|
2019-11-18 16:03:46, hétfő
|
| |
| |
A jégkármérséklő rendszert hibáztatják az aszályért a gazdák, hiába bizonygatja
a kamara meteorológusokra, szakértőkre hivatkozva, hogy a berendezésnek semmi
köze a keleti országrészben kialakult áldatlan állapotokhoz. Egyre több helyen a
Jéger leállítását követelik.
A végtelen elkeseredés is benne lehet abban, hogy az aszály leginkább sújtotta keleti
országrészben sok gazdálkodó azt gyanítja, hogy a néhány éve működő, milliárdokból
felállított, és az agrárenyhítési alapból működtetett rendszer tehet a szélsőséges
időjárásról. Olyan indulatokat gerjesztett a szájról szájra terjedő híresztelés, hogy
Békésben már kénytelen volt az megyei agrárkamara fórumokat szervezni, hogy
csitítsák az indulatokat, erről írtunk a múlt héten. A híreszteléseken az agrárkamarai
elnök, Győrffy Balázs is kiakadt.
Hétfőn majdnem óránként tartott fórumokat a békés megyei kamarai elnök és a
rendszert működtető szakember, próbálták nyugtatni a kedélyeket Orosházán,
Tarhoson, Bélmegyeren és Mezőberényben is. Végül a mezőberényi polgár
mester, Siklósi István a háromórás fórum után se a híresztelés megalapozottsága
mellett, se ellene nem talált meggyőző érveket, bizonyítékokat, ezért azt javasolta,
hogy kérjék hivatalosan a rendszer leállítását, így az is kiderülhet, vajon van-e
köze a berendezésekből a felhőkbe lőtt ezüst-jodidoknak a szárazsághoz vagy
sem.
Közben Nagy István kedden a békési helyzetet szemlézte, hogy áll az aratás,
milyen károkra lehet számítani a térségben. A szerdai kormányülést megelőző
miniszteri látogatást a kamarai elnök, Kozsuch Kornél posztolta Facebook-
oldalán, de arról nem írt, hogy szóba jött e köztük a gazdák gyanúja, hogy az
eső elmaradásának egyik oka szerintük a drága berendezés működtetése.
Nagy István szerdai posztjában sem említette a gazdák teóriáját a felhőkbe
lőtt ezüst-jodid feltételezett hatásáról, viszont azt bejelentette, hogy annyi
aszálykár bejelentés érkezett, hogy az alap nem lesz elég az igények
kielégítésére, azt a kormány nagy valószínűséggel ki fogja pótolni.
Egyre többen vannak meggyőződve arról, hogy amikor a viharfelhők közeledtével
beindítják a talajgenerátorokat országszerte, majd 2-3 kilométer magasra lövik a
felhőkbe az ezüst-jodidot, akkor ennek hatására a Dunántúlon esik az eső, de a
felhők csapadék nélkül érkeznek az Alföldre. A faék egyszerűségű logika finomított
változatával is találkoztunk: kezeljék a berendezéseket szakképzettek, akiknek el
is kell később számolniuk a talajgenerátorok működtetésével. Jelenleg vagy
automata rendszer indítja be a berendezéseket, vagy egy szakképzetlen munkás,
aki a meteorológiai szolgálattól kapott vészjelző SMS után, a feltételezések szerint
azonnal, a vihar megérkezése előtt órákkal bekapcsolja a szerkezetet. Szakértők
már többször is cáfolták az előbbi elméleteket, de többeknek a meggyőződése,
hogy pont a berendezések négy évvel ezelőtti telepítése óta vált élesen ketté az
ország dunántúli és keleti része a csapadék vonatkozásában.
A jégkármérséklő talajgenerátorokat 2 milliárd forintból telepítette az országban 986
helyre a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, a működési átlagosan, függően attól, hogy
milyen intenzitással használják, másfél milliárd forintba kerül. A működtetés forrása a
gazdák befizette agrár-kárenyhítési alap, ebből kell kifizetni a benyújtott károk utáni
enyhítést is. Most június végéig az aszály miatt már 230 ezer hektárra nyújtottak be
igényt. Tehát az alapot a gazdák fizetik be a területük nagysága, a termesztett
növények fajtája szerint, így sem az aszálykárok utáni kártérítésnek, sem a jégkár
mérséklő berendezés működtetésének nem a költségvetés a forrása. Így akár
alappal is kérhetik a rendszer leállítását, függetlenül attól, hogy a rendszer
működtetése miatt, vagy sem, éri a keleti megyék gazdálkodóit kár a csapadék
hiánya miatt.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: A mi Földünk |
|
|
|
|
|
Offline
