|
|
|
2014-01-14 11:27:14, kedd
|
| |
| |
|
|
| |
Van-e erkölcsi alapja bárkinek kitiltani a hajléktalanokat a közterekről, akkor, amikor a lakhatáshoz való alapjog sem törvényi- sem társadalmi feltételei nincsenek biztosítva?
A hajléktalan lélekkel való életvitel miatti otthontalanság gondolata foglalkoztat azóta, hogy egy - hajléktalanokkal készített - riportban azt nyilatkozta valaki, hogy:
- "Nincs kiért küzdeni, mert annyira magamra maradtam. Nincs senkim ezen a világon...Még soha nem voltam fontos senkinek!".
Valószínű, hogy már kicsi gyerekkorában megtapasztalta ezt a FELESLEGESSÉG érzését... Innen elindulva jártam végig gondolatban a miérteket, amit most megosztok veletek.
"Minden szülőnek feladata, hogy a gyermekével az első levegővételtől kezdődően együttműködjön, és együtt készüljenek a gyermek számára is sok megpróbáltatást hozó feladatra. Amíg a gyermek építi a testét, és építi a Lelkét, majd a Szellemét, bizony sok nehézségen megy át mind a gyermek, mind a szülő." (Írja többek között OmMaat Ré.)
Ezek a gondolatok - a mindenkitől és mindentől elidegenedett, agyoncivilizált emberiség emberi utódait gondozó - a gyermekkel való legfontosabb szülői együttműködésről szólnak. Az el-lelketlenedő- elembertelenedő világról és világhoz szólnak.
Csakhogy volt és van a marxi-materialistának nevezett eszmerendszere a világnak ezen a közép-keleti féltekén, ahol ez a LELKETLENÍTÉS intézményesült az elmúlt évtizedekben. Mert évtizedekig szó nem volt arról, hogy az ember nemcsak anyagi eredetű szerv- és idegrendszer, hanem lelki összetevőit (pszichikus struktúráját) tekintve is egyszeri- egyedi és megismételhetetlen élőlény. (Akinek az ÉLETE a fogantatással kezdődik és valóban, a csillagokban megvagyon írva a sorsa.)
Kikre is mondja a magyar ember, hogy LELKETLEN?
LELKETLEN! Mondja a magyar ember, ha valakiről úgy gondolja, hogy ártó szándékkal tesz, vagy érez. Ilyen lelketlen, önmagának és ezzel közvetlen környezetében élőknek is ártó szándékkal "éli", vagy inkább önpusztítja és pusztítja életét Európa szívében a magyarnak nevezett nép.
Meg is mutatkozik a halandósági arányszámunkban és a születések számának tragikus csökkenésében és a hajléktalanok számának fokozatos növekedésében..
Úgy látszik, hiába az anyagiak gyarapítása, a műtárgyak és az egész társadalmi építmény fáradságos, véres-verejtékes építgetése, ha rossz, lelketlen alapokra idegen "kultúrákra" (marxi-materialista és a kapitalista fogyasztói társadalom "kultúrái") épült és épül!
Le kell bontani, ezt az "építményt", mert előbb-utóbb összeomlik magától és maga alá temeti a benne élőket!
Föl kell, de új alapokon építeni az új társadalmi építményt!
Ebből az építkezésből nem hiányozhat az egyetlen kohézióerő: a LELKIERŐ, amely garantáltan összetart, megtart, NEMZETTÉ egyesít (kovácsol) egy népet!"
Egyre gyakrabban hallani arról, hogy ,,ideológiai válságban van az emberiség ... már mindent kipróbált...". Ehhez azt tenném hozzá: igen, mindent kipróbált csak egy valamit nem. Mégpedig az utódokról való gondoskodás problémáját nem tudta megoldani. Pontosabban, azt hogy ki nevelje a gyereket?
Lehet, hogy ez lesz a veszte? Pedig, csak körül kellene egy kicsit nézni az élővilágban és akkor okulásul rájöhetnénk arra, hogy azok a fajok a legéletképesebbek, amelyek a legpraktikusabb módon oldották meg az utódokról való gondoskodást, vagyis: önmagunk minőségi reprodukcióját!
Az otthonhoz jutás lehetetlenségei 1990 előtt és után
A személyi szuverénitás- az önrendelkezés és az önállóság felelősségének elvesztése,
a plebs-szé- és hajléktalanná válás folyamata
1990 előtt és után
Példaképpen kövessünk nyomon egy újszülött útját, attól kezdve, hogy megszületett a kórházban és már nem szakították el az anyjától... Majd, hazamegy a szülőnő kisbabájával! Hát ez az, ami óriási probléma Magyarországon! Van-e hova ,,haza"vinni azt a gyermeket? Mert, az élővilágban többnyire úgy történik, hogy előbb elkészítik a születendő utód/ok számára a ,,fészket". Magyarországon, az embereknél ez évtizedek óta úgy van, hogy előbb meg kell szülni (v. ,,vállalni" előre) a gyermeket, majd a Hivatal, a Bank... elbírálja, hogy adható-e kölcsön az építkezéshez, otthonteremtésre. (Ez olyan, mintha a madarak előbb tojnák a tojásokat, majd fészket rakva, abba összegyűjtenék a közben ,,kihűlt", tönkrement tojásokat.)
Nem volt ez mindig így!
1945 előtt voltak bérlakások, amelyeket ki lehetett bérelni. Nem kényszerült bele mindenki az erején felüli építkezésbe, ,,öröklakás" -vásárlásba. Csakhogy, ezeket a bérlakásokat állami tulajdonba ,,vették" és kiutalták... 1968-ra, elfogyva a kiutalható lakások, panelépítkezésbe kezdtek... Átmenetileg még ez is jobb volt a semminél. Csakhogy ezeket a panellakásokat megvásárlásra kínálták föl az akkor szülőképes korba lépő új nemzedék számára.
Először is azt tartom, hogy a legnagyobb történelmi igazságtalanság az 1968-as új gazdasági mechanizmus bevezetésekor felnőtt munkavállalóvá váló nemzedéket érte tömegesen. Mert mi történt ezzel a nemzedékkel valójában?
Miért nevezik kompetensék jobbról plebs-nek, balról, meg csőcseléknek?
Tisztességes ez akkor, amikor az 1990-es első szabadnak nevezett választásokkal törvényhozó helyzetbe került rendszerváltoztató pártok képviselői - ahelyett, hogy a népet lehetőségek sorával felemelkedésre biztatták volna - a saját, régi családi címeik, rangjuk visszaszerzésével és fizetéseik meghatározásával, későbbiekben felemelésével voltak elfoglalva?
Pedig, nemcsak a népet kellett volna felemelni, hanem a családokat és az azt alkotó egyes személyeket. Ehhez bizony legalább az első időszakban családterápiára lett volna szükség!
Arról nem is beszélve, hogy ez a réteg sem ismereti- sem kapcsolati- sem anyagi tőkével nem rendelkezett. És, bizony, az erkölcsi és anyagi kárpótlásból is kimaradt, mert fogalma nem volt arról, hogy az neki járt volna!!! Ezért beszélhetünk napjainkban arról joggal: ez a kárpótlásnak nevezett valami bizony kimeríti a sikkasztás bűnelkövetés fogalmát. Mert ebből a kárpótlásból kimaradtak az 1945 után kisemmizettek és utódaik!!!
Ezért veszem védelmembe a plebs-et és a hajléktalanokat. Mert abban, hogy ilyen széles népréteg plebs-szé, vagyis "csőcselékké", majd hajléktalanná vált a mindenkori hatalom képviselői is felelősek.
Akik a plebs kifejezést gúnyolódás (pejorativ) értelemben használják Magyarország több, mint 2,5 milliónyi szavazópolgárára - akarva, akaratlanul hozzájárulnak ahhoz, hogy ezek az emberek mostanra ilyen rettenetes tudati szinten tengődjenek közös hazánkban. Mindenki figyelmébe ajánlom az emigráns magyarság megélhetés (egzisztencia)-teremtési készségét! Sok olyan amerikás magyart ismerek, aki kint a 0-ról, szó szerint a semmiből vagyonra tett szert az okos eszével, szorgalmával, vele-született kreativitásával, tehetségével, életrevalóságával.
Na, ők jöttek haza elsőkét a rendszerváltozásban és láss csodát: amibe itthon belevágtak, abba sorra belebuktak! Ismerek olyant, aki már másodszor jött vissza, mert nem tud beletörődni, hogy a hazájában csak tönkremenni lehet!!!
Azért ez is jelent ám valamit!!!
Száz szónak is egy a vége: ezek a magyar testvéreink azért sikeresek nyugaton, mert ott már eljutottak a közgondolkodásban odáig, hogy: "NEM AZ SZÁMÍT, HOGY MIT TANULTÁL, MIT DOLGOZOL, HANEM, HOGY MILYEN EMBER VAGY!"
(Lesz ez még így sem! c. amerikai film író-főhőse mondta ezt a filmbéli
boldogtalan szomszédjának, akinek bizonyítási kényszere volt...)
Ahhoz kellenek a társadalmi feltételek, hogy a magyar néphez tartozó egyének ismét méltók lehessenek régi jó hírükhöz!
Ehhez olyan iskolákra - a felnőttképzés keretén belül - van szükség, ahol a plebs-hez tartozók is megszerezhetik azon ismereti tőkéjüket, amit évtizedekig a hatalmat gyakorlók kisajátítottak maguknak!
Szükség lesz még olyan kisvállalkozás-barát programokra, melyek induló, anyagi tőkéhez juttatják az arra hajlandóságot mutató szakmunkásokat.!
Olyan közgondolkodásra is szükség lenne, amelyikben a példaképek élenjárnak emberséggel és az önállóság felelősségével megvalósított életükkel.
Akkor, ha ennek meglesznek a hatalom által megteremtett feltételei, és aki ennek ellenére sem képes felemelkedni, hanem ragaszkodik ahhoz, amit megszokott a szocializmusban: hogy ,,mert kicsi lenni" - nos arra majd lehet mondani, hogy ,,plebs".
De bennük is tisztelni kell az Embert még akkor is, ha ez oly nagyon nehezére esik az úrhatnám polgárnak, vagy az újgazdag burzsujoknak! Pontosabban, tőlük járna csak igazán a tisztelet, hiszen az ő, vagyis a plebs áldozata árán gazdagodhattak meg!!!
Visszatérve az 1960-es évekre, amikorra felnőtté váltak az 1945 utáni első demográfiai csúcsban - a Ratkó-korszakban - születettek, kiknek szülei addigra olymértékben elszegényedtek és ,,mertek kicsik lenni" (az erőszakos kollektivizálási és proletarizálási törekvéseknek engedve) kénytelenek voltak átengedni gyermekeiket a hatalom intézményeinek.
A "lakáspolitikával" úgy manipulálták a fiatalokat, hogy az előre történő "gyermekvállalás" és a hivatalos házassági anyakönyvi kivonat - a fővárosban, pedig, a házasulandó pároknak legalább az egyik félnek rendelkeznie kellett 5 éves állandóra bejelentett lakcímmel - volt a feltétele a lakáshoz jutásnak, annak, hogy egyáltalán a lakásvásárlás jogát megszerezhessék. Ezek az "öröklakás" nevezetű börtöncellákra osztott, összkomfortos betonkalodák mégsem válhattak "igazi otthonná". Miért? Talán, mert az "igazi c s a l á d" hiányzott belőlük!
Pedig a GYES (gyermekgondozási segély) intézménye is növelte a "szülési kedvet".
(Folyt. Köv.)
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: szavazópolgárára, hajléktalanokkal, együttműködésről, meghatározásával, otthonteremtésre, panelépítkezésbe, kollektivizálási, lakáspolitikával, gyermekgondozási, közgondolkodásra, hajléktalanokat, megpróbáltatást, gyermekvállalás, proletarizálási, családterápiára, igazságtalanság, arányszámunkban, agyoncivilizált, elembertelenedő, megszerezhessék, legpraktikusabb, materialistának, kreativitásával, szocializmusban, lehetetlenségei, levegővételtől, együttműködjön, intézményeinek, felemelkedésre, intézményesült, megtapasztalta, gazdagodhattak, felelősségével, eszmerendszere, elszegényedtek, magyarországon, lakhatáshoz való, hajléktalan lélekkel, első levegővételtől, gyermek számára, gyermek építi, gyermekkel való, el-lelketlenedő- elembertelenedő, világnak ezen, közép-keleti féltekén, elmúlt évtizedekben, ember nemcsak, fogantatással kezdődik, csillagokban megvagyon, magyar ember, magyarnak nevezett, halandósági arányszámunkban, OmMaat Ré, HOGY MIT TANULTÁL, HOGY MILYEN EMBER VAGY, Bóna Mária Ilona,
|
|
|
|
|
|
| lakhatáshoz való, hajléktalan lélekkel, első levegővételtől, gyermek számára, gyermek építi, gyermekkel való, el-lelketlenedő- elembertelenedő, világnak ezen, közép-keleti féltekén, elmúlt évtizedekben, ember nemcsak, fogantatással kezdődik, csillagokban megvagyon, magyar ember, magyarnak nevezett, halandósági arányszámunkban, születések számának, hajléktalanok számának, anyagiak gyarapítása, egész társadalmi, kapitalista fogyasztói, benne élőket, egyetlen kohézióerő, emberiség …, utódokról való, kicsit nézni, legpraktikusabb módon, otthonhoz jutás, személyi szuverénitás-, önállóság felelősségének, újszülött útját, szülőnő kisbabájával, élővilágban többnyire, születendő utód, madarak előbb, közben „, erején felüli, bérlakásokat állami, kiutalható lakások, panellakásokat megvásárlásra, akkor szülőképes, legnagyobb történelmi, nemzedékkel valójában, 1990-es első, népet lehetőségek, népet kellett, első időszakban, neki járt, kárpótlásnak nevezett, sikkasztás bűnelkövetés, kárpótlásból kimaradtak, 1945 után, mindenkori hatalom, plebs kifejezést, emberek mostanra, emigráns magyarság, semmiből vagyonra, okos eszével, hazájában csak, magyar testvéreink, közgondolkodásban odáig, társadalmi feltételek, magyar néphez, felnőttképzés keretén, plebs-hez tartozók, hatalmat gyakorlók, arra hajlandóságot, példaképek élenjárnak, önállóság felelősségével, hatalom által, úrhatnám polgárnak, újgazdag burzsujoknak, plebs áldozata, 1960-es évekre, 1945 utáni, erőszakos kollektivizálási, hatalom intézményeinek, előre történő, hivatalos házassági, házasulandó pároknak, egyik félnek, lakáshoz jutásnak, lakásvásárlás jogát, szavazópolgárára, hajléktalanokkal, együttműködésről, meghatározásával, otthonteremtésre, panelépítkezésbe, kollektivizálási, lakáspolitikával, gyermekgondozási, közgondolkodásra, hajléktalanokat, megpróbáltatást, gyermekvállalás, proletarizálási, családterápiára, igazságtalanság, arányszámunkban, agyoncivilizált, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1186
- e Hét: 4714
- e Hónap: 13318
- e Év: 49259
|
|
|
Offline
