|
|
|
2007-05-31 11:59:17, csütörtök
|
| |
| |
|
|
| |
Vendégségben Apróéknál
A Sebestyén család már soha nem kaphatja vissza a villáját
Magyar Nemzet 2007. május 24. 0:02
A villát, ahol ma a magyarországi miniszterelnök lakik, Sebestyén Aladár, a
Weiss Manfréd Művek
egyik igazgatója építtette 1936-ban, Grünwald Rózával kötött frigyének 25.
évfordulója alkalmából.
Az első világháborúban tanúsított hősiességéért többszörösen kitüntetett
Sebestyén Aladárt először zsidó származása miatt lakoltatták ki a saját
házából,
majd az ötvenes években államosítás címszóval a Rákosi-féle népi demokrácia
tette rá kezét a vagyonára.
Sebestyén István, az unokaöcs - aki most szólal meg először - kisgyermekként
mindezt végigélte.
Amikor gimnazista volt, még elmehetett vendégségbe nagybátyja egykori
otthonába:
akkor már az Apró família lakta a villát, és Sebestyén István éppen Apró
Piroskával járt egy osztályba.
Sebestyén István Svájcban él, egy Genfben székelő nemzetközi szabványügyi
szervezet vezetője.
Ahogy emlékeit feleleveníti, utal arra is: számára ez a történet tipikus
eset a sok közül,
amelyben az állam először államosított, és utána úgy privatizált, hogy az
államosítás okozta
igazságtalanságokat gyakorlatilag nem orvosolta.
Sebestyén Aladár a harmincas években fogott bele a villaépítésbe.
Az ingatlan tulajdoni lapja szerint a korábban még Rézmál dűlőként ismert
Szemlőhegyi úton 25 ezer pengőért váltotta meg a 42. szám alatti telket,
ahol egy főgimnáziumi tanár, egy színész és családjaik laktak.
Ahogy Sebestyén István emlékezik, az eredeti tervek szerint nagybátyja
szerényebb hajlékot szeretett volna
- építészeti dokumentációk most is megvannak -, de felesége nagyobbra
vágyott, és az ő kívánsága döntött.
Így aztán egy hatalmas, elegáns kúria lett a végeredmény, amit a család
egyedül nem is igen tudott belakni.
A feleség, Grünwald Róza (akit mindenki csak Rózsi néninek hívott) egyik
lánytestvére, Margit, annak férje, Schnitzler Sándor és fiuk, Palika is
beköltöztek a házba, és még így is bőven elfértek.
(Palika sorsa tragédiába torkollott: munkaszolgálatosként veszett oda
valahol az orosz fronton.)
Sebestyén Aladár fia, György szerencsésebb volt.
Szülei Svájcba küldték tanulni, 1935 táján szerzett mérnöki diplomát a nagy
hírű zürichi műszaki egyetemen.
Haza akart térni, de azokban az években akkora munkanélküliség volt a
mérnökök körében is,
hogy még Weiss Manfréd - apja munkaadója - magas összeköttetései ellenére
sem tudott számára
megfelelő munkahelyet szerezni.
Ám mivel kitűnő szakember volt, több nyelven beszélt, végül is Angliában, a
Philipsnél helyezkedett el mint röntgenmérnök, és közvetlenül a háború
kitörése előtt kivándorolt Ausztráliába, Sydneybe.
Amikor Magyarország és Nagy-Britannia hadiállapotba került, a lágert azért ő
is megjárta:
mint az ellenséges magyar állam polgárát először internálták, egy-két évre
rá megkapta az ausztrál állampolgárságot. 1995-ben bekövetkezett haláláig
Sydneyben élt.
Sebestyén Aladár és a rokonság mindössze 1944-ig élvezhette az egy élet
munkájából felépített villát.
Április 28-án, a német bevonulást követően a birtoklap szerint az ingatlant
a faji törvények alapján
nyilvántartásba vették, és Sebestyénéknek el kellett költözniük a budapesti
gettóba.
A várva várt felszabadulás életben találta mindnyájukat.
A Szemlőhegy utcai villa azonban bombatalálatot kapott, a házban
randalíroztak az oroszok is,
a Sebestyén-kúria bútorai, műtárgyai megrongálódtak.
Sebestyén István úgy emlékezik: még a hatvanas években is előfordult, hogy
nagybátyja megtakarított
pénzét arra fordította, hogy egy késsel széthasított, azóta őrizgetett
flamand festményt restauráltasson.
A háború után a család fellélegzett: nekiláttak a ház renoválásának.
Ahogy Sebestyén István mondja, nagybátyja sokszor dohogott: mire befejezték
a munkát, el is vették tőlük a házat.
Az ötvenes években jött az államosítás.
Sebestyén Aladárt - miután kitűnő vezető volt - hagyták dolgozni.
Szükség volt a hozzáértésére: a korábbi igazgató a Ferroglobus
főosztályvezetője lehetett.
A maga építette villában azonban nem maradhatott.
A Szemlőhegy utcai ház akkor már három család lakhelye volt, ugyanis akkorra
már
Sebestyén Aladárné unokahúga is odaköltözött férjével, Flank Józseffel és
két kislányukkal.
1952-ben azonban egyik pillanatról a másikra mindhárom családnak ki kellett
költöznie.
Abban szerencséjük volt, hogy az ingóságaikat magukkal vihették, nem úgy,
mint a kitelepítettek.
Csakhogy a Szent István körút 24. alatt kiutalt társbérletben, ahol
kezdetben a három családnak élnie kellett,
nem volt hely a villa összes bútorának.
Sebestyén István szerint nagybátyja akkor a családon belül sok mindent
elajándékozott a berendezésből és a festményekből.
A társbérletben a három családnak volt ugyan saját külön hálószobája, de a
nappali, a fürdő, a konyha közös volt.
Ez az állapot maga lett volna a pokol, ha nem rokonokról van szó.
A harmadik család Flank József feleségével és a két pici lánnyal tovább
költözött a Tanács (ma Károly) körútra.
Így sem lehetett könnyű, bár - Sebestyén István emlékei szerint - igazából a
vidámság volt jellemző
a Szent István körúti otthonra.
A két férfi dolgozott, a nők pedig - testvérek lévén - ki tudtak jönni
egymással a konyhában.
Ám a villa elvesztését egyikük sem tudta kiheverni: egy életre szóló traumát
jelentett,
főleg Sebestyén Aladár felesége számára.
A kiürített régi lakásuk érdekes módon egy darabig üresen állt.
Egy év elteltével aztán a Sebestyén-villába egy varrodát telepítettek.
Sebestyén István emlékei szerint vagy húsz fiatalasszony dolgozott ott - ezt
onnan tudja, hogy az ő családjuk is a környéken lakott, és a villa közvetlen
szomszédságában lévő Fajd utcai óvodába járt,
onnan közvetlen rálátása volt a villára.
A varrodát egy-másfél év múlva felszámolták, a ház ismét üres maradt, de nem
sokáig.
1955-56 táján jött az új lakó.
Hogy mikor és ki, azt Sebestyén István sem tudja - ő 1953-ban kikerült az
óvodából, és az Áldás utcai iskolába járt.
A közhiteles dokumentumokból nem deríthető ki, mikor került a
Sebestyén-villa Apró Antal használatába.
Annyi bizonyos, Apró - aki 1947-1948-ban a Dózsa György út 62. szám alatti
lakásban élt
- az államosítás idején már miniszteri rangban volt, s bár politikai
karrierjében akadtak kisebb zavarok,
ettől függetlenül kiérdemelhetett egy méltó lakot a Rózsadombon, a többi
káder között.
Mint megírtuk, az Apró család a villát az 1956-ot követő megtorlás
ítéleteiről elhíresült vérbíróval,
Jahner-Bakos Mihállyal közösen lakta.
A hátsó telekszomszéd Kádár János volt.
1995-ben Dobrev Klára, Apró Antal unokája, a jelenlegi miniszterelnök
felesége a 159 négyzetméteres
házrészt 23 évesen, egyetemistaként, egyedülállóként mint szociális
bérlakást vásárolta meg.
A tranzakció kevesebb mint kilencmillió forintjába került a családnak,
de ennek csak tíz százalékát kellett készpénzben kifizetni.
A többire 25 éves részletfizetési kedvezményt kapott a szociálisan rászoruló
Dobrev Klára,
akinek édesanyja a legfelsőbb üzleti elit tagja volt.
Amint Dobrev Klára megszerezte a tulajdonjogot, az ingatlan hasznosítási
jogát 16 millió forintért eladta
a Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel közös családi vállalkozásuknak, a
Fittelina Kft.-nek,
majd indult az uszodaberuházás és a csillárlízing.
Eközben Dobrev Klára édesanyja, Apró Antal leánya, Apró Piroska a vérbíró
családjának
102 négyzetméteres tulajdoni részét vásárolta meg.
Az ügy pikantériája, hogy Apró Piroska tulajdonjogi kérelme húsz nappal
korábban érkezett
be az önkormányzathoz, mint ahogy Jahner-Bakos Mihályné tulajdonjogát
bejegyezték volna a nevezett önkormányzati ingatlanra.
Gyurcsány Ferenc 1996-tól lakik Sebestyénék egykori tulajdonában.
Sebestyén Aladár és családja - ahogy az unokaöcs feleleveníti - 1956 után
már egyáltalán
nem reménykedett abban, hogy valaha visszakapja otthonát.
Ahogy meséli, a sors fintora, hogy gimnazistaként egyszer-kétszer
vendégeskedett nagybátyja
egykori házában, ugyanis Apró Piroska gimnáziumi osztálytársa volt.
Persze hallgatott arról, hogy jól ismeri ezt a helyet.
Sebestyén Aladár 1981-ben, 97 éves korában halt meg.
Felesége 1981-ben, 80 évesen hunyt el.
Egyetlen fiuk a rendszerváltozáskor már nagyon beteg volt, az egykor
elkobzott családi javaikkal kapcsolatos kárpótlással már nem akart
foglalkozni: méltatlannak találta.
1995-ben ő is eltávozott az élők sorából.
Sebestyén István azt mondja: ez a történet nem egyedi,
nem a pénzről,
hanem a morálról, az állam elmulasztott felelősségvállalásáról és az
elmaradt igazságtételről szól.
Laczik Erika-Szarka Ágota
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: állampolgárságot, vállalkozásuknak, részletfizetési, egyedülállóként, egyetemistaként, uszodaberuházás, restauráltasson, összeköttetései, nyilvántartásba, igazságtételről, dokumentumokból, kiérdemelhetett, szomszédságában, munkanélküliség, önkormányzathoz, megrongálódtak, bombatalálatot, négyzetméteres, miniszterelnök, világháborúban, vendégeskedett, gimnazistaként, elajándékozott, kitelepítettek, sebestyénéknek, kisgyermekként, villaépítésbe, hadiállapotba, röntgenmérnök, csillárlízing, magyarországi, gyakorlatilag, bekövetkezett, dokumentációk, tulajdonjogot, társbérletben, magyarországi miniszterelnök, első világháborúban, ötvenes években, történet tipikus, állam először, harmincas években, ingatlan tulajdoni, főgimnáziumi tanár, eredeti tervek, orosz fronton, években akkora, lágert azért, ellenséges magyar, ausztrál állampolgárságot, rokonság mindössze, német bevonulást, Vendégségben Apróéknál, Magyar Nemzet, Sebestyén Aladár, Weiss Manfréd Művek, Grünwald Rózával, Sebestyén Aladárt, Sebestyén István, Sebestyén István Svájcban, Ahogy Sebestyén István, Grünwald Róza, Schnitzler Sándor, Szülei Svájcba, Weiss Manfréd, Amikor Magyarország, Sebestyén Aladárné, Flank Józseffel, Szent István, Flank József, Sebestyén-villa Apró Antal, Dózsa György, Jahner-Bakos Mihállyal, Kádár János, Dobrev Klára, Apró Antal, Amint Dobrev Klára, Gyurcsány Ferenc, Fittelina Kft, Eközben Dobrev Klára, Apró Piroska, Jahner-Bakos Mihályné, Laczik Erika-Szarka Ágota,
|
|
|
|
|
|
| magyarországi miniszterelnök, első világháborúban, ötvenes években, történet tipikus, állam először, harmincas években, ingatlan tulajdoni, főgimnáziumi tanár, eredeti tervek, orosz fronton, években akkora, lágert azért, ellenséges magyar, ausztrál állampolgárságot, rokonság mindössze, német bevonulást, birtoklap szerint, faji törvények, várva várt, hatvanas években, késsel széthasított, háború után, család fellélegzett, korábbi igazgató, maga építette, másikra mindhárom, ingóságaikat magukkal, három családnak, villa összes, családon belül, konyha közös, állapot maga, harmadik család, villa elvesztését, életre szóló, kiürített régi, darabig üresen, varrodát telepítettek, környéken lakott, villa közvetlen, varrodát egy-másfél, közhiteles dokumentumokból, államosítás idején, méltó lakot, 1956-ot követő, hátsó telekszomszéd, jelenlegi miniszterelnök, tranzakció kevesebb, szociálisan rászoruló, legfelsőbb üzleti, ingatlan hasznosítási, nevezett önkormányzati, unokaöcs feleleveníti, sors fintora, élők sorából, állam elmulasztott, állampolgárságot, vállalkozásuknak, részletfizetési, egyedülállóként, egyetemistaként, uszodaberuházás, restauráltasson, összeköttetései, nyilvántartásba, igazságtételről, dokumentumokból, kiérdemelhetett, szomszédságában, munkanélküliség, önkormányzathoz, megrongálódtak, bombatalálatot, négyzetméteres, miniszterelnök, világháborúban, vendégeskedett, gimnazistaként, elajándékozott, kitelepítettek, sebestyénéknek, kisgyermekként, villaépítésbe, hadiállapotba, röntgenmérnök, csillárlízing, magyarországi, gyakorlatilag, bekövetkezett, dokumentációk, tulajdonjogot, társbérletben, tulajdonjogát, önkormányzati, festményekből, berendezésből, hozzáértésére, renoválásának, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 1895
- e Hét: 5423
- e Hónap: 14027
- e Év: 49968
|
|
|
Offline
