|
2022-11-10 18:26:03, csütörtök
|
| |
| |
|
|
| |
Lupták Gyula:
Amore primo
Mikor megláttad Őt csillag gyúlt az égen,
háborgó lelked lángoló izzó éden,
érzed mint feszít és tépdes e zivatar,
már kipattant a szikra, ez mindent felkavar.
Forr a véred, csak Őt érzed, csak Őt kéred,
álmodban is csak Őt nézed, csak Őt félted.
Mindaz mit megtennél érte odaadod,
leges legszebb bókjaiddal elhalmozod.
De ha illan a láng, a fájdalom nyila bánt,
s ha az égen szinte már csak hulló csillag szánt,
elszorult torokkal könnyes szemmel állsz,
emlékek gyöngyeit szedegetve csak Őrá vársz.
Ő volt az első, kit igazán szerettél,
az első érzés mit sohasem felednél,
míg élsz, s talán túl azon is ha elkísér,
Ő mindig veled marad, bárhol is legyél.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mai költők versei |
|
|
|
Címkék: szedegetve, elhalmozod, bókjaiddal, elszorult, megtennél, kipattant, szerettél, gyöngyeit, megláttad, legszebb, felednél, felkavar, álmodban, fájdalom, torokkal, zivatar, elkísér, sohasem, odaadod, csillag, lángoló, emlékek, könnyes, szemmel, háborgó, mindent, lupták, bárhol, lelked, legyél, félted, igazán, feszít, tépdes, szikra, szinte, fájdalom nyila, égen szinte, első érzés, Lupták Gyula,
|
|
Offline
