|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
|
|
2013-11-03 22:30:43, vasárnap
|
| |
| |
Nyitrai Gábor
Halottak napja
Mécsesek tengere
világítja meg az eget,
imára zárt kezek
szólítanak lelkeket.
Elcsukló hangján
a szív a múltról mesél,
halottak napján
ránk tör az emlékezés.
Emlékezni a szépre,
minden szóra, érintésre,
nevetni, mint régen,
mintha nem is lenne vége.
S egy könnycsepp
az arcon végigszalad,
a hirtelen csend,
csupán ennyi marad.
|
|
| |
|
2 komment
, kategória: Mindenszentek-Halottak napja |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-11-03 22:28:32, vasárnap
|
| |
| |
Csabai Lajos: Mindenszentek
Ha majd kint nyugszom a fűz alatt,
Ne hozz majd drága koszorút nekem!
Az ezer virágú krizantémok
Nem segítenek már szívemen.
Hiába mennek mások ezer virággal,
Jön a november, s elfagy mind.
Ne tarts a sírt versenyben díszítőkkel!
Nem lesz könnyebb a föld odakint.
Könnyebb csak lelkiismeretük lesz,
Mely hordja a vissza nem vont szavakat,
S százszor elmondják majd: köszönöm,
Mit szemükbe mondani nem tudtak.
A bántó szavaknak léleksebei
Millió virággal nem gyógyíthatók,
Hisz, kit köszönöm nélkül engedtek el,
Azok az órák vissza nem hozhatók.
Te ne légy köztük! Ha szívedben
Az őszben emlékek szép virága kél.
Csak egy szál gyertyát gyújts szobádban,
Kit szerettél, ott lesz veled majd, ne félj!
Dáma Lovag Erdős Anna:
Szívünkben örökké élnek
Leszálltak a csillagok az égből
Gyertyaláng ragyog szeretetünkből
Fényben úszik az est homálya
Istenhez száll az emberek fohásza
Mert szeretteink emlékeinkben velünk vannak ők
Zarándok utunk a néma temetők
Lelkünk mélyén velünk élnek
Álmainkban néha visszatérnek
Szívünk fohásza hozzájuk száll
Csendes temetőkben rájuk talál
Mert nincsenek ők már velünk
A jó Isten vigasztalja csak szívünk
Hisszük,hogy a gyertya lángja
Lelkükhöz utat megtalálja
Virágainkkal fájdalmunk hozzájuk elvezet
Élővé tartja őket az emlékezet
Csendben alusszák az örök álmot
Nekik már nem fáj semmi sem
Fenn az égen csillagfényként ragyognak
Lenn a földön gyertyáink értük gyúlnak
Hogy megvilágítsa feléjük az utat
Fájó lelkünkre rátaláljanak
Mert szívünkben szeretteink örökké élnek
Értük lobognak a bánat gyertya fények
S hulló könnyünk értük nem mossa le az idő
Út menti temető, hófehér kövek,
Fagyos, hideg szélben
kicsiny kereszt remeg.
Ősz asszony mellette, életét siratja,
Egyetlen gyermekét
az Istennek adta.
Nem is kér már semmit,
nem kér egyebet:
Csak még egyszer látná,
a Drága Gyermeket!
Könnyes szemével, a keresztet nézi,
Feje fölött az eget,
megnyílni véli.
Lelkében békesség,
arcán mosoly éled,
Szívében a remény
t0zvirága ébred.
Már hallja a szellőn át,
suttog a sírhalom:
- Jól vagyok Anyácskám,
Jézus kezét fogom! - |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mindenszentek-Halottak napja |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-11-03 22:26:36, vasárnap
|
| |
| |
Gyertyaláng fénye áthatol a kínokon
Selyem krizantém pompázik a sírokon
Keresztfát díszít halvány rózsaszál
Minden lélek ma kicsit visszaszáll
Hogy együtt legyen, hogy együtt legyünk
Ölelő csendben csak emlékezünk
Mint nyári réten a szentjánosbogarak
Gyertyák százai fénylőn világítanak
Megőrizve szerettünk emlékét
Imánkkal segítve pihenését...
Révedő szempár sírhantot bolygat
Reszkető kéz könnycseppet morzsolgat...
(György Emőke) |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mindenszentek-Halottak napja |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-11-03 22:22:55, vasárnap
|
| |
| |
Aranyosi Ervin : Halottak napjára
Halottaknak napján,
gondolkozz el, kérlek!
Mennyire fontosak
azok, akik élnek?
Milyen gyakran gondolsz
rájuk szeretettel?
Jelenthet-e annyit,
mint ki régen ment el?
Ilyenkor az ember
temetőbe jár ki,
Elmúlt szeretteit
véli megtalálni.
Közben annyin élnek
magányosan, távol,
kire nem jut idő,
kit a szív nem ápol.
Pedig a halottak
a szívünkben élnek.
A hétköznapokba
bőven beleférnek.
M'ért nincs az élőkért
ugyanilyen ünnep,
ami lángra gyújtja
apró mécsesünket.
Aki elment, jól van,
csak egy más világon,
s nem tud örvendezni
levágott virágon.
Fökddé porladt testet
látogatsz a sírnál.
Az élőkért tehetnél,
ahelyett, hogy sírnál!
Oly sok a magányos,
kinek nem jut semmi.
Ki örülni tudna,
ha tudnák szeretni.
Ám ezt meg se látod
- tudod - attól félek.
Megbékélni kéne,
s nem visz rá a lélek.
Vársz, amíg késő lesz,
mikor már nem bánthat,
akkor száll szívedre,
majd a gyász, a bánat.
S jön halottak napja,
s mész a temetőbe,
bocsánatot kérni,
s elbúcsúzni tőle...
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mindenszentek-Halottak napja |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-11-03 22:17:31, vasárnap
|
| |
| |
David M. Romano
Amikor a holnap nélkülem kezdődik
Amikor a holnap nélkülem kezdődik
És nem látsz többé
Ha a nap megleli szemeid
Könnyekkel telve
Kérlek, ne sírj értem
Mint azt ma tetted
Míg mindarra gondolsz
Mit nem mondhattunk el.
Tudom , mennyire szeretsz
Annyira mint én,
És amikor rám gondolsz
Hiányom majd ég.
De mikor a holnap nélkülem kezdődik,
Remélem , megérted ,
Hogy egy angyal jött le értem,
S fogott engem kézen ,
S mondta , hogy a mennyben
Készen áll egy hely
És ,hogy itt kell hagynom
Akiket szerettem.
De amikor elindultam,
Kihullott a könnyem ,
Mert én mindig úgy gondoltam,
Nem halok meg könnyen .
Úgy szerettem élni
Annyi dolgom volt még
Téged így itt hagyni
Nem ez volt a tervem.
De a tegnapokba
A jóba és a rosszba
A sok -sok szeretettbe
És sok vidámságba
Kicsit visszatérni
Csak egy kis időre
Búcsúra és csókra
Mosolyogni látni
Az nagyon jó volna.
De most jól tudom
Hogy ezt már nem lehet
Mert helyemen más nem marad
Csak az űr és emlékek.
És amikor holnap
Hiányoznak dolgok
Te jutsz majd eszembe
És a szívem forrong .
De amikor beléptem a menyek kapuján
Mintha hazatértem volna
Mikor Isten lemosolygott rám
Nagy aranytrónusáról
" Ez itt a te örökléted
Mindaz ,amit ígértem.
Véget ért a földi élted
De itt folytatod végre.
Holnapot én nem ígérek
De a ma már nem ér véget
Ha az összes nap egyforma
Nem bánjuk a múltat.
Oly hűséges voltál mindig
Hívő és igaz
Noha az is előfordult
Hogy rossz volt az utad .
De én megbocsátok
Most végre szabad vagy.
Gyere ,fogd a kezem,
És szegődj társamul.
Úgyhogy amikor a holnap
Nélkülem kezdődik
Ne gondold , hogy távol vagyok
Szívedben keressél " !!!!!
Berta Béla: Halottak napjára
Ott álltok sírjaik felett és emlékeztek,
Emlékeztek, s közben reménykedtek,
Reménykedtek, hogy hosszú lesz életetek,
Pedig a vén kaszás mindig kísért bennetek.
Elmegyünk, soha vissza nem jövünk,
Még is itt leszünk, itt marad szeretetünk,
S néha emlékeitekben, veletek leszünk,
Mind ők, oly messze, a végtelenbe megyünk.
Eltűnünk a semmibe, hol semmi az örök,
Ott leszünk hol nincs fájdalom, sem öröm,
Sem öröm, sem bánat, ránk már nem várnak,
Nem vár senki, és azok, akik rád, gondolnának.
Idő mely lejár, elmúlt velünk együtt,
Maradtok, még nem szakad fonalatok,
Ó emberek vigyázzatok, az életet becsüljétek,
Mit kaptatok, még ma szép, holnapra már emlék.
Bakos Erika - Gyertyával kezemben
Mint csillagok a magas égen,
sok milliónyi lámpás úgy világít,
és a hideg fáradt őszi szélben,
temető halotti csendjébe irányít.
Ünneplőbe öltözött kopár sírhantok,
s ruhájuk szép krizantém koszorú,
az égbolton fénybe borult csillagok,
de minden gyertya a síron szomorú.
Gyertyával kezemben állok a sírnál,
ahol halott szeretteim nyugszanak,
fájdalmam nagyobb minden kínnál,
ők most mégis csendesen alszanak.
Kabátom összehúzom még jobban,
hisz a temetőben mindig fúj a szél,
imát suttogok, s a gyertya fellobban,
szeretteimért és minden halottért. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mindenszentek-Halottak napja |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2013-11-03 22:12:12, vasárnap
|
| |
| |
Bojtor Zsuzsanna
Emlékezz ma mindenkire, kiket szerettél, s már nincsenek,
De azokra is gondolj, kik itt vannak még veled.
Gyújts gyertyát az elhunytnak, s az élőnek egyaránt,
Hadd lobogjon mindenkiért egy aprócska gyertya láng.
Lobogjon a gyertya, a harcban elhunyt lelkekért,
Kik meghaltak az én s te létedért,
Kik családjukat vesztették el, kik egyedül maradtak,
Kik értem, érted s értünk mindent feladtak.
Végül emlékezz azokra, kik nem lehetnek már veled,
S egy perc erejéig, csendben hajtsd le a fejed,
Majd gyújts gyertyát az elhunytnak, s az élőnek egyaránt,
Hadd lobogjon mindenkiért egy aprócska gyertya láng.
Berta Béla: Halottak napjára
Ott álltok sírjaik felett és emlékeztek,
Emlékeztek, s közben reménykedtek,
Reménykedtek, hogy hosszú lesz életetek,
Pedig a vén kaszás mindig kísért bennetek.
Elmegyünk, soha vissza nem jövünk,
Még is itt leszünk, itt marad szeretetünk,
S néha emlékeitekben, veletek leszünk,
Mind ők, oly messze, a végtelenbe megyünk.
Eltűnünk a semmibe, hol semmi az örök,
Ott leszünk hol nincs fájdalom, sem öröm,
Sem öröm, sem bánat, ránk már nem várnak,
Nem vár senki, és azok, akik rád, gondolnának.
Idő mely lejár, elmúlt velünk együtt,
Maradtok, még nem szakad fonalatok,
Ó emberek vigyázzatok, az életet becsüljétek,
Mit kaptatok, még ma szép, holnapra már emlék. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mindenszentek-Halottak napja |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
2013. November
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
419 db bejegyzés |
| e év: |
6128 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 5239
- e Hét: 24775
- e Hónap: 64387
- e Év: 293324
|
|
|
Offline
