|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
|
|
2021-05-22 20:53:35, szombat
|
| |
| |
Keresztelő
Köszöntelek Kisded. Remény. Szép Szivárvány.
Zöld rügyecske fajtám pusztuló faágán.
Betlehemi öröm s aggodalom támad,
mikor a szülőid némán körülállnak.
Nem látják, de sejtik: gyilkos vággyal lesnek
rád is vad hordái élet-Heródesnek,
hallik a nyüzsgése szomjas démonoknak,
- még a templomokba is idelopakodnak! -
Mint tigris a zsákmányt, foguk közt vinnének,
...de már az imádság bűvös köre véd meg,
s mitől a Sátán, - mint fénytől a vad -, retteg,
a győztes Hitvallás felzendül feletted,
s hogy meg tudj majd vívni minden ellenséggel,
Krisztusnak jegyezlek el a keresztséggel.
Az ezüst korsót most, ím, föléd emelem,
és átölel az isteni örök szerelem.
Az Atya, a Fiú s a Szentlélek Isten
tulajdona vagy. Ő védjen és segítsen...
S míg a Vér szent jele éri gyenge fődet,
rémülten fut el a sok démon mellőled.
Bódás János
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-05-22 20:38:58, szombat
|
| |
| |
Ember kell a gátra!
Falun, városon, sokfelé
ahogy járok, kelek,
látom: egyre több a kutya
s kevesebb a gyerek.
Nézd az autók, vonatok
száguldó sorait,
majd mindegyikben elegáns
kutya nyújtózkodik.
Nézz be oda, hol van, amit
aprítsanak a tejbe,
kutyák hevernek pamlagon,
főúri kényelembe.
Úrfiak ők. Nékik szolgál
fodrász. szakács, cseledség,
s haj, sok kis magyar gyermeket
csontvázzá ront az éhség.
Szégyen mar és undor gyötör,
szeretnék törni, zúzni,
minket innen nem emberek,
ebek fognak kitúrni.
Embert, magyart vár itt a föld,
gyár, iskola s a bánya,
embert a hon, mert zúg az ár
és ember kell a gátra!
Ó ebtenyésztő nemzetem,
ébredj, az idő sürget.
Népek áradnak és a szűk
határok már feszülnek!
Töltsd be te is határaid,
hagyd magodat kikelni.
Áradj, teremj, tiéd e föld
s itt nem pótolhat semmi.
Az eb csak eb, bár hű barát,
s farkast is győz a bátra,
de ember-farkasok elé
ember kell itt a gátra!
Bódás János |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-05-22 20:21:31, szombat
|
| |
| |
Aludj csak, kisfiam
Most érkeztél. Oly gyönge vagy,
angyali s öntudatlan.
Álmodban még a mennybe' jársz
s lubickolsz fény-patakban.
Féltve őrzi szeretetünk
a lelked tiszta álmát,
s lágy pólya véd, mint melegágy
a gyenge kis palántát.
Nem hallod, hogy sziszeg a bűn,
nem látod még, hogy ölnek,
hogy kénköves tűzeső hull,
föld reng, ágyúk dörögnek.
Nem sejted még, hogy rád les itt
bacillus, szél, hő, járvány,
az ember-farkasok hada,
irigység, átok, ármány,
rád törni készül minden itt,
hogy ártson, hogy megöljön.
Az ördög azt akarja, hogy
ne élj békén a földön.
Aludj, aludj hát kisfiam,
jobb ez most, mint akármi.
Tél van, embertelen idő,
félni lehet csak, s fázni.
Aludd át a rémségeket,
mikor a csend is harsog.
Majd csak elvonul a vihar,
elcsitulnak a harcok,
s mire felébredsz, mire látsz,
öntudatosra válva,
ismerhess majd itt egy tisztább,
és emberibb világra.
Bódás János |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
2021. Május
| | |
|
|
| ma: |
1 db bejegyzés |
| e hónap: |
309 db bejegyzés |
| e év: |
2303 db bejegyzés |
| Összes: |
35938 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 4410
- e Hét: 27054
- e Hónap: 56366
- e Év: 244168
|
|
|
Offline
