|
|
|
2013-03-26 18:40:24, kedd
|
| |
| |
|
|
| |
EGYHÁZI ÜNNEPEINK
a magyar (népi) hagyományok tükrében
Az ünnepeknek roppant nagy holdudvaruk van, ha arra gondolunk, hogy évszázadok során mennyi népszokás, hiedelem és hangulat szegődött hozzájuk.
A vallásos néprajz könyvtárra menő irodalmából merítve - a magyar településeken kialakult, az egyházi ünnepeinkhez kötődő hagyományokról - szerkesztettem ezt a vázlatos áttekintést.
A magyar falvak életében nagyon fontos szerepet töltöttek be a különböző vallások egyházai, mert az erkölcsi normákat, szokásokat, a családi élet alakulását jelentős mértékben befolyásolták. A X-XI. században történt meg a pogánynak nevezett ős-magyar vallás elhagyása, és a magyarság egységesen a katolikus vallást követte egészen a XVI. század első feléig.
Őskeresztényi kultúránk azonban tovább él a ma már népinek nevezett hagyományainkban.
,,Az 1731-ben kiadott Carolina Resolutio (Károly király döntése) - másfél százados harc után - megerősíti a protestánsok korlátozott vallásgyakorlását és kiépül mind a református, mind az evangélikus egyház szervezete." ,,Az állam katolikus jellege azonban megmarad... Mindenek ellenére a XVIII. századi műveltségben a magyar protestantizmus az előző századokban kiépült iskolarendszerben és könyvnyomtatási kultúrában őrzi pozícióit."
A protestáns egyházak falusi szervezetei: a ,,gyülekezet" maga választotta lelkészét. A vasárnapi istentisztelet látogatása mindenki számára kötelező érvényű volt. Délelőtt az asszonyok maradtak otthon, hogy az ebédet idejében elkészíthessék, délután a férfiak, hogy a jószágot meg tudják etetni.
A vasárnapi istentisztelet után a férfiak a templom előtt még együtt maradtak, hogy a legújabb híreket, eseményeket megbeszéljék, ilyenkor dobolta ki a kisbíró a közérdekű rendelkezéseket.
Az egyház ,,funkciója", hogy ott állott az élet három nagy eseményekor, és meghatározott módon annak szertartását teljesítette.
A kereszteléssel lényegében a kisdedet az egyházba vette fel, a házasságkötéskor megáldotta a két ember kapcsolatát, és végül a temetőbe utolsó útjára kísérte az elhunytat. Mindezt az anyakönyvekbe is bejegyezték: a 17-18. századtól, rendszeresen.
Az egyházaknak erkölcsi ügyekben fontos büntető szerep is jutott.
A közerkölcsnek nem megfelelő ruházatot hordók, a hangoskodók, részegeskedők, káromkodók, paráználkodók számíthattak a pellengérre állításra és a gyülekezet előtti bűnök megvallására, valamint fogadalomtételt kellett tenni a megjavulásra.
Az egyházi zene a középkortól kezdve hatott a népzenére.
A prédikációs irodalom példázatai jelentkeznek a paraszti mesékben és mondákban.
Az egyházak bizonyos vallásos tartalmú dramatikus játékok kezdeményezői és elterjesztői voltak. Így volt ez a második nagy ünnepünkkel, a Húsvéttal is.
A húsvéti ünnepkör
A húsvéti ünnepkört a nagyböjti időszak készíti elő.
A nagyböjt hamvazószerdától nagyszombatig, 40 napig tart - annak emlékére, hogy Jézus Krisztus is negyven napig böjtölt a pusztában. Az első időkben a húsvét előtti böjt rendkívül szigorú volt. Bizonyos ételektől (elsősorban a hústól, tojástól) tartózkodtak és napjában csak egyszer étkeztek. A böjti fegyelem azonban fokozatosan enyhült, a hústól való megtartóztatás csak péntekre vonatkozott és az egyszeri jóllakás lépett a helyébe. A nagyhét a húsvétot közvetlenül megelőző hét nap, a nagyböjt utolsó szakasza. Első napja a virágvasárnap, (a pálmák vasárnapja, az Úr szenvedése).
A VIII. században elterjedt, hogy szentelt pálma-, illetve olajágakkal (barkával) körmenetet tart Jézus Krisztus jeruzsálemi bevonulásának emlékére.
Általában virágvasárnapon a palócoknál szokás volt a kiszehajtás. A kisze jellegzetes böjti eledel: savanyú gyümölcs- vagy korpaleves, amit élen át nagyon meguntak, és meg akarnak tőle szabadulni. A leányok az előző évben férjhez ment menyecske ruháiba öltöztetnek egy szalmabábot, mely a kiszét jelképezi, és azt - dalokat énekelve a legközelebbi folyóig, patakig, tóig viszik. Leveszik a ruhát a bábról, és annak csupasz vázát a vízbe dobják. Ilyenkor, aki felé a báb úszik, annak megjövendölik a férjhez menését.
A nagyhét kiemelkedő időszaka a "három szent nap", a nagycsütörtök, nagypéntek és nagyszombat.
A nagycsütörtököt a IV-V. századtól kezdve ülik meg az utolsó vacsora és a szenvedés kezdetének az emlékére.
Ezen a napon van a püspöki székesegyházakban az olajszentelés, a VI. századtól a lábmosás, annak emlékére, hogy az evangéliumok szerint Krisztus megmosta e napon apostolainak a lábát. A pápa 13 fehérbe öltözött papnak a lábát mossa meg ezen a napon. Ekkor van még az oltárfosztás: mindent leszednek az oltárról - Krisztus ruháitól való megfosztásának emlékére - csak a gyertyatartókat és a keresztet hagyják ott. Nagycsütörtök németül Gründonnerstag=zöldcsütörtök arra utal, hogy ezen a napon csak zöldségből készült főzeléket volt szabad enni.
Nagypéntek Krisztus szenvedésére és kereszthalálára való emlékezés ünnepe, amelynek kiemelkedő része a keresztúti ájtatosság, azaz a 14 stáció imádkozva való végigjárása.
E napi szokás jellegzetessége a szentsír készítése, őrzése és látogatása. Egyik emlékét, a 15. századból való (garamszentbenedeki) Úrkoporsót Esztergomban őrzik. Nagypénteken valamennyi vallásfelekezet böjtöl. Savanyú-leves (cibere, káposztaleves), zsír nélküli kalács és pattogatott kukorica az egész napi táplálkozás.
Nagyszombat már a húsvéti örömünnep kezdete.
Este kezdődik az ünnep a tűzszenteléssel, amely VIII. századi pogány eredetű szertartás. Ezt követi a keresztvízszentelés, majd az éjjeli mise, amellyel már a feltámadást ünneplik.
Húsvét vasárnap a húsvét első napja. Reformátusoknál a Feltámadott Krisztus megtapasztalása.
Legnagyobb ünnepünk jelképei, szokásai közül a zászlós bárány, a magyar református egyház címerképe. Ő, mint Isten báránya, magára vette a világ bűneit.
A bárány által tartott keresztes zászló golgotai győzelmét jelenti. Ezen a vasárnapon tyúkhúsleves, kalács, béles fordul elő leggyakrabban, - a katolikusok ekkor inkább disznóhúst esznek. A sonkát megszentelik és még az ünnepeken meg is eszik. A húsvéti bárány fogyasztása csak újabban terjedt el.
Több templomunk tornyán ott a kakas, hirdetve: meg ne tagadjuk Jézust!
A pelikán erdélyi szószékek dísze, amelyről a régiek azt tartották, hogy éhínség idején szíve vérével táplálja fiait.
A húsvéti tojás általában az élet és a termékenység jelképe, a benne rejtező életcsíra amely a maga idejében kitör a tojás mészburkából, jelképezi a sziklasírból új életre támadó Jézust. Azért piros többnyire, mert vérével áldozott a győzelme előtt. Szokás: locsolóknak adni.
A húsvéti nyúl szintén a termékenység szimbóluma, valamint az örök éberségre, (örök életre) utal; ugyanakkor emlékeztet arra, hogy húsvét reggelén Péter és János versenyt szaladtak az üres sírhoz. Szokás ajándékba adni, vagy a húsvéti ajándékozást neki tulajdonítani.
Húsvét hétfő az ünnep második napja.
A húsvéti locsolás a katekhumenusok keresztelésének emlékére elmaradhatatlan népszokássá vált. Régebben vederrel a kútnál történt. A lányok, ha nem mentek maguk, akkor a legények erőszakkal odacipelték őket. Ez a szokás termékenységvarázsláshoz is kapcsolódik.
A locsolók később szagosvízzel öntöztek, de éppen úgy kaptak színes és díszített tojást, mint korábban. Elterjedtek a korszakonként és tájanként változó locsolóversek. Például:
Vízbevető hetfű nekünk is ugy tetszik:
Látjuk az utcákon, hogy egymást öntözik.
Öntünk gazdát, asszonyt kedves leányával;
Várunk piros tojást, de azt is párjával.
Ha párjával adják, meg fogjuk köszönni,
Ha párral nem adják, nem fogjuk elvenni. (Kézdimárkosfalva, Háromszék megye)
A húsvétot követő un fehérvasárnapon küldik a komatálat (bor, néhány piros tojás és perec) színes kendővel letakarva, a keresztszülők keresztgyermekeiknek; a kisebb leányok annak, akit barátnőnek akarnak fogadni. A következő versikét mondják:
Komatálat kaptam,
Fel is aranyoztam.
Koma küldi komának,
Koma váltsa magának. (Somogy m.)
Áldozócsütörtök Jézus mennybemenetelének napja.
Ekkor ér véget a húsvéti kötelező áldozás időszaka, a húsvéti ünnepkör záró alkalma. A határban lévő keresztekhez zarándokolnak a hívek, miközben azért könyörögnek, hogy az elemi csapások kerüljék el őket.
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: hagyományainkban, hamvazószerdától, házasságkötéskor, kézdimárkosfalva, vallásfelekezet, fogadalomtételt, rendelkezéseket, jellegzetessége, áldozócsütörtök, reformátusoknál, kereszthalálára, tűzszenteléssel, gyertyatartókat, virágvasárnapon, nagycsütörtököt, protestantizmus, fehérvasárnapon, könyvnyomtatási, keresztelésének, elmaradhatatlan, megtapasztalása, megtartóztatás, megfosztásának, gründonnerstag, szerkesztettem, hagyományokról, katekhumenusok, kereszteléssel, istentisztelet, elkészíthessék, nagyszombatig, zöldcsütörtök, nagycsütörtök, kezdeményezői, megjövendölik, keresztszülők, ünnepeknek roppant, vallásos néprajz, magyar településeken, egyházi ünnepeinkhez, vázlatos áttekintést, magyar falvak, különböző vallások, erkölcsi normákat, családi élet, pogánynak nevezett, magyarság egységesen, katolikus vallást, 1731-ben kiadott, protestánsok korlátozott, evangélikus egyház, állam katolikus, EGYHÁZI ÜNNEPEINK, Carolina Resolutio, Jézus Krisztus, Nagypéntek Krisztus, Úrkoporsót Esztergomban, Feltámadott Krisztus, Áldozócsütörtök Jézus, Bóna Mária Ilona,
|
|
|
|
|
|
| ünnepeknek roppant, vallásos néprajz, magyar településeken, egyházi ünnepeinkhez, vázlatos áttekintést, magyar falvak, különböző vallások, erkölcsi normákat, családi élet, pogánynak nevezett, magyarság egységesen, katolikus vallást, 1731-ben kiadott, protestánsok korlátozott, evangélikus egyház, állam katolikus, magyar protestantizmus, előző századokban, protestáns egyházak, vasárnapi istentisztelet, asszonyok maradtak, ebédet idejében, templom előtt, legújabb híreket, közérdekű rendelkezéseket, egyház „, élet három, kereszteléssel lényegében, egyházba vette, házasságkötéskor megáldotta, temetőbe utolsó, egyházaknak erkölcsi, pellengérre állításra, gyülekezet előtti, egyházi zene, középkortól kezdve, prédikációs irodalom, paraszti mesékben, egyházak bizonyos, második nagy, húsvéti ünnepkör, húsvéti ünnepkört, nagyböjti időszak, nagyböjt hamvazószerdától, első időkben, húsvét előtti, böjti fegyelem, hústól való, egyszeri jóllakás, húsvétot közvetlenül, nagyböjt utolsó, pálmák vasárnapja, palócoknál szokás, kisze jellegzetes, előző évben, kiszét jelképezi, legközelebbi folyóig, vízbe dobják, férjhez menését, nagyhét kiemelkedő, utolsó vacsora, szenvedés kezdetének, püspöki székesegyházakban, evangéliumok szerint, lábát mossa, keresztet hagyják, napon csak, keresztúti ájtatosság, szentsír készítése, egész napi, húsvéti örömünnep, éjjeli mise, feltámadást ünneplik, húsvét első, zászlós bárány, magyar református, világ bűneit, bárány által, vasárnapon tyúkhúsleves, katolikusok ekkor, sonkát megszentelik, húsvéti bárány, pelikán erdélyi, húsvéti tojás, termékenység jelképe, benne rejtező, maga idejében, tojás mészburkából, győzelme előtt, húsvéti nyúl, termékenység szimbóluma, örök éberségre, üres sírhoz, húsvéti ajándékozást, ünnep második, húsvéti locsolás, katekhumenusok keresztelésének, kútnál történt, legények erőszakkal, locsolók később, húsvétot követő, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1531
- e Hét: 5059
- e Hónap: 13663
- e Év: 49604
|
|
|
Offline
