|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
|
|
2020-08-23 08:43:46, vasárnap
|
| |
| |
A legrosszabb abban, hogy éveken át azért küzdöttem, hogy ne veszítsem el magam körül az embereket az, hogy észre sem vettem hányszor veszítettem el közben saját magam.
Hányszor mondtam igent másra, miközben magamra pedig nemet.
Hányszor engedtem el a saját kezem, csak azért, hogy valaki más fogja.
Hányszor léptem le a saját utamról, hogy valakit kísérjek az ő útján.
Hányszor akartam megfelelni, míg a saját kérdéseimre nem volt felelet.
Hányszor búrkolóztam némaságba, hogy valaki más beszélhessen.
Hányszor voltam valaki más, hogy valaki önmagává válhasson.
Ma már tudom, hogy mindenkit elveszíthetek, mindenki elhagyhat, de a legfájdalmasabb veszteség önmagam nélkül élni. Távol attól az embertől, aki lenni szeretnék.
Ma már tudom, nincs vesztegetni való időm! Én következek!
Lőrinczi Emese
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Család |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2020-08-23 08:38:13, vasárnap
|
| |
| |
Csorba Győző: Nyárvég
Jaj, hogyan őrizzem meg ezt a szép,
augusztus végi, halk tücsökzenét?
E gyönge hűssel átszőtt és halott
növényektől fanyarkás illatot?
E világon túl bűvölő varázst,
világon-túli csillag-zuhogást?
E gazdag éjt, mely épp azért csoda,
mert múló, s vissza nem térhet soha.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: NYÁR |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 12
|
|
|
|
2020. Augusztus
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
378 db bejegyzés |
| e év: |
4200 db bejegyzés |
| Összes: |
69029 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 7426
- e Hét: 26962
- e Hónap: 66574
- e Év: 295511
|
|
|
Offline
