Belépés
furaila.blog.xfree.hu
"Nem az a fontos, hogy milyen iskolákat végeztél, hogy mit dolgozol, hanem hogy milyen EMBER vagy!" BMI ******
2005.10.25
Offline
Profil képem!
Linktáram, Blogom, Képtáram, Videótáram, Ismerőseim, Fecsegj
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
Népi hagyományok adventkor
  2013-12-01 19:49:10, vasárnap
 
  EGYHÁZI ÜNNEPEINK a népi hagyományok tükrében

Az ünnepeknek roppant nagy holdudvaruk van, ha arra gondolunk, hogy évszázadok során mennyi népszokás, hiedelem és hangulat szegődött hozzájuk.
A vallásos néprajz könyvtárra menő irodalmából, a magyar településeken kialakult, az egyházi ünnepeinkhez kötődő hagyományokról szerkesztettem ezt a vázlatos áttekintést.

A magyar falvak életében nagyon fontos szerepet töltöttek be a különböző vallások egyházai, mert az erkölcsi normákat, szokásokat, a családi élet alakulását jelentős mértékben befolyásolták. A X-XI. században történt meg a pogányság elhagyása, és a magyarság egységesen a katolikus vallást követte egészen a XVI. század első feléig.
,,Az 1731-ben kiadott Carolina Resolutio (Károly király döntése) - másfél százados harc után - megerősíti a protestánsok korlátozott vallásgyakorlását és kiépül mind a református, mind az evangélikus egyház szervezete."

,,Az állam katolikus jellege azonban megmarad... Mindenek ellenére a XVIII. századi műveltségben a magyar protestantizmus az előző századokban kiépült iskolarendszerben és könyvnyomtatási kultúrában őrzi pozícióit."

Az egyház ,,funkciója", hogy ott állott az élet három nagy eseményekor, és meghatározott módon annak szertartását teljesítette. A kereszteléssel lényegében a kisdedet az egyházba vette fel, a házasságkötéskor megáldotta a két ember kapcsolatát, és végül a temetőbe utolsó útjára kísérte az elhunytat. Mindezt az anyakönyvekbe is bejegyezték: a 17-18. századtól, rendszeresen.

Az egyházaknak erkölcsi ügyekben fontos büntető szerep is jutott. A közerkölcsnek nem megfelelő ruházatot hordók, a hangoskodók, részegeskedők, káromkodók, paráználkodók számíthattak a pellengérre állításra és a gyülekezet előtti bűnök megvallására, valamint fogadalomtételt kellett tenni a megjavulásra.

Az egyházi zene a középkortól kezdve hatott a népzenére.

A prédikációs irodalom példázatai jelentkeznek a paraszti mesékben és mondákban.

Az egyházak bizonyos vallásos tartalmú dramatikus játékok kezdeményezői és elterjesztői voltak. Így volt ez az első nagy ünneppel, a karácsonyi ünnepkörrel is.



A karácsonyi ünnepkör

Adventtel kezdődik. Első napja az András-naphoz (nov. 30.) legközelebb eső vasárnap.

András-nap volt advent előtt az utolsó olyan nap, amikor még mulatni lehetett. Ilyenkor kezdik meg a disznók ölését, és tartják a disznótori összejöveteleket.


ADVENT

Advent kezdetét néhol éjféli harangszóval jelezték, ettől kezdve tilos volt minden hangos, zenés szórakozás. A lányok és asszonyok fekete, vagy sötét színű ruhában jártak a templomba.

A legismertebb karácsonyi játék a BETLEHEMEZÉS, melyet az egész magyar nyelvterületen ismertek, és a városban is játszották.
A templomi misztériumjátékról már a XI. századtól szólnak feljegyzések, majd később kiszorult a templomból, és a XVII-XVIII. században iskolákban, vallásos egyesületekben adták azokat elő.

A betlehemesek felszerelésüket már advent elején kezdték készíteni, tanulták a verseket, énekeket, és karácsony előtt sokszor tíz napig is állandóan járták a falut, sőt egy-egy csoport a szomszéd településeket is felkereste.

A betlehemet általában 16-18 éves fiúk, legények adták elő, csupán a matyóknál jártak lányok és a templom formájú betlehemet, melyet belülről istállónak rendeztek be, itt egy idősebb asszony hordozta.

A szereplők közül elöl jár a kengyelfutó, aki az erdélyi Tordán ilyen kezdetű verssel kér bebocsátást:
"Dicsértessék a Jézus Krisztus
Ünnep van ma, fényes ünnep
A keresztények között,"

Az ilyen beköszöntő után általában Jézus születésének rövid leírása következik, majd József elmondja, miként próbált eredménytelenül szállást szerezni, majd a pásztorok hódolnak a kis Jézus előtt. Ezek után következik a komikum, a pásztorok tréfás vetélkedése, kocolódása, s miután megtörtént a megvendégelés, a betlehemezők együtt éneklik el az áldást:
"Nosza, nosza jó gazda,
Bocsáss minket utunkra,
Házadra, magadra,
Szálljon Isten áldása!"

Természetesen számos más változat, variáció is előfordulhat. Például a bábtáncoltató betlehemek, ahol a gyertyaszedő vonul be a színpadra, aki összeregöli, majd megköszöni az adományokat.

(Folyt. köv.)
 
 
0 komment , kategória:  Általános  
     1/1 oldal   Bejegyzések száma: 1 
2013.11 2013. December 2014.01
HétKedSzeCsüPénSzoVas
 1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031 
Blog kereső


Bejegyzések
ma: 0 db bejegyzés
e hónap: 9 db bejegyzés
e év: 107 db bejegyzés
Összes: 7719 db bejegyzés
Kategóriák
 
Keresés
 

bejegyzések címeiben
bejegyzésekben

Archívum
 
Látogatók száma
 
  • Ma: 489
  • e Hét: 5997
  • e Hónap: 14601
  • e Év: 50542
Szótár
 




Blogok, Videótár, Szótár, Ki Ne Hagyd!, Fecsegj, Tudjátok?, Receptek, Egészség, Praktikák, Jótékony hatások, Házilag, Versek,
© 2002-2024 TVN.HU Kft.