|
 1/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
|
|
2021-12-28 22:48:51, kedd
|
| |
| |
Hogyan lehetünk bölcs emberek?
Textus: Mt 2,1-12
Egy perc néma csendet tartottak a játékosok foci mérkőzés előtt megemlékezve egy elhunyt társukról, és ezáltal fejezve ki tiszteletüket iránta. A lelátón egy apa odaszólt a fiának: ,,Eheted tovább a kakast. Megvolt a perce." Némi tiszteletet tanúsítottak az elhunyt iránt.
A zsúfolt karácsonyi időszakban mindannyian hajlamosak vagyunk ugyanilyen sekélyes, felszínes ,,tiszteletben" részesíteni a mi Urunkat. Magával ragad minket a a karácsonyi vásárlás, a fa és házdíszítés, a sütés-főzés, a vendéglátás. Mindennek közepette elrohanunk a templomba, végigüljük az istentiszteletet, átgondolva mindazt, amit még el kell végeznünk, és kirohanunk az ajtón, hogy folytassuk a feladatainkat. És az Úr megkapta a ,,percét"! De mint a világegyetem szuverén Ura, többet érdemel. Megérdemli, hogy Uradként és Királyodként uralkodjon benned és fölötted, életed minden napján és minden percében.
A karácsonyi történetben szereplő bölcseknek a példája által, Isten elmondja nekünk, hogy hogyan lehetünk bölcsek. Senki sem tudja biztosan, kik voltak. Ők nem voltak királyok, és lehet, hogy nem is hárman voltak. Az Ige csak annyit mond, hogy háromféle ajándékot adtak. Nem akkor mentek Jézushoz amikor megszületett az istállóban, hanem néhány hónappal később amikor Jézus egy házban lakott a szüleivel. Nem tudjuk, melyik országból jöttek, és nem tudjuk, hogy tevén tették-e meg a hosszú utat. A legjobb feltételezés az, hogy a perzsa királyi tanácsadók egy kiemelkedő osztályából származtak, akik csillagászatot, asztrológiát, tudományt és vallási dolgokat tanultak. Dániel könyvében ezt a szót az emberek egy osztályára vonatkozóan használják, akik álmokat és isteni üzeneteket fejtettek meg a királynak (Dán 1:20; 2:27; 5:15).
Talán hallottak a Messiásról az országukban élő zsidóktól akik nem mentek vissza a szülőföldjükre. Olvashatták Dániel prófétát, mivel évszázadokkal korábban Babilon és Perzsia kiemelkedő vezetője volt. Valahogy megismerték a zsidó Messiást, és ezen a különleges csillagon keresztül Isten kinyilatkoztatta nekik a Messiás születését. A csillag valószínűleg egy természetfeletti jelenség volt (talán olyan mint a pusztában lévő tűzoszlop), amely azért jelent meg, hogy vezesse őket, majd eltűnt, majd ismét megjelent, hogy elvezesse őket ahhoz a házhoz, ahol Jézus volt. De senki sem tudja biztosan.
De azt biztosan tudjuk, hogy: a bölcsek az Úr Jézus Krisztust keresve válaszoltak az Isten által nekik adott világosságra. Céljuk világos volt: ,,Azért jöttünk, hogy imádjuk őt" (2:2). Azt nem tudjuk, hogy teljesen világos volt-e számukra, hogy a megszületett király nemcsak ember hanem Isten is. Szavaik és tetteik azonban többre utalnak, mint egy földi király előtti hódolat. Heródesnek nem hódoltak ilyen módon. Legalább tudhatták, hogy ez az újszülött király az, akiről Dániel úgy írt, mint ,,Emberfia", aki ,,uralmat, dicsőséget és királyságot kapott, hogy minden nép, nemzet és minden nyelvű ember őt szolgálja. . Uralma örökkévaló uralom, amely nem múlik el; és az Ő országa olyan, amely nem pusztul el" (Dán 7:13-14). A sok akadály ellenére keresték ezt az újszülött királyt, amíg meg nem találták; és amikor megtalálták, akkor imádták őt. Nem szabad ennél kevesebbet tegyünk.
Amikor Isten embereket keres, akkor a bölcsek erre úgy válaszolnak, hogy az ő Királyukat keresik.
1. Isten, és nem az ember kezdi a keresést.
Tévedünk, ha azt gondoljuk, hogy ezek az emberek önmagukban voltak bölcsek, és hogy a saját bölcsességük volt az oka annak, hogy megkeresték az újszülött királyt. A Róma 3:11 világosan kijelenti: ,,Nincs senki, aki Istent keresné". Az 1Korinthus 1:26-31-ben Pál rámutat arra, hogy senki sem a saját bölcsessége miatt jön Istenhez, és, hogy Isten a világ bolondjait választja ki, hogy megszégyenítse a bölcseket, hogy senki se dicsekedjék Isten előtt. A tényszerű oka annak, hogy ezek a bölcsek Jézust keresték, az volt, hogy Isten kezdeményezett, és mutatott nekik valami természetfölötti jelet az égben, amelyet a zsidó Messiás születésével kapcsoltak össze. Máté rámutat arra, hogy bár a zsidók szemei előtt volt az újszülött Messiás, szívük keménysége miatt nem látták őt, nem ismerték fel Benne a Messiást. És utal arra, hogy a Messiás nemcsak a zsidók királya, hanem, ahogy Dániel megjövendölte, a nemzetek királya is.
Továbbá abban is tévedünk, ha azt a következtetést vonjuk le, hogy az, hogy Isten egy égi jellel közölte ezekkel az asztrológusokkal a Messiás születését, ez azt jelenti, hogy Ő egyetért az asztrológia gyakorlásával. A Biblia határozottan elítéli azt az elképzelést, hogy az égitesteknek van valami hatalmuk az emberi életek felett. A szuverén Isten aki létrehozta a világegyetemet, Ő irányítja az emberi életeket! Az a tény, hogy leereszkedett, hogy egy csillagot használjon, hogy beszéljen ezekkel a csillagászokkal, egyszerűen csak az Ő bőséges kegyelmét mutatja abban, hogy amikor Isten a bűnöst keresi, mindig lehajol a mi szintünkre, és ott találkozik velünk. Olyan módon világítja ránk fényét, hogy megértsük és reagáljunk rá. Erről szól a karácsonyi történet, hogy az örökkévaló Isten emberi testet öltött magára, hogy ,,megszabadítsa népét bűneiből" (Mt 1,21).
Talán arra gondolsz: ,,Nos, ez mind szép és jó, hogy nem keressük és nem is kereshetjük Istent, amíg Ő először meg nem keres minket. De mi van akkor, ha Ő még nem keres engem? Mit csináljak addig - üljek karba tett kézzel és várjak addig amíg egy különleges csillag megjelenik az égen?
Az a tény, hogy éppen most az evangéliumot hallod, azt mutatja, hogy Isten keres téged! Lehet, hogy még nem vetted észre. Ritka volt - a történelem során most egyszer -, hogy Isten egy csodálatos égi jel révén kereste az embereket. Sokkal elterjedtebb eszköze az elveszett emberek megtalálásában az Igéjének hirdetése. Azóta, hogy hallod az Ő Igéjét, Ő keres téged! Ezek után a döntő kérdés az : ,,Hogyan válaszolsz Isten keresésére?" A bolond azt válaszolja szívében, hogy nincs Isten (Zsolt. 14:1). De, ...
2. A bölcs emberek úgy válaszolnak Isten keresésére, hogy keresik Jézust mint Királyukat.
Isten kereste ezeket a bölcseket, de erre úgy kellett válaszolniuk, hogy keresik az ő Királyukat. Ez nem volt egy könnyű folyamat. Számos dolog akadályozta őket abban, hogy a Megváltót keressék és megtalálják:
A. A bölcs emberek keresik Jézust mint Királyt a keresés közben felbukkanó nehézségek ellenére is.
Ezeknek a férfiaknak hosszú, nehéz utat kellett megtenniük. Mi repülőgéppel, személygépkocsival, autóbusszal vagy vonattal utazunk ezért nem igazán tudunk azonosulni az ő utazásukkal, ami hetekig vagy hónapokig tartott. A bölcsek valószínűleg elég jómódú férfiak voltak, akik hozzászoktak a kényelmes élethez. Le kellett mondaniuk a szokásos kényelemről. Nem volt autópálya, nem voltak autók, nem voltak az út mentén éttermek, sem panziók! A szabad ég alatt aludhattak sokszor a hidegben és a rablóktól való állandó veszélyben telhetett el egész utazásuk. És amikor végre megérkeztek Jeruzsálembe, akkor nehézségeik támadtak megtalálni az utat a megfelelő helyre!
Miért kell keresztülmenni ezen a sok gondon? Mire volt jó ez az egész? Segítséget kerestek személyes problémáik megoldásához? Talán pozíciót akartak szerezni az új király udvarában? Nem, még beszélni sem tudtak ezzel a királlyal. Valószínűleg egy és két év közötti lehetett, amikor megérkeztek. Körülbelül 30 év telt el, mire megkezdte nyilvános szolgálatát. Ez az utazás nem járt semmi földi haszonnal a bölcsek számára. Nem mondták: ,,Láttuk a csillagát keleten, és azért jöttünk, hogy kapjunk tőle valamit."
A lényeg az, hogy amikor Isten keres, akkor mindent meg kell tenned, hogy keresd Őt, bármennyi gonddal és nehézséggel járjon is ez, azért mert: Ő egyedül az élő Isten, és minden bajt megér, ha megtalálod! Ha Istent azzal a hozzáállással keresed, hogy ,,Követem Őt, ha jobbá teszi az életemet", akkor Aladdin dzsinnjét keresed, nem az élő Istent. Kétségtelen, hogy a bölcsek élete nehezebbé vált, amikor Jézust mint királyt keresték, és a tiéd is nehezebbé válik, ha Őt keresed mint királyt.
B. A bölcsek mások érdektelensége ellenére keresik Jézust, mint királyt.
El tudjátok képzelni, hogyan érezhették magukat ezek a nem zsidó bölcsek amikor megérkeztek Jeruzsálembe? Hetekig utaztak, hogy imádják a zsidók újszülött királyát. Megérkeztek a zsidó fővárosba, ahol egy napon a király uralkodni fog, és arra számítottak, hogy a városban róla beszélnek az emberek. Kérdezni kezdték: ,,Hol van? Láttuk a csillagát keleten." Az utcai árus azt mondja: ,,Nem hallottam egyetlen királyról sem. De szeretnéd megvenni a termékeimet? Megkérdezik másoktól: ,,Hol van az újszülött királyotok?" de vicces pillantásokat és vállrándításokat kapnak. Ezért azt gondolják: "Bizonyára nem a megfelelő embereket kérdezzük." Így hát sietve a templomhoz mennek, és megkérdezik a rabbikat: ,,Hol van a királyotok?" De a rabbik nem tudnak semmi újszülött királyról. Heródes palotájához irányítják őket. Talán némelyek úgy tekintettek rájuk mint bolondokra.
Heródes király érdeklődéssel hallgatta a bölcsek beszámolóját a zsidók újszülött királyáról! Ő ,,felháborodott, és vele az egész Jeruzsálem" (2:3). Zaklatott volt, mert egy gyanakvó zsarnok volt, aki mindenkit kiiktatott, akinek bármiféle esélye volt arra, hogy átvegye az uralmat tőle. Meggyilkoltatta a sógorát, az anyósát, a feleségét és három fiát, nem is beszélve a betlehemi kisbabákról és sok más emberről. Érthető tehát, hogy amikor Heródes nyugtalan lett, akkor miért lett nyugtalan vele együtt egész Jeruzsálem!
Sajnos a vallási vezetők közül senkit sem kavart fel annyira ez a hír, hogy kövesse a bölcseket Betlehembe. Ők meg tudták adni a helyes bibliai választ a Messiás születési helyére vonatkozóan. De nem érdekelte őket ez a dolog, hogy öt mérföldet sétáljanak Jeruzsálemből Betlehembe, hogy láthassák újszülött királyukat. Valószínűleg azt gondolták, hogy azok a bölcsek fanatikusok, akik megtettek egy hosszú utat, hogy lássanak egy babát. Ám azok közömbössége ellenére, akik a leglelkesebbek kellett volna legyenek e hír hallatán, a bölcsek elmentek Betlehembe, hogy imádják az újszülött királyt.
Mások érdektelensége akadályozhat abban, hogy az Úr Jézust keresd királyodként. A legrosszabb érdektelenség a vallásos tömegből fakad, akik tudnak a királyról, de nem adták alá életüket az Ő uralmának. Érdekes akadémiai feladatnak találják a Biblia tanulmányozását, de nem engedik, hogy ez szembesítse őket büszkeségükkel és önzésükkel. Azt hiszik, fanatikus vagy, ha keresed Őt, bármi áron. Ez elítéli langyosságukat. De ne hagyd, hogy érdektelenségük akadályozzon abban, hogy keresd Őt.
C. A bölcsek a csalódások ellenére keresik Jézust, mint királyt.
Ismét próbáljuk magunkat a bölcsek helyébe képzelni. Perzsia királyainak a tanácsadói voltak. Megszokták, hogy királyi környezetben élnek. Miután meglátták ennek az újszülött zsidó királynak a csillagát, megkezdték hosszú útjukat. Biztosan voltak elvárásaik azzal kapcsolatban, hogy mit fognak találni, amikor odaérnek. Hiszen nem minden királynak van egy csillaga, ami bejelenti a születését! Heródes palotájába mentek, de az újszülött király nem volt ott. - Talán a király egyik nyaralójában van. Valószínűleg arannyal van körülvéve, és sok szolga vár a parancsaira. Valószínűleg megszállhatunk valamelyik vendégházban a királyi telken."
De mit találtak? ,,Bementek a házba, és meglátták a Gyermeket Máriával, az ő anyjával" (2,11). Mária és József egy házba költözött. De ennyi volt - egy közönséges ház Betlehemben, közönséges munkásosztálybeli szülők és egy átlagos kinézetű gyerek. Se díszes köntös, se szolga, se palota. Semmi, ami a királyságra utalt volna. És mégis a bölcsek ,,leborultak és imádták őt" (nem Máriát!).
Ehhez hit kellett! Voltak Heródes palotájában, és látták ott a pompát, de nem borultak le, hogy imádják Heródest. De itt, ebben a közönséges környezetben megtalálják ezt a házaspárt és gyermeküket. Nem tett csodát. Nem volt glóriája. Angyalok nem lebegtek a feje felett. És mégis leborultak előtte imádatban, és átadták neki kincseiket. Ha csalódtak, nem hagyták, hogy ez megakadályozza őket abban, hogy meghajoljanak Jézus mint király előtt.
Ha Krisztust keresed, mint Megváltódat és Királyodat, akkor némi csalódásban lesz részed. Valószínűleg nem fogod Jézust királyként olyannak találni, mint amire előre számítottál. Azt vártad, hogy gyorsan megoldja minden problémádat, de valójában úgy tűnik, több problémád van, mint korábban! Bővelkedő életre számítottál amibe nem számítottad bele a szenvedést! De aki tanul a bölcsektől, az túl fog nézni a csalódásokon a hit szemével és meghajol Jézus, mint Királya előtt.
A bölcs emberek keresik Jézust királyukként a nehézségek, mások érdektelensége, és saját csalódottságaik ellenére.
D. A bölcs emberek saját méltóságuk ellenére keresik Jézust, mint királyt.
A bölcsek fontos emberek voltak odahaza. Egyenértékűek voltak a kabinet tagjaival, kormányukban felelős pozíciókkal rendelkeztek. Gazdagságuk és befolyásuk volt. És mégis itt leborulnak egy szerény betlehemi otthon földpadlóján egy zsidó csecsemő előtt, és kikiáltják Őt saját uralkodójuknak és királyuknak! A 10. vers elmondja nekünk, hogy amikor meglátták a csillagot, amint elhagyták Jeruzsálemet Betlehembe tartva, ,,nagyon örvendeztek". Máté felsőfokú jelzőket használ, hogy tudassa velünk, hogy ezek a férfiak izgatottak voltak! Amikor a házba értek, saját méltóságuk vagy büszkeségük nem akadályozta meg őket abban, hogy imádják az Úr Jézust.
A büszke Heródest soha nem találjuk meghajolva a porban, kivéve a császár előtt, és ott is csak azért, hogy megkapja a zsarnoktól, amit akart. A jeruzsálemi írástudók számára idegen volt az az imádat amit a bölcsek bemutattak az Úr Jézus előtt. Ők is meghajoltak, leborultak, de csak akkor amikor az érdekük úgy diktálta, a Templomban, mások előtt, azért, hogy mások láthassák a jámborságukat. Egyedül a bölcsek hajoltak meg őszintén, hogy imádják a csecsemőt, akit királyuknak vallottak, annak ellenére hogy saját népe nem ismerte el királyának.
Mi már nem a betlehemi kisbabát imádjuk, hanem az ég és föld feltámadott, szuverén Urát, aki hatalommal és fenséggel tér vissza, hogy örökké uralkodjon. Méltóságunk, büszkeségünk azonban gyakran akadályoz, hogy meghajoljunk előtte, mint király előtt. ,,Mit gondolnak mások, ha elragadtatom magam, és átadom magam Jézusnak? Mit tenne ez a hírnevemmel? Ha megtenném, az emberek még azt gondolnák rólam, hogy vallási fanatikus vagyok!" Heródes és a zsidó vallási vezetők megőrizték méltóságukat, de elveszítették a Királyukat. A bölcsek elvesztették méltóságukat, de megnyerték Jézust Királyukként. Tedd félre méltóságodat, és csatlakozz a bölcsekhez a porban Jézus, mint Királyod előtt!
Következtetés
Miután a bölcsek átadták ajándékaikat, ,,elindultak saját hazájukba" (2:12). Otthon nem állítottak fel szentélyt és nem kértek belépési díjat. Nem írtak könyvet az utazásukról. Csendben hazatértek és folytatták az életüket. De most más emberek voltak, olyan emberek akik hit által látták a Királyt és imádták Őt. Ezt akarja az Úr, hogy cselekedjük karácsonykor: válaszoljunk arra a kezdeményezésére, hogy elküldte az Ő Fiát a világba, azáltal, hogy Jézust keressük mint Királyunkat. És miután megtaláltuk és imádtuk Őt, térjünk vissza otthonainkba, világunkba, más (megváltozott) emberekként, akik a Király fennhatósága alatt élnek.
Háromféle ember van ebben a történetben. Vannak olyanok, mint Heródes, akik hallanak Jézusról, és ellenségesek vele szemben. Ki akarják őt törölni az életükből, mert attól félnek, hogy Jézus átveszi az uralmat, a vezetést tőlük. Aztán vannak olyanok, mint a zsidó papok és írástudók, akik tudnak Jézusról. Még bibliai utalásokat is tudnak idézni Róla. De közömbösek iránta. Nem keresik Őt. És aztán vannak olyanok, mint a bölcsek. Válaszoltak a nekik adott világosságra, és legyőztek minden akadályt, mígnem megtalálták a Megváltót, és lábaihoz borulva imádták Őt.
A harmadik csoport a bölcsek voltak; azok akik Jézust mint Királyt keresték. Lehet, hogy nem a harmadik csoportba tartozol, de szeretnél abba tartozni. Mit kell tenned? William Law, egy 18. századi istenfélő író a következő választ adja: ,,Amikor az Isten utáni vágy első szikrája megérkezik a lelketekbe, ápoljátok teljes gondoskodásoddal, és adjátok át neki teljes szíveteket... Kövessétek olyan örömmel, mint ahogy a keleti bölcsek követték a nekik megjelent csillagot az égből. Azt teszi veletek, amit a csillag tett velük: Jézus születéséhez vezet, nem a júdeai betlehemi istállóban, hanem Jézus születéséhez a saját lelketekben." Ámen.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hosszú építő írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-12-28 22:39:28, kedd
|
| |
| |
A nap amikor lecsapott az Úr tüze
Lekció: 1Kir 18,17-40
Textus: 1Kir 18,38
A Kármel hegyén ott volt Aháb király és nagyon sokan a nép közül valamint a Baál prófétái és Illés az Úr prófétája. Eljött az ideje annak, hogy Isten újból nyilvánvalóvá tegye Izráel népe előtt, hogy Ő az igaz Isten. Majdnem ezer hamis próféta és egy óriási tömeg volt ott a Kármel hegyén. És ott volt egyedül Illés mint az Úr prófétája. Hogy érezted volna magad ha a helyében lettél volna? Egy ember több ezerrel szemben. Kisebbségben volt. Milyen nagy volt az aránybeli különbség. Illés először a néphez szól. Ezt mondta nekik (21 vers):
,,Meddig sántikáltok még kétfelé?" Az igehirdetése rövid volt, de tele volt erővel.
A nép nem felelt egy szót sem neki. Ez sokat elmond a nép lelki állapotáról.
,,Ha az ÚR az Isten, kövessétek őt, ha pedig Baal, akkor őt kövessétek!" - ,,de hagyjátok abba a kétfelé való sántikálást"; ,,de hagyjátok abba a két vélemény közötti ingadozást."
Illés rátette ujját a nép problémájára. ,,Ingadoztak, sántikáltak két vélemény között."
Ma is sokaknak ez a problémája. A Baal imádat volt az állam vallás. A nép nem ismerte eléggé az Urat, mert nem félte eléggé az Urat. Ha félték volna úgy ahogy kellett volna, akkor nem követnek idegen isteneket.
2Kir 17,41: ,,Így tehát ezek a népek félték ugyan az URat, de tisztelték bálványaikat is."
A három és fél éves szárazság nem győzte meg őket arról, hogy az Úr az Isten. Illés összegyűjtette a népet a hegyre hogy egyszer s mindenkorra eldőljön a nép szeme láttára hogy ki az igaz Isten. A próba ami eldönti hogy ki az igaz Isten a tűz próbája. Amelyik isten válaszol tűz által az az Isten. Három része van ennek az igeszakasznak: az első az áldozat, bika elkészítése; a második az imádkozás, a közbenjárás, amire érkezik a tűz általi válasz; a harmadik az Isten jelenlétének a kinyilatkoztatása a tűz alászállásával az égből.
Ez minden vallás próbája. Ez minden szolgálat próbája amely azt állítja, hogy az Urat szolgálja. A szolgálat, az igehirdetés középpontjában Krisztus engesztelő, helyettes áldozata van-e és abban a vallásban? Olyan szolgálat amely igazolja hogy Isten meghallgatja és megválaszolja az imádságot? Isten Lelkének a jelenléte látható a követőiben, amely megmutatkozik abban hogy istenfélő, szent életet élnek, akik nem sántikálnak két vélemény között? Ott van az életükben a bizonyíték hogy Isten családjához tartoznak mivel cselekszik az Isten akaratát?
Szükségünk van hogy Isten tüze, a Lélek leszálljon reánk, hogy lássuk, lássák, hogy Isten cselekszik ma is, hogy élő Isten, hogy ő az Úr, ő az Isten egyedül.
Isten jelenlétének és erejének a bizonyítékát látni újra - erre szükségünk van.
Van az égben egy Isten aki élő, aki válaszol az imádságokra, akit félni kell, akit imádni kell; a fia Jézus mindennek a szíve, közepe - ezt sokan nem tudják, nem látják, nem értik.
A hit elhiszi amit nem láthat. Isten elrendelte, hogy hatalmas dolgokat tegyen a népe életében, a népe által és a népéért hogy megerősítse hitüket, és általuk meggyőzi az elveszetteket az ő igéje, az ő beszéde igazságáról. Meggyőző bizonyságtétel az elveszettek felé. Erő és imádság. Szükségünk van arra, hogy Isten tüze alászálljon az Úr munkájára és az Úr népére. Tűzre amely megemészti a bűnöket, tűzre amely lángra lobbantja szíveket az Úr iránti szeretetre. Az Úr tüze megvilágosít, megerősít. Kettős tüzes nyelvek, pünkösdkor az apostolokon. Az ők (Baal prófétái) vallásuk erőtelen volt. Ez a Baal hamis, nem létezik, semmi.
Arra a mondatra szeretném felhívni a figyelmeteket amely a 38-dik versben található: ,,Akkor lecsapott az ÚR tüze..."
Az ,,akkor" szó kiemelkedő. Azt jelenti, arra utal, hogy miután bizonyos dolgok megtörténtek, akkor lecsapott az Úr tüze. Amikor bizonyos követelmények teljesítve lettek, akkor lecsapott az Úr tüze.
A címe az üzenetemnek: A nap amikor lecsapott az Úr tüze.
Mikor szállt alá az Úr tüze?
I. Akkor amikor valaki komolyan vette az Isten dicsőségét, tiszteletét és a nép lelki helyzetét és állapotát.
Illés - Kármel hegye - megterhelve volt a lelke amiatt amit látott az országban, bálványimádás miatt, az Isten nevének gyalázása miatt. Erre van szüksége a Krisztus egyházának itt nálunk ma. Langymelegség. Minden rutinszerű az egyházban. Nem vagyunk megterhelve amiatt hogy sokan egy lábbal az egyházban és egy lábbal a világban vannak. Énközpontúság jellemzi sok keresztyén életét és gyülekezet életét. Minden rólam szól, minden körém csoportosul, körülöttem forog - énközpontúság. Másokért kellene valami hasznosat tegyünk. Észrevenni a körülöttem lévőket és segíteni rajtuk. Msok lelki üdvösségét előmozdítani mindenáron. Áldozatot hozni másokért. Mit tesz, mit ad ez a gyülekezet értem, nekem? Nem az, hogy mit tehetek ezért a gyülekezetért? Illés komolyan vette és tett is érte. Megterhelt ember volt. Az Isten dicsőségétől és a nép nyomorúságos állapotától megterhelt ember volt. Nem magával volt elfoglalva hanem Isten dicsőségével és a nép állapotával.
II. Akkor amikor helyre lett állítva az Úr lerombolt oltára.
30 vers: ,,Akkor Illés ezt mondta az egész népnek: Gyertek ide hozzám! Erre odament hozzá az egész nép, ő pedig helyreállította az ÚR lerombolt oltárát."
Valakik lerombolták az Úr oltárát. Nem lehettek mások mint Jézabel ügynökei aki nem akarta hogy bármi is emlékeztesse a népet az Úr imádatára és nem akarta, hogy Izráel népe az Urat imádja. Ezen az oltáron áldozatot mutattak be az Úrnak. De miután leromboltál a királynő pribékjei utána megszűnt az áldozatbemutatás az Úrnak. Hitehagyás az országban. Az Úr imádatát átvette a Baal imádata. Mi ennek a következménye? Nyomorúság. Mint az áradatát beözönlött az országba a sok bálvány, hamis isten, hamis istentisztelet. Bálványok imádata. Ez van sok helyen napjainkban is. A kereszt, az oltár elhagyása, a Krisztus keresztjének a mellőzése, a figyelmen kívül hagyása, az elhagyása, amikor nem beszélnek róla, amikor elfelejtve van. Bálványok az otthonainkban, az életünkben. Az ingadozás, a sántikálás kétfelé, két vélemény között - egyik lábbal a világban, másik lábbal az egyházban.
Mi az oltár? Az oltár a bűnbánat helye volt; a megtisztulás helye volt; az Úrnak és az Ő ügyének való odaszánás helye volt. Mindez lerombolva volt. Az igaz istentisztelet helye volt. Az Úr imádatának a helye volt. Az áldozatbemutatás helye volt.
III. Akkor amikor az áldozati állat levágva és földarabolva volt.
Illés figyelmesen készítette elő az égőáldozatot. 3Móz 1,6-8: ,,Azután nyúzza meg az égőáldozatot, és vágja föl darabjaira, Áron pap fiai pedig gyújtsanak tüzet az oltáron, rakjanak fát a tűzre, majd Áron fiai, a papok tegyék oda sorjában a darabokat a fejjel és a hájjal együtt az oltár tüzében a fára. ,,
Illés pontosan követte az itt leírtakat, egy kivétellel. Nem volt tűz az oltáron. Nem gyújtott tüzet. Azt az Úr ,,gyújtotta meg".
36 vers: ,,Az áldozat bemutatása idején..." Az esti áldozat bemutatása idején. Az áldozat Krisztusra mutat előre. Krisztust jelképezi. Az Isten tüze a bikára csapott le. Az Isten haragjának a tüze a mi Megváltónkra Jézus Krisztusra csapott le helyettünk. Ő volt az áldozat a mi bűneinkért. Helyettünk szenvedett és halt meg. Isten egyedül Jézus Krisztus áldozatáért fogad el, bocsátja meg bűneinket és áld meg minket. Egyedül Krisztus vére tisztít meg bűneinktől és tesz elfogadhatóvá Isten előtt. Egyedül Krisztus érdeméért ad Isten örök életet és fogad gyermekeivé. Krisztus engesztelő vére. Izráel fiai abbahagyták az áldozatbemutatást az Úrnak. Abbahagyták az igaz istentiszteletet. Fellázadtak Ellene. Hirdetnünk kell Krisztust mint Megfeszítettet. Hirdetnünk kell Krisztus engesztelő vérét. Helyettes áldozatát. Amikor ezt tesszük akkor újraépítjük az Úr lerombolt oltárát. Akkor le fog szállni az Úr tüze. Krisztust hirdetni, az áldozatát hirdetni.
IV. Akkor amikor a víz ki lett öntve az oltárra.
34-35 versek: ,,Majd ezt mondta: Töltsetek meg négy vödröt vízzel, és öntsétek az áldozatra meg a fahasábokra! Azután ezt mondta: Ismételjétek meg! És megismételték. Újra mondta: Harmadszor is tegyétek meg! Megtették harmadszor is, úgyhogy a víz már folyt az oltár körül, és az árok is megtelt vízzel."
Miért mondotta Illés hogy töltsenek vizet az oltárra és az áldozatra? Erről már volt szó szerdán. A Baal prófétái közismert szélhámosok, csalók voltak. Az embereket megtévesztették különböző trükkökkel, csalásokkal. Hazudozók voltak. Illés azért öntetett vizet az áldozatra hogy senki ne tudja megvádolni őt azzal, hogy hamis tüzet használt, hogy ő gyújtotta meg azt valami trükkökkel, hogy alulról származott a tűz. Hamis tüzek napjainkban. Helyettesíteni akarják az Úr tüzét valami hamisítvánnyal. Napjainkban sok gyülekezetben minden jelen van kivéve a Szentlelket. Programok, kórusok, szép templomok, nagy orgonák, jól képzett zenekarok, jól megszerkesztett, kifényezett üzenetek. Mit érnek ezek a Szentlélek tüze, ereje nélkül? A pünkösdi tűz nélkül mit érnek? Nem lehet helyettesíteni ezekkel ezt. Csak a Lélek ereje képes megeleveníteni az életeket, a lelkeket.
V. Akkor amikor valaki egyszerűen, őszintén és buzgón imádkozott azzal a hittel, hogy az imádsága lehozza a tüzet az égből.
36-38: ,,Az áldozat bemutatása idején odalépett Illés próféta, és ezt mondta: URam, Ábrahámnak, Izsáknak és Izráelnek Istene! Hadd tudják meg a mai napon, hogy te vagy az Isten Izráelben, én pedig a te szolgád vagyok, és mindezt a te parancsodra tettem! Felelj nekem, URam, felelj nekem, hadd tudja meg ez a nép, hogy te, az ÚR vagy az Isten, és fordítsd vissza a szívüket! Akkor lecsapott az ÚR tüze..."
Illés imádkozott, hittel imádkozott. Hitte, hogy az imádságát Isten meg fogja válaszolni. Illés imádkozott, mivel hitte, hogy Isten válaszolni fog az imádságára. Isten irányította az egész eseményt. Isten parancsára tett mindent Illés. Az imádságot is. Isten megparancsolta neki hogy imádkozzon. És azt ígérte neki, hogy: amikor imádkozol, akkor tűzzel fogok válaszolni az imádságodra. Illés ezt elhitte. És ezzel a hittel imádkozott.
Később Jeremiásnak is aki börtönben volt megparancsolta az Úr, hogy imádkozzon hozzá. Jer 33,3: ,,Kiálts hozzám, és én válaszolok, hatalmas és rejtett dolgokat jelentek ki neked, melyekről még nem tudsz!"
Nekünk is megparancsolta. Miért parancsolta meg? Hát nem imádkoznánk úgyis, anélkül is? Azért mert hajlamosak vagyunk elfeledkezni imádkozni Hozzá és azért mert hajlamosak vagyunk inkább minden egyebet csinálni mint imádkozni. Hajlamosak vagyunk elmerülni az élet, a világ dolgaiban és megfeledkezni az imádkozásról, tusakodni imádságban az Úrral. Azért is mert hajlamosak vagyunk hamar abbahagyni az imádságot. Nehéz nekünk kitartani az imádságban. Isten megparancsolta a gyülekezetünknek hogy imádkozzunk az Ő neve dicsőségéért, a gyülekezetünk lelki jólétéért, az otthonainkért, a gyerekeinkért, az egyházunkért, az Úr munkájáért. Imádság nélkül nem fog alászállni tűz az égből. Isten az imádságra fog megmozdulni. Azon a napon is ez nyilvánvalóvá vált. Szeretnénk látni hogy megmozdul az Úr? Szeretnénk látni hogy alászáll a lélek tüze? Hogy megemészti a bűneinket? Szeretnénk hatalmasan, rendkívüli módon megtapasztalni az Úr jelenlétét az életünkben, az otthonainkban és a gyülekezetünkben? Ha igen, akkor imádkozzunk. ,,Hideg a szívem" - mondod. ,,Menjél oda a hideg szíveddel imádságban a kegyelem trónusához és kiálts az Úrhoz. Mond el neki, hogy mi a helyzet veled. Isten feltudja forrósítani a szíved." ,,Velem megtette már számtalanszor, ugyanis sokszor volt kihűlve az én szívem is iránta." Kevés imádság, kevés erő.
VI. Akkor amikor egy igaz ember imádkozott.
Jak 5,16: ,,Nagy az ereje az igaz ember buzgó könyörgésének."
Igaz - tulajdonított igazság, tökéletes igazság; eleget tett a törvény minden követelményének.
igaz - átadott igazság, olyan igazság ami alatt tiszta, szent életet kell értsünk
A kettő együtt kellene járjon. Jakab melyikről beszél? Nem a megigazult ember imádságáról beszél. Hanem a megigazult és szent életet élő hívőről beszél.
1Jn 3,22: ,,és amit csak kérünk, megkapjuk tőle, mert megtartjuk parancsolatait, és azt tesszük, ami kedves őelőtte."
Eleget kell tegyünk bizonyos feltételeknek. Szent életet kell élnünk és akkor lesz nagy ereje a buzgó könyörgésünknek.
Józsué esete amikor Ajnál vereséget szenvedtek és könyörgött az Úrhoz.
Józs 7,10: ,,Az ÚR azt felelte Józsuénak: Kelj föl! Miért fekszel ott, arccal a földre borulva? Vétkezett Izráel, megszegték szövetségemet..."
Bűn van a táborban. Addig nem hallgatlak meg amíg ki nem irtod a bűnt a táborból.
Illés - belső igazság, tiszta szív, szent élet - és ez ad erőt a hívők imádságának, a szent élet, a tiszta életvitel. Csak gondolkozzunk el azon, hogy ez az ember aki ott térdel az elkészített áldozat előtt, az oltár előtt és imádkozik, milyen életet élet. A gonosztól, bálványimádástól, istentelenségtől elkülönült életet élt. Nem kötött kompromisszumot a sötétséggel, nem vállalt közösséget a sötétségnek gyümölcstelen cselekedeteivel. Szoros közösségben élt Istennel. Istennel járt együtt. Alávetette magát Isten Igéjének minden helyzetben. Láttuk ezt korábban. Gyakorlati engedelmesség jellemezte.
2Kor 7,1: ,,Mivel tehát ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, és Isten félelmében tegyük teljessé megszentelődésünket!"
Tit 2,14: ,,aki önmagát adta értünk, hogy megváltson minket minden gonoszságtól, és megtisztítson minket a maga népévé, amely jó cselekedetre törekszik."
A bűn eltömíti az imádság csatornáját. Ha van megtűrt bűn az életemben akkor az Úr nem hallgatja meg imádságomat. Nem válaszol imádságomra.
VII. A bizalom imádsága volt az. Teljesen biztos volt abban, hogy Isten tüzet fog leküldeni az égből.
Miért volt annyira biztos abban, hogy Isten meghallgatja imádságát és tüzet küld le az égből?
1. Először is azért, mert engedelmeskedett Isten szavának. 36 vers
A keresztyén munka nehéz. Ezt Isten maga mondja. ,,Uram megtettem amit mondtál, kérlek áldjál meg." Ő megáld, nem hazudik. ,,Áld meg a munkát amit rám bíztál, hiszen a Te hírnevedről van szó Uram, nem az enyémről."
2. Az estéli áldozat, Krisztus engesztelő helyettes áldozata miatt, mivel Krisztus engesztelő vére megtisztít minket minden bűnünktől, hamisságunktól.
Ez tesz bátorrá, és tesz biztossá afelől, hogy Isten meghallgat, válaszol imádságodra.
Le tudjuk imádkozni a tüzet az égből. Szükségünk van a Lélek erejére, jelenlétére. Szükségünk van nekünk lelkészeknek hogy megújuljon az imaéletünk és akkor erővel fogunk prédikálni és nektek is, hogy megújuljon az imaéletetek és akkor erővel fogtok bizonyságot tenni szóban és cselekedetben. Isten legyen irgalmas hozzánk és áldja meg az ő szavait az életünkben! Ámen. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Hosszú építő írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-12-28 22:32:55, kedd
|
| |
| |
Mit nyersz azzal ha a másikat megalázod? Egy nap az Isten téged fog megalázni. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-12-28 22:31:56, kedd
|
| |
| |
Az egyik oka, hogy némelyek nem akarnak csatlakozni egyetlen gyülekezethez sem az, hogy van bennük egy titkos lázadás mindenféle autoritás ellen. |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Idézetek, gondolatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-12-28 22:28:08, kedd
|
| |
| |
Isten munkálkodása a történelemben
Hiszem, hogy Isten mindenből, még a legrosszabból is jót tud és akar kihozni.
Ehhez olyan emberekre van szüksége, akik engedik, hogy minden a javukra szolgáljon.
Hiszem, hogy Isten minden szükséghelyzetben akar annyi ellenálló képességet adni, amennyire szükségünk van.
De azt sohasem adja meg előre, azért, hogy ne önmagunkra, hanem egyedül csak őreá hagyatkozzunk.
Az ilyen hitben a jövőtől való minden félelmünket le kellene győznünk.
Hiszem, hogy vétkeink és tévedéseink sem hiábavalók, s hogy Isten azokkal sem boldogul nehezebben, mint a vélt jó cselekedeteinkkel.
Hiszem, hogy Isten nem valami időtlen végzet, hanem őszinte imádságokra és felelős tettekre vár, és azokra válaszol.
Dietrich Bonhoeffer |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Rövid építő írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-12-28 22:20:13, kedd
|
| |
| |
Isten tud várni
Az ember a vesztes, Isten a győztes. Isten engedi, hogy az ember elinduljon, és engedi, hogy előrehaladjon, sikere legyen - míg saját maga teljesen passzívnak tűnik. Isten válaszlépései számunkra egészen jelentéktelenek, voltaképpen ritkán vesszük észre őket. Így haladunk előre büszkén és öntudatosan, a sikerben és a végső győzelemben biztosan. Isten azonban tud várni, olykor éveken át. ... Isten abban a reményben vár, hogy az ember szeretné végre megérteni az ő lépéseit és átadni neki az életét. ... De Isten egyszer minden ember életének útját keresztezi - s ez talán csak a halál órájában lesz -, úgyhogy az ember már egyetlen lépést sem tud tenni, meg kell állnia, félve és rettegve fel kell ismernie Isten hatalmát és saját gyengeségét, nyomorúságát. ... Csak életünknek ezekben a nagy pillanataiban értjük meg Isten vezetésének jelentőségét az életünkben, ekkor értjük meg Isten türelmét és haragját. Csak ekkor ismerjük fel, hogy ezek az órák, amelyekben Isten keresztezte utunkat, bírnak egyedül igazi jelentőséggel életünkben. Csak ezek miatt érdemes élni életünket.
Dietrich Bonhoeffer |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Rövid építő írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2021-12-28 22:10:07, kedd
|
| |
| |
Csak egy út van valójában
Életünk nem egy olyan egyenes vonal, amelyet az akaratunk és az értelmünk húz meg, hanem az élet valami olyasmi, ami két különböző vonalból, két különböző részből, két különböző erőből áll - az élet az emberi gondolatokból és Isten útjaiból tevődik össze. Valójában nincs is olyan, hogy az ember útja - mert ,,az emberi szív kigondol magának egy utat" (Példabeszédek könyve 16,9), azaz csak egy útiterve van, csak egy elképzelése az útról, amely elmélet, látszat. Valójában azonban csak egy út van, amelyen elkerülhetetlenül járnunk kell, ez pedig Isten útja. A két élet közti különbség abban áll, hogy az ember az élete egészét egyszerre szeretné előre látni, Isten útja azonban csak lépésről lépésre vezet. ,,Az emberi szív kigondol magának egy utat, de az Úr az, aki lépéseit irányítja." ... Isten azt szeretné, ha az ember lépésről lépésre haladna, nem a saját, életről alkotott elképzelései, hanem Isten igéje által vezetve, amely - az ember bármikor is keresi azt - minden lépésnél szól hozzá. Istennek nincs igéje az egész életünkre. Isten igéje ma és holnap új és szabad, és csak arra a pillanatra vonatkoztatható, amelyben halljuk.
Dietrich Bonhoeffer |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Rövid építő írások |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 15
|
|
|
|
2021. December
| | |
|
|
| ma: |
1 db bejegyzés |
| e hónap: |
299 db bejegyzés |
| e év: |
2303 db bejegyzés |
| Összes: |
35938 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2004
- e Hét: 24648
- e Hónap: 53960
- e Év: 241762
|
|
|
Offline
