|
 1/1 oldal 
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
|
|
2019-07-04 16:58:12, csütörtök
|
| |
| |
Valaha és most
Valamikor régen
nem volt még karácsony.
Gyertya nem világolt
kicsi fenyőfákon.
Földre leszálltáról
Isten szerelmének
nem zengett ujjongva
szép angyali ének.
Hány kisgyerek élt itt,
ezen a világon,
amikor még nem volt
gyönyörű karácsony.
Szegények! Milyen más
minekünk most élni,
karácsonyestéről
suttogva beszélni.
Napokat számlálva
eljöttére várni,
tenger boldogságát
a szívünkbe zárni.
Most már van karácsony!
Földre szállt az élet.
Isten fia, Jézus,
kicsi gyermekké lett.
Boldogság, üdvösség
az Ő földrejötte.
Vágyódó szívünket
tárjuk ki előtte!
Túrmezei Erzsébet |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Versek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-07-04 16:47:09, csütörtök
|
| |
| |
,,Hatalmas dolgot cselekedék karjának ereje által: elszéleszté az ő szívök gondolatában felfuvalkodottakat." (Lk 1,51)
Így tesz Isten mint fazekas, amikor egy olyan nagy királyt, mint Saul, félreállít, mert nem féli őt és Igéjét nem tiszteli, és előállít egy szegény pásztort, akit királlyá tesz. Miért hivalkodnak, miért büszkék a bölcsességükre és miért nem félnek? Miért tekintenek e háborúra úgy, mint saját művükre, ahogy ezt most fejedelmek, nemesek, polgárok és parasztok teszik? - Én vagyok valaki - szólnak -, hagyjam, hogy az a csuhás irányítson, és azt tegyem, amit ő mond? - Rajta csak - szól Isten -, légy gonosz és bölcs, engem úgysem állíthatsz félre! Van nekem karom, és ha kinyújtom, akkor vigyázz, mert az súlyos, és úgy rád nehezedik, úgy megfélemlít, hogy azt is elfelejted, ki vagy.. - Mikor Isten kevélységük miatt le akarja dönteni az embereket, először bolonddá teszi és megvakítja őket. Aztán, ha már megvakíttattak, hamarosan kudarcot vallanak, úgy, hogy eszességükért szégyenkezniük kell. Saját bölcsességük által viszi őket romlásba, amikor engedi, hogy merényleteiket a lehető legpontosabban és a legjobban eltervezzék, mint az egyiptomi fáraó, aki a zsidókat a Veres-tengerbe is követte. Amikor aztán kellően elhatározták, és ezt mondják: így és így fogjuk megtámadni őket, akkor az Úr Isten gúnyt űz belőlük. - Fel hát - mondja -, jól van, a helyes úton jártok, csak gyorsan ide! - Büszkeségükben engedi őket felemelkedni. De aztán - zsupsz! -, és máris mindannyian egyetlen rakásban fekszenek.
Luther Márton |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
2019-07-04 16:21:12, csütörtök
|
| |
| |
,,Nem akarsz új életet adni nekünk, és örömöt szerezni népednek?" Zsoltár 85,7
A lelki hanyatlás állapota gyakran olyan, mint a rák: nem is tudunk róla, hogy betegek vagyunk! Lehet lelkileg fokozatosan annyira kihűlni, hogy valójában nem is tudjuk, mennyire testiesek lettünk. Olykor egy szerencsétlenség, válságos élmény vagy prófétai szó kell ahhoz, hogy megláttassa velünk kétségbeejtő nyomorúságunkat. Csak ekkor vehetjük igénybe Isten ígéretét: ,,Mert vizet árasztok a szomjas földre, patakokat a szárazra" (Ézs 44,3).
Sürgős szükségem van megelevenedésre, ha kiveszett belőlem a buzgóság Isten Igéje iránt, ha imaéletem rutinná vált (vagy egészen megszűnt), ha ,,elhagytam az első szeretetet".
Istennek újra meg kell érintenie szívemet, ha jobban érdekel az üzletem, mint a gyülekezeti összejövetel, ha a munkába pontosan érkezem, de az összejövetelekre késve, ha hivatásomban megbízható vagyok, de a gyülekezetben csak néha bukkanok fel. Felfrissülök, ha pénzért elvégzek bizonyos dolgokat, amiket az Úrért nem vagyok hajlandó megtenni, ha több pénzt fordítok a magam jólétére, mint az Úr ügyére.
Megújulásra van szükségünk, ha szívünkben irigység, harag és keserűség rejtőzik. Ha ártalmas pletykákat és rágalmakat terjesztünk. Ha már nem vagyunk készek beismerni saját igazságtalanságainkat, vagy megbocsátani másoknak, ha megvallják nekünk botlásukat. Megújulásra van szükségünk, ha az otthoniakkal kutya-macska módjára élünk együtt, a gyülekezetben pedig úgy teszünk, mintha nálunk minden a legnagyobb rendben lenne. Megújulásra van szükségünk, ha beszédünkben, cselekedeteinkben, egész életstílusunkban a világhoz alkalmazkodtunk. (És milyen nagy a nyomorúságunk, ha Sodoma vétkében marasztaltatunk el - fenség, kenyérbőség és zavartalan békesség - de könyörtelenség.)
Amint tudtára ébredtünk hidegségünknek és szegénységünknek, akkor támaszkodhatunk a 2Krónika 7,14 ígéretére:
,,...de megalázza magát népem, amelyet az én nevemről neveznek, ha imádkoznak, keresik az én orcámat, és megtérnek gonosz útjaikról, én is meghallgatom őket a mennyből, megbocsátom vétküket, és meggyógyítom országukat".
A bűnvallás a megújulás kezdete.
A bűnbánat s a bűn megvallása
megeleveníti beteg szívemet,
Úr Jézus Krisztus! Kezdd a munkát rajtam,
hiszen Tőled jött ez az üzenet:
áldd meg a kapott új életemet!
William MacDonald |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Áhítatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
1/1 oldal
|
Bejegyzések száma: 3
|
|
|
|
2019. Július
| | |
|
|
| ma: |
1 db bejegyzés |
| e hónap: |
191 db bejegyzés |
| e év: |
7854 db bejegyzés |
| Összes: |
35938 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 2323
- e Hét: 24967
- e Hónap: 54279
- e Év: 242081
|
|
|
Offline
