|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
|
|
2017-03-01 18:30:26, szerda
|
| |
| |
A hegyi beszédben Jézus így szólt tanítványaihoz:
*
,,Vigyázzatok! Jótetteitekkel ne hivalkodjatok az emberek előtt, mert így a
mennyei Atyától nem kaptok értük jutalmat.
Amikor tehát alamizsnát osztasz, ne kürtöltess magad előtt, mint a
képmutatók teszik a zsinagógákban és az utcákon, hogy dicsérjék őket az emberek!
Bizony mondom nektek, ezzel már meg is kapták jutalmukat."
*
,,Amikor te adsz alamizsnát, ne tudja bal kezed, mit cselekszik a jobb kezed, hogy adományod rejtekben legyen, és akkor Atyád jutalmaz meg érte, aki lát téged a rejtekben is.
Amikor pedig imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik
szeretnek az emberek szeme láttára a zsinagógákban és az utcasarkokon állva imádkozni!
Bizony mondom nektek, már meg is kapták jutalmukat."
*
,,Amikor imádkozol, menj be a szobádba, és zárt ajtó mögött, a rejtekben imádkozzál Atyádhoz!
Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked.
Amikor böjtöltök, ne legyetek mogorvák, mint a képmutatók!
Keserű arcot mutatnak, hogy az emberek meglássák rajtuk a böjtölést.
Bizony mondom nektek, ezzel már meg is kapták jutalmukat."
*
,,Amikor te böjtölsz, illatosítsd be hajadat és mosd meg arcodat, hogy az
emberek ne vegyék észre böjtölésedet, csak Atyád, aki a rejtekben jelen van!
Atyád, aki a rejtekben is lát, megfizet neked."
*
Mt 6,1-6.16-18 |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2017-03-01 18:28:37, szerda
|
| |
| |
Az ünnepeknek roppant nagy holdudvaruk van, ha arra gondolunk, hogy évszázadok során mennyi népszokás, hiedelem és hangulat szegődött hozzájuk.
*
A vallásos néprajz könyvtárra menő irodalmából merítve - a magyar településeken kialakult, az egyházi ünnepeinkhez kötődő hagyományokról - szerkesztettem ezt a vázlatos áttekintést.
*
A magyar falvak életében nagyon fontos szerepet töltöttek be a különböző vallások egyházai, mert az erkölcsi normákat, szokásokat, a családi élet alakulását jelentős mértékben befolyásolták. A X-XI. században történt meg a pogánynak nevezett ős-magyar vallás elhagyása, és a magyarság egységesen a katolikus vallást követte egészen a XVI. század első feléig.
*
Őskeresztényi kultúránk azonban tovább él a ma már népinek nevezett hagyományainkban.
- ,,Az 1731-ben kiadott Carolina Resolutio (Károly király döntése) - másfél százados harc után - megerősíti a protestánsok korlátozott vallásgyakorlását és kiépül mind a református, mind az evangélikus egyház szervezete."
- Az állam katolikus jellege azonban megmarad..."
- "Mindenek ellenére a XVIII. századi műveltségben a magyar protestantizmus az előző századokban kiépült iskolarendszerben és könyvnyomtatási kultúrában őrzi pozícióit."
*
A protestáns egyházak falusi szervezetei: a ,,gyülekezet" maga választotta lelkészét. A vasárnapi istentisztelet látogatása mindenki számára kötelező érvényű volt. Délelőtt az asszonyok maradtak otthon, hogy az ebédet idejében elkészíthessék, délután a férfiak, hogy a jószágot meg tudják etetni.
A vasárnapi istentisztelet után a férfiak a templom előtt még együtt maradtak, hogy a legújabb híreket, eseményeket megbeszéljék, ilyenkor dobolta ki a kisbíró a közérdekű rendelkezéseket.
*
Az egyház ,,funkciója", hogy ott állott az élet három nagy eseményekor, és meghatározott módon annak szertartását teljesítette.
- A kereszteléssel lényegében a kisdedet az egyházba vette fel,
- a házasságkötéskor megáldotta a két ember kapcsolatát,
- és végül a temetőbe utolsó útjára kísérte az elhunytat.
Mindezt az anyakönyvekbe is bejegyezték: a 17-18. századtól, rendszeresen.
*
Az egyházaknak erkölcsi ügyekben fontos büntető szerep is jutott.
A közerkölcsnek nem megfelelő ruházatot hordók, a hangoskodók, részegeskedők, káromkodók, paráználkodók számíthattak a pellengérre állításra és a gyülekezet előtti bűnök megvallására, valamint fogadalomtételt kellett tenni a megjavulásra.
*
Az egyházi zene a középkortól kezdve hatott a népzenére.
*
A prédikációs irodalom példázatai jelentkeznek a paraszti mesékben és mondákban.
*
Az egyházak bizonyos vallásos tartalmú dramatikus játékok kezdeményezői és elterjesztői voltak. Így volt ez a második nagy ünnepünkkel, a Húsvéttal is.
*
*
A húsvéti ünnepkör
*
A húsvéti ünnepkört a nagyböjti időszak készíti elő.
A nagyböjt hamvazószerdától nagyszombatig, 40 napig tart - annak emlékére, hogy Jézus Krisztus is negyven napig böjtölt a pusztában.
*
Az első időkben a húsvét előtti böjt rendkívül szigorú volt. Bizonyos ételektől (elsősorban a hústól, tojástól) tartózkodtak és napjában csak egyszer étkeztek. A böjti fegyelem azonban fokozatosan enyhült, a hústól való megtartóztatás csak péntekre vonatkozott és az egyszeri jóllakás lépett a helyébe.
*
Szerk.: Bóna Mária Ilona |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 2
|
|
|
|
2017. Március
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
22 db bejegyzés |
| e év: |
250 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 547
- e Hét: 4075
- e Hónap: 12679
- e Év: 48620
|
|
|
Offline
