|
2017-02-06 07:42:58, hétfő
|
| |
| |
Kis magyar néprajz FARSANG ürügyén
*
Farsang ürügyén el kell mondani, hogy már századokkal korábban mennyi alkalmuk volt elődeinknek a szórakozásra, a mulatságokra. Különös tekintettel a népszokásokra, valamint a mindenkori társadalmi viszonyokra...
*
A témakörben kutakodva találtam rá arra a tényre, hogy milyen fejlett, világhírű ipari termékeink voltak abban a korban, amit mai napság sok politikus csak úgy emleget, mint valami "FEUDÁLIS, CIVILIZÁLATLAN ÉS FEJLETLEN IPARÚ HORTHY-KORSZAK"-ot!
*
Tessék csak elolvasni a tudósításokat a XX. századi világkiállításokon milyen sikeresen szerepelt Magyarország!!!
*
És tessék összevetni azzal, hogy pont az abban a korban épített (európai hírű) kistelepülések iskoláit záratta be - a magát szocialistának hazudó kormány - Gyurcsány Ferenc kormányzása idején. És, ő és az egyetlen pártból jobb- és baloldalon kicsapódók volt/ak az egyik legnagyobb fő-privatizátor/ok, aki ezeket a történelmileg is világhírű és nagy hagyománnyal rendelkező gyárakat, üzemeket kiárusította idegen országok tőkései számára, vagy kiprivatizálta párttársaival a munkásság alól - saját magánvagyonait/ikat gyarapítandó!!!!
*
Hiszen felért egy második ,,Trianonnal":
- a szocializmus becsődöltetése,
- a munkás-parasztságra épített rendszer fölszámolása az ezekben a gyárakban dolgozó munkások utcára kerülésével, akik nem rendelkeztek sem anyagi- sem ismereti, sem kapcsolati tőkével az újrakezdéshez;
- az 1945 utáni államosított gyárak és üzemek (az oly világhírű cégek, mint IKARUS, Ganz MÁVAG, Országos Gumiipari Vállalat Taurus Gumigyára, Hajdúsági iparművek Lehel Hűtőgépgyára, Május 1. Ruhagyár, Magyar Gyapjúfonó és Szövőgyár (The Woolmark Company), Habselyem Kötöttárugyár...Tungsram (1909) Egyesült Izzólámpa és Villamossági Művek, DCM: vagyis Dunai Cementművek, Magyar Gépipar és kohászat (1947) Csepel Művek...Kőfaragó- és Épület-szobrászipari Vállalat, a Herendi- és a Hollóházi Porcelángyártó Vállalat, CAOLA...stb) 1988-tól történő kiárusítása a maradék kis ország határain belül megmaradt magyarságot, a munkás-parasztsághoz tartozó rétegét érintette végzetesen!
*
*
*
De kezdjük a FARSANG ürügyén írott tudósítást a kezdetekkel: a REGÖLÉSSEL!
A regölés szokását a Dunántúl, főleg annak nyugati felében, továbbá Székelyföld egyes részein a múlt században még csaknem kétszáz községben ismerték.
Gyerekek, fiatal legények főleg állatbőrbe öltözve járták a falut. Még a nevük is állatokét idézte: bika, disznó, stb, félelmetesen hangzó láncos botjukat rázták, s köcsögdudájukkal, mely nem más, mint egy cserépköcsög hártyával bevonva, és sok más módon minél nagyobb zajt csaptak, és házról házra járva ilyen szöveggel köszöntöttek be: "Megjöttünk Szent István szolgái, hideg, havas országból, elfagyott kinek a füle, kinek a lába, a kendtek adományából akarjuk meggyógyítani. Mondjuk-e, vagy nyomjuk?"
Ha a mondásra engedélyt kaptak a ház gazdájától, akkor kezdenek bele az énekbe:
"Itt is keletkezik,
Egy csodató.
Aztat körülveszik
Csodatevő szarvasok.
Ezer ága boga,
Ezer misegyertya
Gyulladva gyulladjék,
Altatva aludjék
Az uj esztendőben!
Adjon az Isten ennek a gazdának
Egy hold földön száz mérő buzát!
Régi rejtem, régi rejtem
Sej, regü rejtem!..." (Nyögér, Vas m.)
A második részben a legények és leányok kerülnek sorra, AKIKET összepárosítanak: ÖSSZEREGÖLNEK. Akikre így sor kerül, azokról azt tartják, hogy a következő FARSANG után ÖSSZEHÁZASODNAK.
A FARSANG VÍZKERESZTTEL (jan. 6-a) kezdődik és HAMVAZÓSZERDÁIG (2017-ben március 1-ig) tart, de különösen ünnepélyes az előtte való vasárnaptól kedd estig, amit általában "FARSANGFARKÁNAK" mondanak.
A FARSANG, a telet, a sötétséget legyőző tavasz egyik örömünnepe, melyre már középkori források is emlékeznek. Minden bizonnyal Nyugatról került a magyarsághoz, amit egy 1757-ből származó feljegyzés is bizonyít:
"Azt a nevezetet Fársáng a Magyarok vették a Németektől, akik ... ez időben vendégeskedvén, nyargalózván s magokat mulatván."
Farsang a XVIII - XIX. századi Magyarországon
A céhbe tömörült iparosok a város, a falu életében is jelentős szerepet játszottak. A mesterek helyet kaptak a vezetők között, a rendkivüli adózásban, a közmunkában egységesen és együtt vettek részt. Hasonlóképpen jelentős helyet töltöttek be az egyházi életben is. Zászlóikat többnyire a templomban őrizték, együtt vettek részt a körmeneteken.
A belső céhszokások, szabályok a tagok sokirányú támogatását írták elő. Így a beteg legény mellé nappalra és éjszakára ápolót rendeltek, az elszegényedetteket, öregeket pénzzel támogatták.
Farsang idején a legtöbb CÉH BÁLT is tartott, mely egyben a fiatalság összeismerkedésére nyújtott lehetőséget.
Hogyan mulattak ebben az időben? Például dalolással. A dalolásra régebben nagyon sok lehetőség kínálkozott. A gyermekek játékában, a lányok összejövetelein, s vasárnapi sétáláskor nem maradhatott el a dalolás.
Az alkalomhoz kötött dalok a szokásokhoz kapcsolódtak, melyeknek egész rendszere alakult ki.
A karácsonyi, húsvéti, pünkösdi dalok éppen úgy mások voltak, mint a farsangi dalok.
Mindez Magyarországon a XVIII. századtól kezdve, amikor már a falusi mesterek is csatlakoztak valamelyik szomszédos város megfelelő céhéhez. 1872-ben ugyan egy rendelkezés megszüntette őket, és helyettük más szervezeti formát hozott létre, de a legtöbb helyen a régi megszokott formában tovább éltek a századfordulóig.
*
Farsangolási szokások a XX. századi Magyarországon
XX. század elején egyre lendületesebben fejlődik a magyar ipar, s vele együtt a polgárság. A nagyvárosi polgárosodással egy időben a farsang kezdete egyben a báli szezon kezdetét is jelentette.
Hamvazószerdán (húsvét előtti 40. nap) a pap megszentelt hamuba mártott ujjával, kereszttel jelöli meg a hívek homlokát. Előírás, hogy a hamut az előző év virágvasárnapi barkáiból kell készíteni.
Századeleji nagy esemény volt a párizsi világkiállítás, ahol Magyarország igen szépen mutatkozott be: összesen 145 grand prix-t, 240 arany- és 360 ezüstérmet nyert.
Grand prix-t kapott például egy GANZ generátorral összekapcsolt 1300 LE-s LÁNG gőzgép s a Zsolnay-gyár fémes csillogású tárgyai, vázái. Zsolnay az un. porcelánfajansszal nagy aranyérmet és francia Becsületrendet érdemelte ki. 50.860.801 látogató kereste föl a párizsi világkiállítást, csodálta meg a beköszöntő XX. század vívmányait, művészi teljesítményeit.
Rendkívül nagy hatást keltett annak az új stílusnak a bemutatója is, amely a következő években indult diadalútjára: az Art nouveau (Jugendstil, szecesszió) egy egész korszak művészetének stílusa lett.
Egyre lendületesebben fejlődik a magyar ipar, s vele együtt a polgárság.
A nagyvárosi polgárosodással egy-időben kialakultak az új farsangoló szokások is. A farsang kezdete egyben a báli szezon kezdetét is jelentette.
A bálozók elsősorban a bécsi módit követték. A század első évtizedére a pompakedvelés és az extravagancia volt a jellemző.
A budapesti szórakozóhelyek a világ más városaihoz hasonlók. 1913-ban nyílt meg az új Ritz Szálloda, a Duna-parti szállodasor egyik reprezentatív épülete. 1916-tól majd Duna Palota néven szerepel tovább a Grand Hotel Hungáriával közös igazgatásban. Az utóbbi látja vendégül a nyugati vendégeket, a Ritz a keleti látogatókat.
*
A farsangot világszerte a jelmezes, álarcos felvonulások teszik emlékezetessé.
A magyar hagyományra - úgy tűnik - ez kevésbé jellemző. Túl sok okunk és lehetőségünk (talán történelmünk alakulása folytán) a vigadozásra, farsangolásra az első világháború kitörése, majd a háború utáni un. "TRIANONI BÉKEKÖTÉS" után nem volt. Hiszen, egy MEGCSONKÍTOTT (nemzetnek) kisebb gondja is nagyobb a farsangnál!
Mire megtanultunk együtt élni ezzel az állapottal, mire megtanultuk hogy "külföldre" kell utazni ahhoz, hogy a történelmi helyeinket, városainkat - ősi hagyományainkat ápolandó - felkeressük, hogy aztán az adott "külföldi" állam ezt politikai provokációnak tekintve hatóságilag megtiltsa: kitört a második világháború.
Iszonyú pusztulás és pusztítás után újabb hittel látott hozzá népünk a szétbombázott ország újjáépítéséhez. Sajnos újabb borzalmak következtek. A DIKTATÚRA keményen bánt a megmaradt, és azóta is fogyó magyarsággal!
Felépítette ugyan az új "rend" szórakozóhelyeit, ahol előírás szerint kellett szórakozni, farsangolni.
A sematikus forgatókönyvtől nem lehetett büntetlenül eltérni! A magyar azonban akkor még nem hagyta magát és baráti társaságokat alakítva: házi mulatságokat, "házibulit" rendezve kitalálta az új szórakozási (farsangolási) formát a 60-as évek elején.
A 70-es években szép, régi, népi hagyományai felélesztésével is egyéníti és "puhítja" a diktatúrát: táncházakban farsangol.
Miután a puha diktatúra is megbukott, és 1990-ben elindul a rendszerváltozás nevezetű folyamat, ismét mondhatjuk, hogy: "szórakozóhelyeink a világ más városaihoz hasonlók".
Az újbóli polgáriasodással egy-időben kialakulóban vannak az új farsangolási szokások. Talán a farsang ismét a báli szezon kezdetét jelenti majd.... A kádári időkben jómódúságot nszerzett középosztályhoz tartozóknak minden bizonnyal.
Bóna Mária Ilona
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
|
|
Offline
