsingózunk a Lajos pénze után még mindig.
"Az érintettek portálunknak azt mondták: jogászokkal is konzultáltak és úgy vélik, hogy a tulajdonos, Simicska Lajos pálfordulásra, szakmai múltjuk feladására próbálta kényszeríteni a munkatársakat, ami jogszerű alapot teremt a rendkívüli felmondáshoz és a végkielégítés igényléséhez."
Vagyis morálisan kínos, ha Lajos majd kérni fog valamit, de az nem kínos, ha ezen megsértődve felállunk és azért a pénzét még megpróbáljuk utoljára lehúzni.
hir_tv.jpg
A rendkívüli felmondás jogszerű alapja aligha fog összejönni, célszerűbb lenne fájdalomdíjra apellálni, ha már ennyire anyagiasak vagytok. Hivatkozzatok rá bátran, micsoda lelki törést jelentett mikor az - állítólag részeg - Simicska pénteki nyilatkozataiból számotokra kiderült, nem édesgalambom, tubicám, plakátlányom, rózsaszálamnak lát titeket, hanem parancsmegtagadásra azonnal kirugdosható orbánista csicskagecinek. Ez olyan mély sebeket ejtett a kis lelketekben, hogy elvette a figyelmeteket, és ahelyett, hogy megvártátok volna míg parancsmegtagadásért tényleg kirúgnak, - és jár a végkielégítés - ti felálltatok önként.
Az nem tűnt föl senkinek, hogy az önkéntes távozással Orbán felé tett hűségeskü és a Lajos féle végkielégítés megszerzése egy időben nem fér össze sehogy. Végül is, ennyi eszetek honnan lett volna?
Nyilván benne van a hirtelen felállós pakliban, hogy a frissen gründolandó Közszolgálati Párttévé simán felszív benneteket a partvonal mellől. Oké, lehet ki kell guggolni valahol a szerződésetekben lévő pár hónap "non competition clause"-t, de aztán csak lesz valahogy. Vagy a Főni kifizeti a lelépési pénzt értetek - 80 milliárdos keretből futja ez a kis apró - cserébe majd átültök az egyik tévés plakátról a másikra.
Olyan hülyeség, hogy morálisan vállalhatatlan lenne Papp "Hírhamisító" Daninak dolgozni, gondolom föl sem merül a ti "szakmai múltatokkal".
http://varanus.blog.hu/2015/02/11/lelepo_hirtevesek_simicska_penze_azert_nem_budo s |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-02-13 21:35:36, péntek
|
| |
| |
Kereken 70 éve történt, amikor 1945-ben egy kisvárosnyi magyar férfi (nő és gyerek!) halt meg, s néhány óra alatt elesett hozzávetőleg 20 ezer (!) magyar, hozzávetőleg ugyanannyi, mint az 1526-ban lezajlott mohácsi csatában.
Mi is történt 1945. február 11-én, este, úgy 8 óra után?
Tudjuk, ez évfordulója a Budai-várból 1945. február 11-én történt kitörésnek, mely során a 1944. Karácsonya óta a Budai-várban rekedt magyar és német alakulatok maradványai, hátrahagyva a Várhegy pincéiben sebesült és beteg bajtársaikat, elkerülendő a semmi jóval nem kecsegtető fogságba esést megkísérelték a lehetetlent, azaz egy bravúros rohammal kitörni a Vár és Budapest körül kiépített többszörös szovjet gyűrűből.
Mint tudjuk, a Budapest körüli szovjet gyűrű 1944. Karácsonyán bezárult, s 1945. január közepén a magyar és német alakulatok, feladva Pestet, Budára majd fokozatosan a Várhegyre, pontosabban a Budai várba szorultak vissza. A Hitler által ígért légi utánpótlás akadozott, majd a szükség repülőtérként használt Vérmező eleste után le is állt. A magyar és német parancsnokok, Hindy Iván vezérezredes és Karl Pfeffer-Wildenbruch Obergruppenfürer, akik összességében 40-45 ezer ember ? nagyjából fele-fele arányban magyar és német katonák ? felett rendelkeztek, s akik minden korábbi kitörési engedély-kérelemre Hitlertől elutasító választ kaptak, lőszer és élelem fogytával elhatározták a kitörést. Itt is furfanghoz kellett folyamodniuk, azaz a Berlin felé küldött rádióüzenet után, miszerint kitörnek, összetörték a rádiót, hogy ne vehessék Hitler ismételt tiltó parancsát.
Az 1945. február 11-én este 8 óra körül a Bécsi kapun keresztül a Várfok és az Ostrom utcán kitóduló magyar és német csapatokat, melyek sem tüzérségi támogatást nem kaptak, s nehézfegyverekkel sem rendelkeztek, a kitörést már ?váró" szovjetek a Széna és Széll Kálmán tereken félelmetes golyózáporral fogadták.
Az egyenlőtlen küzdelem hamar eldőlt: a fáradt, kiéhezett, lőszerrel alig rendelkező kitörő sereg, azaz józan becslések szerint 44 ezer, fele részt magyar, fele részt német katonából másnapra hozzávetőleg 700 katona érte el a magyar-német vonalakat, (átmenetileg) megmenekült. Azaz 43 ezer katona egyetlen nap leforgása alatt halt meg, amiből, ha az arányok helyesek 21-22 ezer volt a magyar halott.
És itt meg kell állni. Megállni és nem azt boncolgatni, hogy az elesettek hány százaléka szimpatizált a német terjeszkedéssel, hány százaléka volt náci (szovjet szóhasználat szerint: fasiszta) érzelmű, hanem fejet hajtani a katonai esküjükhöz halálukig ragaszkodó, hazájuk fővárosát az ellenségtől (igenis ellenségtől, mert egy katona számára a felettese, a parancsnoka mondja meg ki az ellenség) védő katonák végső erőfeszítése, halála előtt. S hogy nem adták meg magukat, az is érthető, hiszen már 1944 ősze óta magyar földön tevékenykedik a Vörös Hadsereg, s vannak hírek, hogy az elfoglalt területeken mi történik, s mi történik a fogságba esett honvédekkel. De tudjuk azt is, hogy a Várhegy pincéiben berendezett hadikórházak sebesültjeinek szenvedését a Várba betörő szovjetek, nem gyógyszerrel, kötszerrel és érzéstelenítővel, hanem lángszóróval rövidítették le.
Igen! Meg kell állni és eltöprengeni azon, hogy a mohácsi csatával azonos emberveszteség, miért nem érdemel meg, több mint 60 év után, a hivatalos Magyarországtól kegyeletet. Hogy egy tisztességesen megrendezett állami megemlékezésen elsirassuk azt a kisvárosnyi életerős magyar férfit, köztük a csupa fiatalból álló két Egyetemi Rohamzászlóalj önkénteseit, a Hadirokkantak, Hadiözvegyek és Hadiárvák Országos Nemzeti Szövetsége (HONSZ) elnökének Dr. Padányi Máriusz ikertestvérét, Imrét is, ahogy ezt tette Nemeskürty István 1972-ben a doni áldozatokkal a ?Requiem egy hadseregért" című könyvében. Megemlékezni, s nem azon fanyalogni, hogy párfős szervezetek miként emlékeznek meg róluk. S mellesleg elsiratni azt a Gerhard Schmidhuber német vezérkari ezredest, aki egy hónappal korábban még megmentette a budapesti gettó maradék 60-70 ezer lakóját, s aki a Lövőház utcában ugyanezen harcban esett el.
Igen, ideje már központilag, államilag felmenteni ezeket az elesett katonákat a hamisan csengő ?fasiszta" jelző súlya alól, s ezzel felitatni azt a gyászkönnyet, mely még ma is legördül ezekben a hideg februárelejei napokban a hozzátartozók sokat látott és még többet tapasztalt barázdált arcán. Ez a feladat a hatalomban lévőkre vár!
Mi pedig, civilek, addig is kegyelettel gondoljunk az elesettekre! Legyen emlékük áldott!
Dobai Miklós |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-02-13 21:30:01, péntek
|
| |
| |
Kiretusálták a netről a letartóztatott ifjú fideszest
Kontár munkát végeztek a kormánypárt cenzorai: nem elég, hogy az ifjúsági tagozatuk vezetője hamis bankjegyekkel bukott le, de még rendesen ki sem sikerült retusálni a netről, így még a Fidesz is hazugságba keveredett.
Komoly erőket mozgósíthatott a Fidesz, hogy megpróbálja még az emlékét is kitörölni annak, hogy a minap tízmillió forintnyi hamis euróval elkapott Veress Áron valaha a párt ifjúsági tagozatának elnöke lenne. De nem elég komolyakat.
A 444.hu szúrta ki, hogy bár a Fidesz szerdán tagadta, hogy Veress lenne a Fidesz ifjúsági tagozatának elnöke, mondván őt már 2012-ben kizárták a pártból, a párt különböző online felületein máig Veress van feltüntetve a tagozat vezetőjeként. Pontosabban tegnapig. Egyetlen nap alatt ugyanis majdnem az összes, Veress és a Fidesz 2012 utáni kapcsolatára vonatkozó információt töröltek a párt online felületeiről, legalábbis megpróbálták eltüntetni as nyomokat.
Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg fideszes polgármestere például egy tavaly decemberi, "Fiatalok találkozója Zalaegerszegen" című Facebook-posztjából retusálta ki Veresst, akire a párt ifjúsági tagozatának elnökeként hivatkozott (a Facebook-bejegyzések szerkesztési előzményei nyilvánosak - a Szerk.), majd az egész bejegyzést kitörölte. Nem kellett volna, már csak azért sem, mert ugyanerről a találkozóról a Zalaegerszegi 7 nap című újság is beszámolt tavaly december 12-i számában, amiben Veressre szintén az ifjúsági tagozat elnökeként hivatkoznak.
A Fidesz ifjúsági tagozatának weboldaláról is eltüntették a szerdán még elnökként feltüntetett Veress Áront, viszont itt is kontár munkát végeztek a cenzorok. A "Hallgatói érdekképviselet Németországban és Magyarországon" címmel 2013. április 3-án közzétett, egy vitaestről szóló bejegyzést például elfelejthették kiretusálni, így a szöveg ma is ott éktelenkedik a honlapon: "a Fidesz ifjúsági tagozat részértől Veress Áron köszöntötte a résztvevőket". A Fidesz.hu-ról sem sikerült még mindent kiretusálni, így egy 2012. december 12-i hír továbbra is elérhető, melyben Veress az ifjúsági tagozat elnökeként nyilatkozik, egy 2013. március 20-i keltezésű poszt szerint pedig továbbra is Veress a tagozat vezetője.
De ha ezeket mind el is tüntetik, még mindig ott az Index cikke, ami igazi kihívást jelent a kormánypárti cenzoroknak: 2012. december 13-án jelent meg, és arról szól, hogy Veress a párt ifjúsági tagozatának vezetőjeként a párt országos választmányának összehívását javasolja a felsőoktatási reform ügyében. Veress azt nyilatkozta, hogy erről az elnökségük egyhangúlag döntött, vagyis nemhogy nem zárták ki akkor a pártból, de javában döntéseket hozott.
http://nol.hu/belfold/kiretusaltak-a-netrol-a-letartoztatott-ifju-fideszest-15156 73 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-02-13 21:29:02, péntek
|
| |
| |
Nem hatmillió, hanem mondjuk csak százezer... (ahogy Drezdában 18 ezer)
Európa legtöbb országában hosszú évekre a sitten találnánk magunkat egy ilyen kijelentésért, hiszen nemcsak relativizáljuk a mindennél szörnyűbb holokausztot, de egyenesen kevesebb, mint 2%-ára csökkentjük áldozatainak számát. Ilyent pedig nem lehet tenni az állítólagos zsidó holokauszttal. Lehet viszont a drezdaival, mert az nem zsidó, ugyebár. Sőt, zsidók bábjai valósították meg talmudista indíttatásból.
A holokamu-dogmának több ellensége is van sajnos. Az egyik a tények makacssága, karöltve az emberi kíváncsisággal és igazságvággyal. Ez ellen viszonylag egyszerűen el lehet járni: törvényt kell hozni kutathatósága ellen, s aki kétségbe vonja a véglegesnek tekintett számadatot, azt le kell csukni. Majd csak elmegy a többiek kedve.
Egy másik nagy ellensége viszont a "konkurencia", azaz más - horribile dictu - még meg is történt népirtások, legyen az kurd vagy örmény, merthogy akkor veszélyben az egyediség, hiszen ilyen csak és kizárólag a zsidókkal történhetett meg. Már ha legalább megtörtént volna.
Itt van például az az idegesítő drezdai népirtás, mely látszólag teljesen céltalan és értelmetlen volt, s egyben a történelem legnagyobb háborús bűntette. Recept: fogjunk egy történészbizottságot, és állapíttassuk meg vele, hogy: "az 1945-ös drezdai bombázásban a korábban becsült 1 milliónál, sőt, 35 ezernél is kevesebb, 18-25 ezer ember halhatott meg."
Hogy nem lehet dobálózni százezrekkel és az eddig ismert szám helyett annak 2%-át jelölni meg új kutatási eredményként? Ugyan már, hogyne lehetne százezrekkel üresbe dobálózni. Elég csak a hatmillióra gondolni.
A Die Welt cikke szerint a testület több, a szövetségesek bombázásával kapcsolatos "legendát megcáfolt". Az angol-amerikai légierő nem folytatott géppuskával embervadászatot civilekre (sőt, ők dobálták töltényekkel szegény repülősöket), a hatalmas tűzben nem porladhattak el nyom nélkül a holttestek (mint Auschwitzban milliószámra, ugyebár...). A bizottság ugyanakkor megerősítette: a nagyrészt civileket sújtó szőnyegbombázás katonailag teljesen indokolatlan volt. Öt év múlva majd ezt is "megcáfolják".
Máig vita tárgya, hányan is haltak meg 1945 februárjában Drezdában, amikor a vérszomjas szövetségesek lebombázták a várost. A kíméletlen támadás szinte a földdel tette egyenlővé a történelmi várost, a kísérleti gyújtóbombák pedig hatalmas tűzvészt okoztak. Az áldozatok számára vonatkozó becslések eddig a képtelen (jobbára a bűnösök által hangoztatott) 35 ezer és a reálisabb 1 millió között mozogtak.
"A német szélsőjobb az elmúlt évtizedekben szabályos harcot folytatott azért, hogy közelítse a német civil áldozatok számát a holokauszt áldozatainak számához. A német neonácik ezért Drezda katonai értelemben valóban nem túl indokolt elpusztítását következetesen csak “bombaholokausztnak" nevezik" - ez a legalább bevallott indoklás a történészbizottság bevetésére. Így már érthetőbb a versenytárs kiiktatása és a bűnös nép megregulázása, nem?
2004-ben az akkori drezdai polgármester egy 11 tagú történészbizottságot állított fel, hogy "tudományos alapon" határozzák vagy legalább becsüljék meg a február 13-i és 15-i bombázások áldozatainak számát, olvasható a német Die Welt című napilap cikkében.
A bizottság kedden, a 47. drezdai történészkonferencia első napján számolt be meglepő (mármint a be nem avatottak számára meglepő) eredményeiről. Jelentésük szerint "közvetett bizonyíték" mintegy 18 ezer olyan emberről van, aki a drezdai bombázásokban vesztette életét. A bizottság becslése szerint a februári bombázások idején Drezdában összesen 25 ezer ember halhatott meg.
A testület azonban - rendes lévén - leszögezi: ez így is elképesztően magas szám, tekintve, hogy a három bombázás összesen 63 percig tartott. A testület kinyilvánította azt is, hogy mivel a légicsapás nem katonai létesítmények, hanem civil célpontok ellen irányult, a művelet - legalábbis erkölcsi értelemben - bűncselekmény volt.
A szakemberek a becsléshez egészen cinikus képleteket is alkalmaztak. Helmut Schnatz, a légierő történetével foglalkozó kutató szerint például Drezdában 1 tonna ledobott bomba következtében átlagosan 8-9 ember halhatott meg. Csak összehasonlításképpen: az 1 tonna bombára jutó halottak számát az 1945-ös pforzheimi bombázásnál 11,3-ra, a kasselinél 5,5-re, az 1943-as hamburgi bombázásnál pedig 14-re becsülték.
A kutatók tanulmányukban pontról pontra tagadni próbálták a magasabb civil veszteségekről szóló "spekulációkat". Kitértek arra is, hogy a bombázás után a belvárosban kitört tűzben nem lehetett olyan magas a hőmérséklet, hogy holttestek teljes egészében elégtek volna, és semmi nem maradt belőlük.
A kutatók tagadták a holokausztcáfoló brit történész, David Irwing állításait is (ismét kiugrik a nyúl a bokorból), aki szerint több tízezer keletről Drezdába menekült, és a bombatámadásokban meghalt embert nem vettek nyilvántartásba. A bizottság szerint nem megbízhatók a Wehrmacht adatai sem, a német hadsereg ugyanis a bombázásokban elesett katonák számát sem tudta mindig pontosan. Mint a történészek megállapították, a városban állomásozó 17 ezer katona közül mintegy százan vesztették életüket a légicsapásban.
További kommentár nélkül csak annyi a hozzáfűznivalónk: szívesen felkérnénk ezt a derék kutatócsoportot, vizsgálja meg a hollókoszt számadatait, mérje fel, hogyan lehetett azokban a rozzant zuhanyzókban embereket elgázosítani, hogyan tudtak ennyi embert elégetni a kemencékben, hol van a belőlük származó hamu, miért nem csökkent a háború éveiben szinte egyáltalán a világ zsidóságának száma, ésatöbbi. Csak kíváncsiak volnánk...
Egy kis történelem
1945. február 14-15-én az angol és az amerikai légierő gyújtóbombákkal égette fel és tette a földdel egyenlővé Drezda városát. A II. világháború során egyetlen alkalommal sem pusztítottak el ennyi embert két nap alatt - még a Hirosima vagy Nagaszaki elleni atomtámadásokban sem.
A bombázások következtében Drezdában a földfelszín fölött órákon át tartó 1700-1900 C fokos pokoli hőmérséklet alakult ki, a városban sok négyzetkilométeres, előbb egymástól független, majd az összeérő körzetekben az együtt égő tűz miatt az oxigén 3-4 méter magasságig eltűnt a levegőből, akik nem haltak meg az összeomló házak alatt, azok elpusztultak a tűzben, megfulladtak a füsttől vagy az oxigénhiánytól, és futó, menekülő emberek tízezreit kapta fel az utcán nagy erővel lobogó tűz következtében kialakult légörvények sorozata: ők széttárt karokkal, lábakkal, csomagostól, kisgyerekestől a földről felrepülve pillanatok alatt nyomtalanul elégtek és egyszerűen hamuvá váltak a levegőben. 1945 februárjában az angol és az amerikai légierő Drezda városát a szó legszorosabb értelmében egy hatalmas krematóriummá változtatta.
1945. február 13-án este fél 10-kor az angol királyi légierő összesen 1049 Avro Lancester és De Havilland Mosquitos típusú bombázója két, egymás utáni hullámban berepült Drezda fölé, és kevesebb mint öt perc alatt több mint 3460 tonna hagyományos és gyújtóbombát dobott a légvédelem nélkül maradt városra. A három óra múlva bekövetkezett második hullámban újabb 529 Lancester támadt a már fáklyaként égő városra és az angol gépek ezúttal kizárólag 1950 tonna gyújtóbombákat szórtak le.
Az első légitámadást követő két napban az amerikai légierő B-17-es bombázókkal további négy támadást intézett az égő, füstölgő, már régóta csak egy óriási menekülttáborként működő Drezda ellen, aminek során az amerikaiak 3900 tonna hagyományos és gyújtóanyaggal töltött bombákat dobtak le a belvárosra. Drezdát ez idő alatt a nagy, sok száz géppel végrehajtott támadásokon kívül több, kisebb arányú bombázás is érte. A városra két nap alatt a hagyományos összetételű bombákon kívül 7560 tonna nagy hatásfokú, napalm, magnézium, termit, klorin-triflurid és fehér foszfor tartalmú gyújtóbombát dobtak le.
A 3-4 emelet magasságú romhalmaz miatt az utcákon közlekedni nem lehetett, és a pokolként lángoló városból az egyetlen kifelé gyalog járható utat az Elba partja jelentette. Ezt az életbe vezető kis ösvényt az alacsonyan szálló angol és amerikai gépek a nagy két napos bombázás után is napokon át többször bombázták, és a menekülő öregeket, nőket és gyerekeket a fedélzeti gépfegyvereikkel ezrével lőtték bele a folyóba.
Volt angol és amerikai kormánytisztviselők, nyugalmazott tábornokok és történészek a háború után évtizedekig arra hivatkoztak, hogy a támadások nem a német polgári lakosság ellen irányultak, hanem a még épségben maradt drezdai vasúti csomópontot és a környékére telepített ideiglenes kommunikációs központokat akarták megsemmisíteni. Ennek az állításnak sok más mellett az is ellentmond, hogy a szövetségesek az 1945. február 13-14-i drezdai bombázás előtt és után kétszer, összesen négy alkalommal (1944. október 7-én, 1945. január 16-án, 1945. március 2-án és 1945 április 17-én) bombázták a drezdai teher- és személyszállító pályaudvarokat és a mellettük katonai sátrakban felállított telefonközpontokat.A britek korábban azzal is magyarázták a kegyetlen drezdai bombázást, hogy az angol városok, pl. Coventry 1940 november 14.-i német bombázását akarták ilyen módon "egyensúlyozni." Coventryt azon a napon 449 német bombázó támadta meg, 4330 ház részben vagy teljesen összedőlt és 554 ember vesztette életét. Az arányokat a drezdai pusztítással még összehasonlítani sem lehet, a németek angol földre gyújtóbombát nem dobtak, és a londoni levéltárakban ma megtalálhatók és már tanulmányozhatók azok a titkosítás alól feloldott iratok, amelyek bizonyítják, hogy a Churchill vezette angol kabinet már jóval a Luftwaffe nagy-brittaniai légitámadásai előtt eltervezte a bombázásokat a német városok ellen.
Az angolok nem csak tervezték, de a Coventry elleni német bombázás előtt 14 hónappal már bombáztak is német városokat. Négy nappal a II. világháború kitörése, és két nappal azután, hogy az angol kormány háborút üzent a náci Németországnak, 1939 szeptember 5.-én az angol bombázók berepültek Wilhelmshaven és Cuxhaven fölé, ahol a katonai létesítményektől mentes, sűrűn lakott belső városrészeket bombázták. Ezt az első angol légitámadást követték az 1940 január 12-i és az 1940 március 20-i légitámadások más német városok ellen és csak ezután fél évvel bombázták a németek először Coventryt és a többi angol várost.
A háború során Drezda előtt az alábbi német városokat bombázták többé-kevésbé porig a brit és az amerikai légierő gépei: Kiel, Neumünster, Stralsund, Bremerhaven, Emden, Wilhelmshaven, Hamburg, Neubrandenburg, Neustrelitz, Prenzlau, Bremen, Hannover, Rheine, Osnabrück, Hildesheim, Braunschweig, Berlin, Potsdam, Odera melletti Frankfurt, Bocholt, Münster, Kleve, Wesel, Dortmund, Hamm, Soest, Krefeld, Mönchengladbach, Düsseldorf, Aachen, Düren, Bonn, Köln, Siegen, Koblenz, Trier, Bingen, Bad Kreuznach, Mainz, Worms, Kaiserslautern, Pirmasens, Karlsruhe, Pforzheim, Stuttgart, Freiburg, Friedrichshafen, Ulm, München, Augsburg, Straubing, Heilbronn, Nürnberg, Ingolstadt, Bayreuth, Mannheim, Ludwigshafen, Darmstadt, Offenbach, Hanau, Majna melletti Frankfurt, Schweinfurt, Würzburg, Gießen, Kassel, Nordhausen, Merseburg, Lipcse, Chemnitz, Eilenburg, Halberstadt, Magdeburg, Gelsenkirchen, Oberhausen, Witten, Duisburg, Hagen, Wuppertal, Solingen, Neuß, Remscheid, Brilon és Aschaffenburg.
Amerikai adatok szerint Berlinre 68,285 tonna, Kölnre 48,014, Hamburgra 38,319, Essenre 36,825, Duisburgra 30,535, Kielre 29,946, a Majna folyó melletti Frankfurtra 29,209, Brémára 25,513, Mannheimre 25,181, Stuttgartra 24,919, Dortmundra 24,783, Hannoverre 23,051, Gelsenkirchenre 22,885, Nürnbergre 20,401, Münchenre 18,851, Düsseldorfra 18,652, Lipcsére 11,427, Bochumra 11,177, Karlsruhéra 10,598, és Magdeburgra 9,914 tonna, zömmel hagyományos robbanóanyaggal töltött bombát dobtak a szövetségesek.
A német városok elleni szovjet légitámadások ebben nincsenek benne, a szovjetek nagyrészt a Vörös Hadsereg harckocsis alakulatai előtti hadszínteret, kisebb falvakat, német katonai egységeket, laktanyákat, raktárakat, stb. támadták az angol vagy az amerikai repülőgépeknél rosszabbul felszerelt, kisebb hatótávolságú és teherbírású, gyengébben felfegyverzett gépeikkel.
A német nagyvárosok közül a támadás napjáig egyedül Drezda úszta meg a civil lakosság elleni tervszerű szövetséges légitámadásokat. A háború előtt (1939-ben) 642 ezer lakosú nagyváros 1945 februárjában már 1,2-1,5 millió embernek adott menedéket, és a nagy, több emeletes bérházak szobáiban 30-50 fős csoportokba zsúfolódva éltek az emberek. Sok volt köztük a Breslauból, (mai neve Wroclaw, Lengyelországhoz tartozik) és a kelet felől közeledő szovjet Vörös Hadsereg kegyetlenkedései elől tömegesen menekülő idős ember, nő és gyerek, és a kórházakban ezrével feküdtek a hátrahagyott, ápolásra szoruló sebesült és többnyire mozgásképtelen német katonák. A támadás napján Drezdában sok száz Magyarországról, Lengyelországból, Fehéroroszországból, Ausztriából, Ukrajnából, Csehországból, Szlovákiából és Baltikumból menekült család is volt.
Drezdában 1945 februárjában a szervezett német államot már csak egyedül a polgári védelem képviselte, nem volt légvédelem sem, mert a legyőzött Wehrmacht a náci párt tagjaival és a köztisztviselői karral együtt, eleget téve a nemzetközi Vöröskereszt követelésének, 1944 karácsonyára kivonult a városból. Drezda a felgyújtásának napján már hetek óta a Vöröskereszt oltalma alá helyezett város volt, a háztetőkre hatalmas vörös kereszteket festettek, és az épületek ablakaiban kinn voltak a nagy, lepedőkből készített vöröskeresztes fehér zászlók.
Az 1945 augusztusi amerikai atombomba támadások és az azt követő években a radioaktív betegségek Japánban összesen 214 ezer (Hirosimában 140 ezer, Nagaszakiban 74 ezer) főként polgári áldozatot követeltek. Ezek amerikai forrásból származó becslések, a japán jelentések több, a két városban összesen kb. 300 ezer halottról számolnak be. A japán áldozatok pontos száma a drezdaihoz hasonló okokból szintén megállapíthatatlan, itt is elsősorban a nyomtalanul elégett emberek nagy száma miatt.
Az Európa sok országából Drezdába menekült polgári lakosság ellen 1945 február 13-án és február 14-én végrehajtott angol és amerikai kétnapos szőnyegbombázás volt az emberiség történelmének egyik legnagyobb háborús bűncselekménye és egyben ez volt a legrövidebb idő alatt elkövetett legkegyetlenebb és legtöbb áldozatot követelő tömeggyilkosság is, amelyben emberek százezrei szenvedtek borzalmas tűzhalált.
(Zsindex nyomán, történelem: Kriszcson)
Forrás: kuruc.info
Pályi György - Tragikus nap
A szétlőtt romokban fekvő Budapest.
E szörnyű napon végleg elesett.
Szabadon erőszakol.gyilkolt
a fékevesztett vörös hadsereg.
Drezdára hullt sok ezernyi bomba
Az egész város porig rombolva.
Izzott minden a tüzek égtek
elpusztítva minden élet.
Mindkét város a poklok pokla
Tombolt a sátánista gyilkos horda.
A két város úszott a vérben.
Ezt soha nem felejthetjük Testvérek!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-02-13 21:24:06, péntek
|
| |
| |
Hol csúszott el a magyar lakosság?
Posted on 2015/02/13 Szerző: Admin
A lakossági hitelek körében az elmúlt években szinte szakadatlanul növekedett a nem teljesítők aránya. Az arányt persze a hányados számlálója és nevezője is befolyásolta: miközben egyre nőtt a fizetési problémával küzdők száma és tartozásuk összege, folyamatosan csökkent a teljes lakossági hitelállomány. A lakossági NPL-ráta szeptember végén 19,4% volt az MNB adatai szerint.
Csak erős idegzettel: 10 ábra a bedőlt hitelekről
Az egyes hiteltípusokat vizsgálva látható, hogy nem elsősorban a devizahitelek törlesztésével csúsztak meg a háztartások, hanem a szabad felhasználású jelzáloghitelek állnak rosszul, akár forint-, akár devizahitelről van szó. A forintalapú támogatott lakáshitelekkel viszont kevés probléma van.
Csak erős idegzettel: 10 ábra a bedőlt hitelekről
A lakossági hitelek körében az elmúlt években szinte szakadatlanul növekedett a nem teljesítők aránya. Az arányt persze a hányados számlálója és nevezője is befolyásolta: miközben egyre nőtt a fizetési problémával küzdők száma és tartozásuk összege, folyamatosan csökkent a teljes lakossági hitelállomány. A lakossági NPL-ráta szeptember végén 19,4% volt az MNB adatai szerint.
Az egyes hiteltípusokat vizsgálva látható, hogy nem elsősorban a devizahitelek törlesztésével csúsztak meg a háztartások, hanem a szabad felhasználású jelzáloghitelek állnak rosszul, akár forint-, akár devizahitelről van szó. A forintalapú támogatott lakáshitelekkel viszont kevés probléma van.
Magyarországon a lakosság 1244 milliárd forintnyi nem fizetett hiteltartozással rendelkezik, aminek a tömegét tekintve viszont viszonylag nagy része, 64%-a devizaalapú jelzáloghitel. Ezeket érinti az idei elszámolás és a forintosítás is, mivel azonban az elszámolások először a hátralékot csökkentik, a nem teljesítő hitelek tőketartozása nem fog annyival esni, mint más hiteleké.
Csak erős idegzettel: 10 ábra a bedőlt hitelekről
A hiteltartozásoknak közel a kétharmadát törlesztik szerződésszerűen a magyar háztartások. Miközben a 90 napon túli hitelek aránya és összege az elmúlt években jelentősen nőtt, a kisebb késedelmek aránya és összege nem nőtt, ami arra utal, hogy ha nem jön gazdasági visszaesés, akkor megállhat a nem teljesítő hitelek arányának növekedése.
Csak erős idegzettel: 10 ábra a bedőlt hitelekről
Jó kérdés persze, mi tisztíthatja meg a banki portfoliókat. A nem teljesítő vállalati hitelek viszonylag nagy részét az MNB tervezett rossz bankja, a lakossági jelzáloghitelekét a Nemzeti Eszközkezelő programjának meghosszabbítása, a fogyasztási hiteleket pedig a magáncsőd bevezetése érintheti. Általános, átfogóbb megoldást pedig az NPL-hitelek piacának fellendülése hozhat. A Nemzeti Eszközkezelő működésétől eltekintve azonban egyelőre egyik folyamat sem indult el igazán a fentiek közül.
(portfolio)
Bal-Rad komm: A bedőlt hitelek tulajdonosainak kimentése politikai akarat kérdése. A Bal-Rad erről már több alkalommal is megoldási javaslatot tett közzé. Ugyanakkor a hitelesprobléma eredőjét kell(ene) megszüntetni! Azaz: ÉRTÉKTEREMTŐ, MAGYAR TULAJDONÚ GAZDASÁG A MEGOLDÁS, amely munkahelyeket teremt, és tisztességes munkajövedelmeket garantál.
Valljuk be őszintén: A JELENLEGI TÁRSADALMI STRUKTÚRÁBAN ERRE A LEGKEVESEBB AZ ESÉLY!
A címben feltett kérdésre pedig: “Hol csúszott el a magyar lakosság?"- a mi válaszunk: a RENDSZERVÁLTÁSKOR!
https://balrad.wordpress.com/2015/02/13/hol-csuszott-el-a-magyar-lakossag/ |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-02-13 21:21:36, péntek
|
| |
| |
Erről Orbánék hallgattak: sorsdöntő terveket írtak alá tegnap
Nagy Viktor, Palkó István
2015. február 10. 06:35
A kormány honlapján csendben elhelyezett dokumentumból derül csak ki egyértelműen, hogy Orbán Viktor tegnap az egész magyar bankszektor és a banki ügyfelek sorsát meghatározó vállalásokat tett. Furcsa módon (elsőként?) egy sokak figyelmén kívül eső nemzetközi szervezettel, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötötte meg a kormány azt a szándéknyilatkozatot, amelyből megtudtuk, mennyivel csökken a bankadó, mit tehetnek a nem teljesítő hitelekkel és mi várható néhány más, alapvető területen. Bár látszólag kihagyták őket, azért így sem panaszkodhatnak a tervekre a hazai bankok, a kormány vállalásai ugyanis tőle szokatlan mértékben piacbarátak.
Van 10 millió forintja? Tegye befektetési alapjainkba és mi 1% extra hozamot adunk Önnek 2015-re! (x)
hirdetés
Tegnap este feltette honlapjára a kormány azt az angol nyelvű szándéknyilatkozatot, amelyet az EBRD elnökével Orbán Viktor miniszterelnök írt alá 16 órakor az Erste Grouppal kötött külön egyezség mellett. A dokumentum azért érdekes és örvendetes, mert piac- és befektetőbarát változásokat jelez előre számos, a bankszektorral kapcsolatos területen. Bár a dokumentum nem jogszabály, hanem még csak ígéret (hivatalos néven memorandum of understanding), nagy fordulatnak tekinthető a kormány és a bankszektor viszonyában. Annak ellenére, hogy valamiért (talán kommunikációs okból?) nem a Magyar Bankszövetséggel vagy más, közvetlenül érintett hazai szereplővel kötötték.
A szándéknyilatkozat konkrét elemei
A kormány nem törekszik arra, hogy közvetlen vagy közvetett többségi tulajdont szerezzen a bankszektorban, kivéve, ha a teljes bankszektor pénzügyi stabilitására leselkedik veszély (ez újdonság!).
A kormány elkötelezett, hogy a jelenleg meglévő többségi részesedéseit a helyi bankokban (itt az MKB-ra és a Budapest Bankra kell gondolnunk) három éven belül magánkézbe adja (a kormány ezt korábban is jelezte).
A bankadó alapját a bankok 2009-es mérlegéről a 2014. végi mérlegére helyezik át, kulcsát pedig a jelenlegi 0,53%-ról 2016 elejétől 0,31%-ra, 2017-től pedig 0,21%-ra csökkentik. (Nem tévedhetett Orbán Viktor, amikor azt mondta, hogy mintegy 60 milliárd forinttal csökkenhet a bankadó-bevétel a jelenlegi 140 milliárd forint feletti összegről). 2019-től a bankadót tovább igazítják az EU normáihoz. A bankadó módosításával kapcsolatos jogszabály-előkészítést 2015 júniusáig megteszi a kormány (mindez újdonság!).
A jelzáloghitelek forintosításáról szóló jogszabályt úgy hajtja végre a kormány, hogy elkerüli az árfolyamkockázatok további bankokra hárítását (ez nem jelent újdonságot, de például az autóhitelesek ez alapján nem reménykedhetnek "központi" árfolyamkedvezményben).
A bankok nem teljesítő hitelportfóliójának leépítése során a kormány a nemzetközi legjobb gyakorlatot (best practice) követi, átlátható módon és piaci alapon teszi ezt. Nem tesz a kormány további korlátozó intézkedéseket az árverezésekre és kilakoltatásokra, a bajban lévő ügyfelek ingatlanának vásárlásait kiterjeszti (itt vélhetően a Nemzeti Eszközkezelő mandátumára gondolhatunk), az igénybe vétel szabályain lazítani fog (mindez logikus, de így kimondva újdonság!).
A magáncsőd intézményének és a visszamenőleges felmondási lehetőségeknek a szabályozását nem hajtja végre a Magyar Bankszövetséggel való konzultáció és a szervezet támogatása nélkül (ez újdonság!).
A kormány tartózkodik attól, hogy olyan új jogszabályt vagy intézkedést hozzon, amely negatív hatással lehet a bankszektor profitabilitására, kivéve, ha erre EU-s szabályos implementációja kötelezi a kormányt.
A kormány vállalja, hogy méltányos versenyt és egyenlő bánásmódot biztosít a piacon aktív pénzügyi intézmények között Magyarországon, függetlenül azok tulajdonosának nemzetiségétől, összhangban az EU egységes piaci szabályaival, a szabad és méltányos verseny elveivel (ez mint kormányzati vállalás újdonság!)
Az EBRD kinyilvánította, hogy hitelezési aktivitását növelni kívánja Magyarországon, és vállalta, hogy részt vesz a nem teljesítő hitelek kezelésében, a bankszektor magánpiaci alapú konszolidációjához szükséges részvény- és kötvénytranzakciókban, valamint promótálja a vállalkozói és vállalati hitelezést támogató eszközöket.
A szándéknyilatkozat általánosabb megállapításai
Egy egészséges bankszektor kulcsfontosságú alapja a hosszú távon fenntartható gazdasági növekedésnek. A kormány a kapcsolatának megerősítésére törekszik a bankszektorral, stabil és kiszámítható keretrendszerre törekszik, hogy ezzel támogassa a makrogazdasági növekedést. Az EBRD és a kormány együtt kíván működni a pénzügyi szektor erősítését célzó kezdeményezések érdekében. Ezzel összefüggésben a reálgazdaságot is támogató együttműködési prioritásokat határoznak meg a felek a következő években. A szándéknyilatkozat nem jogszabály, így nem kötelező érvényű, hanem a felek szándékait összegzi.
Hogyan hat az OTP-re a különadó tervezett csökkentése?
Az alábbiakban egy speciális szempont, a tőzsdén forgó OTP részvényeinek fair értéke szempontjából vizsgáljuk meg a pozitív fordulatot. 2016-tól fizetendő különadóval kapcsolatban csak közelítő értéket adhatunk, mert bár a bankadó tervezett kulcsát ismerjük, a bankadó alapját az alábbi okok miatt a publikus információk alapján nem könnyű meghatározni:
a 2014 év végi (ráadásul a magyar számviteli szabályok szerinti) mérlegfőösszeget kellene alapul venni, de az egyelőre nem ismert;
az OTP csoport magyarországi leányvállalatainak (OTP Jelzálogbank Zrt., OTP Lakástakarékpénztár Zrt., Merkantil Bank Zrt., OTP Lakáslízing Zrt., OTP Faktoring Zrt., Merkantil Car Zrt., Merkantil Ingatlan Lízing Zrt., OTP Alapkezelő Zrt., OTP Ingatlan Alapkezelő Zrt.) MSZSZ szerinti mérlegfőösszegét is ismernünk kellene, ezek egy része azonban nem publikus;
ráadásul (az eddigi bankadóhoz hasonlóan) vélhetően egyes tételekkel módosított mérlegfőösszeg az adó alapja.
Ezért a számításainkban a korábbi adóalapnak megfelelő, nagyjából 7000 milliárd forintos mérlegfőösszeggel kalkuláltunk (ez nyilván torzítja az eredményeket, mivel a 2014 év végi mérlegfőösszeg nagy valószínűséggel magasabb, mint a korábban figyelembe vett adóalap). A 2016-tól érvényes új, 0,31 százalékos adókulccsal számolva 21,7 milliárd forint különadó adódik (adózott eredményhatás 17,7 milliárd forint), a 2017-re és 2018-ra tervezett 0,21 százalékos adókulccsal pedig már csak 14,7 milliárd forint (adózott eredményhatás 12 milliárd forint).
Erről Orbánék hallgattak: sorsdöntő terveket írtak alá tegnap
Erről Orbánék hallgattak: sorsdöntő terveket írtak alá tegnap
Minden más tényezőt változatlannak feltételezve 2016-ban 12,5, 2017-ben pedig már több, mint 18 milliárd forinttal magasabb lenne az OTP adózott eredménye a bankadó mértékének csökkentése miatt, 2017-ben a bankcsoport profitja a válság előtti csúcs közelébe emelkedhetne.
Erről Orbánék hallgattak: sorsdöntő terveket írtak alá tegnap
Amennyiben az OTP által fizetendő különadó a mostani 37 milliárd forintról valóban 14,7 milliárd forintra csökkenne 2017-től (a végtelenségig), akkor az minden más körülményt változatlanul hagyva részvényenként nagyjából 500 forintos fair-érték növekedést jelentene az OTP-nél.
Erről Orbánék hallgattak: sorsdöntő terveket írtak alá tegnap
Januárban több politikus is megemlítette, hogy elképzelhető a magyarországi bankadó csökkentése, részben emiatt nagyot emelkedett a bank árfolyama a január közepi mélypont óta. Emiatt nehéz megmondani, hogy a terhek esetleges csökkentéséből mennyi volt már beárazva a részvényekbe. Ha azt feltételezzük, hogy a befektetőket derült égből villámcsapásként érte a tegnapi bejelentés, akkor a hétfői 190 forintos emelkedéssel még korántsem árazták be a különadó csökkentésének pozitív eredményhatását.
http://www.portfolio.hu/finanszirozas/bankok/errol_orbanek_hallgattak_sorsdonto_t erveket_irtak_ala_tegnap.209983.html |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-02-13 21:19:24, péntek
|
| |
| |
Szeretem ezt a zsidó embert, tehát nem lehetek antiszemita!
http://www.youtube.com/watch?v=2SH8V16Y5E4
Izrael megszűnéséért imádkozunk
Az anticionista rabbik állítják, hitük szerint nemhogy állama, földje sem lehetne a zsidóknak. Izraelt és a cionizmust tartják felelősnek a zsidógyűlölet kialakulásáért. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-02-13 21:15:59, péntek
|
| |
| |
2015. február 13., péntek
BUNKÓK ORSZÁGA
Az elmúlt negyedszázadban magyarember életminőségénél talán csak a modora romlott jobban, elképesztő, ami ebben az országban folyik, elszomorító az emberek egymáshoz való viszonya, ami inkább nevezhető iszonynak, mint viszonynak.
Felháborodtam, jóllehet azt gondoltam, engem már azzal sem lehet felidegesíteni, ha ellopják a pénztárcámat, tekintettel annak tartalmára, de tévedtem.
A mai "Egyenes beszéd" című műsorban Kálmán Olga beszélgetett Hegedűs Csabával.
Eleinte nem is nagyon értettem, hogy mi újat tudna mondani a nézőknek a megpuccsolt birkózólegenda.
Nem történet semmi különös, csak ami már megszokottnak számít - patinás labdarúgó szakosztályt vezet a fényes karriert befutott, diploma nélküli gépjármű-kárszakértő, hát most majd egy bizonytalan képzettségű, ám mindenhez értő politikai hiéna vezeti Magyarország birkózó-életét, na és?
Természetesen ez ellen tenni nem lehet, a magyar pedig pragmatikus nép.
Ha választani kell aközött, hogy a birkózás szabadtéri sport legyen, ahol a versenyzők dolomiton gyúrják egymást, vagy megígérik neki, hogy az állam majd városonként épít nekik ötvenezer nézőt befogadó birkózó-csarnokot, hát magyarember a Makovecz-stílusban épített csarnokok ígéretét választja, ott aztán majd kihúzhatják a magyarok ellenfelei a gyufát, lesz belőle elég.
Aztán vagy lesz csarnok, vagy nem, de legalább megígérték...
Idáig ment a dolog a maga útján, aztán Hegedűs Csaba elmesélte, hogy még tartott a közgyűlés, a barátaival éppen a sebeiket nyalogatták az irodájában, amikor megjelent három-négy ügyvéd és felszólították, hogy a lehető legrövidebb időn belül hagyja el az irodáját.
Mellesleg - közölték - az iroda előtt áll néhány őrző-védő szakember, ami meglehetősen vicces volt, tekintettel, hogy bent meg egy-két világbajnok üldögélt rettegve, köztük a tornából felmentett Növényi Norbert.
Namármost értem én a diadalmámort, értem én, hogy a siker édes nektárja megrészegít, de azt azért nem értem, hogy miért kell valakit szükségtelenül megalázni?
Rendben van, örüljünk, rendezzünk díszebédet pezsgőbe mártogatott libacombot szopogatva, de ettől még nem lenne kötelező tahónak lenni.
Ha meg valaki gyárilag tahó, akkor legalább az ilyen kitüntetett pillanatokban türtőztethetné magát.
A XIII. kerületi Önkormányzat ülésén megemlékeztek a kerület elhunyt díszpolgáráról, Schweitzer József főrabbiról, egyetemi tanárról, a nagytudású és nemzetközi tiszteletnek örvendő emberről, aki mellesleg rokonszenves és bölcs emberként tiszteletet szerzett a magyar zsidóságnak az egész magyar társadalomban.
Kivéve egy Benke László nevű jobbikos önkormányzati képviselőt, aki most, így, pályája csúcsán megengedte magának, hogy amikor a polgármester felkérte a képviselőket, hogy egyperces néma felállással emlékezzenek meg az elhunytról, ülve maradt.
Ha soha nem ismertem a halottat, és részt veszek egy rendezvényen, ahol felszólítanak, hogy a közösség egy kiemelkedő tagja emlékének így adjam meg a tiszteletet, hát felállok, még akkor is, ha voltak, vagy vannak fenntartásaim a tevékenységével kapcsolatban.
De hát egy Benkének lehetnek egyáltalán ismeretei az elhunyt tudományos tevékenységéről?
Ugyan - ez csak egy antiszemita majom feltűnési viszketegsége, aki azt hiszi, hogy most, amikor kerületi képviselő lett, megengedheti már magának a tahóságot.
Senki nem mondta neki, hogy ez nem politikai állásfoglalás, hanem sima bunkóság.
De ha politikai állásfoglalás, akkor az ilyen embernek nincs helye a magyar politikában.
Nem kötelező szeretni a zsidókat, a cigányokat, a biciklistákat és a kopaszokat sem, de ha valaki önkormányzati képviselő, akkor annak be kell tartani a törvényeket, melyek szerint tilos embereket származásuk, vallásuk szerint megkülönböztetni.
Persze illemszabályokat nem lehet tételesen, törvénybe iktatva megkövetelni, az sincs sehol szabályozva, hogy nem szabad az asztal közepére csinálni, de ettől még épeszű ember nem tesz ilyet.
Kivéve, ha jobbikos önkormányzati képviselő, mert ő megengedheti magának a bunkóság luxusát.
Sajnos, ma ezt szankciók nélkül meg lehet tenni, habár a teljes önkormányzati testület felháborodott és követeli a lemondását, de biztos vagyok benne, hogy Benke, a bunkó nem is érti, hogy mi bajuk van vele, hiszen őt senki nem kötelezheti arra, hogy egy halott öreg zsidó tiszteletére felugráljon, majd ő eldönti, hogy kinek a tiszteletére áll fel.
Valamikor a magyar paraszt illemtudó volt, voltak szabályok, melyekhez tartotta magát, sajnos mára a lumpenproletariátus kocsmai illemkódexe a mérvadó, ezért lesz lassan élhetetlen ez az ország.
Az illemszabályok teszik ugyanis élhetővé a társadalmat, ezek betartásával könnyebben tudjuk megoldani az esetleges konfliktusokat, ezek teszik kényelmessé az életet.
Most, hogy Vezérünk már megtanította híveinek a pávatáncot, sorra kerülhetne talán az illemtan is...
:O)))
http://www.pupublogja.hu/2015/02/bunkok-orszaga.html
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2015-02-13 21:05:03, péntek
|
| |
| |
Zdrasztvuj Vova!
2015 február 17-én 18.00- tól - 19.30-ig
szimpátia megmozdulást, vonulással egybe kötve szeretnénk tartani Budapesten, "Zdrasztvuj Vova" néven - Vlagyimir Putyin Elnök úr látogatása alkalmából...
17.40- től gyülekeznénk Budapesten a Fővám Téren,
magyar, orosz, krími, és novorussiai zászlókkal, transzparensekkel, majd a Váci utcán keresztül vonulnánk, fáklyákkal, rendőri biztosítással a Vörösmarty térre, szökőkútnál beszédet mondunk magyarul, rövid beszédet mondana egy orosz szimpatizánsunk oroszul.
A megjelentekkel mécseseket, gyertyákat gyújtanánk a 2014 májusában történt ogyesszai oroszellenes pogrom áldozatainak, - valamint a Novorussia területén elhunyt civil és honvédő személyek emlékére.
Az itt lévő oroszországi médiát rendezvényünkről értesítettük.
Eurázsiai Népszövetség
Cikk forrása: www.eurazsiainepszovetseg.com |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 16
|
|
|
|
2015. Február
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
203 db bejegyzés |
| e év: |
5660 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2444
- e Hét: 12711
- e Hónap: 23822
- e Év: 177318
|
|
|
Offline
