|
2021-09-05 19:01:15, vasárnap
|
| |
| |
|
|
| |
Kosztolányi Dezső:
Szeretet verse.
Mennyi ember van,
akit szeretek.
Mennyi nő és férfi,
akit szeretek.
Rokonszenves boltileányok,
kereskedősegédek, régi és hű
cselédek, lapkihordók, csöndes,
munkás írók, kedves tanárok,
kik vesződnek a kisfiammal.
Találkozunk mi olykor-olykor,
meg-megállunk, szemünk összevillan
s én még maradnék tétovázva,
talán, hogy elmondjam ezt nekik.
Mégsem beszélek, mert csak a részeg
aggastyánok, s pulyák fecsegnek.
Ilyesmiről szólni nem ízléses.
Meg aztán nincs is időnk.
De hogyha majd meghalok egyszer
s egy csillagon meglátom őket,
átintek nekik kiabálva,
hajrázva, mint egy gimnazista:
“Lásd, téged is szerettelek."
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Kosztolányi Dezső |
|
|
|
Címkék: kereskedősegédek, rokonszenves, boltileányok, összevillan, lapkihordók, találkozunk, kosztolányi, szerettelek, aggastyánok, gimnazista, kisfiammal, ilyesmiről, fecsegnek, megállunk, csillagon, vesződnek, elmondjam, tétovázva, maradnék, meglátom, szeretet, hajrázva, kiabálva, szeretek, beszélek, meghalok, cselédek, ízléses, átintek, egyszer, szemünk, tanárok, csöndes, kedves, részeg, hogyha, csillagon meglátom, Kosztolányi Dezső,
|
|
Offline
