|
2010-02-08 10:04:38, hétfő
|
| |
| |
160 TIBETI GYÓGYNÖVÉNY
Jelmagyarázat :
Orv.= orvosilag ma így alkalmazzák
Népi = népi orvoslásban így használják vagy használták
Tib.= tibeti felhasználása, a jelzett források szerint
haszn. = használatos, használják
(Gy) = a Négy gyökér (Gyü-si) Kunszangtól fordított fejezete
(K) = Kunszang történeti bevezetése
(J) = Jutogpa legendája
(H) = Hübotter könyve
(B) = Burang könyve
1. Abutilon theophrasti - sugármályva (Malvaceae), ólomecetet, vaskloridot, tannint tartalmaz.
Nálunk nem haszn. Több változata az indiai, arab és perzsa gyógynövények közt szerepel
összehúzó (adsztringens) hatása miatt. Tib.: gyümölcse szirupösszetételben tüdobaj és idült láz
ellen, olaj formájában lepra, köszvény és reuma ellen (Gy).
2. Aconitum fischeri
3. Aconitum napellus- sisakvirág (Ranunculaceae), hatóanyaga az aconitin, erős idegméreg, az
idegvégzodéseket elobb izgatja, majd bénítja. Keleten osidotol fogva kiterjedten használják,
nálunk orv.: idegfájdalmak ellen óvatosan (0,0001-5 g-os adagolásban), népi: nem haszn. Tib.:
tüdobajok, epe-diszkrázia, fejfájás elleni szirup alkatrésze, por alakban fertozo és bélbajok ellen,
fozetben vesebaj ellen, phlegma és levego betegségei, idegesség, elmebajok, hátfájás gyógyszere
(Gy); eros mérgek ellenszere, himlo, kolera, szamárköhögés, bélbénulás, reuma, derékfájás, hideg
betegségek gyógyszere, vizelet- és székhajtó, férfiprincípiumot erősíti, démonokat elűzi (H).
4. Acorus calamus- orvosi kálmos (Araceae), fo hatóanyaga az acorin, cseranyagot és illóolajat
is tartalmaz. Indiában ókortól hánytató, nyákoldó, idegerosíto, vízhajtó, afrodiziákum
(potenciafokozó, szerelmi gerjeszto). Orv.: étvágyfokozó, ízesíto, bélmuködést rendezo;
likoralkatrész, "aperitif"'. Népi: ugyanez; görög-rómaiak és keleti népek régtol használják. Tib.:
fájdalomcsillapító, féregirtó (H), sebkezelo (Gy).
5. Aesculus sinensis- kínai lógesztenye (Hippocastanaceae). Nálunk nem haszn. Indiában egy
változatát (A. indica) reuma ellen bedörzsölik, gyümölcse marhatáplálék. Tib.: hánytató (B).
6. Akebia quinata- (Lardizabalaceae) kínai és japán díszcserje, orv. nálunk nem haszn. Tib.:
törzse lázas bélbajok, máj, epe és phlegma zavarai elleni porok alkatrésze (Gy).
7. Allium anisopodium
8. Allium sativum- hagyma-féle, fokhagyma (Liliaceae); kéntartalmú illóolajokat, allünt, allicint,
vitaminokat, enzimeket, cukrot tartalmaz, eros szagú, csípos ízu, világszerte közkedvelt
ételízesíto, ókortól mindenütt népi gyógyszer és babonás szellemuzo. Indiában láz, gyulladások,
kankó, aranyér, lepra, bélgörcs, reuma, sot bénulások gyógyítására is haszn. Nálunk orv.:
baktericid (baktériumölo), és vérnyomáscsökkentonek tartják. Népi: étvágygerjeszto, görcsoldó,
köpteto, vizelethajtó, légutak tisztítója, vérnyomáscsökkento, érelmeszesedés megelozoje,
bélféreghajtó. Tib.: "a máj hideg betegsége" és daganat ellen, a fokhagyma szívbajok, elmezavar,
kimerültség, fájdalmak elleni labdacs része (Gy).
9. Aloë capensis- áloé (Liliaceae), gyanta és illóolaj tartalmú drasztikus hashajtó, régen sok népi
keverék alkatrésze, ma csak állatgyógyászatban. Tib.: mindenható osi szer (J), gyökere láz,
különösen "szívláz" ellen (Gy), a fekete áloé törzse görcsök, kolera, gyulladás, bórfarkas, idegbajok
és vérbaj ellenszerének alkatrésze (K).
10. Amomum amaruml
11. Amomum medium- keseru fuszer (Zingiberaceae), nálunk nem ismert. Tib.: vesegyógyszer,
elmebajok, lép, gyomor, máj, levego, phlegma zavarainak gyógyítója, fájdalomcsillapító,
"szívdaganat" gyógyszere (Gy), diftéria és magas vérnyomás ellen is hatásos (K).
12. Amomum cardamomum- kardamom (Zingiberaceae), Elettaria cardamomum néven jobban
ismert likoralkatrész. Illó- és zsírosolajat, keményítot, cukrot tartalmaz. Indiában és Kínában osi
gyógyszer a légutak és húgyutak hurutja ellen. Csípos-fuszeres íze miatt nálunk orv. és népi
ízjavító, étvágygerjeszto. Tib.: legendás gyógyszer (J), "a hocsökkenés ellenszere gyomor- és
lépbajnál, himlonél" (H). Veseláz, húgyúti zavarok, máj- és epebaj, gyomorés szívbaj, tüdobaj,
phlegma betegségei, emésztési zavar, vérhas, gyulladások, daganatok, mindhárom életnedv
betegségei ellen (Gy).
13. Anemone silvestris- kökörcsin (Ranunculaceae), csersavat, szaponint, gyantát, illó
anyagokat tart. Orv.: nem haszn. Népi: az A. pulsatilla vese- és hólyagzavarok, csúz és köszvény
ellen, az A. hepatica (májfu, májvirág) epe- és májzavaroknál. Tib.: csont és velo gyógyszere,
"vérhűtő" (H).
14. Angelica archangelica- angyalfű, orvosi angyélika (Umbelliferae), angelicint, valeriánsavat,
köpteto, keseru, cser- és aromás anyagokat tartalmaz. Kínában és Japánban menstruációs
zavarok, szülés utáni vérzés, agyvérzés gyógyszere, görcsoldó, fogamzóképesség fokozója.
Nálunk régen orv.: emészto- és légzoszervi betegségek, idegbajoknál használták. Népi: izzasztó,
idegerosíto, vizelethajtó, görcsoldó, légcsohurut, gyomor-, bélhurut, epebaj, reuma, idegbaj,
epilepszia ellen. Tib.: emésztést "melegíti", szél- és vízhajtó, vértisztító, "diftéria és szibériai láQ"
gyógyszere, sebgyógyító (H).
15. Anisum vulgare- ánizs, Pimpinella anisum (Umbelliferae), illóolajokat, zsírokat, fehérjét
tartalmazó háztartási és ipari fuszer. Indiában a mohamedánok honosították meg Perzsiából. Orv.:
bélgörcs ellen, gyógyszerek ízjavítója. Népi: szélhajtó, görcsoldó, nyákoldó, étvágygerjeszto,
epemuködést serkento. Tib.: "daganatbetegségek", szívbaj, idegzavarok, fáradtság, fájdalmak
ellen (GY).
Antitoxicum - lásd Vincetoxicum
16. Aquilegia parvitlora- harangláb (Ranunculaceae), dísznövény, orv. és népi haszn. nálunk
nem ismert. Tib.: tüdo betegségei, "májláz", phlegma- és szélbetegségek, vérhas, emésztési
zavar, szédülés, elmezavar, némaság ellen (GY).
17. Arctostaphylos uva ursi- medveszolo (Ericaceae), arbutint és cserzoanyagokat tartalmaz,
levele dezinficiens, összehúzó, vizelethajtó. Orv. és népi: hólyag- és vesepanaszoknál, Tib.:
epediszkráziára (Gy).
18. Areca catechu- beteldió (Palmae), arekolint és más alkaloidokat, zsíros és illóolajokat,
gyantát, cseranyagot tart. Foként élvezeti cikk. A "bételrágás" euforizál (felhangol), ezért az
ókortól Ázsiában nagyon elterjedt. Orv.: alkaloidáját az állatgyógyászatban féreguzonek,
hashajtónak haszn., káros mellékhatásai miatt embereknél csak a szemészetben mint
pupillaszukítot, régebben mint féreguzot. Népi:, nálunk nem haszn. Tib.: szél betegségeit tisztítja,
nedvességet eltávolítja, kelést felfakasztja, székrekedést szünteti (H), elmezavart, idegességet,
süketséget, szívbajt, "szívlázat" gyógyítja (Gy).
19. Aristolochia indica- indiai farkasalma (Aristolochiaceae), mérgezo savat, baktériumölo
anyagot, C-vitamint, cser-, illó- és keseruanyagokat tart. Indiában gyomorpanaszok, vérbaj,
kankó ellen haszn., tejelválasztást és méhösszehúzódást fokozza. Nálunk orv.: idegesség,
étvágytalanság, menstruációs fájdalmak ellen használták, külsoleg sömör, ótvar, ekcéma, fekélyes
gyulladás ellen. Népi: ugyanez, de belso alkalmazása mérgezo hatása miatt ellenjavalt. Tib.: "vér
és szél hoségét csökkenti" (H).
20. Artemisia vulgaris és capillaris- üröm (Compositae), illóolajokat, gyantát, cseranyagot,
absintin bódító anyagot tart. �kortól mitikus gyógyszer világszerte (neve Artemisz görög
holdistennorol), ördöguzo, nyugtató, görcsoldó, féreguzo, menstruációs zavar és hisztéria
gyógyszere. Nálunk orv.: csupán az étvágygérjeszto keseru cseppek alkatrésze; valaha az abszint
alapanyaga volt, de zülleszto hatása miatt gyártását betiltották; ürmösök és likorök kis
mennyiséget ma is tartalmaznak. Népi: gyomorerosíto, vizelethajtó, májbaj, epegörcs,
savtúltengés, váltóláz, köszvény, bedörzsölve reuma ellen. Tib.: "tüdo meleg betegségei ellen"
(B), havivérzés-szabályozó, vérköpés, vérfolyás, hányás, kolera ellenszere; mint a moxa égo
anyaga száz betegség gyógyszere (H).
Arura - lásd Myrobalan, ill. Terminalia chebula
Asa foetida lásd Ferula
21. Asparagus officinalis- spárga (Liliaceae), élelmiszer és dísznövény, nitrogénben gazdag
aszparagint tartalmaz. Görögöknél enyhe hashajtó, vizelethajtó, szerelemgerjeszto,
méh-fájdalomcsillapító, kooldó, elephantiasis ellenszere volt, franciák szívnyugtatóul, szívbetegek
vízhajtójaként és köszvény ellen haszn. Nálunk orv.: nem haszn. Népi: vizelethajtó, hányingert
szüntet, vese-, hólyag-, gyomor- és szívpanaszok ellen, afrodiziákum (szerelmi bájitalok része).
Tib.: "eltünteti a tüzet a tüdobol", vesét és hólyagot gyógyítja, heves köhögést szünteti (H).
22. Athyrium crenatum- fodorka (Polypodiaceae), páfrányféle, feltehetoleg féreguzo hatással.
Orv. és népi: nem haszn. Tib.: méregteleníto (K).
23. Bamboo Manna- bambusz, Bambusa arundinacea (Gramineae), gazdag szilikáttartalmú fa,
gyümölcsét eszik. Fozetét Indiában méhösszehúzó, gyulladáscsökkento, tonizáló és görcsoldó
hatásáért szülés után, tüdovérzésnél, asztmás légzogörcsnél, testi legyöngülésnél ajánlják, az
arabok gyomor- és szívpanaszokra, borbajokra, Kínában köhögés ellen és féreguzonek; a hosszú
élet és huség jelképe. Nálunk nem haszn. Tib.: tüdo, szíj, vese, lép, máj, belek lázas betegségei,
elme- és idegzavarok, kimerülés ellen, a sebkezelés legfobb szere (K).
24. Berberis sibirica- szibériai sóskaborbolya (Berberidaceae), alkaloidákat, csersavat, gyantát
tartalmaz. Indiában sok változata használatos lázcsillapítóként, erosítoül, malária ellen. Orv.: nem
haszn., csak a homeopata gyógyításban köszvény, aranyér, reuma ellen. Népi: hashajtó, máj- és
epegyógyszer. Tib.: orrvérzés ellen (Gy)
25. Bergenia crassifolia
26. Bergenia saxifraga- kotöro (Saxifragaceae), eros csersavtartalma miatt a gyökerét bor
cserzéséhez haszn. Orv.: nem haszn. Népi: levelébol néhol összehúzó teát foznek. Tib.:
édesgyökérrel együtt tüdobaj, sisakvirággal bél- és veseláz, porösszetételben idegbajok, pilulában
szívbaj, szirupban tüdogyulladás és -gennyesedés ellen (Gy).
27. Bombax malabaricum- gyapotfa (Malvaceae), összehúzó (adsztringens) hatásáért Indiában
a fiatal fa gyökerét súlyos betegek erosítésére, nemi ero fokozására, vérhas, hasmenés, noi
vérzés ellen. Nálunk nem haszn. Tib.: "minden betegséget fölfelé húz", legjobb hánytató,(H).
28. Boswellia carteri- tömjén, olibanum (Burseraceae), illatos olaja és gyantája miatt már az
Ótestamentumban szerepel, főként füstölőben haszn. Indiában tüdo-, hörgo- és garatgyulladásnál
belsoleg és belélegezve, kenocsben sebekre, gyulladásra, fekélyre. Nálunk nem haszn. Tib.: mellés
májbajok, szívbaj, lepra, reuma ellen (Gy), idegbajok és melankólia ellen (K).
29. Caesalpinia sappan
30. Caesalpinia sepiaria- szappanfa (Leguminosae), vörös színét a brasilin okozza, errol Brazília
neve. Indiában vallási ceremomáknál szerepel, sebgyogyító, tüdovérzést csillapító, tejtermelo
hatást tulajdonítanak neki, Japánban és Vietnamban is gyógyítanak vele. Festék. Orv.:
antihisztamin hatású belso dezinficiens, érfalak átereszto képességét csökkenti. Népi: nem haszn.
Tib.: "vért huti és mozgásba hozza", izzasztó (H), szív- és idegbajok, levegobetegségek
gyógyszere (Gy).
31. Calamus Draco- sárkányvér (Palmae), festék, gyógyszerként nem haszn. Tib.: "vért
harmóniába hozza, fekélyt összehúzza" (H).
32. Campanula glomerata- harangvirág (Campanulaceae) dísznövény és fozelék, gyógyszerként
nem haszn. Tib.: nemi szervek és epe meleg betegségei ellen (H).
Camphor - lásd Cinnamomum camphora
33. Canavalia gladiata- jakbab, torbab (Leguminosae), mérgezo hatású (canavanin) magvát
fozelékként eszik, gyógyszernek nem haszn. Tib.: levego-betegségek, idegbajok ellen, vese- és
húgyutak, derékfájás, járászavarok gyógyszere (GY).
34. Cannabis sativa - hasis, indiai kender (Moraceae), már az Atharvavédában csodaszerként
szerepel deru- és gyönyörkelto hatásáért, Kínában is osi gyógyszer. Izgató, étvágygerjeszto,
összehúzó hatású, az elmét élesíti és euforizál (derus hangulatot kelt), de nagy adagban
fogyasztva kábulatot, látomásos mámorállapotot okoz, a megszokás veszélye folytán destruálja az
idegrendszert. Orv.: sok betegség ellen adták, reuma, tetanusz, asztma, kolera ellen,
vizelethajtónak, görcsoldónak stb. Az a nézet, hogy az osi sebészetben bódítóként szerepelt, nem
látszik igazoltnak. Népi: idegfájások, köszvény, reuma, váltóláz, migrén, görcsök, bélpanaszok;
káros mellékhatása miatt mind kevésbé használják. Tib.: "bor és nyirokbajok gyógyszere" (H).
35. Capsicum annuum- paprika (Solanaceae), kapszaicint és vitamint tart. fuszer, eledel. Orv.:
értágító, emésztésjavító, borizgató, bedörzsölve reuma és idegbántalmak ellen. Népi: ugyancsak.
Tib.: "a szervezet minden ártalmát gyógyítja", aranyér, parazitás betegségek és rák gyógyszere
(H). Emésztési zavarok, vérhas, szédülés, daganat, levego és phlegma betegségei, szívzavarok,
étvágytalanság, bordafájás ellen (Gy).
36. Caragana microphylla- borsócserje
(Leguminosae), termését eszik, Nepálban a gyökerét
lázcsillapítónak tartják, orv. nem haszn. Tib.: lepra, köszvény és reuma elleni por része (Gy).
Cardamomum - lásd Amomum (Elettaria cardamomum)
37. Carduus crispus- bodros bogáncs (Compositae), egy válfaja lázcsillapító, egyébként nem
haszn. Tib.: része a három életnedv betegségei elleni pilulának (GY).
38. Carthamus tinctorius- pórsáfrány (Compositae), piros és sárga festékanyaga miatt
élelmiszeripari cikk. Indiában hashajtó, külsoleg bedörzsölve reumára, bénulásra, rosszindulatú
fekélyre alkalmazták, ugyanígy a görögök és rómaiak is. Orv.: magzatelhajtó, de nagy adagban
halálos. Népi: nyákoldó tea. Tib.: "vért huti, mozgatja, fájdalmat csillapít, májbajt, erek
eltömodését, székelési nehézséget, fehér ájulást, étvágytalanságot gyógyít, magzat elhalását
akadályozza, szívben új vért termel" (H), fertozo lázas betegségek ellenszerének egyik
hatóanyaga (Gy).
Castor olaj - lásd Ricinus communis
39. Celosia argentea- kakastaréj, amarantusz-féle (Amarantaceae), Indiában hasmenés ellen és
nemi ingerloként ismeretes, nálunk fozelék, takarmány, trágya és festék. Tib.: máj- és
szélbetegségek, zöldhályog, szaruhártyafekély, rosszindulatú fekélyek, rüh ellen (H).
Chiretta - lásd Swertia chirata
40. Chrisanthemum sinense- kínai aranyvirág (Compositae), hazai változata, a Tanacetum
vulgare, eros csersavtartalma, tanacetin, illóolajok stb. miatt növényvédo és rovarirtó szer. -
Kínában a vérkeringés legfobb rendezoje, "életenergia megorzoje", emésztési és idegzavarok
specifikuma, kopaszodástól és oszüléstol is megóv. Indiában kankó ellen használták. Nálunk orv.
nem haszn., népi: görcsoldó, gyomorerosíto, féregteleníto, idegnyugtató, külsoleg reuma ellen.
Mérgezo hatása miatt óvatosan. Tib.: "mérgezés és láz ellenszere" (H), görcsök, daganatok és
borfarkas gyógyszere (K).
41. Cicer arietinum- csicseriborsó (Leguminosae), hüvelyes vetemény, szegények étrendjében
szerepelt, nagy savtartalma miatt üdíto ital is. Indiában hasmenés, emésztési zavar, rendetlen
havi vérzés háziszere. Orv. és népi: nálunk nem haszn. Tib.: a legendás gyógyszerek közt
szerepel, közelebbi indikáció nélkül (J).
42. Cinnamomum camphora- kámfor (Lauraceae), illóolaja a központi idegrendszer
ingerlékenységét fokozza, köpteto, görcsoldó. Kínából és Japánból származik, az arabok
terjesztették el. Orv.: tüdogyulladás, fertozo betegségek, gyomorgörcs ellen, szíverosíto,
bedörzsölve borpirosító, ingerlo, reumaellenes szer. Népi: ugyanez, izzasztószer, fagyellenes
kenocs. Tib.: görcsök, gyulladás, tbc és borfarkas ellen (K), nehézlégzés, hátfájás, fehérfolyás,
hányás, daganatok, magas vérnyomás, gyomorpanaszok, sárgaság, mindhárom életnedv
betegségei ellen (Gy), legendás mindenható gyógyszer (J).
43. Cinnamomum cassia- fahéj (Lauraceae), illóolajas, csersavas nyálka- és keményítotartalmú
fuszer, illatszer és likoralkatrész. Kínában és Japánban régi gyógyszer a hosszú élet elnyerésére, a
görögök, föníciaiak és zsidók is használták az ókorban. Indiában közkeletu szer; az arabok
világszerte terjesztették. Orv.: hatása nincs, csak ízjavítónak használják, népi orvoslásban is. Tib.
"gyomorban és májban a gázok ellenszere" (H), emésztési zavarok, daganatok, gyomordaganat,
menstruációs zavar, szív- és vesebaj, levego-phlegma-epe okozta valamennyi betegségnél (Gy).
44. Citrullus lanatus- görögdinnye (Cucurbitaceae), hashajtó hatású gyümölcs, gyógyszerként
nálunk nem haszn. Tib.: levego és phlegma betegségei, vérhas, emésztési zavar és szédülés elleni
pilula alkatrésze. (Gy).
45. Clematis nepalensis- nepáli iszalag (Ranunculaceae), nálunk dísznövény, Indiában lepra, vér
betegségei és lázas bajok ellen haszn. Tib.: sebgyógyításra, gennyedés ellen (H).
46. Conioselinum qaginatum- kézikönyveimben nem található, de Linné rendszertanában
egymás mellett szerepel a bürök = Conium, és a derezle = Selinum (Umbelliferae), feltehetoen
ezek változatáról van szó. A bürök osido óta használt méreg komin és más mérgezo alkaloida
tartalommal, Athén hivatalos kivégzési eszköze volt. Orv.: idegfájdalmak csillapítására és
nyugtatóként használták, homoeopaták ma is használják. Népi: nem haszn., de sok szándékos
vagy véletlen mérgezés történik vele. Tib.: a Conioselinum gyomorpanaszok, meghulés, levego és
phlegma betegségei, valamint "daganatbetegségek" ellen haszn. (Gy), Dász szótárában: hasmenés
és kankó ellen.
47. Costus speciosus- koriander, bolhapor (Umbelliferae), illóolajat, zsírokat, cukrot, fehérjét,
C-vitamint tartalmaz. Osidok óta kedvelt gyógyszer Indiában is, Európában is, mint szélhajtó,
vizelethajtó, erosíto, potencianövelo, sot gyermekágyi láz megelozésére is. Orv.: régebben
ízjavító, emésztést rendezo, ma már csak fuszer és likoralapanyag. Népi: elobbiek és görcsoldó,
felfúvódást szüntet, borgyulladást oszlat, vértisztító. Tib.: gyomorpanaszokra, gyulladásra,
görcsökre, daganatok és borfarkas ellen (K, H).
48. Coriandrum sativum- gyömbér-szeru kelet-indiai dísznövény (Zingiberaceae), enyhe
potenciafokozó. Orv. és népi: nem haszn. Tib.: görcsoldó, gyulladáscsökkento, magas vérnyomás
ellen, daganat, sárgaság és láz gyógyszere, tbc, melankólia és idegbajok ellen is (K).
49. Cotoneaster melanocarpa- manna (Rosaceae), egy a sok különbözo "manna" közt, boséges
cukortartalommal, feltételezett máj-, gyomor- és bélerosíto hatással. Nálunk nem haszn. Tib.: szél
és phlegma betegségeire, vérhas, emésztési zavar, szédülés ellen (Gy).
50. Crataegus pinnatifidal
51. Crataegus sanguinea- galagonya-félék (Roseaceae), szaponinokat, sztearint, adenozint,
kolint, acetilkolint, glikozidát, illóolajat és cseranyagot tartalmazó díszcserje ill. gyümölcs. Orv.:
régebben vérnyomáscsökkentonek, érelmeszesedés ellen és szívmuködés rendezésére használták.
Népi: ugyanez, szívidegesség és angina pectoris (szívkoszorúér-betegség) ellen is. Tib.: vérbaj
ellen (K), szembajokra, vértisztító, vérnyomásrendezo, szív- és idegpanaszokra, lepra és reuma,
daganatok, hasvízkór, emésztési zavarok ellen (Gy).
52. Crocus sativus - sáfrány (Iridaceae), mérgezo glikozidokat, illó-, és zsírosolajat tartalmaz.
ókortól világszerte használatos mint szív- és potenciaerosíto, látásjavító, szülést könnyíto
gyógyszer, festék, méreg, mágikus ceremóniák alkatrésze. Orv.: régen görcsoldó és ízesíto,
nagyobb adagban abortivum volt. Népi: emlogyulladás, körömméreg, kötohártyalob ellenszere volt,
mérgezo mellékhatásai miatt már csak ízjavító és színezo. Tib.: "kanyaró lefolyását gyorsítja" (H),
görcsök, daganatok, borfarkas, idegbajok, vérbaj ellenszere (K), láz- és vérzéscsillapító, tüdobaj,
ízületi panaszok, köszvény, szembajok, gennyedés, szívpanaszok, ideges zavarok, hátfájás,
légzési nehézség, gyomorfájás, húgyúti panaszok, májgyulladás, járászavar, mindhárom életnedv
betegségeinek ellenszere (Gy), legendás osi gyógyszer (J).
53. Croton tiglium- kroton (Euphorbiaceae) mérgezo krotint, ricint, emésztést segíto enzimeket,
aminosavakat tartalmaz. Indiában, Kínában és Japánban osidotol használatos hashajtó és
mindhárom életnedv gyógyszere. Orv.: régebben belsoleg hashajtónak és féreguzonek, külsoleg
gennyes fekélyekre; drasztikus hatása miatt újabban csak állatgyógyászatban. Népi: nem haszn.,
mivel 20 cseppnyi a halálos adag belole. Tib.: az "öt méreg" egyike, megnyitja a kilenc nyílást,
minden fölös nedvet eltávolit, más mérgek hatását megszünteti, kígyó- és skorpiómarást
gyógyítja, helyreállítja a belso harmóniát, szünteti a köhögést, arcidegbénulást, süketséget, fogés
nyakfájást (H).
54. Cucumis melo- sárgadinnye (Cucurbitaceae), gyümölcs, Kínában vizelethajtó, hánytató,
hashajtó, a kocsányából kivont keseru drog vizenyot csökkent, tífusz ellen is haszn. Nálunk orv.
és népi: nem haszn. Tib.: "parazitás betegségek ellen" (H).
55. Curcuma longa- kurkuma (Zingiberaceae), illóolajtartalmú fuszer, likorgyártásban,
keményítokészítésben és mint festék az iparban használatos. Indiai házassági és más vallási
ceremóniákban fontos szerepe van, gyógyszerként is használják mint gyulladáscsökkentot,
szemvizet, hulés és borbajok ellenszerét. A Curry nevu indiai ételízesíto része. Orv.:
étvágygerjeszto aromatikum volt, népi: nem haszn. Tib.: méregtelenít, "súlyos betegségeket
gyógyít, huti és mozgatja a vért meg a levegot" (H).
56. Cuscuta sinensis- kínai aranka, szulák (Convolvulaceae), nálunk nem haszn. Kínában a C.
japonensis húgyivarszervi gyógyszer, sot a magzat harántfekvését is megváltoztatja; a taoisták a
halhatatlanság szerének tekintették. Tib.: "tüdo-máj-erek meleg betegségei ellen" (B).
57. Cyperus scariosus- sás-féle (Cyperaceae), aromás gyökere Indiában lázcsillapító, vízhajtó,
hashajtó. Nálunk nem haszn. Tib.: idegbántalmak, melankólia, vérbaj ellen (K).
58. Datura stramonium- (metel) maszlag (Solanaceae), hioszciamin, atropin és szkopolamin
tartalma miatt erosen mérgezo, bódító. Indiai eredetu növény, ott ókortól használják gyulladások,
asztma, borbajok, fogfájás ellen, általános fájdalomcsillapítóként és külsoleg is. Orv.: görcsoldó,
idegrendszert izgatja, majd bénítja, köhögést szünteti, altatást könnyíti, elmebeteg dühöngését
csillapítja, fájdalmat szüntet. Népi: mérgezés veszélye miatt háziszernek nem alkalmas. Tib.:
lágyéki, májtáji fájdalmat, menstruációs görcsöt, haspuffadást szünteti, tüdo tbc ellenszere (H).
59. Dracocephalum arguense
60. Dracocephalum ruyschiana- sárkányfu (Labiatae), ártalmatlan dísznövény, nálunk
gyógyszerként nem haszn. Tib.: lázas máj- és gyomorbántalmak ellen (Gy).
Elettaria cardamomum - lásd Amomum cardamomum
61. Ephedra sinica- csikófark (Ephedraceae), ephedrint tartalmazó cserje, amelynek bogyója
állítólag az osi indiai Védákban szereplo szóma. Hatása a légúti betegségekre régtol ismert, késobb
reumatizmus, vérbaj és sok egyéb ellen használták. Kínában és Japánban is osi gyógyszer láz ellen
és izzasztóként, valódi hatásmechanizmusát csak legújabban ismerték fel: asztma ellen 1917-ben
ajánlották japán farmakológusok. Orv.: a szimpatikus idegrendszert adrenalinszeruen izgatja,
érszukíto, asztma, tüdotágulás, szénaláz, szamárköhögés, csalánkiütés esetén eredménnyel
alkalmazzák. Népi: légzoszervi bajokon kívül tejbe fozve reuma és vérbaj ellen is. Tib.: érrendszer
és tüdo gyógyszere, vérkeringés támogatója, megnyitja a 9 nyílást, gyógyítja a szél okozta
bajokat, fejfájást, borkiütést, szemgyulladást, vér- és vizeletpangást, lázcsillapító (H). Ha a
"soma-plant" valóban az Ephedrával azonos, akkor tbc, fehérfolyás, hányás, csonttörés,
torokgyík, sárgaság, daganatok, emésztési zavar és magas vérnyomás ellen is haszn. (K).
62. Equisetum arvense - zsurló (Equisetaceae), szaponint, kovasavat, szerves savakat stb.
tartalmazó tisztítószer ("súroló" - innen a magyar neve). Orv.: vizelethajtó, vesebaj és köszvény
esetén is haszn. Népi: húgyúti, epe- és májbetegségek, mellhártyalob, vízkór, köszvény csúz,
reuma, veseko és tbc háziszere. Tib.: izzasztó (H), emésztést rendezo (Gy).
63. Eriobotrya japonica- naspolya (Rosaceae), enyhén hashajtó hatású gyümölcs, nálunk
gyógyszerként nem haszn. Tib.: vese- és húgyúti panaszok, lázas bélbajok gyógykeverékének
része (Gy).
64. Eugenia caryophyllata- szegfuszeg, Caryophyllus aromaticus (Caryophyllaceae) trópusi
fuszerfa magas illóolaj-, cserzoanyag- és gyantatartalommal. Olajának dezinficiens hatása ókortól
ismert, járványok ellen használták a középkorban, Kínában osi gyógyszer, Indiában vallási
ceremóniák tartozéka. Közkedvelt fuszer. Orv.: mint a tinctura aromatica része serkenti a renyhe
bélmuködést, az oleum caryophylli a fogászatban enyhe érzéstelenítoként és dezinficiensként volt
haszn. Népi: étvágygerjeszto, emésztésrendezo, erosíto, fogfájást szüntet, meghulés esetén
forralt bort ízesítenek vele. Tib.: torokfájás, reuma, idegbajok, melankólia, süketség, daganatok,
lázas betegségek, lépgyulladás ellenszere, mindhárom életnedv betegségeit gyógyítja (Gy, K),
legendás mindenható szer (J).
65. Euphorbia pallasii- tejfu (Euphorbiaceae), gyantát, keseruanyagokat, sókat és savakat
tartalmaz, iparban konzerválószer. Sok fajtáját osidotol gyógyszerként használják nálunk is,
Keleten is, bár mérgezo hatása miatt csak óvatosan. Orv.: borizgató, hólyaghúzó, foleg
állatgyógyászatban. Népi: hánytató, hashajtó. Tib.: hashajtó, vizelethajtó, izzasztó,
magzatelhajtó, vese- és tüdobajok gyógyszere, "szél mérgezo hatása ellen véd" (H).
66. Ferula assa-foetida- buzös aszat, aszandkóró (Umbelliferae), gumigyanta tartalmú, csípos
szagú, keseru, beszáradó tejnedvét régtol használják babonás gyógyszerként. Orv.: epehajtó.
Népi: köpteto, hörghurut görcsoldója, bélmuködés szabályozója, hisztéria ellenszere. Tib.: vérbaj
ellen (K), élosdiek ellen, hocsökkento, szívtámogató (H).
67. Foeniculum vulgare- édeskömény (Umbelliferae), illóolajat, zsírosolajat, cukrot, fehérjét
tartalmazó fuszer, saláta, ízesíto anyag, állati tápszer. Görögök ismerték vizelethajtó és
tejszaporító hatását. Orv.: gyomorerosíto, görcsoldó, szélhajtó, tejszaporító, szemvíz, más szerek
ízesítoje. Népi: ugyanez, nyálkaoldó, étvágyjavító, féreguzo, vesegyulladás ellen, szájvíz. Tib.:
szembajokra, méregteleníto, meleg levegobetegségek gyógyszere (B, H).
68. Forsythia suspensa- forszítia (Oleaceae), díszcserje, nálunk orv. nem haszn. Tib.:
székszorulás, hólyaggyulladás, viszketo borbajok, nyaki mirigy, tbc (skrofulózis), hányás ellen (H).
69. Galedupa arborea- nálunk nem ismeretes, talán a kenderikefu rokona: Galeopsis dubia
(Labiatae), amely keseruanyagot, szaponint, kovasavat tart. Orv.: nem haszn. Népi: hurut elleni
tea. Tib.: emésztésjavító (Gy).
70. Galium boreale- északi galaj (Rubiaceae), több hazai változata szerepel a népi
gyógyászatban, pl. ragadós galaj, tejoltófu, szagosmüge, melyeknek cseranyaga, glikozidái,
illóolajai vérnyomáscsökkento, idegnyugtató hatásúak, vese-, epe-, máj- és légzoszervi
betegségek háziszerei. Tib.: vese és húgyutak zavarai (Gy).
71. Gardenia florida- sárga beco (Rubiaceae), csersavas illóanyagokat tartalmazó díszcserje.
Kínában teaillatosító, Indiában láz, hasmenés, borbajok, bélféreg, fejfájás és hisztéria ellen. Nálunk
nem haszn. Tib.: máj és epe meleg betegségei ellen (B).
72. Gentiana algida
73. Gentiana amarella
74. Gentiana aquea
75. Gentiana barbata
76. Gentiana chiretta
77. Gentiana macrophylla
78. Gentiana pneumonanthe- tárnics, encián (Gentianaceae), havasi és kerti virág,
keseruanyagokkal. Kínában "sárkányepe" néven bélbaj, reuma, gyengeség, bélféreg és borbajok
ellenszere, Indiában és Perzsiában osi hashajtó, bélféreghajtó. A nálunk használatos Gentiana
lutea gyökéranyaga fokozza az adrenalinhatást, kivonata a pilulák szokásos alapanyaga.
Likoriparban is felhasználják. Orv.: étvágygerjeszto és emésztést rendezo tinctura. Népi: minden
gyomorpanaszra, idegerosíto, féreguzo, cukorbaj háziszere. Tib.: szem- és borbajok, krónikus láz
és gennyedés, lepra, köszvény, reuma, tüdo- és májbetegségek, fejfájás, hátfájás, légzési zavar,
vese- és húgyúti panaszok, idegbaj, kimerülés, süketség, vérnyomás rendellenessége,
torokfertozés, mindhárom életnedv okozta betegségek ellenszere (Gy).
79. Ginkgo biloba- ginkó, páfrányfenyo (Ginkgoaceae), fennmaradt "szent fa" Távol-Keleten,
termése a kínaiaknál gyógyszer és csemege. Nálunk díszfa. Tib.: adsztringens (összehúzó)
gyógyszer, levego és phlegma betegségeinek ellenszere; vérhas, szédülés, emésztési zavar
orvosságainak alkatrésze (Gy).
80. Gleditschia sinensis- gledícsia, lepényfa (Leguminosae), nálunk dísznövény, összehúzó
hatása miatt ipari felhasználás. Tib.: májgyógyszer, enyhe hashajtó, "átjárhatóvá teszi a
testnyílásokat, kihúzza a szelet" (H).
81. Glycyrrhiza uralensis- édesgyökér, likvirícia (Leguminosae), a nálunk és Kínában, Indiában
használatos Gl. glabra gyökere édes-, keseru- és cseranyagokat, illóolajat, nyálkát, keményítot
stb. tartalmaz. Cukrászatban és dohányiparban is haszn. Kínában a ginszeng mellett a
legkedveltebb szer, fiatalító és élethosszabbító hatást tulajdonítanak neki, minden lázas
betegségnél, köhögésnél, nehézlégzésnél rendelik, mézzel keverve külsoleg égésre, furunkulusra,
borkiütésre. Japánban, Isidiában, a Távol-Keleten mindenütt kedvelt szer hurutok, hulés ellen.
Nálunk orv.: ízjavító, köpteto, mindenfajta pilula alapanyaga. Népi: köhögés és meghulés ellen
(medvecukor), vizelethajtó, vértisztító, nyálkaoldó, emésztésserkento; újabban gyomorrák ellen
próbálkoztak vele. Tib.: lesoványodáskor, tüdobetegségekre, fájdalomcsillapító (B), torokfájás,
tüdobajok, krónikus láz, szembetegségek ellen (Gy). Fájdalomcsillapító, átjárhatóvá teszi a
testcsatornákat, hatástalanná száz növény mérgét, "létrehozza a belvilág harmóniáját" (H).
82. Hedychium spicatum- gyömbér-féle (Zingiberaceae) trópusi dísznövény, nálunk nem ismert.
Illatos anyagai miatt Indiában illatszer és vallási ceremóniák füstöloje, Pandzsábban a dohányt
szagosítják vele. Tib.: daganatok, sárgaság, epe- és gyomorbajok, szív- és vesebaj, emésztési
zavar, szédülés, vérhas, ideg-, elmebajok, tüdovérzés és genny, aranyér, nehézlégzés, hasmenés,
három életnedv betegségei ellen (Gy); magas vérnyomás, láz, meghulés és influenza ellen ma is
(K).
83. Helleborus- hunyor (Ranunculaceae), a nálunk ismeretes fajok digitálisszeru anyagot,
szaponint, akonitsavat, illóolajat stb. tartalmaznak, mérgezo hatásuk miatt csak növényi kártevok
ellen alkalmazzák. Orv.: külföldön szívgyógyszer, tüsszentopor, homoeopata gyógyszer,
idegcsillapító, hánytató és hashajtó. Népi: nem haszn. Tib.: a gyökerébol készült olaj meddo
asszonyokat termékennyé tesz (Gy).
84. Hemerocallis minor- sásika (Liliaceae), nálunk kerti dísznövény. Tib.: lép-láz,
gyomordaganat, máj- és epebaj, phlegma betegségei, tüdobajok, fejfájás ellen (Gy).
85. Hydnocarpus anthelmintica- krebrao (Flacourtiaceae), trópusi fa, az egyik fajrokonának
magvából sajtolt Chaulmoogra-olajat Kínában, utóbb európai orvosok is lepra ellen használták,
eredménytelenül. Tib.: külsoleg fekélyeket, olaja sebeket, sömört, rühöt, leprát gyógyít,
bélféregpusztító, méregtelenítő (H).
86. Hyoscyamus niger- beléndek (Solanaceae), régi nevén bolondító csalmatok; hioszciamint,
szkopolamint, kolint, cseranyagot tartalmaz, igen mérgezo. Indiában fájdalomcsillapító és altató. A
középkorban kedvelt bájital és méreg. Orv.: bedörzsölve reuma és idegfájások ellen, belehelve
(cigarettában) asztma ellen. Tib.: fájdalomcsillapító, görcsoldó, élosdiek ellen használt szer (H).
87. Inula britannica
88. Inula helenium- örvénygyökér (Compositae), keseruanyagot, gyantát tartalmaz,
baktériumölo hatása van. Osi gyógyszer Keleten is, görögöknél is, foleg hurutok, köhögés, asztma,
gyomorrontás, reumatizmus ellen. Orv.: antiszeptikus hatása miatt kísérleteztek vele hörghurut,
lépfene, gyomormérgezés stb. gyógyítására, ma már nem haszn. Népi: köpteto, féreguzo,
gyomorerosíto, epehajtó, asztma, vesebántalmak, magasvérnyomás, reuma stb. ellenszere.
Diabetikus tápszerek és likorök alapanyaga. Tib.: magasvérnyomás, láz, meghulés influenza ellen
(K), vese-, gyomor és bélpanaszok, menstruációs zavar, ideg- és elmebajok, szív tüdo és máj
lázas betegségei, fekélyek, légzészavar, süketség, mindhárom életnedv betegségei ellen,
fájdalomcsillapító (Gy).
89. Iris dichotoma
90. Iris pseudacorus- noszirom, (Iridaceae), gyökere illóolajat, inulinhoz hasonló glikozidot,
gyantát, cseranyagot stb. tartalmaz. Illatszer, hintopor, fogpor készül belole. Orv.: nálunk nem
haszn. Népi: fogzás elosegítésére adták, de ártalmas; nyákoldó teakeverék része. Tib.: kék
vízililiom görcsök, daganatok, borfarkas elleni keverékben (K), noszirom gyökere daganat,
phlegmabetegségek, hasvízkór, emésztési zavar elleni gyógyhamu része (Gy).
91. Juniperus communis- boróka (Cupressaceae), invertcukrot, glikozidokat, gyantát,
- 9 -
cseranyagot, pektint stb. tartalmaz. Gorogok használták köhögés ellen, mellfájásra,
vizelethajtónak, hamuját borgyulladásokra. Pálinkát foznek belole (gin). Orv.: húgyhajtónak
óvatosan, mert a vesét izgatja. Népi: húgyúti fertotleníto, szélhajtó, étvágyjavító, vese- és
epekooldó, epemuködés serkentoje, légzoszervi és reumás panaszok ellen. Tib.: veseláz ellen,
húgyúti panaszoknál (K).
92. Justicia ganderussa - akantusz-faj (Acanthaceae), trópusi növény, Indiában népi szer
asztma, reumatizmus és gyermekek gyomorrontása ellen, hánytató hatású. Orv.: nem haszn.
Népi: nálunk nem haszn. Tib.: görcsök, kolera, tbc, daganatok, emésztési zavar, sárgaság (K).
93. Kochela - nem ismert, talán elírás Kochia helyett: seprofu (Chenopodiaceae), Kínában
díszbokor és szemészeti gyógyszer, nálunk seprut készítenek belole. Tib.: a három életnedv
betegségei elleni por része (Gy).
94. Lactuca serriola- keszegsaláta (Compositae), a pitypanghoz hasonló, tejtartalmú vadvirág,
némi ópiumszeru hatóanyaggal, ami leszedés után hamar elbomlik. Orv.: nem haszn. Népi:
helyenként az ópiumszeruen bódító "lactucarium"-nedvet nyugtatónak. Tib.: tüdoláz ellen (Gy).
95. Leonurus sibiricus- gyöngyajakfu (Labiatae), keseru- és cseranyagot, illóolajat, gyantát
tart. Orv.: vizelethajtó tea része, kivonata nyugtató és értágító. Népi: vizelethajtó, enyhe
idegnyugtató, szélhajtó, szívserkento, asztma és prosztatagyulladás ellen is haszn. Tib.: szívszer,
vízhajtó, menses-zavart rendezi, termékenyít, spermát szaporít, emésztést rendez, belso
harmóniát teremt (H).
96. Lithospermum erythrorhizon- gyöngyköles (Boraginaceae), zsíros olajat, kovasavat,
meszet tart. Orv.: nem haszn. Népi: vese- és hólyagzavaroknál, vizelethajtó. Tib.: tüdo véres és
gennyes folyamatainál (Gy).
97. Lycium chinense- lícium (Solanaceae), díszcserje, nálunk gyógyszerként nem haszn.
Indiában láz ellen, malária és hasmenés gyógyszere. Tib.: lázcsillapító, emésztést rendezi (H).
98. Maiva silvestris- erdei mályva (Malvaceae), papsajthoz hasonlít, nyálkát, cseranyagot,
malvinglikozidot tart. Ipari festék, italok és sütemények festoanyaga. Okorban és Keleten hurutok
ellen és szerelmi bájitalokban használták. Orv.: köhögést csökkenti, nyugtat, toroköblito,
béltisztító, mellteák része. Népi: ugyanez, mandulagyulladásnál és foghúsdaganatnál öblitovíz.
Tib.: vizeletpangás és hasmenés gyógyszere (H), húgyúti panaszokat enyhíti (Gy).
99. Marrubium vulgare- pemetefu (Labiatae), keseru- és cseranyagot, illóolajat, gyantát,
nyálkát tart. Köpteto, görcsoldó, helyi fájdalomenyhíto hatását már a görögök ismerték. Orv.:
köhögéscsillapító (pemetefucukorka), izzasztó teák része. Népi: ugyanez, idegnyugtató,
gyulladáscsökkento, étvágytalanság, máj-, epepanaszok gyógyszere, erosíto, külsoleg borbajok
ellen. Tib.: gennyedés ellenszere, csontvelo kiáramlását (?) akadályozza (H).
100. Melia toosendan - mélia (Meliaceae), trópusi növény számos fajtával, boséges szappan-,
kén- és cukortartalma miatt Indiában ipari és orvosi célra haszn.: féreguzo, hashajtó, lepra,
reuma, tbc, borbajok; mitológiájukban is jól ismert (amrita). Nálunk nem haszn. Tib.: szív- és
idegzavarok, hátfájás, nehézlégzés, szembajok, lepra, reuma, daganatok, mindhárom életnedv
betegségei ellen (Gy). Legendás gyógyászatukban a Melia azadirachta szerepel (J).
101. Myricaria dahurica- csermelyciprus (Tamaricaceae), csersav tartalmú dísznövény, régen
népi összehúzószer. Tib.: ugyancsak adsztringens, ízesíto (Gy).
102. Myristica fragrans- szerecsendió (Myristicaceae), trópusi örökzöld fuszerfa, illóolaj-,
zsírosolaj-, keményíto-, pekxintartalommal. Indiában és Kínában ókortól ismert fuszer, gyógyszer,
szerelmi serkento; perzsa és arab közvetítéssel került Európába, évszázadokon át a
- 10 -
fuszerbehozatal egyik legfobb tárgya volt. Orv.: régen bódító, idegerosíto, potenciafokozó,
emésztést rendezo, látást élesíto hatást tulajdonítottak neki, kolera ellen is használták, újabban
csak mint ízjavító, szélhajtó és reumaellenes bedörzsöloszer haszn. Népi: szélhajtó, sótalan diéta
fuszere. Tib.: szélhajtó, szívgyógyszer (H), a három életnedv minden betegségének gyógyszere,
fájdalomcsillapító (Gy), idegesség és melankólia ellenszere (K), legendás csodaszer (J),
"meggátolja a levego elhatalmasodását" (B).
Myrobalan - lásd Terminalia chebula
103. Myrrha gumiresina - mirha (Commiphora, Burseraceae), boséges éteres olaj, gumi és
gyanta tartalmától erosen illatos fa, ókortól szerepel a vallási ceremoniákban mint füstölo,
balzsamozó és mindenható csodaszer. Ma orv.: csak foghúsecsetelo és szájvíz, enyhe fertotleníto
hatással. Népi: hashajtó is. Tib.: "csontot, velot gennyesedéstol védi" (H).
104. Nardostachys jatamansi- indiai nárdus (Vale~ianaceae), aromás anyagokban gazdag,
illatszerként és gyógyszerként Keleten ókortól haszn. epilepszia, hisztéria, "idegláz" ellen, de lepra,
orbánc, emésztési és légzési zavarok ellen is, a gyökerébol nyert "spica nardi" mérgezések ellen.
Nálunk nem haszn. Tib.: láz és mérgezések gyógyszere (H).
105. Nelumbo nucifera- indiai lótusz (Nymphaeaceae), hinduk és tibetiek szent virága, a Buddha
jelképe (padura, vö. Om mani padme hum = kincs a lótuszban), Kínában is régtol haszn. Nálunk
orv.: nem ismert. Tib.: huto és összehúzó hatása miatt a levego és phlegma betegségeit,
szédülést és emésztési zavarokat gyógyítja (Gy).
106. Nepeta japonica - macskamenta (Labiatae), éteres olaj tartalmú vadvirág. Orv.: nem
haszn. Népi: régebben noi bajok, hurutok, mellfájás, sápkór, görcsök elleni tea alkatrésze. Tib.:
fájdalomcsillapító (B).
107. Odontites serotina- fogfu (Scrophulaceae), a szemvidítófűvel (Euphrasia) rokon, olajokat,
csersavat, keseruanyagot, gyantát tart. Orv.: nem haszn. Népi: teákban olykor
gyomorpanaszokra, fogfájásra. Tib.: vérnyomásszabályozó, vértisztító, lép- és májláz, idült láz,
borbajok, mindhárom életnedv betegségei ellen (Gy).
108. Oryza sativa- rizs (Gramineae), keményíto és nyák tartalmú élelmiszer. Orv.:
csecsemotápszer. Népi: nem haszn. Tib.: Tüdot tisztítja, lépet támogatja (H)
.
109. Paeonia albiflora- kínai bazsarózsa (Paeoniaceae), dísznövény, Kínában enyhe gyógyszer
terhesség és gyermekágy idején, Japánban gyógynövény. Nálunk orv.: nem haszn. Népi: régebben
epilepszia és köszvény ellen. Tib.: vérnyomásszabályozó, daganatok és vizenyo, mindhárom
életnedv betegségei ellen (Gy).
110. Panax ginseng- ginszeng, zsenzsen (Araliaceae), szaponint és egyéb glikozidokat,
ginzenint, panacen illóolajat, cserzo- és keseruanyagot, B-vitamint tartalmaz. Keleten univerzális
gyógyszer, foleg afrodiziákum (szerelmi gerjeszto), általános felhangoló, hosszú életet biztosít stb.
Kínában a koreai és mandzsúriai gyökeret tartják leghatásosabbnak, súlya ötszázszorosát fizetik
érte ezüstben. Japánban a P. japonicust és a "hamis ginszenget" kedvelik. Újabban nálunk is
erosen terjed, bár orv. hatását erosen vitatják. Népi: minden betegségre, változó eredménnyel.
Tib.: méregteleníto és fiatalító (B), általános gyógyszer, "visszahívja a már távozóban levo
ospneumát" (H). (Feltuno, hogy ez a "mindenható" szer sem Jutognál, sem a Négy gyökérben, sem
Szemicsovnál, sem Kunszangnál nem szerepel a tibeti gyógyszerek közt.)
111. Paris quadrifolia - farkasszolo (Liliaceae), nyirkos erdok virága. Orv.: nem haszn. Népi:
hánytató volt, erosen mérgezo hatása miatt elhagyták. Tib.: lázas, fertozo betegségek ellen (más
növényekkel, amelyek mérgezo hatását ellensúlyozzák), hátfájás és elmezavarok gyógyszere (Gy).
112. Phaseolus mungo- mungóbab (Leguminosae), a mi babunkhoz hasonló táplálék gazdag
fehérjetartalommal. Orv.: vérnyomáscsökkento, vércukorszint-csökkento anyagot tartalmaz. Népi:
szív-, vese- és hólyagbántalinaknál, külsoleg borogatószer. Tib.: vízhajtó, béltisztító, gennyedést,
hasmenést, szél betegségeit gyógyítja, ittasság és mérgezések ellen is (H).
113. Phytolacca- festéklakk (Phytolaccaceae), trópusi cserje vörös festékanyaggal. Orv.: nem
haszn. Népi: hánytató, hashajtó. Tib.: erős vizelethajtó (H).
114. Pinus silvestris- erdei fenyo (Pineaceae), gyantás örökzöld fa, nálunk foleg ipari
használatra. Kínában belsoleg nyugtató, külsoleg borbajokra; elhárítja a démonokat, hosszabbítja
az életet. Orv.: tisztított gyantája borizgató tapasz és kenocs alapanyaga, belehelve légutakat
gyógyítja. Népi: légcsohurut, reuma, csúz, angolkór, görvélykór, kiütések ellen fürdo; asztma,
lábidegzsába, hisztéria, hipochondria ellen fozetben. Tib.: phlegma, pneuma betegségeinek és
gennyes váladékainak gyógyszere (H), phlegma- és emésztési zavarok, daganat ellen (Gy).
115. Piper longum
116. Piper nigrum- bors (Piperaceae), értékes fuszer, piperin, piperidin, enzim, gyanta, illóolaj
stb. tartalommal. Keleten széltében használatos gyógyszer, nálunk csak fuszer. Indiában
lázcsillapító, gyomor- és epepanaszokra, vérzés, köhögés, kankó ellenszere, szerelmi gerjeszto,
külsoleg borizgató. Tib.: hosüllyedéses bajok gyógyszere, köhögtet (H), három életnedv
betegségeire - gyakorlatilag mindenre (Gy), magas vérnyomás, sárgaság, láz, idegbaj, reuma,
köszvény, lepra ellenszere (K), legendás gyógyszer (J).
117. Plantago major- útifu (Plantaginaceae), nyálkát, glikozidát, enzimeket, cseranyagot,
C-vitamint tartalmazó gyom. Görögök-rómaiak lázcsillapítónak, összehúzó görcsoldónak,
antireumatikumnak tartották, Indiába a perzsák juttatták mint a vérhas hatásos gyógyszerét.
Nálunk orv. nem haszn. Népi: általános gyulladáscsökkento, hólyaggyengeség, hasmenés,
sárgaság, fehérfolyás háziszere. Tib.: vizelethajtó, köhögés- és orrvérzés-csillapító, vért huti,
tüdot és májat tisztítja, termékenyít, spermát fokozza, szülést segíti, szemet védi (H).
118. Polygonatum roseum- salamonpecsét (Liliaceae), szaponint, nyálkát, digitalinhoz hasonló
glikozidát tart. Orv.: nem haszn. Népi: szívszer, vizelethajtó, de nagyon óvatosan, mert szív- és
gyomorméreg. Tib.: vese- és hátgerincbajok gyógyszere (H).
119. Polygonum aviculare- madárkeserufu (Polygonaceae), disznópázsitnak is nevezett
gyomnövény, kovasav, cseranyag, gyanta, kvercetin glikozida tartalmú. Görög-rómaiak ismerték
vérzéscsillapító, összehúzó, vizelethajtó, hashajtó, lázcsillapító hatását, orbánc ellen is
használták. Arabok elterjesztették, hólyagko ellen is használják, oroszok hörghurut és tüdovész
ellen. Orv.: kísérleteztek tüdovész és gyomorfekély elleni hatásával. Népi: hólyag- és vesebaj,
gyomor-, bélzavarok, légcsohurut, kankós folyás háziszere. Tib.: vérzés és gennyedés ellen (H).
120. Pongamia glabra- indiai díszfa (Leguminosae), nálunk nem ismeretes. Indiában borbajok és
reumatizmus ellen haszn. Tib.: levego és phlegma betegségei, vérhas, emésztési zavar és
szédülés elleni pilula része (Gy).
121. Potentilla multifida
122. Potentilla salesovii- vérontófu-féle, tormentilla (Rosaceae), sok csersavat, vörös festéket,
némi glikozidot tartalmaz. Cserzoanyag. Orv.: összehúzószer (adsztringens), külsoleg
fogínyecsetelésre, vérzéscsillapításra, fekélyekre, belsoleg vérhas, végbélhurut, aranyér ellen.
Népi: ugyanez és epebajok. Tib.: vértisztító, görcsoldó, hasmenés, étvágytalanság, szívzavarok
és bordafájás ellen (Gy).
123. Pterocarpus santalinus- vörös szantálfa (Leguminosae), vörös festéket és illóanyagokat
tartalmazó indiai szent fa, a fehér szantálfával együtt vallási ceremóniáknál szerepel, összehúzó
és tonizáló hatása miatt gyulladások, fejfájás, bélvérzés, epebajok gyógyszere. Nálunk orv.
gyulladásgátlóként kísérleteztek vele. Népi: tapaszok, fogpor, füstölo, összehúzó tea. Tib.:
mindhárom életnedv valamennyi betegsége ellen (Gy), "vér hevét gyógyítja" (H), görcsök,
daganatok, idegbajok ellen (K), legendás mindenható szer (J).
124. Punica granatum- gránátalma (Punicaceae), alkaloidákat és cseranyagot tartalmazó
díszcserje, ókortól mindenütt kedvelik, vérzéscsillapítóul, szívszerként és adsztringens
emésztésrendezoként, olykor bélféreg ellen is, de pelletierin-tartalma miatt óvatosan, mert
mérgezo lehet. Ma orv. és népi használata egyaránt a szalagféreg kiuzésére szorítkozik. Tib.:
máj-, emésztési és légzészavarok, gyomordaganat, szívdaganat, vesebaj, menstruációs zavar,
phlegma és levego hideg betegségei ellen (Gy), torokgyík és magas vérnyomás gyógyszere (K),
gyomor- és bélbántalmakra (H), mindenható legendás gyógyszer (J).
125. Quisqualis indica- lián (Combretaceae), trópusi kúszónövény, féreguzo hatását Kínában és
Indiában régtol ismerik. Nálunk nem haszn. Tib.: szembajok, borbajok, krónikus láz, gennyedés,
vérzések, szívbaj, lépbetegség, elmezavar, mindhárom életnedv káros muködése ellen (Gy).
126. Rhamnus dahuricus- benge (Rhamnaceae), a nálunk és Kínában haszn. kutyabenge és
társai antracénszármazékokat, glikozidokat, cser- és keseruanyagokat, enzimeket tartalmaznak,
adsztringens és tonizáló hatásúak. Orv.: hashajtó. Népi: étvágyjavító, hashajtó, epe- és májtea,
vizelethajtó, vértisztító. Tib.: szívbaj, elme- és idegzavar, fáradtság, lepra, köszvény, reuma ellen
(Gy).
127. Rheum officinale- rebarbara (Polygonaceae), tibeti eredetu gyógynövény, a kínaiaknál
állítólag már ötezer éve haszn. Antraglikozidot, cseranyagot, pektint, enzimeket, gyantát stb.
tartalmaz. Perzsa közvetítéssel jutott a rómaiakhoz, Indiában csak késobb terjedt el, de akkor
általánosan használt étvágyjavító és hashajtó lett. Orv.: emésztést szabályozó, enyhe hashajtó.
Népi: gyomor, bél, máj betegségei, felfúvódás, aranyér s hasonlók. Tib.: hashajtó, vértisztító,
köhögést szüntet, gennyet elöli, csontvelot tisztít, sebet kiszárít, vérzés és vérpangás elleni szer
(H).
128. Rhododendron arboreum- havasi rózsa (Ericaceae), magashegyi dísznövény, nálunk
gyógyításra nem haszn. Tib.: hányás, hasmenés, nehézlégzés, aranyér, tüdobetegség, daganatok
ellen (Gy), magas vérnyomás, sárgaság, láz, gyomorpanaszok gyógyszere (K).
129. Ricinus communis- ricinus (Euphorbiaceae), olajos magvú díszcserje, kasztorolaj-tartalma
miatt Castor-Alant néven is ismert. ókortól világszerte használatos mint hashajtó, antireumatikum,
neuralgiás fájások gyógyszere, menstruáció-szabályozó stb. Ma orv.: hashajtó, haj- és
borápolószer. Népi: hashajtó, asztma, reumatizmus, vízkór, bénulások, terhességi hányás,
szemgyulladás ellenszere; frissen mérgezo, ezért hánytatóként más mérgezések ellenszere. Tib.:
hashajtó (H), daganat, hasvízkór, emésztési zavarok, phlegma betegségei ellen (Gy).
130. Rosa macrophylla- rózsa-féle (Rosaceae), olajban és csersavban gazdag dísznövény,
illatszer- és likorgyártásban fontos. Tonizáló és adsztringens (összehúzó) hatása miatt
Perzsiában, Indiában és másutt néhány rózsafajtát étvágygerjeszto, szíverosíto, epefejleszto
gyógyszerként használnak. Orv.: újabban szívszerként kísérleteznek vele. Népi: bélhurut, gyomorés
bélvérzés, mandulagyulladás, fogínysorvadás kezelésére haszn., étvágygerjeszto, vizelethajtó,
féreguzo. A csipkebogyó C-vitamin-tartalmú tonizáló (erosíto). Tib.: epetisztító, szélhajtó,
pneuma, vér és tüdo gyógyszere, spermaképzo, székrekedést okoz (H).
131. Rubia cordifolia- buzér, pirosítófu (Rubiaceae), alizarin nevu festékanyagáért termelték,
amíg a szintetikus vörös festék nem szorította ki. Keleten szemmelverés elleni mágikus szernek
tartják, Indiában adsztringens hatásáért külsoleg gyulladásokra, fekélyekre, borbajokra
alkalmazzák, az arabok belsoleg húgyúti zavaroknál, sárgaságnál, sot bénulásoknál is. Nálunk orv.
nem haszn. Népi: epehajtó, vesekoképzodést hátráltatja, bélhurut, magas vérnyomás, húgyúti
zavarok gyógyszere. Tib.: alhasi panaszok, lázas bél- és vesebaj ellen (GY).
132. Rubus arccicus- szeder (Rosaceae), cseranyagot, cukrot, savakat, C-vitamint tartalmazó
gyümölcs. Orv.: ínjavító szörp. Népi: izzasztó, vizelet- és hashajtó, husíto, cukorbetegeknek
diétás tea. Tib.: véres hasmenést csillapít, mérgek ellenszere (H).
133. Salvia officinalis- zsálya (Labiatae), glikozidákat, gyantát, illóolajat, keseruanyagot,
nikotinsavamidot tartalmazó drogja állítólag pusztítja a tbc-baktériumot. �korban és középkorban
kedvelt európai gyógynövény volt, egyes változatai Indiában gonorrhoea (kankó) ellen és
szexuális serkentoként használatosak. Nálunk orv.: száj- és toroköblitö, teája izzadásgátló. Népi:
vérzéscsillapító, vizelethajtó, emésztésrendezo, húgyutak fertotlenítoje, külsoleg aranyér ellen.
Tib.: vért szárítja, phlegma és erek meleg betegségeit szünteti (H).
134. Sambucus sibirica- bodza (Caprifoliaceae), glikozidot, nyálkát, cukrot, cseranyagot,
gyantát, illóolajat stb. tartalmazó bogyójából bodzabor, festék és gyógyszer készül. Orv.:
izzasztó, vizelethajtó, enyhe hashajtó. Népi: vér-, tüdo- és vesetisztító, bélmozgató tea, huto
borogatás, vízhajtó, lázcsillapító, toroköblito, légszomjcsillapító, üdíto ital. Tib.: pneuma hevét huti
(H), phlegma és levego betegségei, vérnyomás rendellenességei ellen (Gy).
135. Santalum album- fehér szantálfa (Santalaceae), illóolaj, gyanta és cseranyag tartalmú
fuszerfa. Osi gyógyszer és vallási ceremóniák eszköze, keseru, hutoés adsztringens hatásáért
Indiában minden lázas betegségre, gyulladásra, fájdalomra, epepanaszra stb. alkalmazzák. Orv.:
kankó ellen próbálkoztak vele, állítólagos baktériumölo hatása miatt. Népi: olaját hörghurut és más
idült nyálkahártyaizgalmak ellen használják. Tib.: tüdo hevét csillapítja (H), szívnyugtató, fertozo
bajokat megelozi, lázcsillapító, mindhárom életnedv betegségeinek egyik legfobb ellenszere (Gy),
idegzavarok, görcsök és kolera ellen hatásos (K), legendás gyógyszer (J).
136. Saussurea alata
137. Saussurea salicifolia- gyopár-féle (Compositae), nálunk orv. és népi: nem haszn. Tib.:
fertozo bajok megelozésére, idült lázas bajokra, mérgezés ellen, borbajokra (Gy).
138. Scopolia praealta- csüngo belénd, farkasbogyó (Solanaceae). A nálunk haszn. Scop.
carniolica hioszciamint, atropint, szkopolamint, kolint, betaint stb. tartalmaz, ennek megfeleloen
értékes gyógyszer és súlyos méreg. A szkopolamin orv. alkalmazása: nyugtató, altató, kábító,
fájdalomcsillapító, népi: osi bájital, boszorkánykenocs, magzatelhajtó, termékenységet fokozó és
erotizáló ("matraguna" = mandragóra), homoeopatikus szer. Ha a Tib. változat is szkopolamint
tartalmaz, meglepo az egyetlen - hatástalan - indikációja: szifilisz (K).
139. Scutellaria baicalensis- csukóka (Labiatae), nálunk nem haszn. Tib.: vértisztító, lázas
betegségek, magas vérnyomás, mindhárom életnedv valamennyi betegsége ellen (Gy).
140. Senecio brylovii
141. Senecio sagittatus- aggófu (Compositae), alkaloidákat, rutint és C-vitamint tartalmaz, a
senecionin alkaloida májméreg. Orv.: a gyógyszeripar vérnyomáscsökkento, vérzéscsillapító,
fájdalomenyhíto szereket állít elo belole, népi felhasználása ugyanez, de a májmérgezés veszélye
miatt csak külsoleg javallt aranyér és fogínyvérzés ecsetelésére. Tib.: sebgyógyító,
vérzéscsillapító, mérgezést gyógyít, belso vérzést is csillapít (H), seb- és szemkezelésre (B),
mindhárom életnedv betegségeire (Gy).
142. Sesamum indicum- szezám (Pedaliaceae), magva szezámolajat, proteineket, vitaminokat
tartalmaz. Nálunk étolaj és kenocsalkatrész, a hindu mitológiában a halhatatlanság jelképe, vallási
és babonás ceremóniák eszköze, magvát erosítonek, vízhajtónak, tejszaporítónak tartják,
emésztés rendezésére, aranyér, fekélyek, vérhas és húgyúti panaszok kezelésére haszn. Nálunk
orv.: nem haszn. Tib.: az öt belso szervet hevíti, vért huti, hallást és látást élesíti, méregtelenít,
hasmenést szüntet, olaja fekélyt gyógyít, méhet mozgékonnyá tesz (H).
143. Solanum jacquinii- burgonya-féle (Solanaceae), nálunk nem ismert, Indiában összehúzó,
vizelethajtó, emésztést rendezo, féreguzo, köhögés, asztma és szívzavarok ellen is haszn. Tib.:
magas vérnyomás, láz, meghulés, influenza gyógyszere (K).
Soma - lásd Ephedra
144. Sophora flavescens- gyöngyakác-féle (Leguminosae), trópusi cserje, nálunk díszcserje,
hashajtó kathartin tartalma miatt Keleten gyógyszer. Tib.: magas vérnyomás, láz, meghűlés,
influenza (K), mindhárom életnedv betegségei ellen (GY).
145. Stellaria dichotomal
146. Stellaria palustris- csillaghúrok, szegfu-féle (Cariophyllaceae), szaponint, illóolajokat és
sókat tart. Orv.: nem haszn. Népi: vese- és epemuködést serkento, kooldó tea. Tib.: légzési
zavar, hátfájás, tüdoláz, mindhárom életnedv betegségei ellen (GY).
147. Sterculia alata- buzfa (Sterculiaceae), kellemetlen szagú trópusi fa, olajos magvát több
célra használják, Kínában izzasztó, vizelethajtó és reumaellenes gyógyszer. Nálunk nem haszn.
Tib.: szívláz, elmezavar, májbaj, idegesség, süketség és némaság ellen (Gy).
148. Strychnos nux-vomica- ebvész (Loganiaceae), magva keseru, gyorsan ható idegméreg, az
indiánok nyílmérge. Indiában vérhas és lázas hasmenések ellen adták, az arabok külsoleg
borbajokra. Európában csak a 16. századtól használják, kezdetben vadállatok mérgezésére. Orv.:
a központi idegrendszert elobb izgatja, majd bénítja. Kis adagban erosíto, étvágygerjeszto. Népi:
nem haszn. Tib.: "meleg gyomorbajok" ellen (B), parazitaölo, gyomor lázát gyógyítja, kis sebeket
összehúzza (H).
149. Styrax benzoin- sztóraxfa, benzoéfa (Styracaceae), megvágva balzsamot izzad
(benzoégyanta), amit újabban a Liquidambar orientaléból nyernek. Orv.: bőrgyógyászati kenőcsök
anyaga, rühellenes szer. Tib.: szibériai lázat és gyomorgörcsöt gyógyítja, helyi varázsdémonok
okozta betegségek ellenszere (H).
150. Swertia chirata - likagyán, chiretta (Gentianaceae), Indiában osidotol haszn. gyógyító
cserje: hashajtó, féregirtó, lázcsillapító, a három életnedv ellenszere. Orv.: keseru erősítőszer,
tüdoasztma gyógyszere. Tib.: görcsoldó, gyulladások és borfarkas ellenszere (K).
151. Taraxacum officinale-gyermekláncfu (Compositae), keseruanyagot, illóolajat, szaponint,
cseranyagot, vitaminokat tartalmaz. Indiában májbetegségekre, bélzavarokra adják. Orv.:
étvágygerjeszto, vizelet- és epehajtó késero teák része. Népi: ugyanez, sárgaság, aranyér,
ekcéma ellen is. Tib.: lázcsillapító, izzasztó, gyomorerősítő, vérnyugtató (H).
152. Terminalia belerica
153. Terminalia chebula- mirobalán (Combretaeeae), trópusi fa v. cserje, olaj- és cseranyagú
maggal, festék és cserzoszer készül belole. Japánban es Indiában régi, tisztelt gyógyszer:
hashajtó, gyomor- és bélrendezo, összehúzó, az életnedvek általános rendezoje. Nálunk nem
haszn. Tib.: arura néven fontos szer szembajok, ideg- és elmezavarok, szív, tüdo, lép, belek
betegségei ellen, krónikus lázra, köszvényre, húgyúti panaszokra, ízületi panaszokra, mindenfajta
fájdalom ellen, mindhárom életnedv betegségeinek egyik legfobb gyógyszere (Gy), láz, magas
vérnyomás, szifilisz, meghulés, influenza ellenszere (K).
154. Thea japonica camellia- japán kamilla (Theaceae), koffein, teobromin, cseranyag, illóolaj,
keseruanyag-tartalmú kedvélt ital. A nálunk használatos kamilla (Matricaria chamomilla) orv. és
népi gyakorlatban gyulladáscsökkento borogatás, toroköblito, szemvíz, gyomor-bél görcsoldó, noi
bajok háziszere. Tib.: sebgyógyító, vértisztító, gennyszárító (H).
155. Tribulus terrestris- földi királydinnye (Zygophyllaceae), Indiában vizelethajtó, összehúzó,
erosíto, afrodiziákum, kankó és húgyúti zavarok gyógyszere. Nálunk nem haszn. Tib.: mályvával és
rákhússal egybefozve a húgyutak gyógyszere (Gy).
156. Triglochin maritima- kígyófu (Juncaginaceae), szikes földben termo virág, nálunk nem
haszn. Tib.: tüdo betegségei, krónikus láz ellen (Gy).
Uva ursi - lásd Arctostaphylos
157. Valeriana officinalis- macskagyökér (Valerianaceae), valeriánsav mellett keményítot,
csersavat, gyantát, illóolajat stb. tartalmaz. Osidok óta világszerte nyugtatóként használják orv.
és népi készítményekben. Tib.: lép betegségeinek gyógyszere (Gy).
158. Vincetoxicum sibirica- szibériai méreggyilok (Antitoxicum), vadpaprika (Asclepiadaceae),
hánytató és hashajtó vincetoxitin és asklepiadin tartalma miatt a mérgezések régi ellenszere.
Orv.: nem haszn. Népi: kígyómarás és más mérgezés ellen, hánytató, hashajtó, izzasztó, vízhajtó.
Tib.: lázas vese- és bélbajok ellen (Gy).
159. Vitis vinifera- borszolo (Vitaceae), élénkíto, részegíto ital, ókortól ismert. Orv.: értágító,
központi idegrendszer izgatója, vérnyomásemelo, étvágygerjeszto, erosíto. Népz: fuszerezett bor
és borpárlat (Aqua vitae), forralt bor hulésnél, köhögés ellen, ideggyengeségnél, lábadozó
betegeknek. Tib.: köhögést gyógyít, "forróságtól megtisztít" (H), tüdo- és szívláz gyógyszere
(Gy).
160. Zingiber officinale- gyömbér (Zingiberaceae), illóolaj, gyanta, keményítő, cukor stb.
tartalmú fuszer, likoralkatrész. Kínában enyhe orvosszer, Indiában ősi mindenható gyógyszer, a
görögök óta Európában is közkedvelt. Orv.: étvágykeltő, ízesítő, gyomorerősítő, vérbőséget okoz.
Népi: ugyanez, szájvíz, fogtinktúra. Tib.: étvágykeltő, gyomorerősítő, puffadásellenes, terhességi
hányás, szívgyöngeség és köhögés ellenszere (H), elme- és idegzavarok, daganatok, hasvízkór,
menstruációs zavarok, csont- és ízületi fájdalom, vesebaj, levegő és phlegma betegségei (Gy),
magas vérnyomás és diftéria ellen (K).
Forrás: doksi.hu |
|
| |
|
2 komment
, kategória: Tibet |
|
|
|
|
|
Offline
