Vallás és nevelés Tallózás az utóbbi tizennyolc év írásaiból - Kacsoh Dániel,Magyarok Szövetsége Kunszentmiklóson,Csatolom Pap Gábor,Szénási Sándor,Carolina Resolutio,Református Egyházközség,RAVASZ LÁSZLÓ,Ravasz Lászlónak,Élet Fejedelme,Bóna Mária Ilona,Makkai Sándortól,Klebersberg Kuno, - furaila Blogja

Továbbiak »

Belépés

			furaila.blog.xfree.hu
"Nem az a fontos, hogy milyen iskolákat végeztél, hogy mit dolgozol, hanem hogy milyen EMBER vagy!"			BMI ****** 2005.10.25 Offline

Linktáram, Blogom

Blogom,

Képtáram,

Videótáram,

Ismerőseim, Fecsegj

Fecsegj

Vallás és nevelés Tallózás az utóbbi tizennyolc év írásaiból

2013-01-05 19:05:42, szombat


	Az alábbi összeállítást Kacsoh Dániel, Hitet hagynának című írása http://kdnpxx.dyndns.org/c1301/hit.html ihlette. Az utóbbi tizennyolc évben megfogalmazott írásokból tallóztam az alábbiakat: Amikor megalakult a Magyarok Szövetsége Kunszentmiklóson, a Sporcsarnokban megtartott nagygyűlés a különböző szekciók megalakulásával folytatódott. Amiért én művelődésszervezőként (népművelő) szerettem volna részt venni MSZ munkájában, a kulturális szekcióba jelentkeztem. Ennek vezetője Pap Gábor volt, akit művészi alkotómunkájáért már azt hittem, hogy ismerem és addig tiszteltem. Ő, akkor olyan előadásba fogott bele, ami nem kis zavart keltett az emberekben, akik valósággal tolongtak annál a helyiségnél, ahol Pap Gáborhoz lehetett volna csatlakozni az oktatási és kulturális tevékenységre jelentkező érdeklődőnek. Csatolom Pap Gábor által, később kiadott írásos program-vázlatot... Ebből egyértelműen kiderült számomra, hogy a történelmi egyházak helyébe szeretne lépni. Az is kiderült számomra, hogy ezzel mekkora zavart fog okozni az egyébként is fölöttébb összekuszált gondolatvilágú emberekben... Ezért is megírtam azt a programot, amivel már 1990-ben kezdeni kellett volna a valódi rendszerváltozást. Ezt egy helyzetelemzéssel kezdtem, amire épült volna a program. Ennek lényege - vallási szempontból - a következő lett volna: Az idézet kezdete: ,, Olyan jövőért érdemes élni, amelyikben az egyén jövedelméből otthont tud teremteni, családot tud alapítani és születendő gyermekei számára - míg kicsik - gondoskodni tud asszonyáról, gyermekei anyjáról is - és ha megöregszik, vagy beteg lesz, akkor is erkölcsi- anyagi méltósággal élhessen. ® Ez a jövő! Addig is, míg ez megvalósul, a társadalmi intézmények nem vonulhatnak ki az otthonteremtés, a gyermeknevelés- és oktatás, a betegellátás, az időskorúak gondozása költségeinek - legalább részleges átvállalásából! Pl. családi adózás bevezetése. A jelen emberének nagy kötelessége még, hogy visszataláljon a természethez, mert eredetileg annak része. Ezért, meg kell ismernünk azt a természeti környezetet, ami körülvesz bennünket. Meg kell ismernünk, hogy harmonikusan együtt tudjunk élni vele, óvni, védeni tudjuk azt, hogy utódaink - a jövőben élők is élvezhessék Az ember, minden idők embere nemcsak természeti lény, nemcsak külső-belső fizikai-biológiai tulajdonságaival egyedi, egyszeri és megismételhetetlen, hanem lelki alkatával is. Az emberi léleknek szüksége van a hitre. Szükségünk van hitre jelenben, múltban és jövőben; hitre önmagunkban, embertársainkban, de legfőképpen a Teremtő mindenhatóságában. A hit erejével fölvértezett, megerősödött ember nem érzi magát elveszetten egyedül ebben a globalizálódó világunkban. A hit erejével megerősödött embert nem lehet meggátolni az önmagával szembeni igényes életfelfogás kialakításában sem! Az ilyen ember nemcsak egyenjogú-, hanem egyenrangú polgára lehet saját hazájának. (És, minden további, nemzetek közösségének.)" (A részlet vége) Egy korábbi női körös kiselőadásomban a népi hagyományokról írtam az egyházi ünnepeinkben: Idézet az előadásból: ,,Az ünnepeknek roppant nagy holdudvaruk van, ha arra gondolunk, hogy évszázadok során mennyi népszokás, hiedelem és hangulat szegődött hozzájuk. A vallásos néprajz könyvtárra menő irodalmából Szénási Sándor: Ünnepeink címen megjelent könyve, valamint Balassa-Ortutay: Magyar néprajz című kötet alapján szerkesztettem ezt a vázlatos áttekintést. Bizonyos, hogy a magyar falvak életében nagyon fontos szerepet töltöttek be a különböző vallások egyházai, mert az erkölcsi normákat, szokásokat, a családi élet alakulását jelentős mértékben befolyásolták. A X-XI. századtól, a magyarság egységesen a katolikus vallást követte, a XVI. századi protestantizmus térhódításáig. Másfél százados harc után, az 1731-ben kiadott Carolina Resolutio (Károly király döntése) megerősíti a protestánsok korlátozott vallásgyakorlását. Kiépül mind a református, mind az evangélikus egyház területi szervezete és tovább épülnek a református iskolaközpontok. A protestáns egyházak falusi szervezetei: a ,,gyülekezet" maga választotta lelkészét. A vasárnapi istentisztelet után a férfiak a templom előtt még együtt maradtak, hogy a legújabb híreket, eseményeket megbeszéljék, ilyenkor dobolta ki a kisbíró a közérdekű rendelkezéseket. Az egyház ,,funkciója", hogy ott állott az élet három nagy eseményekor, és meghatározott módon annak szertartását teljesítette. 1. A kereszteléssel lényegében a kisdedet az egyházba vette fel, 2. a házasságkötéskor megáldotta a két ember kapcsolatát, 3. és végül a temetőbe utolsó útjára kísérte az elhunytat. Mindezt az anyakönyvekbe is bejegyezték: a 17-18. századtól, rendszeresen. Az állam katolikus jellege azonban megmaradt. Ennek ellenére, a XVIII. századi műveltségben a magyar protestantizmus az előző századokban kiépült iskolarendszerben és könyvnyomtatási kultúrában őrzi pozícióit. A képzőművészetben, a népi motívumkincs a táblafestő- ,,virágozó" asztalosmesterek jóvoltából, bekerül a református templomokba. Az egyházi zene a középkortól kezdve hatott a népzenére. A prédikációs irodalom példázatai jelentkeznek a paraszti mesékben és mondákban. Az egyházak bizonyos vallásos tartalmú dramatikus játékok kezdeményezői és elterjesztői voltak." (Idézet vége) Álljon itt egy másik női körös (Bp. 20. ker. Klapka téri Református Egyházközség) előadás idézete: ,,"RAVASZ LÁSZLÓ: A vallásos nevelés A vallásos nevelésről 1936 Virágvasárnapján rendezett nagygyűlésen tartott beszédet. A rendezőség a vallásos nevelés három fő probléma-ágazatát: - egyház, iskola, család - akarta felsorakoztatni. Ravasz Lászlónak jutott - utolsó felszólalóként - az összefoglalás feladata. Virágvasárnapját a gyermek és a nevelés nagy gondolatának szenteljük.." Ekkor "érezzük meg azt a nagy hitvallást, hogy a gyermek mekkora kincs és felelősség. Megvalljuk tehát azt, hogy a gyermek Istennek legnagyobb ajándéka." "...felülről jövő és ingyen kapott ajándék, minden titokzatosságával és minden értékével egyetemben." "A legnagyobb ajándék, mert életem célja telik meg benne. Nem apám és anyám az életem célja, hanem a gyermekem. A hitvesem csak társam; a gyermekem: rendeltetésem." A gyermek titokzatos lény, mindegyik más, mindegyik egy egész világ. "A gyermek a legnagyobb felelősség." "...a gyermek révén ítéltetem meg." Az Élet Fejedelme a közvádló hatalmát a gyermekre bízta, a történelem és az élet ítélőszéke előtt ő vádol minket." "...sokszor saját magának bűnével, romlásával és kárhoztatásával." "Virágvasárnapján érezzük meg, milyen kincs bízatott ránk a gyermekben." ,,..."Balgatag dolog arról beszélni, hogy a vallás és a keresztyénség magánügy. Egyéni ügy, mert a lelkiismeret szentségében dől el, de a legfontosabb közügy is az, hogy: ezen a földön minél több hívő ember, minél több krisztusi ember legyen. Fontosabb az ipari termelésnél, a technika vívmányainál. Nagyobb dolog Széchenyi gondolata: a kiművelt emberfő csak akkor lesz az egész nemzet értékét meghatározó igazi kincs, ha azt a krisztusi lélek és a krisztusi erkölcs jellemzi. Ezért nem lehet magánügy, nem mondhatja a család, hogy ezt végezze el helyette az iskola., mert ezt csak együtt végezheti el. "Nemzetnek, községnek, társadalomnak minden áldozatot meg kell hoznia," "...nem nézheti tétlenül a család, hogy miként kínlódik ezzel a feladattal egyház és iskola. Tudja meg a család, tudja meg minden szülő, hogy ha maga otthon nem segíti életével, áhítatával és példájával a gyermek vallásos nevelését, legdrágább javaiban károsítja meg a gyermeket..." "...mert a gyermek lelkében erősebb lesz a rossz példa, mint a jó tanítás." Ezért, "álljon oda segítőnek a gyermek mellé és a hitoktató mellé, hogy együtt építsék fel az új világot. Sorakozzunk azok közé az emberek közé, akik küzdenek az ellen, hogy utcákon, sajtóban, nyilvánosságban, társaságokban, összejövetelekben olyan beszéd, olyan gondolkozásmód, olyan lelki megnyilatkozások folyjanak amelyek megrontják a gyermek lelkét és elnyomorítják a jövendőt." ,,..." "Folyik a harc a gyermek hovatartozandóságáért, az egész társadalomban és magában az iskolában is." A Virágvasárnapja azt üzeni a vallásos nevelőknek, hogy "hívővé csak hívő ember nevelhet", "mert csak belőle sugárzik ki az az erő, amely a nevelésben egyedül győzedelmeskedik.". "Hazafiságra nem taníthat olyan ember, aki lelke mélyén nemzetietlen és internacionális." "Jézus a személyiségével nevelt, ma is azért nevel, mert most is az, aki egykor volt." "...Üzenjük nekik azt, hogy ma, 1936-ban egy szétzülleni látszó, lázbeteg, irtózatos konvulziók között reszkető világban, amelynek egy mozdulása elsöpörheti a földről mindazt, ami nekünk drága és magyar: mi mégis bízunk, mi mégis hiszünk és üzenjük a római levéllel a magyar ifjúságnak az örök ifjúság evangéliomát: "A teremtett világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését." A szemelvényt szerk. Bóna Mária Ilona, Bp,2001.márc.2."" Makkai Sándortól is idéznék egy alapvető gondolatot a vallásos ,,NEMZETNEVELÉS"-sel kapcsolatban: "A köznevelés sikerének titka éppen abban van, hogy nem kívülről és felülről erőszakolunk népünkre egy idegen kultúrát, hanem alulról és belülről építjük meg a sajátos népi kultúrörökségnek az európai kultúrkinccsel való egészséges összeforrasztásával a magyar műveltséget." Klebersberg Kuno példaértékű oktatási- és kulturális tevékenysége a trianoni szétszaggattatást követően, a maradék Magyarország talpraállítása terén. Legszívesebben ide másolnám egész életútjának minden egyes gondolatát és cselekedetét. Egész munkássága olyan példaértékű, amit egy-az-egyben fel kellett volna 1990 után újítani. Most csak egymondatos gondolatát idézném ide: ,,A tanárképzésre különben is nagy gonddal ügyelt, és azt hangsúlyozta, hogy a "magyar oktatótól, kezdve a kis óvónőn fel az egyetemi tanárig" azt az egyet követeli meg, hogy "ne csak tanítsa, hanem szeresse a magyar gyermeket."" Legvégül, a kunszentmiklósi Bösztörön gazdálkodó nagyapámat idézném, aki -nagymamával és nénikémmel együtt - hat éves koromig gondoskodott rólam: Idézet a ,,Helytörténeti-néprajzi hagyományok Kunszentmiklóson, a második világháború előtti- és utáni, valamint, Pesterzsébeten az 1990 utáni öt-hat évben" c. díjnyertes néprajzi pályamunkámból, amit 2003-ban középdíjjal jutalmazott Kunszentmiklós önkormányzata. ,,Másnap, amikor mentünk a templomba, többnyire napsütéses időre virradtunk. A reggeli készülődés izgalmában sem türelmetlenkedett senki körülöttem. Azóta sem értem azokat az embereket, akikkel később összehozott a sors, hogy miért olyan türelmetlenek a gyerekekkel, ha útra kelnek? Talán, mert nem ismerték azt a nyugalmi forrást, ami nagypapáét táplálta.? Ő és övéi, ugyanis olyan Isten-hívő emberek voltak, akik fennen hirdették: "Istentől van minden földi javunk." (Zsoltárok 127.) Még a gyermek is: "...az Úrnak öröksége: a fiak; az anyaméh gyümölcse: jutalom." (Zsoltárok 127:3.) A GYERMEKre, vagyis rám is úgy tekintett, olyan türelmes szeretettel viszonyult hozzám, mint "Isten jutalmára". Ez engem, méltó viselkedésre ösztönzött. (De sokszor gondoltam erre felnőtt koromban, amikor pedagógiából az ösztönzőkről, a "motivációkról" tanultam!)" (Idézet vége.) Hogy, mégsem járok évek óta templomba, annak magánéleti okai vannak és nagymértékben kapcsolatban áll az egyházi hovatartozásunkkal. Én, református magyar ember vagyok, és amíg élek az is maradok! Bp. 2013. január 5. Bóna Mária Ilona

1 komment , kategória: Általános

Címkék: megnyilatkozások, virágvasárnapját, virágvasárnapján, embertársainkban, kunszentmiklóson, tulajdonságaival, alkotómunkájáért, asztalosmesterek, kultúrörökségnek, házasságkötéskor, képzőművészetben, győzedelmeskedik, kunszentmiklósi, nyilvánosságban, internacionális, személyiségével, virágvasárnapja, megalakulásával, rendelkezéseket, kárhoztatásával, iskolaközpontok, felsorakoztatni, protestantizmus, könyvnyomtatási, kiselőadásomban, kultúrkinccsel, otthonteremtés, gyermeknevelés, kunszentmiklós, pályamunkámból, pesterzsébeten, istentisztelet, gondolatvilágú, visszataláljon, legszívesebben, talpraállítása, alábbi összeállítást, utóbbi tizennyolc, különböző szekciók, kulturális szekcióba, történelmi egyházak, valódi rendszerváltozást, helyzetelemzéssel kezdtem, következő lett, idézet kezdete, egyén jövedelméből, társadalmi intézmények, időskorúak gondozása, jelen emberének, természeti környezetet, jövőben élők, emberi léleknek, Kacsoh Dániel, Magyarok Szövetsége Kunszentmiklóson, Csatolom Pap Gábor, Szénási Sándor, Carolina Resolutio, Református Egyházközség, RAVASZ LÁSZLÓ, Ravasz Lászlónak, Élet Fejedelme, Bóna Mária Ilona, Makkai Sándortól, Klebersberg Kuno,

BMI ******

(#1) 2013-01-05 19:10:39

MAGYAROK SZÖVETSÉGE
A vallási tagozat előkészítő programjavaslata
Összeállította: Pap Gábor

Előzetes tudnivalók

A Magyarok Szövetsége alakuló nagygyűlésén, 2008. november 26-án kaptam a felkérést, hogy vállaljam el a Szövetség vallási és nevelési tagozatának vezetését. Minthogy ott és akkor nem nyílt rá mód, hogy a kérdéssel kapcsolatos gondjaimnak hangot adjak, az akkori mulasztást most igyekszem pótolni.
Mindenek előtt tisztázatlannak látom a Vének Tanácsa viszonyát a tagozatok vezetésének feladatkörével. A nagygyűlésen meghirdetett szereposztás szerint a Vének Tanácsának egyes tagjai közvetlen tagozatvezetési feladatot is kaptak, míg a többiek ettől a munkakörtől mentesültek. Nem világos, milyen alapon történt a megkülönböztetés.
A kétféle szerepkör összemosását másrészről indokolatlannak, sőt hosszú távon veszélyesnek tartom. A Vének Tanácsának elvi síkon kell programot javasolnia, a program végrehajtása során az abban résztvevők kérésére tanácsokkal kell szolgálnia, ellenőriznie kell a program végrehajtásának elvszerűségét, és szükség esetén bírálatot kell gyakorolnia, a helyesbítés irányának megjelölésével. A tagozatvezetők szerepe ehhez képest sokkal gyakorlatiasabb és szerteágazóbb. Ugyanakkor ennek a munkának a folyamatos ellenőrzése a Vének Tanácsa részéről várható. A kétféle feladatkör egyesítése az összeférhetetlenség veszélyét rejti magában. Hogyan ellenőrizzem, illetve bíráljam én, mint a Vének Tanácsának tagja a magam munkáját, amit egy tagozat irányítása során végeztem?
További aggályom: kell-e, illetve szabad-e egyetlen tagozatba összefogni a vallás és a nevelés ügyeit? Megítélésem szerint a vallásnak nemcsak a nevelés, hanem az élet mindenféle "ügyét" át kell hatnia, beleértve a gazdaság leghétköznapibb "ügyeit" is. Ebből egyet, a nevelését kiemelni és összecsapni a vallás ügyes-bajos dolgaival, ez annak idején még miniszteriális szinten sem tett jót egyik területnek sem. Javaslatom: külön tagozat foglalkozzék a vallás és külön a nevelés ügyeivel. A kérdések együtt-látása a Vének Tanácsának a feladatkörébe tartozik.
Végül egy személyi jellegű aggály: ha a nevelésügy elvi szintű programadójának személyét keressük, akkor a Vének Tanácsában erre a legmegfelelőbb kétségtelenül Andrásfalvy Bertalan lesz. Kifejezetten tapintatlanságnak tartom, hogy egy velünk alapvető kérdésekben egyetértő, nagy tekintélyű ex-minisztert ennek a feladatkörnek a betöltésekor számításon kívül hagytak! Tagozatvezetőnek pedig mint erre a feladatkörre bizonyított módon legalkalmasabb személyt, Hintalan Lászlót javaslom. Ami a vallás ügyeit illeti, a Vének Tanácsában ennek a képviseletét Molnár V. Józsefre bíznám, a tagozat vezetésére pedig Dezső Tibort, a témakörre vonatkozó legfontosabb jelenkori dokumentum összeállítóját kérném fel.

Teendők

1. Az ún. "pogány" magyar ősvallás és a jelenleg érvényben lévő vallásalakulatok tartalmi, esetleg genetikus kapcsolatainak tisztázása.

2. A magyar nép "egész-ségének" fokozatos helyreállítása. A két legnagyobb lélekszámú magyar keresztény felekezet, a római katolikus és a református szerepkörének tisztázása, mindkettő eredendő magyarságának, illetve szigorú egymásra utaltságuknak a hangsúlyozásával.

3. Az egyéb vallásfelekezetekhez (evangélikus, unitárius, baptista stb.), illetve világvallásokhoz (hinduizmus, buddhizmus, iszlám stb.) való viszony tisztázása, a velük való kapcsolat kiépítése, ápolása.

4. A krisztusi tanítás és életpélda abszolút, az ószövetségi szövegek viszonylagos, ideig való és egyetlen néphez szóló jellegének tudatosítása.

5. Az Ószövetségből a zárványként benne megőrződött ősvallási elemek kiválogatása, értelmezésük, beillesztésük az egyetemes keresztény igehirdetés menetébe. Néphagyományunk hőseinek, mindenek előtt Nimródnak a negatív rabbinikus megítélését a vitán felül álló tények figyelembe vételével helyesbíteni kell.

6. A kereszténység el-judaizálódásának történeti menete lépésről-lépésre tisztázandó. A folyamat üdvtörténeti jelentőségét fel kell deríteni, a kiútra vonatkozóan javaslatot kell megfogalmazni.

7. Az egymást segítő (Hunor-Magyar típusú) kapcsolat szorgalmazása ember és ember, közösség és közösség között. Az egymás rovására történő érvényesülés (Káin-Ábel, Romulus-Remus) leépítő jellegének tudatosítása és következetes elutasítása.

8. Festett kazettás templomi mennyezeteink üdvtörténeti programjának rekonstruálása, visszaillesztése az egyetemes keresztény igehirdetés menetébe.

9. Apokrif (archaikus) imádságaink ősvallási vonatkozásainak tisztázása, beillesztésük az egyetemes keresztény liturgiába.

10. Az élő magyar népdalkincsből az ősi szeretetvallásunkra utaló példányok kiválogatása, rendszerbe fűzése és beillesztése az egyetemes keresztény liturgiába.

11. Az évkör sarkalatos pontjain a magyar népi szertartások felélesztése és gyakorlása (Karácsony, Húsvét, Szent Iván, Szent Mihály), ökumenikus jelleggel, az ősvallási elemek tiszteletben tartásával.

12. A Szűz Mária-jellemzékek (Tenger Csillaga, Tisztaságos Edény, Bárka, Torony stb.) ősvallási, kozmikus és egyben üdvtörténeti vonatkozásainak tisztázása. A Boldogasszony-szerep múltjának, jelenének és jövőjének felderítése, különös tekintettel a "Magyarok Nagyasszonya" szerepre. Babba Mária őstörténeti vonatkozásainak további vizsgálata.

13. A szent helyek radiesztéziai módszerekkel történő felmérése, az ilyen irányú vizsgálatok eredményeiből levonható tanulságok rendszerezése, majd közzé tétele.

14. Az eddigi "Magyar Egyház" próbálkozások számbavétele és kritikája. A továbblépés szükségességének indoklása, a jövőbe vezető irány megjelölése.

Budapest, 2008. december 26.

Új komment

Név:
E-mail cím:	( csak a blog tulajdonosa látja )
	Kérem írja be a baloldalon látható számot!
Szöveg:

Betűk: Félkövér Dőlt Kiemelés Kép: Képbeszúrás Link: Beszúrás


Félkövér:	[b] Félkövér szöveg [/b]
Dőlt:	[i] Dőlt szöveg [/i]
Kiemelés:	[c] Kiemelt szöveg [/c]
Képbeszúrás:	[kep] http://...../kep.gif [/kep]
Linkbeszúrás:	[link] http://tvn.hu [/link]