|
|
|
2012-03-29 19:21:29, csütörtök
|
| |
| |
|
|
| |
...amikor még nem volt puszta
Kislány korom nyarait nagyszüleim - a kunszentmiklósi Bösztörön lévő - tanyáján töltöttem.
Nagyapám - maradék családtagjaival - magángazdaként, vagyis PARASZT-ként művelte a szocializmusba is átmentett földjét.
Igen, nagyszüleim PARASZTOK voltak. Szüleim viszont, már ,,kiérdemelték" a másik kötelező kategóriát, mert ők akkor már gyári MUNKÁSOK-ként tengették életüket. Azért írom, hogy tengették, mert szó szerint éheztünk Pesten. Az akkori politikai vezérek szerint, azért mert ,,a kulák-parasztjai sajnálták az élelmiszert a városi munkásságtól".
Ez olyannyira nem volt igaz, hogy a nagy nyári dologidőben, a gabona aratásakor az üzletéből és a boltjából kikergetett órásmester, vagy kereskedő mind-mind eljött segíteni.
Nagymama minden- nálunk segítkezőnek - esténként - óriási csomagot állított össze az előző évi termésből és az azévi friss zöldségből. Alig bírták a biciklikre fölkötözni. Akkor lepődtem meg leginkább, amikor az összekötözött lábú és szárnyú baromfiak fejére harisnyaszárat húztak. Muszáj volt megkérdezni, hogy: ,,Miért?".
A kurta válasz az volt, "...mert így nem hangoskodik (-kárál, -kotkodácsol, -csipog, -hápog, vagy -gágog) a szerencsétlen jószág.".
Hogy miért volt erre az óvintézkedésre szükség, csak mostanában tudtam meg, amikor arról olvashattam történelmi visszaemlékezésekben, hogy akkoriban a Begyűjtési Minisztérium karhatalmistái megállították a cserekereskedelem lévén élelmiszerhez jutó nagyobb, esetleg zajos csomaggal közlekedő polgárokat.
Amiért híre ment, hogy nem csak elkobozzák az összes elemózsiát, hanem még elhurcolják a szerencsétlent valamilyen büntető táborba, orgazdaság címen, ezért igyekeztek kitalálni ilyen elcsendesítési módszereket.
A kerékpáros "vendégmunkások" azután csak sötétedéskor indultak haza, a kertek alján árkon-bokron át tolva a megrakott kerékpárokat.
Később azt is megtudtam, hogy nagyapa abba a "betegségbe" halt bele, hogy "kulák"-PARASZT volt.
Keményen kellett a tanyán dolgozni és mi gyerekek is hamar ,,belenyőttünk" a feladatokba.
Most elmesélem, hogyan nőttem bele abba a kitüntető feladatba, hogy kapálhattam.
Nénikéim éppen kapáltak a kukoricásban, ahova a zöldbabot is vetették. Amikor a gaz kezdett vetélkedni növésben a zöldbabbal - kapával a vállakon meg egy kanna vízzel - kimentünk a határba.
Kedves nénikém két kapával indult el, majd az egyiket letette a kukoricatábla végébe a bodzabokor árnyékába, ahova a vizeskannát is tette.
Ők, a ház asszonyai, nagyobbacska unokatestvéreim meg mind elindultak 1-1 sorban a gazt irtani. Én meg ott maradtam magamra, merthogy még "kicsi vagy" ehhez a komoly felelősségteljes feladathoz. Ahhoz ugyanis, "nagy tapasztalat és TUDÁS szükségeltetik, hogy az embőr lánya mőg tudja különböztetni a GAZT a HASZNOS növénytől".
Amikor visszafelé jöttek egy újabb sorban a kapások, akkor kérlelni kezdtem nénikémet, hogy ,,én is hagy álljak be kapálni". Nénikém kezembe nyomta a maga jó kis könnyű kapáját és megmutatta, hogyan kell. Már tudtam melyik a bab és melyik a kukorica, amelyik körül ki kell a GAZt kapálni. A következő fordulóban már kaptam egy külön sort és nagy igyekezettel folytattam a felelősségteljes munkát.
Sajnos, nénikém így is minduntalan megelőzött a nehéz- és göcsörtös nyelű tartalék kapával is.
Nem akartam lemaradni, mert rá akartam szolgálni a bizalomra... Ezért nem vettem észre, hogy megsérültem egy elvétett kapalendítésnél. Csak azt láttam, hogy egy egész gombócnyi sárdarab van a bal lábam nagyujján. Nem értettem, hogyan került a sár a lábamra, hiszen nem esett az eső és még vizet sem ittam, hogy esetleg a kiloccsant víztől lett volna. Muszáj volt megállni és amint lefejtettem a sárdarabot az ujjamról, kiserkent a vérem és akkor jöttem rá, hogy bizony én a nagy igyekezetben nem csak a gazt, hanem a lábujjamat is megvágtam.
De nem állhattam le nyafogni, meg sterilezni, bekötözni, mert azzal kiderült volna, hogy még tényleg nem nyőttem bele a kapálás felelősségteljes feladatába.
Ezért, összeszorított szájjal de már jobban vigyázva újult lendülettel folytattam a munkát. Igyekeztem nénikémet utolérni, aki szerencsére nem vette észre a kapkodó sietés miatti ,,balestet".
Azóta is boldog büszkeséggel gondolok életem első nagy paraszti munkájára, a kapálásra!
A büszkeség könnyeivel küszködve írom most e visszaemlékezést, mert azóta már tudom, hogy én akkor egy életre szóló VÉRSZERZŐDÉST kötöttem ezzel a drága-jó anyafölddel. Egészen pontosan a kunszentmikósi Bösztörrel, ami akkor még nem volt puszta!
Kunszentmiklós a XVIII. században vált - a Duna egyik ága - a Bakér mentén épült több utcás településsé.
*"Még a XIX-XX. század fordulóján is elkülönültek a lakosság eltérő csoportjai. A Bakér-part mellett párhuzamosan futó utcákat a gazdák portái foglalták el. A szűkebb, belső utcákban, a mai Wesselényi és Apostol Pál utcában (akkor Ipar, ill. Kádár utca) iparosok, kereskedők laktak."* (Itt volt háza nagymamámnak is az Apostol Pál u. 9. sz. alatt, ahova nagypapa halála után beöltözött a tanyáról. E két lakhely között ingázva töltöttem serdülő lánykakorom nyarait.)
Akkoriban *"Bábony, Bösztör, Szedria, Bodakút, Szilos, Bakérhát meg a Paprét földjein és a harmincezer holdas határ más részein hatszáznál több tanyában, mindtegy háromezer ember élt."* (A*csillaggal jelzett idézőjeles szövegrészeket a Kunszentmiklós a XXI. század küszöbén c. könyvből vettem. Írta: Balogh Mihály és megjelent CEBA KIADÓ-nál 2002-ben, Budapesten.)
Most jönnek ezzel a mesével a médiában, hogy a ,,szikesedés", meg a ,,globális felmelegedés", meg a hasonló ,,magyarázom a bizonyítványom"-szövegekkel!
Két hónappal ezelőtt ilyen kis íróasztal melletti tudóskák magyarázták a Hír tv-.ben, hogy: a TSZ-esítés miatt, amikor még a jövő évi vetőmagot (termést) is lesöpörték a padlásról úgy, hogy a gazdák nem tudtak vetni és aratni sem, természetesen - akkor ,,gabona behozatalra volt szükség és azt a SZU-ból hozták be".
Na, akkor itt akkora hazugság van, amit nem lehet elviselni sem!
Hova a csudába tették azt a tenger-sok gabonát, amit beszolgáltatás címén elvettek a gazdáktól, ha nem a Szovjetúnióba, akkor hova szállították? Mert a városi munkásságnak azt mondták, hogy ,,azért nincs élelem, mert a kulák-paraszt sajnálja az élelmet a városi munkásságtól"!
Állítólag, ezért(?) éheztünk mi itt Pesten!
Állítólag ezért kellett bevezetni a jegyrendszert!
Ezért tört ki a forradalom 1956-ban?
Ezért, és nem másért voltak a forradalmárok és a tüntetők olyan csontsoványak? (Tessék csak megnézni a korabeli fotókat!)
Bösztörön csodálatos kertgazdaságok voltak, mert szerves trágyával tették termővé a kisebb- pár holdas földjeiket.
Tudomásul kéne venni, hogy a Duna-Tisza-köze földje egészen egyszerűen nem alkalmas a nagyüzemi, műtrágyás megművelésre!!!
Aki ott volt Bösztörpusztán a Magyarok Szövetsége szervezésében megrendezett 2008-as Kurultajon (magyarok országos gyűlésén) az láthatta az óriási széna-bálákat!
Mit gondoltok, hogy azt direkt odaszállították valahonnan?
Nem!
Azt, a bösztörpusztai gépi kaszálással learatták mielőtt odaköltözött volna a Magyarok Országos Gyűlésének szervező gárdája!
Ezek az óriás bálák is bizonyítják, hogy nem igaz, hogy Bösztör eleve szikes és még legeltetésre sem alkalmas a legelője!
Az igazság az, hogy elvadul a gyep, ha nem nyírják!!!
És, mivel ,,nyírták" nagyszüleim idejében? A legelésző- juhnyájjal, a gulyával és a kondával meg a ménessel!
Majd, ezek alól az állatok alól nyert istállótrágyát beszántották - visszaforgatták - folyamatosan a szántóföldekbe. Ezzel a körforgással biztosított volt minden évben a termés.
Gyönyörű fekete földek voltak Bösztörön!
A Bóna-tanya és a gazdaságáról készült fotók a furaila-blog képtárában, a Néprajzi albumban, itt tekinthető meg:
http://furaila.xfree.hu/33600
Akkor vált pusztává, amikor a tsz elvette a gazdáktól az állatokat, a földjeiket, mindent, mindent...
Nem igaz, hogy ez a pusztulásos folyamat akkor is bekövetkezett volna - az un. globális felmelegedéstől, meg minden globál-hazugságtól, amire most igyekeznek ráfogni a pusztulást - a régen jól-termő földjeinken!!!
Nem hagyom... nem hagyom, hogy ennek ellenkezőjét szajkózzák a magukat mentegető erőszakos kollektivisták és a velük paktumozó utódaik!
Nem hagyom, hogy az erőszakos proletarizátorok - és az ő kis íróasztal mellett szerzett ,,ismeretekkel" rendelkező tanítványaik - ugyanúgy hazudjanak a jelenben utódainknak, mint ahogy HAZUDTAK nekünk a múltban!
Bp. 2005. október, 2009. szeptember, 2012. március 29.
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: visszaemlékezést, felelősségteljes, proletarizátorok, unokatestvéreim, családtagjaival, kunszentmiklósi, visszaforgatták, odaszállították, felmelegedéstől, kapalendítésnél, szövegrészeket, kunszentmiklós, szerencsétlent, bizonyítványom, szántóföldekbe, istállótrágyát, bösztörpusztán, kertgazdaságok, harisnyaszárat, elcsendesítési, vendégmunkások, beszolgáltatás, szocializmusba, óvintézkedésre, kollektivisták, szükségeltetik, karhatalmistái, összeszorított, magángazdaként, kunszentmikósi, bösztörpusztai, élelmiszerhez, kukoricatábla, megállították, különböztetni, szervezésében, kunszentmiklósi Bösztörön, másik kötelező, akkori politikai, kulák-parasztjai sajnálták, nagy nyári, gabona aratásakor, boltjából kikergetett, azévi friss, biciklikre fölkötözni, összekötözött lábú, kurta válasz, szerencsétlen jószág, óvintézkedésre szükség, cserekereskedelem lévén, összes elemózsiát, szerencsétlent valamilyen, Begyűjtési Minisztérium, Apostol Pál, Balogh Mihály, CEBA KIADÓ-nál, Magyarok Szövetsége, Magyarok Országos Gyűlésének, Bóna Mária Ilona,
|
|
|
|
|
|
| kunszentmiklósi Bösztörön, másik kötelező, akkori politikai, kulák-parasztjai sajnálták, nagy nyári, gabona aratásakor, boltjából kikergetett, azévi friss, biciklikre fölkötözni, összekötözött lábú, kurta válasz, szerencsétlen jószág, óvintézkedésre szükség, cserekereskedelem lévén, összes elemózsiát, szerencsétlent valamilyen, kertek alján, megrakott kerékpárokat, tanyán dolgozni, kitüntető feladatba, kanna vízzel, egyiket letette, kukoricatábla végébe, bodzabokor árnyékába, gazt irtani, komoly felelősségteljes, embőr lánya, újabb sorban, következő fordulóban, külön sort, felelősségteljes munkát, elvétett kapalendítésnél, egész gombócnyi, kiloccsant víztől, nagy igyekezetben, kapálás felelősségteljes, kapkodó sietés, büszkeség könnyeivel, életre szóló, drága-jó anyafölddel, kunszentmikósi Bösztörrel, lakosság eltérő, gazdák portái, harmincezer holdas, hasonló „, csudába tették, tenger-sok gabonát, városi munkásságnak, kulák-paraszt sajnálja, forradalom 1956-ban, tüntetők olyan, korabeli fotókat, óriási széna-bálákat, bösztörpusztai gépi, óriás bálák, legelésző- juhnyájjal, állatok alól, körforgással biztosított, gazdaságáról készült, furaila-blog képtárában, pusztulásos folyamat, régen jól-termő, magukat mentegető, velük paktumozó, erőszakos proletarizátorok, jelenben utódainknak, visszaemlékezést, felelősségteljes, proletarizátorok, unokatestvéreim, családtagjaival, kunszentmiklósi, visszaforgatták, odaszállították, felmelegedéstől, kapalendítésnél, szövegrészeket, kunszentmiklós, szerencsétlent, bizonyítványom, szántóföldekbe, istállótrágyát, bösztörpusztán, kertgazdaságok, harisnyaszárat, elcsendesítési, vendégmunkások, beszolgáltatás, szocializmusba, óvintézkedésre, kollektivisták, szükségeltetik, karhatalmistái, összeszorított, magángazdaként, kunszentmikósi, bösztörpusztai, élelmiszerhez, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1277
- e Hét: 4805
- e Hónap: 13409
- e Év: 49350
|
|
|
Offline
