|
 2/2 oldal 
|
Bejegyzések száma: 17
|
|
|
|
|
|
2011-06-12 23:50:58, vasárnap
|
| |
| |
Egyházi ünnepeink
a népi hagyományok tükrében
Az ünnepeknek roppant nagy holdudvaruk van, ha arra gondolunk, hogy évszázadok során mennyi népszokás, hiedelem és hangulat szegődött hozzájuk.
A vallásos néprajz könyvtárra menő irodalmából Szénási Sándor: Ünnepeink címen megjelent könyve, valamint Balassa-Ortutay: Magyar néprajz című kötet alapján szerkesztettem ezt a vázlatos áttekintést.
Bizonyos, hogy a magyar falvak életében nagyon fontos szerepet töltöttek be a különböző vallások egyházai, mert az erkölcsi normákat, szokásokat, a családi élet alakulását jelentős mértékben befolyásolták.
A X-XI. századtól, a magyarság egységesen a katolikus vallást követte, a XVI. századi protestantizmus térhódításáig. Másfél százados harc után, az 1731-ben kiadott Carolina Resolutio (Károly király döntése) megerősíti a protestánsok korlátozott vallásgyakorlását. Kiépül mind a református, mind az evangélikus egyház területi szervezete és tovább épülnek a református iskolaközpontok. Az állam katolikus jellege azonban megmaradt.
Ennek ellenére, a XVIII. századi műveltségben a magyar protestantizmus az előző századokban kiépült iskolarendszerben és könyvnyomtatási kultúrában őrzi pozícióit.
A képzőművészetben, a népi motívumkincs a táblafestő- ,,virágozó" asztalosmesterek jóvoltából, bekerül a református templomokba.
Az egyházi zene a középkortól kezdve hatott a népzenére.
A prédikációs irodalom példázatai jelentkeznek a paraszti mesékben és mondákban.
Az egyházak bizonyos vallásos tartalmú dramatikus játékok kezdeményezői és elterjesztői voltak.
A pünkösdi ünnepkör
A pünkösdi ünnepkör áldozócsütörtöktől az Örökkévalóság napjáig tart.
Áldozócsütörtök: a húsvéti ünnepkör végének, Jézus mennybemenetelének napja.
Az Örökkévalóság napja: november utolsó vasárnapja.
Pünkösd
a Szentlélek eljövetelének ünnepe
A pünkösd, a húsvét utáni ötvenedik nap. Görögül: pentékoszté, melyből a magyar ,,pünkösd" szó is származik.
Az áldozócsütörtökre következő vasárnap a váróvasárnap.
Régi szép szokás volt az ifjúság által végzett nagytakarítás a református templomokban. Németeknél még most is szokás a takarítás után virággal és nyírfaággal díszíteni a templomokat. A Szentlélek leszállását kísérő égi jelenséget, a lángnyelveket jelképezik a pünkösdi rózsa szirmai.
A Szentlélek jelképeként pedig fehér galambot repítettek szabadon a mise alatt.
A lányok és asszonyok erre az alkalomra bíborvörös ruhába öltözve, a férfiak ünneplőben mentek a mulatságba.
Zoboralján, Gimesen újra szokás a pünkösdölés, amikor leánycsoportok járják a házakat a pünkösdi királynéval, miközben ezt éneklik:
,,Elhozta az Isten,
Piros pünkösd napját.
Mi is meghordozzuk
Királyné asszonykát."
A falu legényei a vitézi katonák emlékére rendezett vetélkedő győztesét választják pünkösdi királynak egy évre.
"Rövid, mint a pünkösdi királyság!" szólás is innen ered.
Farádon újra szokás a pünkösdi törökbasázás. Egy tíz-tizenkét éves gyereket beöltöztetnek selyembugyogóba, és turbánt kötnek a fejére, kitömik a ruháját szalmával, törekkel, hogy ne fájjanak az ütések. Aztán összeláncolt kézzel vezetik végig a falun. Énekelnek, a basa ugrándozik, a fiúk meg zöld gallyakkal csépelik boldogan.
A lányok viszont nagy örömmel készülnek a pünkösdölésre. Kiskirálynénak, a legkisebbet választják. Fehér ruhába öltöznek, maguk elé kékfestő kötényt kötnek.
Elöl, ketten viszik a pántlikás zászlót, hátul meg többen kísérik a királykisasszonykát. A tanárok, ismerősök, rokonok háza elé sétálnak, és kifeszítenek egy piros vállkendőt, az "umbellát" a kislány feje fölé. Aztán, eljárják a táncokat és széthintik a virágokat.
Vitnyéden a pünkösdölők menete szemet gyönyörködtető látvány. A nagylányok: piros bársonyszoknyában, totyában (blúzban) zöld, lila vagy piros taftból készült, fehér csipkés kötényben, fehér harisnyában vonulnak.
A kislányok: két-három kikeményített alsószoknyában, apró mintás, alul fodros batisztszoknyában, egy fehér, fodros, lekerekített szélű kötényben, fehér bokrosingben (puffos ujjú blúzban), piros, kék, zöld purucban (mellényben), amit flitterek díszítenek.
Az első pünkösdirózsát a falusiak évek óta, mindig ugyanarra a sírra viszik. Ott nyugszik a szép szokást felújító tanárnő.
A játék végén elmosolyodik a "királyné", de nem villantja ki a fogát, mert ettől lesz jó a termés. Végül: ajándékot kapnak.
A pünkösdi eső ritkán hoz jót - tartja a hiedelem.
A pünkösd az udvarlás, a párválasztás ideje is.
Azok a legények, akiket a kocsmában borral, pálinkával férfivá avattak, másnap már részt vehettek a pünkösdikirály-választáson. A legényvirtus lovas versenyből, tűzugrásból, tekézésből állt. Aki a legderekabb volt, egy évig ingyen ihatott a kocsmában a falu kontójára, és minden mulatságra hivatalos volt.
Másutt a legény megladikáztatta szíve választottját, és májusfát állított neki.
A szokások ma már kihalóban vannak, de az ember érzi, ünnepre, pillanatnyi csöndre, játékra, társaságra szükség van most is. Üzenetet hordoznak ezek az ünnepek, az ember és a természet szeretetét hirdetik.
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-06-05 09:50:46, vasárnap
|
| |
| |
Árpád apánk honfoglaló népe alighogy elhelyezkedett 896 körül az akor még gyéren lakott Kárpátmedencében, már 907-ben Lajos német császár százerfős hadseregével két oszlopban a Duna két oldalán megindul a magyarok ellen azzal a célkitűzéssel, hogy ,,Ugros eliminandos esse - a magyarok m Árpád apánk honfoglaló népe alighogy elhelyezkedett 896 körül az akor még gyéren lakott Kárpátmedencében, már 907-ben Lajos német császár százerfős hadseregével két oszlopban a Duna két oldalán megindul a magyarok ellen azzal a célkitűzéssel, hogy ,,Ugros eliminandos esse - a magyarok megsemmisitendők!" Árpád és negyvenezer fős serge azonban a Pozsony melletti kétnapos csatában megsemmisitette az agresszorokat. A csatában Árpádnak két fia elesett, maga pedig halálos sebet kapott.
A csatát megnyertük ugyan akkor, de a magyarság kíírtásának elve változatlanul megmaradt mind e mai napig! Mi pedig harcoltunk tatárral, törökkel némettel, orosszal, és csatátkat vesztve, rabságba hajtva is lázadtunk, felkeltünk, elbuktunk, újra felálltunk - és Isten segítségével mind e mai napig megmaradatunk!
Igazak a Szózat szavai: ,,...És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. ..."
Megmaradtunk még Trianon után is, bár az 1920 június 4.-én ránkerőszakolt békediktátumnak célja is a magyarság végső pusztulása volt. Kitervelői megvoltak győződve, hogy az egyharmadára csonkított trianoni magyarország életképtelen lesz és olyan hamar elpusztul mint az az emberi test melyről levágták két kezét és két lábát, melyek nélkül a tehetetlen törzs-test elpusztul mert életképtelené tették! Azt is várták, hogy az anyaországtól elszakított három és félmilliós magyarság rövidesen elfog pusztulni az ellenséges érzületü, más fajú, más nyelvü, nagyobbrészt másvallású és idegen kultúrájú népek uralam alatt, akik keblén nőttek fel s hálából ellene fordultak. Ezek aztán akiket lehett elűztek, másokat kisemmiztek, a magyart másodrendű lénynek tekitették, s úgy is bántak velük. Elég itt megemlítenünk az 1920-s évek úgynevezett földremformját, majd az 1945 utáni Maniu Gárda bosszúját vagy a Benes dekrétumokat mely a magyarságot kollektív háborús bűnösséggel súlytotta és a Vajdasdágban véghezvitt tömeggyilkosságokat. Az idegen uralom alá került részeken 1920-ban kb. 1:1- volt a magyarok és más népek aránya, ami mára több mint 5 az 1- re változott az új honfoglalók javára.
Ma, az Európai Unió idején a régi magyarpusztító módszereket ugyan már nem lehet nyíltan alkalmazni; s ma már nem lehet a magyarokat a ,,határon áthajtani". De még mindig élnek és működnek az üldözésnek fínomabb eszközei, mint amilyen a csendes beolvasztás módszere ami ma is hatékony eszköze a magyarság eltüntetésére, éppen úgy mint a magyar nyelv használatát korlátozó nyelvtörvények; vagy a magyar gyermekeknek idegen iskokákba való járatása; és a magyar állampolgárság felvételének büntetése mint Szlováliában és Ukrajnában, s a területi azuonómia megtagadása mindenütt!
Trianonról eddig már sokan sokmindent elmondtak. Mégis ideje felidézni, kik is voltak azok a politikailag hatalmas figurák akik a trianoni diktátumot megfogalmazták és meghozták, ránkkényszerítették s így nemzetünk sírásói lettek.
Négyen voltak az Entente - a Szövetségesek - részéről a békecsinálók: Woodrow Wilson amerikai elnök aki 14 pontos béketervével, melyben népszavazásos békét hirdetett, nagyban hozzájárult a Központi Hatalmak fegyverszüneti kéréséhez 1918 novemberében. Nagy terveiből csupán egy enervált Népszövetség felállitása valósult meg. A vitatott területek vonatkozásában ai ígért népszavazásból azonban semmi sem lett. Ezt felismerve a Wilson elnök aztán sértődötten hazahajózott Amerikába. Lloyd George brit és V.E. Orlando olasz miniszterelnököket főleg a gyarmati kérdések érdekelték: mit tudnak megszerezni a német gyarmatokból, s török uralta területekből. George Clemenceau francia miniszterelnök - a ,,Tigris", az Amerikát is megjárt orvos, újságíró és politikus volt az aki uralta a Párizs melletti Versaillesben tartott békekonferenciákat, így a Trianonit is. Clemenceau nem érdekelte az igazságos béke megteremtése, a bosszú mellett történelmi lehetőséget látott az Európa feletti francia hegemónia megteremtésére. Ezért határozott célja volt Németországot elhordozhatatlan békefeltételekkel sújtani, gyarmatait elvenni, s Keletről olyan államokkal bekeriteni melyek francia befolyás alatt állnak. Ehez pedig az Osztrák-Magyar monarchiát szét kellett trancsirozni, nemzetiségeinek államiságot adni s francia-barát s magyarellenes szövetségbe a Kis-Antantba tömöriteni! Így jött létre Csehszlovákia, Nagyrománia, és a Szlovén-Szerb-Horvát Királyság, vagyis Jugoszlávia. Ausztrát csupán az örökös tartományaitól fosztották meg és a kis Dél Tiroltól, ami ma már autonóm terület! Magyarországnak mivel nem voltak tartományai melyeket elvehettek volna, magát a történelmi Magyarországot kellett feldarabolni: területének 2/3- át, magyarságának 1/3-át elszakítvai. Kár, hogy Clemenceaus nem érhette meg tervei összeomlását, amikor 20 év múlva Szlovákia és Románia valamint Horvátorszuág német szövetségesként lépett a II. Világháborúba.
Hogy miéprt vetették el Wilson elnök népszavazási terevét, amiben bízva tették le a fegyvert a Központi Hatalmak - erre ad hiteles választ André Tardieu, háromszoros francia miniszterelnök, a La paix című könyvében: "Azért nem lehetett a magyaroktól elszakított Felvidéken népszavazást tartani, mert akkor nem jött volna létre Csehszlovákia a lakosság ellenszavazata következtében". Ezt húzza alá Thomas G. Masaryk, Csehszlovákia első elnöke aki Trianoni békediktátumra ezt mondta: ,,Nekünk választanunk kellett Csehoszlovákia és a népszavazás között". Ebben benne van: ha a megígért wilsoni népszavazás lett volna az elszakított részeken: Felvidéken, Erdélyben és a Vajdaságban Magyarország Trianon méretű csonkítása sohasem történhetett volna meg.
Azt még meglehetne érteni, hogy a nemzetiségek önállóságra törekedtek, azt viszont nem, hogy miért adtak idegen uralom alá színmagyar részeket? Trianonban azért adtak színtiszta magyar területeket az új államoknak, hogy azok majd erős szövetségesei lehessenek Franciaországnak! Clemenceau pedig azt hitte az utódállamok épp olyan gyorsan és hathatósan fogják felszámolni-beolvasztani a magyar kisebbséget mint ahogyan azt Franciaország tette saját kisebbségeivel! Az elmúlt 91 év bizonyítja, hogy az utódállamok torkán az elébük áldozatul dobott magyarság falatja megakadt - azt sem lenyelni, sem kivetni nem tudják! Ezt nemcsak a szóbanforgó felek sinylik meg, hanem egész Európa!
Mi pedig megalapozottan reméljük, hogy az utódállamoknak soha nem is fog sikerülni az áldozatul vetett magyar tömböket lenyelni és megrmészteni! Az utódállamok semilyen politikával, praktikával, üldözéssel, kizsákmányolással, vagy szépszóval mindeddig nem tudták az őshonos magyar kiebbséget beolvaszani. Igaz, meggyengültek, de még mindig többmilliónyian vannak! És a jövő e megtizedelt magnak kedvez! Dicsőség ezért a magyarok Istenének, hála az üldözött, megalázott, kigúnyolt elszakított magyarság mindeddig való kitartásának ősei rögéhez, magyarságához való ragaszkodásának, annak a győztes hitnek, hogy azokat akiket Isten magyarnak termtett mindenáron ragaszkodnak az isteni rendeltetésükhöz, s hitet, hazát, nemzetet, anyanyelvet és kultúrát elnem árul - mert amiben született abban megmarad, ha törik, ha szakad, s abban is hal meg éppúgy mint ősei!
Trianonban és az azt megerősitő Párizsiban, 1947-ben, a magyar nemzetet kollektiven büntették! Ma is e kollektív büntetés alatt vagyunk! Ez úgy az egyedi embernek mint nemzetnek természeti jogaival s ezenfelül az Isten által adott, tehát isteni jogok teljes semmibevételével hozattak. Mindezen nem segít sem erőszakos elfojtás, sem szőnyeg alá söprés, sem semmiféle megkerülés, sem tudatos semmibevevés, de még nevelés sem. Mivel ez ellentmond minden emberjogi törrvénynek - réginek és újnak. De ellent mond az isteni törvénynek is, melyről Pál apostol így ír: ,,(Isten), aki az egész emberi nemzettséget egy vérből teremtette...meghatározván...lakásuknak határait" (Apostolok cselekedete 17: 26). Ha a dölyfös emberi akarat ebbe belavatkozik, s azt önkényesen és kíméletlenűl megmerészeli változtatni - annak hordoznia kell ennek minden átkos következményét!
Minden magyar nemzedéknek meg kell harcolnia a maga harcát megmaradásáért. Ezt sokkal nehezebb körülmények között megtették apáink, nagypáink s ősatyáink! Most ezen a mai nemzedéken a sor: kűzdjön demokratikus eszközökkel megmaradásáért, éljen jogaival, s merje vállalni magyarságát még a közeledő népszámláláskor is!
Mert magyarnak lenni mindig kiállást jelentett, az Istentől rendelt sors, a nemzetünkhöz való ragaszkodás és őseink életéhez néltó életünkkel!
Trianonra való helyes válaszunk ma is az, ami mindig is volt: merjünk azok lenni akiknek teremtettünk, akik vagyunk s akik mindig is leszünk: magyarok!
Erre segítsen minket és minden magyart a történelem mindenható Ura és Istene Trianon 91.-ik gyászos évfordulóján!
Edmonton, 2011 június 4
Dr. Pungur József
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-06-05 09:48:12, vasárnap
|
| |
| |
Nem tudom elfogadni SOHA a kollektív bűnnösség vádját!!!
Sem Trianonnal kapcsolatban, sem, pedig a zsidó holokauszttal kapcsolatban!!!
Sem a mostani megszorítósdi politikát, ami főleg a kisembereket érinti, miközben a milliárdos vagyonokat összeharácsolt, az egész országot, a népet kiárusító és elárult vezetői meg ott ülnek bent a parlamentben!!!!!
Nem tudom elfogadni, hogy Fidesz is agyonhallgatja az 1990-es állapotokat és nem hozza napvilágra a VALÓDI OKÁT annak, amiért ki kellett tűzni az első szabadnak hazudott választásokat!
Pungor Józseftől találtam egy jó írást a Nemzeti Hírhálón.
http://www.nemzetihirhalo.hu/index.php?lap=public&iro=pungur#cikk
Ugyanakkor, itt egy idézet az írásból, amivel én is egyetértek.
"Trianonban és az azt megerősitő Párizsiban, 1947-ben, a magyar nemzetet kollektiven büntették! Ma is e kollektív büntetés alatt vagyunk! Ez úgy az egyedi embernek mint nemzetnek természeti jogaival s ezenfelül az Isten által adott, tehát isteni jogok teljes semmibevételével hozattak. Mindezen nem segít sem erőszakos elfojtás, sem szőnyeg alá söprés, sem semmiféle megkerülés, sem tudatos semmibevevés, de még nevelés sem."
Majd a végét olvasva kiderül, hogy tulajdonképpen ő is a beletörődés híve és annak, hogy mindenek ellenére él a magyar határon innen- és túl!!! És ez az lényeg: mindenek ellenére megmaradni és újabb hittel tovább adni az élet lángját!
Persze, ő ezt más szavakkal írja, de számomra ez a lényege és ez az, ami találkozik a most sugalmazott "trendi" békességes elfogadás-elgondolással a témával kapcsolatban.
Értem én ezt a békeóhajtást, de könyörgöm, nem lehet békességben élni az ellenség folyamatos támadása közepette!!!
Ezt viszont nem akarja a Fidesz sem az Istennek sem megérteni!!!
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-06-05 00:26:57, vasárnap
|
| |
| |
A "VÖRÖS VESZEDELEM" TERJEDÉSE MIATT BÜNTETTÉK
A MAGYAR NEMZETET TRIANONBAN
A ,,vörös veszedelem" terjedésétől való félelem szülte ,,békediktátum"
NEM 1920. JÚNIUS 4-én és nem is TRIANONBAN KEZDŐDÖTT, valójában a magyar nemzet szétszaggattatása.
Az uralkodói parancs a háború kitörésekor a Monarchia egész területén 19-42 évben határozta meg a HADKÖTELEZETTSÉGET! Ezzel szemben a magyar törvények 1912-ben 18-50 év közötti férfiak számára írt elő hadkötelezettséget.
1916 január 21-én 50 évről 55 évre emelték fel a Monarchia egész területén a korhatárt.
Ebben az esetben valóban igazságtalan a ,,KOLLEKTÍV BŰNÖSSÉG" elve alapján büntetni az egész magyar nemzetet, hiszen nyilvánvaló hogy vezetői kényszerítették a fent említett HADRAFOGHATÓSÁGGAL a háborúban való részvételre.
Ezért sem évülhet el soha a Trianonban, 1920. június 4-én született békediktátum FELÜLVIZSGÁLATA!
Szó nem volt a kollektív bűnösségről!!!
A hadkötelezettségnek eleget téve - a történelmi Magyarország területéről - kb. 3,4 millióan vettek részt az első világháborúban Ebből, több, mint félmillió elesett, 833 ezer fogságba esett, másfél millió megsebesült.
Csakhogy...
Talán, menjünk vissza az 1917 októberéig, amikor Magyarország területéről közel 1 millió ember, közöttük 500-600 ezer magyar nemzetiségű esett orosz hadifogságba.
Az ország 18-40 év közötti, fegyverfogásra alkalmas korosztályainak több, mint harmada fogolyként élte át az orosz forradalmat és polgárháborút.
A hadifoglyok legnagyobb részét Szibériában és Turkesztániában, több tízezer főt befogadó táborokban őrizték. Közülük néhányban, így Omszkban, Tomszkban és Szamarkandban, a magyarok aránya elérte a 30-50 %-ot!
1916-tól mind nagyobb számban alkalmazták a foglyokat az iparban, a bányászatban és a mezőgazdasáégban. A táborokban 1917-ben szocialista csoportokat alakítottak, elsősorban azok az értelmiségiek, akik részt vettek a hazai munkás- és polgári radikális mozgalmakban, tartalékos tisztként a harctérre, majd fogságba kerültek. Ezek a csoportok kapcsolatokat építettek ki a bolsevik szervezetekkel.
Az 1917. októberi forradalomban kb 40 városban több ezer magyar hadifogoly vett részt.
A hatalomátvétel után, amikor a hadifoglyok visszanyerték személyes szabadságukat, ún. internacionalista katonai alakulatokat szerveztek, amelyeket a Vörös Hadsereg kötelékében minden fronton bevetettek. A magyarok aránya az internacionalista alakulatokban felülmúlta bármely más nemzetét. Összlétszámuk 100 ezer főre tehető, ebből kb. 30 ezren elestek....
Új fegyveres erők 1918-ban
,,A frontról hazaözönlött és leszerelt katonák száma 1918 decemberéig elérte az 1,2 milliót.
November 9-én a hadsereg újraszervezése nagy erőkkel kezdődött el. November 13-án rendelet jelent meg a nemzetőrség , a polgárőrség és a hadsereg létesítéséről.
A hadsereg alapját az 5 legfiatalabb korosztály visszatartása, illetve behívása képezte volna.
Az ütőképes haderő gyors megszervezése illúzió maradt. Oka: pénzszűke, az ország peremvidékeinek leválása, illetve megszállása; a háborús fáradtság, a pacifista (mindenfajta háborút, fegyveres harcot ellenző) tömeghangulat; belső feszültségek a minisztérium és a Pogány József vezette katonatanácsok, a hadsereg és a nemzetőrségek között; a nyílt lázadásokig vezető zsoldos-kérdés.
Károlyi 1919 februárjában aktív ellenállás szükségességét hirdeti. Az akkori hadügyminiszter, Böhm Vilmos, és államtitkára Stromfeld Aurél a szociáldemokrata pártban és szakszervezetekben szervezett munkásságra kívánt támaszkodni a hadsereg megújításában.
A Magyar Nemzeti Tanács mellett 1918 okt. 23-án megalakult a diáktanács.
A forradalom éjszakáján Csernák Imre vezette Katonatanács.
Ez utóbbi fegyveres akcióival kész tényeket teremtett. A győzelem után a kormány megállapodott a Nemzeti Tanács Intéző Bizottságaival. A katonatanácsban választott bizalmiak képviselték az egyes zászlóaljak tisztikarát, illetve legénységét.
A katonatanács részt kívánt venni az ország politikájának alakításában.
A kormány és a munkás- ill. katonatanácsok viszonyát nov. 4-i rendeletben szabályozták:
"a kormány ellenőrző orgánumai, a propaganda szervei,. De nem intézkedési jogával felruházott kormányzó hatóságok".
,,1919. március 21-én a Magyarországi Szocialist Párt megvalósítja a proletárdiktatúrát.
Létrehozza hadseregét és szövetségre lép Szovjet-Oroszországgal.
1919. május 2-án a Budapesti Központi Ötszázas Forradalmi Munkás- és Katonatanács, majd a Forradalmi Kormányzótanács határozatot hoz a munkásosztály mozgósításáról és fölfegyverzéséről!
Május 3-4re 44 ezer ember áll be a Vörös Hadsereg soraiba és az üzemi dolgozók tízezrei jelentkeznek tartalék munkásszázadokba."
(Magyarok krónikája/OfficinaNova/1995.)
Ezen adatok ismeretében, viszont már egyértelmű a bolsevik-fasiszta részvétel miatti felelősség. Csakhogy, itt sem beszélhetünk valódi önkéntességről, mert a fogolytáborokban toborzott szerencsétlen hadifoglyok a szabadulás és a hazajutás reményében álltak be ezekbe az álságos félkatonai alakulatokba!!!
Nem kellene ezt a tragikus tényt sem elhallgatni az értetlen utókor előtt??!!
A múltat be kellene végre vallani, hogy a kommunizmus kísérlete miatt veszítettük el újra és újra Magyarország kétharmadát és az elszakított területeken élő nemzettestvéreinket!!!
Mert nem csak 1920 június 4-én szaggatták szét magyar nemzetünket és hazánkat, hanem 1945 után is, amikor ismét megvalósult a bolsevik mintára ránk erőszakolt kommunista társadalmi - fosztogató és osztogató - berendezkedés. Sőt, amikor már ez is megbukott 1956-ban, majd 1990-ben - még akkor is a vezetőik tehették tönkre Magyarországot, melynek elszenvedője az egész magyar nép!!!
Tették, mert tehették!!!
Hogyan?
Úgy, hogy 1989-re már igyekeztek mindenféle kft -be menekíteni az állami, vagyis a ,,dolgozó" nép" tulajdonát!!! Amikor 1989-re kiderült, hogy Magyarország teljes csődbe jutott, akkor Medgyessy Péter az egyik MSZMP KB ülésen drámai bejelentést tett: "olymértékben eladósodtunk, hogy be kell jelentenünk Magyarország fizetőképtelenségét..."
Nahát, ezért adták át olyan "békésen" a hatalmat 1990-ben! Vagyis, csak színleg adták át, mert a vállalatokat kiprivatizálták magánvagyonukat gyarapítandó, miközben a MAGYAR MUNKÁSNAK KISZÚRTÁK A SZEMÉT 15- MEG 20 EZER FORINTOKKAL!!!!
Ma ők lettek az újgazdag milliárdosok, mert tovább hazudhatták, hogy a magyar nép érdekeiért teszik amit tesznek. Ami nem más, mint reformnak hazudott népirtás!!!
MAGYARORSZÁG TÖNKRETÉTELE FOLYIK ÉVTIZEDEK ÓTA a vörös terror mintájára, maradék kis országunkat és a benne élő, dolgozni vágyó népet halálra ítélve.
Mert az, amit 2002-2010 közötti években - kormányzás címén a Gyurcsány-Bajnai kormány elkövetett a magyar néppel szemben, az a ,,modern" népirtás kategóriájába tartozik!
Tudniillik nem tettek mást, mint elvették tőlünk az életbenmaradásnak, a létfenntartásnak a lehetőségét is!!!
De nemcsak előlünk vették el, hanem gyermekeink és unokáink elől is!!!
ÍGY ÍTÉLIK BŰNHŐDÉSRE - EL SEM KÖVETETT BŰNEIÉRT - A MAGYAR NÉPET VEZETŐI!!!
Tehát: felelősök vagyunk önmagunkért, gyermekeinkért, unokáinkért, mint a MAGYAR NÉP TAGJAI.
A felelősség KÖTELEZETTSÉGGEL jár! Ezt érezte át 2010-es parlamenti választásokon!
Bűn lenne ezzel visszaélni!!!
Meg kell akadályozni a jövőben - a magukat szocialistának hazudók TOVÁBBI NÉPIRTÁSI TÖREKVÉSÉT!!!
Valamint, visszamenőleg el kell számoltatni a mostani uralkodó pártok jogelődjét- az MSZMP-t, a KISZ-t, hogy merészelte felélni és a saját magánvagyonát gyarapítani mindazzal, amit a dolgozó nép termelt meg?
Számoljanak el a "DOLGOZÓ NÉP" VAGYONÁVAL!!!! És, nem utolsó sorban, számoljanak el az 1990-es magántőke-felhalmozással!!!
Hogy lehetséges, hogy ugyanazok, akik a "DOLGOZÓ NÉP"-re hivatkozva rátelepedtek a dolgozó nép gyáraira, intézményeire - felélhették és magánvagyonokat képezhettek a megtermelt javakból - miközben az a "DOLGOZÓ NÉP" örökös kölcsönökért volt kénytelen kuncsorogni a vállalat- intézmény párttitkáránál, ha bármilyen, nélkülözhetetlen használati tárgyat szeretett volna vásárolni????
Most ugyanezt teszik!!!
Belehajszolják a népet a kölcsönök fölvételébe, mert a bérből nem, hogy egy lakást lehetne vásárolni, de még a bérleti díjat sem lehet megfizetni...plusz még megélni - esetleg gyermekeket eltartani!!! Majd, amikor még ezt a kis bért hozó munkahelyet is elveszíti, már ott állnak a lakásaik, kis véres verejtékkel megszerzett otthonaik, kertjeik, földjeik fölött az elárverezők és a "bagóért" felvásárlók!
Tömegesen válhatnak földönfutóvá a volt MUNKÁSOK, vagyis az a bizonyos "DOLGOZÓ NÉP".- nem hagyva mást utódaikra, mint a HAJLÉKTALANSÁGOT A SAJÁT HAZÁJUKBAN!!!
Ez felelőtlenség, és nem érdemlik meg az utódaink, hogy ezt tegyék velük!!!
FELÜLVIZSGÁLATOT!
FELÜLVIZSGÁLATOT kell követelnünk, DE NEMCSAK TRIANONNAL KAPCSOLATBAN!!!
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-06-04 23:58:10, szombat
|
| |
| |
József Attila:
Nem, nem, soha!
Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége,
Nem lehet, nem, soha! Oláhország éke!
Nem teremhet Bánát a rácnak kenyeret!
Magyar szél fog fúni a Kárpátok felett!
Ha eljő az idő - a sírok nyílnak fel,
Ha eljő az idő - a magyar talpra kel,
Ha eljő az idő - erős lesz a karunk,
Várjatok, Testvérek, ott leszünk, nem adunk!
Majd nemes haraggal rohanunk előre,
Vérkeresztet festünk majd a határkőre
És mindent letiprunk! - Az lesz a viadal!! -
Szembeszállunk mi a poklok kapuival!
Bömbölve rohanunk majd, mint a tengerár,
Egy csepp vérig küzdünk s áll a magyar határ
Teljes egészében, mint nem is oly régen
És csillagunk ismét tündöklik az égen.
A lobogónk lobog, villámlik a kardunk,
Fut a gaz előlünk - hisz magyarok vagyunk!
Felhatol az égig haragos szózatunk:
Hazánkat akarjuk! vagy érte meghalunk.
Nem lész kisebb Hazánk, nem, egy arasszal sem,
Úgy fogsz tündökölni, mint régen, fényesen!
Magyar rónán, hegyen egy kiáltás zúg át:
Nem engedjük soha! soha Árpád honát!
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-06-02 07:36:37, csütörtök
|
| |
| |
Meghalt Mádl Ferenc, akit az általa megalkotott 1995-ös Nemzeti Alaptantervről jegyeztem meg magamnak. Ezt írta a nemzetinek nevezett alaptantervről, vagyis az oktató-nevelő-munkáról, az ,,iskola alapfeladatáról":
"A tanulás a pszichikum módosulása külső tényezők hatására. Tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, az emlékezet működtetése, hanem magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata."
Ezzel kapcsolatosan a következőket írtam Lezsák Sándornak az akkori emdéefes pedagógus kollégium és a parlament oktatási bizottsága vezetőjének, 1999-ben, a tanulás fogalmának tágabb értelmezésének szükségességéről:
A tanulás fogalmának tág értelmezése lehetővé teszi a tanítás és a nevelés (gyakorlati szempont), másrészt a didaktika és a neveléselmélet (teoretikus szempont) kettősségének feloldását.
(Részletesebben lásd: Piaget: "a cselekvés és a gondolkodás összefüggése"="interiorizáció" folyamata..." c. könyvében, ami megjelent magyarul: 1970-ben. Továbbá, magyarázatul szolgálhat még Skinner A tanítás technológiája c. könyvében írjtak, mely szerint "háromféleképpen tanulhatunk: cselekvés útján, tapasztalás által és próba-szerencse alapon". Megjelent: 1973-ban.)
Az "interiorizáció" didaktikai alkalmazásaként számos újszerű tanulási forma látott napvilágot. Pl: A felnőttképzésben, annak elismerése, hogy a tanulási aktivitás fenntartásának legfőbb garanciája a cselekvéssel összefonódó értelmi tevékenység.
Míg a "szakma" vitatkozik a "gyakorlati"- és a "teoretikus" szempontok érvényesítésén, addig elsikkad az a legfontosabb szempont, - amely társadalmi megmaradásunk és minden fejlődésnek az alapja lehet és ez nem más, mint az a tény, - hogy "ember nem alkothat nagyobbat, mint embert"!
Azok, akik szülői minőségükben "csak" az élet lángját adják tovább, már sokat tettek és tehetnek jövőnkért, mindannyiunk jövőjéért. Ezért a társadalom felelőssége, hogy a leendő anyák, apák olyan gazdasági helyzetbe kerüljenek, (az otthonteremtési elképzeléseik szorgalmas és kitartó munkával megvalósítható legyen), hogy a születendő gyermek ne "ölje meg", egzisztenciálisan ne hozza szüleit halmozottan hátrányos helyzetbe!
Mert a gyermeknevelés a teremtésbe való beavatkozás, és mint ilyen: nagyon nagy felelősségű, sokrétű, személyiségformáló tevékenységet, nevelő és nevelt között létrejövő és oda-vissza működő, alkotói folyamatot feltételez, mert folyamatos vajúdással születik meg egy ember személyisége.
Ennek a nehéz, gyötrelmesen nehéz pedagógiai tevékenységnek - amit "csak" anyai, apai minőségükben élnek meg az emberek - kellene végre a méltó, emberhez méltó rangját visszaadni, vagy újra alkotni!
A Szentírás szerint is Isten a maga képmására teremtette az embert.
Az ateizmus kultuszának továbbéléseként lehet értelmezni, tehát azokat a törekvéseket, amelyek az emberi gonoszság, aljasság általános, "közönséges"en elterjedt voltát és ennek megváltoztathatatlanságát igyekszik hangsúlyozni, mert ezzel - közvetett módon - Isten is és az evangelizált világ is lejáratható. A média minden eszközével, minden csatornáján azt kellene sugalmazni, közvetíteni, hogy az ember önmagában hordozza értékeit és nem kizárólag a külsejével tudja azt kifejezni, hanem emberi, vagy "embertelen" megnyilvánulásaival. Szükségessé vált: a televízióból ömlesztve áradó agresszivitás, brutalitás visszaszorítása.
Sajnos ennek megváltoztatására törekvő kísérletek, konferenciák nem sok eredménnyel jártak... Még a polgári kormányzás által megalkotott média-törvénytől is el lehetett vitatni ezen feladat jogosságát!!!
Azt már megtapasztaltuk, hogy a katonai, vagy politikai diktatúrák militarizmusában-technokratizmusában felnőtt, pszichoszomatikus, pszichovegetatív zavarokkal küzdő ifjai; vagy a fogyasztói társadalmak szüleiktől elidegenített, un. "jó iskolákban" nevelt, sikerorientált és felnőttként is infantilis "aranyifjai"; vagy a senkinek sem kellő "semmirekellő", elembertelenedett, utcán "felnőtt", koravén fiataljai egyaránt pótcselekvésekkel, drogokkal kábítják magukat, tompítják a gyermek- és serdülőkorban nélkülözött szülői testi- lelki odafordulás hiánya miatt bennük kialakult és szűnni nem akaró, iszonyatos hiányérzetet!"
Mindebből egyértelművé válik, hogy az emberi szeretet isteni voltát elvitató ideológiák kora lejárt...
Az EMBERISÉG MÁR MINDENT KIPRÓBÁLT és nem vezetett egyik hatalom eszmerendszere sem a SZERETET CIVILIZÁCIÓJÁnak megvalósulásához. (II. János Pál pápa erről szóló egyik enciklikájában olvastam ezt a megfogalmazást az EMBERI SZERETET társadalmi jelentőségéről és e-szerinti együvé tartozásunkról.)
Az azóta eltelt évtizedek világtörténelmi eseményei megerősítettek abban az elgondolásban: ahhoz, hogy ez Magyarországon megvalósulhasson, a SZENTKORONA ÁLLAMRENDJE szerinti társadalmi berendezkedésre lenne szükség...
Mádl Ferenc, mint köztársasági elnök, ezt nem ismerhette el... Azért megtett minden tőle telhetőt, amit a pártokrácia ,,államrendje" keretei között megtehetett.
Nyugodjon békében!
Bp. 2011. június 2.
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2011-06-02 07:00:36, csütörtök
|
| |
| |
Hóman Bálint 1885. december 29-én született Budapesten,
s 1951. június 2-án, ma hatvan éve hunyt el a Váci Fegyintézetben.
Az ifjú Bálint, aki nemcsak jól tanult, hanem kellemes társasági ember is
volt, apja nyomdokaiba lépett. Atyja, Hóman Ottó klasszika-filológus volt.
Hóman Bálint budapesti Tudományegyetemen történeti stúdiumokat végzett.
Bölcsészdoktori oklevelet 23 évesen "Magyar városok az Árpádok korában" című
munkájával kapott.
Sikeres és szerteágazó életútját nehéz bemutatni. Tudományos sikereit számos
publikáció, könyv és kapott kitüntetés (többek között a Corvin koszorú is)
jelzi, több tudományos társaság tagjává, illetve elnökévé választotta. Egy
ideig az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, majd a Magyar Nemzeti
Múzeum főigazgatója. Az állami elismerés sem maradt el: több kormány
kultuszminisztere, így a Gömbös, Darányi, majd a Kállay kormányban, de
Sztójai kormányában már nem vállal szerepet (!). Kultuszminiszterként méltó
folytatója volt nagy elődje gróf Klebelsberg Kuno munkásságának. Bár, mint
Romsics Ignác írja róla, németbarát, de náciellenes volt a német megszállás
után is képzettségének megfelelő szerepet vállalt, amit a nyilas
hatalomátvétel után is folytatott. Ugyanakkor zsidónak minősülő embereket,
nem is keveset, mentett, segített, akin tudott. Politikai szerepvállalása
lett később a veszte: a Népbíróság, mint háborús bűnöst perbe fogta. Perében
többen - például Szekfű Gyula és a Teleki Pál Intézet akkor igazgatója,
Kosáry Domokos - kiálltak mellette. Az általuk felhozott mentőkörülmények
azonban kevésnek bizonyultak a népbírák szemében: 1946 augusztusában
életfogytiglani fegyházra ítélték. Az erős testalkatú, súlyosan cukorbeteg
Hóman Bálint, akitől minden orvosi segítséget megvontak, a legújabb
kutatások szerint, miután több-tíz kilót fogyott (130 kg-ról 60 kg-ra!),
1951. június 2-án, most 60 éve halt meg a váci fegyházban. Jeltelen sírban
hantolták el.
Az első Orbán kormány idején, 2001-ben, folytatott feltárások alkalmával
Susa Éva antropológus az elvégzett csontvizsgálatokkal alátámasztva egy
fórumon beszámolt arról, hogy a váci rabtemetőben talált maradványok "nagy
valószínűséggel" Hóman Bálinttól származnak. A család jelenlétében 2001.
október 3-án Tass községben sor kerül hamvai újratemetésére a
Darányi-kriptában (Hóman felesége Darányi leány volt). A méltóságteljes
újratemetésen, melyen részt vettek az akkori kormány miniszterei, Glatz
Ferenc - mint egykori tanítvány - mondott emlékbeszédet, melynek tartalma,
sajnos (!) több helyen, nem volt egy újratemetéshez illő.
További méltatás helyett, e kerek évforduló kapcsán álljon itt egy
fiatalkori publikációjának másolata, mely publikáció sajátkezű ajánlása a
nagy elődnek gróf Klebelsberg Kunonak szól, ő pedig, elszenvedve az
igazságtalanság megpróbáltatásait nyugodjon békében.
Dobai Miklós
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2/2 oldal
|
Bejegyzések száma: 17
|
|
|
|
2011. Június
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
17 db bejegyzés |
| e év: |
399 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 0
- e Hét: 5508
- e Hónap: 14112
- e Év: 50053
|
|
|
Offline
